Egész Kubában elment az áram – Trump már alig várja, hogy elfoglalhassa az országot
Egész Kuba elsötétült hétfőn délután: helyi idő szerint 13 óra 40 perckor az ország teljes áramszünetet jelentett, miután a nemzeti villamosenergia-rendszer száz százalékosan összeomlott.
A kubai elnöki hivatal hivatalos csatornáján közölte a teljes lekapcsolás tényét, a hatóságok pedig vizsgálják a leállás pontos okait és megkezdték a vészhelyzeti protokollok alkalmazását. A hálózat újraindítása elszigetelt mikrorendszerekből indul, és a munkálatok még ma, kedden is tartanak.
A kubai energiaügyi minisztérium és az állami áramszolgáltató szakemberei szerint a teljes lekapcsolás után a termelő egységeket csak szigorúan lépcsőzetesen szabad elindítani. Lázaro Guerra, a minisztérium villamosenergia-igazgatója kiemelte, hogy a gyenge rendszer terhelhetősége miatt óvatosan kell eljárni. „Fokozatosan kell eljárni, különben visszaesés lehet” – mondta a szakember.
A hűtés hiánya az élelmiszer-ellátást is veszélyezteti. Tomás David Velázquez Felipe, egy 61 éves havannai férfi így foglalta össze a kilátástalanságot:
– nyilatkozta az AP hírügynökségnek.
A növekvő frusztráció a hétvégén utcai feszültségekhez vezetett. Szombaton a közép-kubai Morón városában megrongálták a helyi kommunista párt székházát, ami után a rendőrség öt embert vett őrizetbe. A hatóságok és a helyiek az esetet az állandósult energiahiánnyal és az élelmiszer-ellátás akadozásával hozták összefüggésbe.
A kubai vezetés az Egyesült Államok energetikai blokádját és a külső üzemanyag-szállítások leállását teszi felelőssé a krízisért.
Ugyanakkor március 13-án megerősítette, hogy kormánya tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal. A washingtoni adminisztráció retorikája eközben kemény maradt.
Donald Trump amerikai elnök március 6-án úgy fogalmazott: „Kuba rövidesen össze fog omlani”, bár hozzátette, hogy jelenleg Iránra fókuszálnak. Hétfőn már azon tűnödött az irodájában, hogy vajon megkapja-e a „megtiszteltetést Kuba elfoglalására”.
– fogalmazott a CNN cikke szerint.
Az amerikai kormányzat mindeközben jóváhagyott egy 6 millió dolláros, átszámítva mintegy 2,16 milliárd forintos humanitárius segélycsomagot a szigetország számára.
Február 9-től a hatóságok bejelentették, hogy több repülőtéren nem tudnak kerozint biztosítani a repülőgépek utántöltéséhez, ami azonnali járatritkításokhoz vezetett. A jelenlegi kihívások mögött súlyos szerkezeti okok húzódnak meg: a kubai hőerőművek elöregedtek, túlhajszoltak, krónikus a beruházáshiány, és az ország túlzottan függ az importált üzemanyagtól. Egy teljes leállás utáni hideg újraindítás napokig is elhúzódhat, ami sokkal bonyolultabb feladat, mint a korábbi részleges összeomlások kezelése.
A hivatalos szervek óránként adnak tájékoztatást a szigetüzemekből indított hálózatépítésről. A menetrendet az aktuális erőművi kapacitások és a terhelés rendkívül óvatos emelése határozza meg. A folyamat során a nagyvárosok, köztük Havanna belső körzetei, valamint a kritikus infrastruktúrák, mint a kórházak és a vízellátó rendszerek élveznek abszolút prioritást.