HÍREK
A Rovatból

KSH: 511 400 forint volt a bruttó átlagkereset márciusban

A bruttó kereset mediánértéke ugyanakkor 394 500 forintot ért el, a nettó átlagkereseté pedig 273 700 forint volt.


511 400 forint volt idén márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 352 200 forint - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Ez a bruttó esetében 17,5, a nettónál pedig 18,5 százalékos növekedés jelent az elöző év márciusához képest.

A számok az öt fősnél nagyobb, valamint az állami és önkormányzati cégek teljes állású dolgozóinak fizetését tartalmazzák.

A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forintot ért el, 15,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 273 700 forint volt, 16,5 százalékkal nőtt a tavaly márciusihoz viszonyítva.

A KSH elemzése szerint az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá.

A KSH adatai szerint az idén január-márciusi időszakban

a reálkereset 11,8 százalékkal emelkedett,

a fogyasztói árak előző évhez mért, 8,2 százalékos növekedése mellett.

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 561 600, a nők esetében 454 200 forint volt, ez a férfiaknál 22,7, a nőknél 18,3 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 449 500, a költségvetésben 431 900, a nonprofit szektorban 483 300 forintot ért el, ami 12,5, 14,6, illetve 33,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Ez utóbbi kapcsán azonban megjegyzik, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Adolf Hitler ötödször is választást nyert Afrikában, de megváltoztatja a nevét
A politikus elsöprő fölénnyel, 1275 szavazattal nyert, kihívója mindössze 148 voksot kapott, esélye sem volt. A győzelmével egyidőben nevét megváltoztatta a politikus.


Ötödször is megnyerte a helyhatósági választást saját körzetében a namíbiai Adolf Hitler Uunona – írja a The Namibian. A november 26-án, szerdán tartott regionális választások eredményei csütörtök estére érkeztek meg, ahol Uunona ismét elsöprő győzelmet aratott.

A kormányzó SWAPO párt színeiben induló képviselő az észak-namíbiai Ompundja választókerületben 1275 szavazatot kapott, míg egyetlen kihívója, az ellenzéki IPC jelöltje, Isak Akawa mindössze 148 voksot gyűjtött. Uunona ezzel

2004 óta megszakítás nélkül ötödik mandátumát szerezte meg a körzetben.

Nemzetközi ismertségre a 2020-as választáson tett szert, amikor a szavazatok mintegy 85 százalékát szerezte meg.

A választás előtt néhány nappal Uunona a The Namibian című lapnak adott interjújában közölte, hogy hivatalos irataiból töröltette a „Hitler” nevet.

„A nevem nem Adolf Hitler. Én Adolf Uunona vagyok. Láttam, hogy korábban Adolf Hitlernek szólítanak, és olyasvalakihez próbálnak kötni, akit nem is ismerek”

– mondta. Korábban elmagyarázta, hogy a nevet édesapjától kapta, aki valószínűleg nem volt tisztában annak történelmi jelentőségével.

„Gyerekként teljesen normális névnek láttam. Csak felnőttként értettem meg, hogy ez az ember az egész világot le akarta igázni. Nincs közöm ezekhez a dolgokhoz”

– idézték korábbi szavait a mostani győzelméről szóló beszámolók.

Ompundja választókerület egy 466 négyzetkilométeres, ritkán lakott terület, ahol a legutóbbi adatok szerint nagyjából 4600-an élnek, és a helyi gazdaság alapját az önellátó mezőgazdálkodás adja. A német eredetű nevek a gyarmati múltra utalnak: az ország 1884 és 1915 között Német Délnyugat-Afrika néven német gyarmat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.


Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.

A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert

a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”

A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”

Orbán Viktor kiemelte azt is:

„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor Moszkvában találkozik – mutatjuk a programot
Péntek délután ül tárgyalóasztalhoz a két vezető a Kremlben. A megbeszélés után nem állnak a sajtó elé, így a részletek csak később derülhetnek ki.


„Ma Orbán Viktor miniszterelnökkel folynak tárgyalások, aki Moszkvába érkezik” – jelentette be Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője. A találkozó helyi idő szerint 13 óra után kezdődik a Kremlben, de

a vezetők a megbeszélés után nem terveznek sajtótájékoztatót

írta a Magyar Nemzet.

Ahogy már írtunk róla, Orbán Viktor a közmédiának péntek hajnalban, elindulása előtt nyilatkozott a látogatás céljáról. A magyar kormányfő szerint a tárgyalások célja, hogy továbbra is biztosítsák Magyarország gáz- és olajellátását. „Azért utazom Moszkvába, hogy télre is és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Emlékeztetett, hogy nemrég Washingtonban sikerült elérni, hogy Magyarország mentességet kapjon az orosz energiacégekre kivetett amerikai szankciók alól. „Ezt sikerült is elérnünk, ez remek. Most már csak gáz meg olaj kell, ezt meg az oroszoktól lehet megvásárolni” – tette hozzá.

A tárgyalások napirendjén az olaj- és gázszállítások mellett az ukrajnai konfliktus rendezését célzó lépések is szerepelnek. Arra a kérdésre, hogy a béke kérdése szóba kerül-e, Orbán Viktor úgy felelt: „Aligha tudjuk elkerülni.”

A magyar miniszterelnök látogatása azért is számít kivételesnek, mert az ukrajnai háború kirobbanása óta ritkán utazik uniós vezető Moszkvába. Az Európai Unió stratégiai célja az orosz energiafüggőség teljes felszámolása 2027-ig. A magyar kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a hazai energiaárak alacsonyan tartásához elengedhetetlen a nemzetközi árszinthez képest olcsóbb orosz gázhoz és olajhoz való hozzáférés.


Link másolása
KÖVESS MINKET: