Fideszes háttéremberek felügyelték volna, mire költi Krausz Ferenc alapítványa a közpénz százmilliárdokat

A Magyar Természetjáró Szövetség egy online turistatérképen tette közzé azokat a nyugat-magyarországi szakaszokat, amelyek az egészségre veszélyes, ausztriai bányákból származó kőzúzalékkal szennyezettek lehetnek – írja a szövetség a honlapján.

Ezek érintik az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egy-egy szakaszát is, összesen körülbelül 5 kilométer hosszúságban, valamint további mintegy 30 kilométert más turistautakon.

A Greenpeace szerint egyetlen átsétálás egy szennyezett szakaszon valószínűleg nem jelent számottevő egészségügyi kockázatot. A veszélyt a felkavart por belélegzése jelenti, ami tartós vagy ismétlődő kitettség esetén okozhat megbetegedést.

Mivel a nehéz azbesztrostok a talajszint közelében halmozódnak fel, a gyerekek és a kutyák különösen veszélyeztetettek.

Az érintett területek kezelői figyelmeztető táblákkal, sebességkorlátozással és az utak nedvesen tartásával igyekeznek csökkenteni a porzást. Az MTSZ pedig, mivel a területeknek nem tulajdonosa, a figyelemfelhívás mellett szükség esetén az útvonalak módosítását fontolgatja.

Tavasszal sorra igazolták a szennyezést nyugat-magyarországi helyszíneken. Kiderült, hogy a probléma sokkal kiterjedtebb, mint azt előzetesen gondolták. A kormányüléseken napirendre került az ügy, és osztrák–magyar vegyesbizottság is megkezdte a munkát a helyzet feltárására. A kormány a „szennyező fizet” elvét hangsúlyozza, leállította a további importot, a miniszterelnök pedig Bécsben is tárgyalt az ügyről.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.

Kifejtette, hogy

Vitézy felidézte a korábbi műszaki előírásokat: „korábban hatályos útügyi műszaki előírások szerint az autópályákra vonatkoztak olyan szabályok, hogy egy ütemben csak 8 kilométer hosszan lehet ilyen félpályás tereléssel lezárni autópálya szakaszokat, és utána pedig kell egy olyan szakasz, ahol a normál autópálya kialakítás van, és utána lehet csak újabb lezárásokkal érinteni ezeket. Ezeket a szabályokat a koncesszor számára a tavalyi évben feloldották, és engedélyezték a számukra, hogy összességében majdnem 40 kilométer hosszan lezárások legyenek az M1-es autópályán.”

Szerinte a jelenlegi gyakorlat a magánérdekeket szolgálja ki.

Ez is egy tipikus példája annak, hogy hogyan szolgáltak ki a korábbi kormány a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncessziónak a magánérdekeit. Hiszen minden ilyen beruházásnál igaz az, hogy minél hosszabban van lezárva, minél több helyen lehet egyszerre munkát végezni, az annál olcsóbb lesz.”

A miniszter elismerte, hogy a helyzetet nem lehet azonnal megváltoztatni, mert sok helyen már felszedték a régi burkolatot, és a hatósági engedélyeket is kiadták. Ennek ellenére a nyárra azt kérte a cégtől, hogy több személyzettel és gyors beavatkozással próbálják segíteni a forgalmat és elkerülni a torlódásokat.

Múlt pénteken hajnalban két súlyos baleset is történt az M1-es autópályán Győr közelében, ami után a miniszterelnök azonnali jelentést kért a terelések biztonsági helyzetéről, Vitézy pedig soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A jelentést az MKIF tájékoztatása szerint a Magyar Közút készíti. Az üzemeltető MKIF közölte, a tragédia szabályosan kiépített munkaterületen történt, és a terelés műszakilag megfelelt az előírásoknak.

Az M1-es autópályán jelenleg is zajlik a 2x3 sávosra bővítés és egy intelligens leállósáv kiépítése, ami miatt több szakaszon is terelések lassítják a forgalmat. Az év első felében több, jelentős torlódást okozó baleset és teljes útzár is volt a sztrádán, ami folyamatosan napirenden tartotta a munkaterületek hosszáról és biztonságáról szóló vitát.

Ingyenes alapvíz minden budapesti háztartásnak, az efölötti fogyasztásért pedig sávosan emelkedő díj: a főváros pénteken egy új, a klímaváltozás hatásaihoz igazodó vízdíjreformot javasolt. A koncepció egyszerre célozza a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát és a rászorulók védelmét. Budapest vezetése szerint a rendszer átalakítása elkerülhetetlen, miután a hőségriadók és az ellátásbiztonsági kockázatok a mindennapok részévé váltak – írta a 24.hu.

A pontos sávhatárokat és díjtételeket később dolgoznák ki, de a cél a takarékosság ösztönzése és a túlzott vízpazarlás visszaszorítása.

A főváros közlése szerint egy átlagos budapesti háztartás jelenleg körülbelül 1900 forintot fizet havonta, a javasolt módosítás pedig ezt az összeget csupán néhány száz forinttal növelné.

A reformcsomag intézményi oldalon is változást sürget: visszaadnák a településeknek a vízdíjak meghatározásának jogát. A főváros a szubszidiaritás elvére hivatkozva azzal érvel, hogy annak a szereplőnek kell döntenie, amely a szolgáltatásért felel. Ha a Fővárosi Vízművek feladata a vízellátás biztosítása, akkor rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel is, amelyekkel ezt fenntartható módon meg tudja oldani.

A javaslat politikai hátterét Karácsony Gergely főpolgármester úgy vázolta fel, hogy a vízmegtartás fontosságában részleges egyetértés látszik az új, Élő Környezetért Felelős Minisztériummal, ugyanakkor a jelenlegi, 2013-ban befagyasztott díjrendszer számos ponton korrekcióra szorul. A vita lényege, hogy a politika hajlandó-e szembenézni a valósággal, és nem áldozza-e fel a vízkérdést a politikai populizmus oltárán.

Bár a fővárosban a közlésük szerint 10–12 százalékos hálózati vízveszteség országos szinten viszonylag jónak számít, ez is jelentős pazarlást jelez, amire a jelenlegi díjszinten nincs fedezet. A Duna vízállásának jövőbeli bizonytalansága pedig további ellátásbiztonsági kockázatot jelent.

Az év elejétől országosan egységesítették a nem lakossági, azaz a vállalkozók vízdíja rendszerét, és bevezettek egy átfolyási átmérőtől függő alapdíjat. A lépés sok cégnél sokkszerű áremelkedést okozott, és rávilágított a rendszer finanszírozási anomáliáira. A vita ekkor fordult rá élesen a díjszámítások átláthatóságára, miután egy bírósági döntés a számítások kiadására kötelezte a hatóságot, amire válaszul felmerült, hogy a kormány titkosítaná a vízdíjadatokat.

Az új környezetvédelmi tárca felállásával a vízmegtartás kormányzati prioritássá vált, a főváros pedig erre is hivatkozva terjesztette elő a sávos díjmodell javaslatát. A vita azóta sem csitult, június közepén egy újabb, a nem lakossági díjakat érintő, nagyjából 4,4 százalékos emelési tervezet is napirendre került.

Négy év, öt tulajdonos, egy luxuscím: Matolcsy Ádám dubaji cége, a Minelley FZCO május 28-án megszerezte a Danube Hotel Invest Kft.-t, így a Vörösmarty tér 3. alatti, a sajtóban milliárdosra becsült iroda a volt jegybankelnök fiának érdekkörébe került. A tranzakció két és fél héttel a kormányváltás után és bő egy évvel az MNB-alapítványok körüli botrány kirobbanása után zajlott le – írta a 444.hu.

Az ügylet főszereplője a Danube Hotel Invest Kft., amelynek leányvállalata, a Danube VRSMRT Projekt Kft. birtokolja a Vörösmarty téri ingatlant. A Danube Hotel Investet eddig a Száraz Istvánhoz köthető Felis Magántőkealap tulajdonolta, május végén azonban a céget a lap szerint megvásárolta a Matolcsy Ádámhoz kötődő, dubaji székhelyű Minelley FZCO. A 444.hu megkereste az ügyben Száraz Istvánt, a Danube Hotel Investet és a Minelley kézbesítési megbízottját is, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ.

Az ingatlan útja Matolcsy Ádámhoz meglehetősen kacifántos volt. A történet 2021 tavaszán kezdődött, amikor Száraz István egyik érdekeltsége egy új cégbe, a G-Alpha VRSMRT Kft.-be apportálta a Vörösmarty téri lakásokat és irodákat, 1,2 milliárd forintos értéken. Ezt a céget 2023 júniusában a jegybanki alapítványokhoz tartozó lengyel GTC vásárolta fel 3,5 millió euróért.

A csavar 2025 februárjában jött, amikor a céget visszavásárolta a GTC-től a szintén Száraz-körbe tartozó Danube Hotel Invest Kft. és egy ingatlanfejlesztő, az Urban Estate Zrt. Ennek a cégnek a tulajdonosa az a Pregitzer György, aki korábban Matolcsy Ádám másik barátja, Somlai Bálint egyik cégénél állt alkalmazásban. Végül a kört a mostani, május végi ügylet zárta le, amellyel a Danube Hotel Invest a dubaji Minelley FZCO-hoz került.

A Minelley kézbesítési megbízottjaként megjelölt Dry Real Estate Zrt.-ben már tavaly augusztusban jelentős változás történt. Az addigi többségi tulajdonost, Száraz Istvánt törölték a részvényesek közül, és a helyére Matolcsy Ádám cégei, a Minelley FZCO és a Magyar Stratégiai Zrt. léptek, összesen több mint 64 százalékos részesedést szerezve.

A megvásárolt Danube Hotel Invest 2024-es beszámolójában 4,7 milliárd forintos részesedés szerepel, de ez az adat félrevezető lehet a Vörösmarty téri ingatlan értékét illetően. A cég ugyanis 2025 elején a jegybanki alapítványos lengyel GTC-vel elcserélt más, nagy értékű ingatlanokat birtokló cégeket. A mostani tranzakció pontos vételára nem ismert.

Az ügyletet az MNB-alapítványok körüli botrány övezi, amelyben az Állami Számvevőszék feljelentést tett, a rendőrség pedig nyomozást folytat. A Fidesz vezető politikusai az elmúlt hónapokban látványosan kihátráltak Matolcsy Ádám mögül, Kocsis Máté egyértelművé tette a párt álláspontját.

Ezzel párhuzamosan merült fel a vagyonkimentés vádja és a dubaji szál, miután hírek jelentek meg arról, hogy Matolcsy Ádám konténerekben szállíttatja vagyontárgyait az Egyesült Arab Emírségekbe.