Kósa Lajos egy PET-palackos víz kupakjával illusztrálta az európai innovációt a hadsereg-fejlesztésben
Tusványoson tartották meg azt a panelbeszélgetést, amely a közös európai hadsereg lehetőségeit járta körül, írja a Telex. A „Ki békét akar, készüljön a háborúra, az európai haderő kilátásai” című eseményen több ismert politikus is megszólalt, köztük Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Kósa Lajos fideszes képviselő, Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője, valamint Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet egykori vezetője. A beszélgetést Csutora Zsolt moderálta, aki korábban keleti nyitásért felelős helyettes államtitkárként, illetve bakui nagykövetként is dolgozott.
A honvédelmi miniszter már az elején leszögezte: nem tartja magát szakértőnek, sokkal inkább cselekvő embernek. Szerinte Magyarországon gyakori a túlzott optimizmus, amit azonban a történelem rendszeresen cáfolt. Úgy véli, a közös európai hadsereg kérdését elsősorban a háborús helyzetek tükrében kell vizsgálni. Úgy fogalmazott:
Szalay-Bobrovniczky szerint az orosz–ukrán háborúban van egy jó és egy rossz oldal, de közben az Európai Unión belül is megjelentek politikai rendszerek és propagandisztikus eszközök a háborús kérdések kezelésében. Úgy látja, Magyarország és az Egyesült Államok az egyetlen kivétel, hiszen ezek az országok a béketárgyalásokban hisznek. Azt mondta, az EU-s viták nem elsősorban a tagállamokról szólnak, hanem Ukrajna felfegyverzéséről.
A miniszter arról is beszélt, hogy szerinte a német hadsereg lesz hamarosan Európa legerősebb hadereje, amit már a németek sem vitatnak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány már tíz évvel ezelőtt megkezdte a haderő fejlesztését. Ennek egyik oka az volt, hogy a korábbi, „szocialista-liberális kormányok” által hátrahagyott, régi szovjet technika már nem volt használható. Úgy véli, Orbán Viktor előrelátása sikeres volt, és a magyar honvédség mostanra eljutott a „teljes átfegyverzettség állapotába”.
Kósa Lajos is felszólalt a beszélgetésen. Elmondta, hogy ő sem szakértő, de politikusként van véleménye a témáról. Szerinte nem lesz közös európai hadsereg, mert sem anyagi, sem célbeli egység nem létezik a tagállamok között. Az Osztrák–Magyar Monarchiát említette példaként, ahol még a Habsburgoknak sem sikerült közös nyelvet kialakítani a hadsereg számára. Úgy fogalmazott, az első világháború idejére már öt nyelvet használtak a katonák, és mindegyiken tudni kellett beszélni. Kósa arra is kitért, hogy az EU-n belül jelenleg is angolul kommunikálnak, holott egyik tagállam sem tekinti ezt saját nyelvének. Hozzátette: „Látjuk a nehézségeket, képzeljék el, hogy közben lőnek.”
Az Európai Unió működéséről így vélekedett: „Szó sem volt arról, hogy az Európai Unió bizottsági elnöknője Európa hercegnője lesz, és uralkodni fog az európai népek felett.” Szerinte a jelenlegi helyzetben a „hercegnő” szankciókat vet ki azokra, akik nem úgy viselkednek, ahogy azt ő szeretné. Úgy véli, az EU-nak inkább a szuverenitás tiszteletére kellene törekednie, nem pedig egy „meghibbant pedellus” módjára viselkednie, „aki csak nádpálcával tud közlekedni az iskola folyosóin”.
Kósa szerint a közös haderő helyett jobb lenne az együttműködés. Példaként hozta fel, hogy a románok próbáltak tankot építeni, de nem jártak sikerrel. Szerinte három dologra lenne szükség: innovációra, döntésképességre és vezetésre.
A döntéshozatal kapcsán azt mondta, az EU azt sem tudja eldönteni, hány óra legyen. A vezetés szerinte hiányzik, mert az EU inkább a genderkérdésekre fordít figyelmet.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet volt vezetője szerint az Európai Unió jelenleg épp azokat az alapokat bontja le, amelyekre egy hadsereg felépítéséhez szükség lenne – például a mezőgazdaságot vagy az energiaellátást. Úgy véli, így nem lehet közös európai hadsereget létrehozni. Kiemelte a hírszerzés fontosságát is, szerinte enélkül olyan hibák történhetnek, mint amikor 2022-ben az orosz hadsereg azt hitte, néhány nap alatt beveszi Kijevet.
Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője szerint nincsenek olyan fegyverek, amelyek amerikai rendszer nélkül is működnének. Úgy látja, Donald Trump kiszámíthatatlan volt az orosz–ukrán háborúban. Először az orosz álláspontot támogatta, később viszont 50 napos ultimátumot adott Putyinnak, hogy tegyen lépéseket a béke érdekében. A 100 százalékos vám az orosz olajat vásárló országokat érintené, különösen Kínát és Indiát. Csoma szerint az EU-nak legalább saját hadiipart kellene létrehoznia. Azt mondta: „Az a világ lejárt, hogy az európaiak politizálnak, üzletelnek, jólétben vannak, Amerika foglalkozik a védelemmel, mi, európaiak meg csak kávézunk, filozofálunk és üzletelünk.”
