Közel félmillióval többen szavaznának a Tisza Pártra, mint a Fideszre a 21 Kutatóközpont felmérése szerint

Ahogy arról beszámoltunk, rengetegen látogattak ki a pécsi Széchenyi térre szombat este, ahol Magyar Péter tartott gyűlést. A TISZA Párt elnöke vasárnap a Facebook-oldalán azt írta,

– fogalmazott posztjában.

Szerinte „mára mindenki számára világos, hogy akkor lesz béke, rend, biztonság és fejlődés Magyarországon, ha a TISZA átveszi a kormányzást”. Posztja végén arról is írt, hogy úgy látja, a sajtó nagy része elfelejtett beszámolni a szerinte Pécs valaha volt legnagyobb politikai rendezvényéről, de hozzátette, hogy „a valóságot nem lehet elhallgattatni”.

A bejegyzéshez számos fotót is csatolt, köztük néhány légifelvételt, amelyen látszik a hatalmas tömeg.

A harmadik helyre sorsolták a Tisztelet és Szabadság Pártot, míg az utolsó, hetedik helyre a Fidesz–KDNP pártszövetség került az április 12-i parlamenti választás szavazólapján. A Nemzeti Választási Bizottság szombaton tartotta a sorsolást, miután 16 órakor lejárt a listaállítási határidő. A határidőig hét pártlistát jelentettek be – írta a 24.hu.

A nemzetiségi listákat figyelmen kívül hagyva a pártok sorrendje a következőképpen alakul a szavazólapon:

1. Magyar Kétfarkú Kutya Párt,

2. Tea Párt Közösség,

3. Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt),

4. Mi Hazánk Mozgalom,

5. Demokratikus Koalíció,

6. Szolidaritás Pártja – Magyar Munkáspárt,

7. Fidesz–Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt.

A sorsolásos eljárást a választási törvény írja elő az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 71 egyéni választókerületben, legalább 14 vármegyében és a fővárosban is indít jelöltet.

A Nemzeti Választási Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártlisták száma még csökkenhet. Elképzelhető, hogy a végleges szavazólapon kevesebb szervezet szerepel majd, amennyiben utólag kiderül, hogy valamelyik párt mégsem teljesíti a listaállításhoz szükséges feltételeket. Ilyen esetben a listát törlik a nyilvántartásból.

A választópolgárok az április 12-i szavazáson a véglegesített, jogerősen nyilvántartásba vett listákra adhatják le voksukat. Ekkor egyéni jelöltjükre és az országos pártlisták egyikére szavazhatnak.

Változatlanul és kompromisszumok nélkül folytatódik az Irán elleni háború – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy szombat esti videóüzenetben. Mint mondta,

– írja a The Times of Israel. A miniszterelnök közvetlenül

– tette hozzá.

Netanjahu azt is kilátásba helyezte, hogy célba veszik az Iráni Forradalmi Gárda tagjait, de ígérete szerint aki leteszi a fegyvert, annak nem esik bántódása. A Bibliát idézve ugyanakkor figyelmeztetett: „Aki viszont ezt nem teszi meg, annak vére a saját fejére száll.”

Beszédében élesen bírálta az ENSZ-t és a nyugati vezetőket is, amiért szerinte magára hagyták az iráni népet, amikor a „saját vezetésük mészárolta le” őket. „Hol volt az ENSZ? Hol voltak a nyugati államok?” – tette fel a kérdést. Netanjahu szerint sok ország ma már látja, kire számíthat, és kijelentette: „Izrael a hatalom és a remény világítótornya.”

A miniszterelnök a szomszédos Libanon kormányát is figyelmeztette, az ő felelősségüknek nevezve a tűzszüneti megállapodás végrehajtását és a Hezbollah lefegyverzését. Jelezte: amennyiben ezt nem teszik meg, a Hezbollah támadásai katasztrófát hoznak Libanonra. „Eljött az idő, hogy önök is a saját kezükbe vegyék a sorsukat” – üzente a libanoniaknak.

A bejelentésre a nemzetközi közösség is reagált. Az ENSZ főtitkára azonnali deeszkalációt sürgetett, és a nemzetközi jogot sértő lépéseknek nevezte a támadásokat. Teherán hivatalosan szuverenitássértő, jogellenes agressziónak minősítette a csapásokat, Oroszország pedig „provokálatlan fegyveres agressziónak” nevezte azokat. Több nyugati vezető a további iráni támadások megfékezésére és a tárgyalások folytatására szólított fel.

Netanjahu azzal zárta beszédét, hogy Izrael mindent megtesz, ami szükséges a saját városai és lakosai védelmében.

Forrás: Telex

Robbanás történt az oslói amerikai nagykövetség épületénél március 8-án, vasárnap hajnalban. A helyi idő szerint nagyjából egy órakor történt detonációban senki sem sérült meg, a rendőrség azonban nagy erőkkel indított hajtóvadászatot az elkövető vagy elkövetők után – írja a CNN.

A bejelentés után a hatóságok nagy erőkkel vonultak a helyszínre. A területet bombakutató egység, bűnügyi technikusok, drónok, helikopter és rendőrkutyák segítségével vizsgálták át. A nagykövetséghez vezető egyik fő útvonalat, a Sørkedalsveient lezárták, és a fegyveres rendőrök minden, a környéken közlekedő járművet ellenőriztek.

A rendőrség a nyomozás érdekében a lakosság segítségét is kéri, és várja mindazok jelentkezését, akik éjfél és hajnali két óra között bármi gyanúsat észleltek a Makrellbekken környékén. A terület átvizsgálása után a hatóságok közölték, hogy a környék a lakosság számára biztonságos, a nyomozás pedig kiemelt prioritással folyik.

– nyilatkozta Michael Dellemyr, az oslói rendőrség helyszíni műveletirányítója.

A környéken élők az éjszaka közepén riadtak fel a hangos dörrenésre.

– mondta a Dagbladet-nek egy közeli lakos, Edvard Haugerud Kjørstad. Egy másik szomszéd, Anna Gilbo arról számolt be: „Remegett az egész ház… Aztán füstfelhőt láttunk a nagykövetség felől.”

A nyomozás jelenlegi állása szerint a hatóságok még nem közölték, pontosan milyen eszköz okozta a detonációt, és egyelőre gyanúsítottat sem fogtak el.

Bár a diplomáciai képviseletek világszerte fokozott védelem alatt állnak, a norvég titkosszolgálat a napokban még változatlannak ítélte az ország terrorfenyegetettségi szintjét.