HÍREK
A Rovatból

Közel 3 százalékkal elmaradt a 9 órás részvételi arány a 2018-astól

Idén 9 óráig a szavazók 10,31 százaléka voksolt, 4 éve ez a szám 13,17 százalék volt.

Link másolása

A választásra jogosultak 10,31 százaléka, 793 219 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 9 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 11,43 százalék, ami 30 992 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 8,78 százalék, ebben a megyében 37 914-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 9,61 százaléka, 123 109 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka, a 2010-es választáson 10,23 százalék, nyolc évvel ezelőtt 9,50 százalék,

négy évvel ezelőtt pedig 13,17 százalék voksolt 9 óráig.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

  • Baranya megye 9,99 százalék 29 410 szavazó
  • Bács-Kiskun megye 11,34 százalék 46 030 szavazó
  • Békés megye 11,43 százalék 30 992 szavazó
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9,09 százalék 45 905 szavazó
  • Csongrád-Csanád megye 11,13 százalék 35 694 szavazó
  • Fejér megye 10,86 százalék 36 646 szavazó
  • Győr-Moson-Sopron megye 11,06 százalék 39 670 szavazó
  • Hajdú-Bihar megye 10,61 százalék 44 386 szavazó
  • Heves megye 11,05 százalék 25 971 szavazó
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye 11,37 százalék 33 244 szavazó
  • Komárom-Esztergom megye 9,66 százalék 23 292 szavazó
  • Nógrád megye 9,49 százalék 14 401 szavazó
  • Pest megye 10,76 százalék 111 329 szavazó
  • Somogy megye 10,19 százalék 24 827 szavazó
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8,78 százalék 37 914 szavazó
  • Tolna megye 10,91 százalék 19 022 szavazó
  • Vas megye 10,44 százalék 21 010 szavazó
  • Veszprém megye 10,45 százalék 28 935 szavazó
  • Zala megye 9,86 százalék 21 432 szavazó.

A részvételi adatok megoszlása a budapesti egyéni választókerületekben a következő volt:

  • Budapest, 01. számú OEVK 8,07 százalék 4716 szavazó
  • Budapest, 02. számú OEVK 9,54 százalék 6612 szavazó
  • Budapest, 03. számú OEVK 8,88 százalék 5570 szavazó
  • Budapest, 04. számú OEVK 7,79 százalék 5483 szavazó
  • Budapest, 05. számú OEVK 8,57 százalék 5108 szavazó
  • Budapest, 06. számú OEVK 8,84 százalék 6454 szavazó
  • Budapest, 07. számú OEVK 8,68 százalék 6992 szavazó
  • Budapest, 08. számú OEVK 9,95 százalék 7617 szavazó
  • Budapest, 09. számú OEVK 10,31 százalék 7645 szavazó
  • Budapest, 10. számú OEVK 9,98 százalék 7092 szavazó
  • Budapest, 11. számú OEVK 8,56 százalék 6420 szavazó
  • Budapest, 12. számú OEVK 10,24 százalék 7336 szavazó
  • Budapest, 13. számú OEVK 9,87 százalék 6754 szavazó
  • Budapest, 14. számú OEVK 10,57 százalék 7789 szavazó
  • Budapest, 15. számú OEVK 10,67 százalék 8312 szavazó
  • Budapest, 16. számú OEVK 10,13 százalék 6995 szavazó
  • Budapest, 17. számú OEVK 11,49 százalék 8566 szavazó
  • Budapest, 18. számú OEVK 10,11 százalék 7648 szavazó.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bemutatta a budapesti polgármester-jelöltjeiket, kiderült, ki mit csinált eddig
Kulturális menedzser, közgazdász és filmes szakember is van a jelöltek között, akikről részletes bemutatkozást is közöltek a Tisza Párt honlapján. Ketten jelenleg ellenzéki, ketten pedig fideszes vezetésű kerületben indulna.

Link másolása

Magyar Péter péntek este a közösségi oldalán jelentette be, hogy négy kerületben indít a TISZA Párt polgármester-jelöltet. Azt írja a posztjában:

"A TISZA Párt négy polgármester-jelöltet indít a 2024. június 9-i önkormányzati választáson a fővárosban.

A négy jelölt közül kettő olyan kerületben indul, ahol kormánypárti, míg a másik kettő olyan kerületben, ahol jelenleg ellenzéki vezetés irányítja a helyi ügyeket.

X. kerület, Kőbánya: Barna Judit Annamária közösségszervező és kulturális menedzser.

"Közösségszervezőként és kulturális menedzserként tevékenykedem, szenvedélyem pedig Budapest, amely város számtalan kulturális és társadalmi projektjében vettem már részt. Ilyen volt például a #felafejjelbudapest kampány, amely Budapest építészeti szépségeit emelte ki, valamint a 100 szóban Budapest történetíró pályázat, amely a városi élet sokszínűségét tárta a közönség elé" - olvasható róla többek között a bemutatkozásában.

XI. kerület, Újbuda: Orbán Árpád közgazdász.

"Orbán Árpád vagyok, közgazdász. Pályafutásom során elsősorban a pénzügyi szektorban, pénzintézeteknél és a marketing területén szereztem jelentős tapasztalatokat, valamint bepillantást nyertem az államigazgatás, az egészségügy és az oktatás világába is. Mindig is mélyen érdekeltek a társadalmi folyamatok, ezért döntöttem úgy, hogy belépek a helyi politikába és igyekszem aktívan formálni közösségünk jövőjét" - írta többek között.

XVII. kerület, Rákosmente: Dálnoki Áron közgazdász.

"Dálnoki Áron vagyok, közgazdász. Szakmai pályafutásom a pénzügyek mélyebb megértésével és kezelésével kapcsolatos területeken zajlik. Jelenleg a Tisza Párt képviseletében szeretnék változást hozni Rákosmente önkormányzati életébe" - írja magáról többek között.

XVIII. kerület, Pestszentlőrinc, Pestszentimre: Balogh Balázs filmes, vendéglátóipari szakember.

"Balogh Balázsnak hívnak, 40 éves büszke pestszentlőrinci lakosként, a Miklóstelepi részben élek családommal. Szakmai életpályám a filmes szektorban zajlik, ahol szabadúszóként tevékenykedem, de mostantól közéleti szerepvállalással közvetlenül is hozzá szeretnék járulni szűkebb környezetünk fejlődéséhez" - áll a bemutatkozásában.

A jelöltekről részletes bemutatkozást is közreadtak ITT.

A politikus azt is bejelentette, hogy szombattaól gyűjtik a jelöltek részére az aláírásokat, az oldalán a helyszíneket is megadta.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: „Van mit ünnepelni” – 300 milliárd forint fejlesztési forrást kapott Budapest az uniótól, kiderült, hogy mire költik
A főváros még további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap. Ezek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek - mondta.
MTI - szmo.hu
2024. május 03.


Link másolása

Háromszázmilliárd forint értékű uniós fejlesztési forrást kap a főváros - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester az Elisa Ferreiraval, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosával közösen tartott pénteki sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester úgy fogalmazott: "van mit ünnepelni" Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulóján.

"Budapest nagyon eredményesen lobbizott azért, hogy a kormány szándékaival ellentétesen hozzájuthasson európai uniós fejlesztési forrásokhoz"

- jelentette ki Karácsony Gergely, hozzátéve: a pénz "már itt van azokban az operatív programokban, amelyeket a kormány és az Európai Bizottság is elfogadott".

Hozzátette: a sajtótájékoztatót megelőző találkozón az uniós biztos támogatta a pénz felhasználására vonatkozó részletes terveket.

Karácsony Gergely azt mondta, a 300 milliárd forintból olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek egyszerre szolgálják Budapest és Európa közös céljait, így például a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a közös kohéziót.

Az uniós pénzek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, valamint a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek - mondta.

A most kapott összeg mértéke nagyságrendileg megegyezik a korábbi uniós költségvetésben szereplő támogatás mértékével.

A 300 milliárd forint felhasználásának részleteiről a főpolgármester elmondta: a legnagyobb részt - összesen 178 milliárd forintot - a közösségi közlekedés fejlesztésére fogják fordítani.

Összesen 50 milliárd forintot költenek a közterületek zöldítésére, 38 milliárdot fordítanak árvíz- és szennyvízberuházásokra, 34 milliárd forintot pedig olyan esélyteremtő fejlesztésekre, amelyek a lakhatás és a szociális gondoskodás területén erősítik a várost.

A közlekedésfejlesztés részleteiről Karácsony Gergely közölte: főleg a villamos infrastruktúrát fogják fejleszteni; több mint 50 CAF villamost vásárol a főváros, de megépítik a budai fonódó 2 vonalat is. Mindezek mellett 9 milliárd forintért vesznek elektromos buszokat, 25 milliárd forintot szánnak a trolihálózat bővítésére, de jut a pénzből a Göncz Árpád Városközpont fejlesztésére és a kerékpárút-hálózat fejlesztésére is - sorolta.

A közterületfejlesztésre szánt 50 milliárd forintból zöldítésre és akadálymentesítésre költenek, továbbá a klímaváltozáshoz való adaptációt segítő beruházásokra - mondta, hozzátéve: a fejlesztés fontos eleme lesz a pesti alsó rakpart zöldítése és a Nagykörút rendbetétele.

Karácsony Gergely a szociális esélyteremtésre szánt források felhasználásáról úgy szólt: 20 milliárd értékben elindítják az elmúlt évtized legnagyobb lakhatási csomagját, illetve 14 milliárd forintot fordítanak a szociális ellátórendszer fejlesztésére, összehangolására.

Beszámolt arról is, hogy 32 milliárd értékben erősítik a budapesti árvízvédelmet (a pénz főleg a római parti védekezést szolgálja majd), 6 milliárd forintot pedig az agglomerációs szennyvízberuházásokra költenek.

A fővárosi önkormányzat az elmúlt időszakban nagyon aktív volt a közvetlen brüsszeli források lehívásában is, ennek köszönhetően a 300 milliárd forinton felül további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap Budapest.

A főpolgármester elmondta: a pénzt az uniós kihívásokkal összhangban, hatékonyan és transzparensen használják fel.

Elisa Ferreira arról beszélt, hogy a források Budapest és Európa fenntartható fejlődését, növekedését szolgálják. Szavai szerint a magyar fővárosban megvalósuló projektek nagyban hozzájárulnak az emberek életminőségének javításához, megkönnyítik az itt lakók mindennapjait.

A budapesti beruházások jól mutatják, hogy a demokrácia nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális lehetőség is arra, hogy megosszuk a közös javainkat - fogalmazott.

Az uniós biztos külön kiemelte a tervezett közlekedési fejlesztéseket, amelyek élhetővé teszik Budapestet, "Európa egyik legfontosabb nagyvárosát".

VIDEÓ: A bejelentésről

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lezárult az aláírásgyűjtés: ezekre a pártokra és jelöltekre lehet szavazni a június 9-i EP-választáson
Kisorsolták azt is, hogy a szavazólapon milyen sorrendben szerepelhetnek majd a pártok. Hosszú lista lesz, de még elképzelhető, hogy a listák száma végül kevesebb lesz.
MTI - szmo.hu
2024. május 03.


Link másolása

Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság a pénteki ülésén, hogy a június 9-ei európai parlamenti választáson a pártok listái milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon. Az NVB 13 lista sorrendjét állapította meg, legfeljebb ennyi lista szerepel majd a szavazólapon.

Elképzelhető azonban, hogy a listák száma végül ennél kevesebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha az ajánlások ellenőrzésénél kiderül, hogy valamelyik pártnak nincs meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.

Az NVB két listát (a Fidesz-KDNP-ét és a Mi Hazánk Mozgalomét) már korábban nyilvántartásba vett és a határozatok jogerőre emelkedtek. Tizenegy listát pénteken jelentettek be. Az ajánlások ellenőrzését követően az NVB-nek legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon kell a lista nyilvántartásba vételéről döntenie.

Tehát ugyan csak később válik véglegessé, hány jogerősen nyilvántartásba vett lista lesz, viszont a választási eljárásról szóló törvény előírja, hogy a bizottságnak a listák bejelentésére megadott határnapon kell kisorsolnia a bejelentett listák sorrendjét.

A sorsolást a testület két tagja végezte: Szalay Tamás választott tag előbb egy urnából a lista nevét húzta ki, Kicsi Zselyke választott tag pedig egy másik urnából a lista sorszámát.

A sorsolás alapján a listák a következő sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon:

1. Megoldás Mozgalom,

2. LMP-Magyarország Zöld Pártja,

3. Demokratikus Koalíció - Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd-A Zöldek Pártja közös listája,

4. Második Reformkor Párt,

5. Mindenki Magyarországa Néppárt,

6. Momentum Mozgalom,

7. Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt közös listája,

8. Jobbik-Konzervatívok,

9. Új Alternatíva Párt,

10. Tisztelet és Szabadság Párt,

11. Magyar Kétfarkú Kutya Párt,

12. Mi Hazánk Mozgalom,

13. A Nép Pártja.

A szavazólapon szerepel majd a lista sorszáma, a listát állító párt (illetve több párt esetén pártok) neve és emblémája, a szavazásra szolgáló kör, valamint a listán szereplő első öt jelölt neve.

A lista bejelentésekor a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, hogy a jelölt adatai megegyeznek-e a nyilvántartásban szereplő adatokkal, és azt is, hogy a listákra bejelentett jelölteknek van-e választójoguk. A listán szereplő jelölteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják a jelölést. Arról is nyilatkozniuk kell, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatására külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választáson nem használnak fel.

Az NVI nem ellenőrzi az összes leadott ajánlást, csak valamivel többet, mint amennyi a listaállításhoz szükséges.

A listán legfeljebb háromszor annyi, azaz 63 jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első 5 jelölt neve kerül fel.

A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, levenni. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, akkor a helyére a listán soron következő lép.

A listát és az azon szereplő jelölteket az NVB legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon veszi nyilvántartásba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A Közlekedési Múzeum főigazgatója utasításba adta, hogy „az apa férfi, az anya nő”
Az intézményvezető az anyák napi jegykedvezmény kapcsán írt egy levelet a munkavállalóknak. Szerintük: „a munkautasításban foglaltak, amint 200.000 évvel ezelőtt, úgy napjainkban is helytállók”.

Link másolása

Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója az anyák napi jegykedvezmények kapcsán levélben adott utasítást a munkavállalóknak – derült ki a hvg.hu-hoz eljutott dokumentumból.

Ebben az intézményvezető azt írja:

Mivel bővebb magyarázatot nem adott mindehhez, a lap megkereste az intézményt, amely válaszában azt írta: „az intézmény feladata közös múltunk értékeinek védelme, a főigazgatói utasítás – az Alaptörvény szövegével összhangban – pedig ennek a küldetésnek tesz eleget”.

A magyarázat szerint: ugyanúgy adnak anyák napi kedvezményt az édesanyáknak és a nagymamáknak a Mivel megyünk? – Energiamix a közlekedésben című kiállításukra, mint ahogy apák napja alkalmából az édesapák és nagypapák számára fognak majd kedvezményt biztosítani.

Hozzátették: „a munkautasításban foglaltak, amint 200 000 évvel ezelőtt, úgy napjainkban is helytállók”. „A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum alapfeladata közös múltunk értékeinek védelme”, és „a főigazgatói utasítás – az Alaptörvény szövegével összhangban – ennek a küldetésnek tesz eleget” - írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: