HÍREK
A Rovatból

Kövér László: „A kutyát sem érdekli, hogy Hadházy Ákos leteszi-e az esküt”

A házelnök azt is mondta, hogy ha a jelenlegi ellenzék hatalomhoz jutna, az Magyarország halálos vége lenne.


Kövér László szerint a választás eredménye igazolta, hogy az a destruktív politika, ami az ellenzékre jellemző, nem vezet sikerre – erről a Mediaworks-Hírcentrum Narratíva című podcast műsorában beszélt a Magyar Nemzet beszámolója szerint.

Az Országgyűlés elnöke úgy vette észre, hogy a Parlament ellenzéki padsoraiban vannak olyan képviselők, akik már levonták a következtetést. Például az is visszafogott, óvatos optimizmusra ad okot, hogy amikor Gyurcsány Ferenc "provokatív módon" kivonult az ülésteremből, nem mindenki követte őt.

Kövér úgy véli, a DK vérszerződést kötött a Jobbik maradékával, és ők majd ugyanazokkal az eszközökkel próbálnak élni, mint az elmúlt években. Gyurcsánynak pedig az a célja, hogy ő legyen a viszonyítási pont az ellenzéken belül, aki pedig nem követi őt, azt kirekesztik az ellenzék soraiból.

A házelnök szerint idő kérdése volt, hogy mikor roppan meg morálisan a Jobbik, most azt látja, hogy a párt eladta a lelkét. Úgy látja, ezt az a szimbiózis ábrázolja, ami kibontakozni látszik Jakab Péter és Gyurcsány között.

„Olyan ellenzékre lenne szüksége a kormánynak, amilyen a Fidesz-KDNP volt”

– tette hozzá Kövér László, aki Magyarország halálos végének nevezte, ha a jelenlegi ellenzék hatalomhoz jutna.

Arra a kérdésre, hogy a parlament alakuló ülését bojkottáló Hadházy Ákos mikor teheti a képviselői esküjét, ezt válaszolta:

„A kutyát sem érdekli, hogy Hadházy Ákos leteszi-e az esküt, engem is csak azért érdekel, mert érinti az Országgyűlés működését.”

Hozzátette, hogy a független képviselő előbb-utóbb esküt tesz majd, ha hajlandó bemenni az Országházba. Szerinte Hadházy ezekkel a polgárpukkasztó akciókkal próbálja meg magára felhívni a figyelmet, mert „amúgy jelentéktelen figura”.

Kövér arról is beszélt, hogy az elkövetkezendő négy év legfontosabb feladata elkerülni, hogy Magyarországot belerángassák egy olyan háborúba, amihez semmi köze. Ez a háború szerinte a nyugati világ árnyékhatalmai és Oroszország között zajlik. A házelnök úgy véli, az Európai Unióban Magyarországon és Lengyelországon kívül senkinek nincs meg a bátorsága, hogy a saját nemzeti érdekei szerint cselekedjen, inkább mindenki beadja a derekát.

„Aki időt nyer, életet nyer, meg kell védenünk az eddigi eredményeinket, a magyar gazdaság teljesítőképességének érdekében. Defenzív időszak áll előttünk, attól függően lesz rövidebb vagy hosszabb, hogy a világ menyire gyorsan tud ezen a háborús helyzeten túljutni, de ebben nem vagyok derűlátó”

– fejtette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: A nyár újdonsága, hogy Orbán Viktor Hatvanpuszta miatt védekezik
A politológus szerint Orbán kommunikációs offenzívája inkább pótcselekvés volt. A Tisza Párt viszont inkább túl akarta élni a nyarat, hogy a kampányra koncentrálhasson.


„Valahogy a miniszterelnökre sohasem tudott átcsúszni az a kép, hogy ő is a jachtozók között van. Szijjártó Pétert lehetett jachton fényképezni, Lázár Jánost lehetett a batidai kastélyhoz kötni, de Orbán Viktort nem” – mondta Török Gábor a 24.hu Törökülés című műsorában.

Hozzátette:

„Az újdonsága ennek a nyárnak, hogy ő az, aki Hatvanpuszta miatt védekezik, akinek a nyaralása kapcsán ezek a témák előkerültek, ő van a középpontban. Sokkal ártalmasabb, mint bármikor korábban.”

Szóba került az is, hogy Török Gábor hosszú idő után újra találkozott Orbán Viktorral, amikor közösen fagyiztak. A beszélgetésről így mesélt: „Meggyőződésem, hogy a bogarakat nem lehet az íróasztal mellől szemlélni, hanem ki kell menni a rétre. Úgyhogy én ezeknek a lehetőségeknek mindig nagyon örülök. Közelről megfigyelni a bogarakat és velük beszélni, kérdéseket feltenni, egyáltalán látni a gondolkodásukat, az szerintem egy politikai elemző számára nagyon hasznos. Igyekszem elkerülni, hogy közben bogárrá váljak.”

A politológus szerint bár az elmúlt hónapokban sok minden zajlott a politikában, a nyarat mindkét fél igyekezett nyugodtan átvészelni. Orbán Viktor kommunikációs offenzíváját pótcselekvésnek nevezte, ami a Fidesz saját táborának szólhatott, hogy Magyar Péterrel szemben erőt mutasson. A Tisza Párt ezzel szemben inkább túl akart lenni ezen az időszakon, hogy a kampányra tudjon koncentrálni, hiszen náluk a jelöltállítás jelenthet komoly kihívást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Ráhel és Tiborcz István elhagyta az országot
A politikus információ szerint a miniszterelnök lánya és veje délután indultak el Milánóból. Az korábban sem volt titok, hogy Amerikába költöznek.


Orbán Ráhel és Tiborcz István a gyermekeikkel és rengeteg bőrönddel ma 16.00 órakor (a milánói reptérről indulva) elhagyták az öreg kontinenst az új világ és a szabadság földje felé” – írta csütörtök esti Facebook-posztjában Magyar Péter.

Az eddig sem volt titok, hogy a miniszterelnök lánya és veje a tengerentúlra költözik, hogy gyerekeik ott tanulhassanak. Tiborcz István korábban úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt tíz évben a BDPST Group sikeres és nemzetközileg is elismert befektetőcsoporttá vált”, és szerinte cége működését nem érinti, hogy ő Amerikában él majd.

Magyar Péter posztjában hozzátette: „Vajon ez már az orbáni "győzelmi terv" része?”

Korábban Orbán Ráhel a költözéssel kapcsolatban a sajtótól a gyerekei védelmét kérte – akikkel nagyapjuk, Orbán Viktor rendszeresen fotózkodik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Délután leállt a Déli pályaudvar – káosz van Kelenföldön, miután a Keleti már hétfő óta zárva van
Rengeteg vonat rövidebb útvonalon közlekedik, több járat kimaradt. Úgy tűnik, Kelenföld nehezen bírja a rohamot, százával várnak az utasok az aluljáróban.


A Déli pályaudvaron egy vonat áramszedője letört, a felsővezeték megsérült, emiatt a 8-12. vágányokig szünetel a vonatközlekedés. Jelentős fennakadásokra, kimaradó, rövidebb szakaszon közlekedő vonatokra kell számítani – írta délután 4 óra előtt a Mávinform.

Később frissítésükben közölték:

15:30-tól teljesen szünetel a vonatforgalom a Déli pályaudvaron felsővezeték-szakadás miatt, ezért jelentős fennakadásokra, késésekre és rövidebb útvonalon közlekedő, illetve kimaradó járatokra kell számítani a győri, a székesfehérvári és pusztaszabolcsi vonalon.

Bár a vezeték helyreállítása megtörtént, és ezután fokozatosan visszatért a forgalom a vágányokra, „a hiba teljes elhárításáig, várhatóan az esti órákig az állomásról induló és oda ékező járatok közlekedésében továbbra is jelentős változásokra, rövidebb útvonalon közlekedő és kimaradó járatokra kell számítani” – írják a tájékoztatásban.

A helyzetet nehezíti, hogy augusztus 25-től zárva tart a Keleti pályaudvar is, így mindkét nagy pályaudvar utasforgalma Kelenföldre zúdult. A Telex egyik olvasója a helyszínről – egy fotó kíséretében – azt írta: „A felszínen egy talpalatnyi szabad hely sincs, az aluljáróban emberek százai zsúfolódnak össze. Gyerekek a földön ülve várják a bizonytalan indulásokat, a menetrend teljesen szétesett.”

Hozzátette: „Ráadásul számos vonat a szokásosnál kevesebb kocsival közlekedik, tovább fokozva a zsúfoltságot”.

A Facebookra feltöltött képeken látszik, hogy mekkora volt a tömeg Kelenföldön nagyjából fél5 környékén:

Ugyanakkor egy vidámabb hangvételű videó is készült, ahol egy lány az összegyűlt tömegből spontán verbuválódott közönégnek énekel:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyugdíjválság fenyeget Magyarországon reformok nélkül a 2030-as évek végén – állítja a nyugdíjszakértő
A Ratkó-unokák tömeges nyugdíjba vonulása megterheli a rendszert, miközben a kormány lemondott a reformokról és eltüntette a szakértői tanulmányt.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 28.



Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.

Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.

A magyar nyugdíjrendszer jelenleg mindhárom területen komoly kihívásokkal küzd –olvasható az elemzésben.

Nem képes megakadályozni az időskori elszegényedést, hiányzik belőle a tőkefedezeti elem, és az önkéntes előtakarékosság állami támogatása fokozatosan csökken. A nyugdíjszámítás bonyolult és átláthatatlan, az egyéni nyugdíjtervezéshez pedig az állami rendszer semmilyen támpontot nem nyújt.

A kormány jelenleg nem készül reformokra. A korábban megrendelt nemzetközi szakértői tanulmány eltűnt, a hivatalos kommunikáció pedig azt hangsúlyozza, hogy a rendszer az elkövetkező másfél évtizedben biztonságosan működik. Ha ez nem így lesz, annak következményeivel Farkas szerint a 2037-ben hatalmon lévő kormánynak kell majd foglalkoznia.

A választások után érdemes mielőbb megtervezni azokat a változtatásokat, amelyek nélkül a nyugdíjrendszer nem marad stabil.

A Ratkó-unokák, vagyis az 1973 és 1977 között született nagy létszámú korosztály ugyanis 2038 és 2042 között vonul nyugdíjba, ami komoly terhet jelenthet a rendszernek. A mostani feltételekkel a nyugdíjrendszer csak 2037-ig működtethető komolyabb finanszírozási kockázatok nélkül – írja a cikk.

A szakértő szerint a jövőbeni intézkedéseket a politikai kockázatok és a végrehajtás nehézségei alapján érdemes áttekinteni.

Könnyen kivitelezhető lépés lenne például a nyugdíjkorhatár összekötése a 65 éves korban várható további élettartammal.

Hasonlóan egyszerű, de fontos változás lehet a nyugdíjskála átalakítása is, amely ma aránytalanul jutalmazza a szolgálati idő első húsz évét a második húszhoz képest.

Közepes kockázattal járó megoldásként szóba kerülhet a járulékplafon visszavezetése, amelyet 2012 végén töröltek el – írja Farkas András. A hiánya miatt kiemelkedően magas nyugdíjvárományok alakulhatnak ki, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget a kis- és nagynyugdíjasok között. Fontos lehet a degresszió újraszabályozása is, hiszen a jelenlegi összeghatárok 2013 óta nem változtak. Emellett sok vitát válthat ki a nők kedvezményes nyugdíjának jövője, amely 2011 óta működik, és teljes ellátást biztosít a korhatár betöltése előtt is.

A Prtfolio cikke szerint mesterséges intelligencia egyre fejlődő algoritmusai segítséget nyújthatnak a nyugdíjreform megtervezésében, de csak akkor, ha hiteles és átgondolt javaslatok kerülnek a digitális térbe. Az emberi döntéshozatal azonban továbbra is nélkülözhetetlen a magyar nyugdíjrendszer jövőjének alakításában.


Link másolása
KÖVESS MINKET: