- jelentette be a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Kovács Zoltán közölte: a valaha volt legnagyobb szabású ünnepre készülnek, 3,5 napon keresztül 17 rendezvényhelyszínen több száz program lesz.

Mint mondta, ahogy azt tavalyelőtt eldöntötték - csak tavaly a koronavírus-járvány nem tette lehetővé -, az államalapítás ünnepét szeretnék olyan eseménnyé emelni, amely túlmutat a korábbi nemzeti ünnepeken. Céljuk, hogy minél többen kapcsolódhassanak be az államalapító Szent István király napjának megünneplésébe - tette hozzá. Az idei ünnep programjait a szentistvannap2021.hu oldalon teszik elérhetővé.

Idén sem maradnak el a szokásos elemek: lesz zászlófelvonás, honvédségi légiparádé, tisztavatás. Ezzel egybekötve egy olyan katonai bemutató is lesz, amelyen az érdeklődők megbizonyosodhatnak a megújuló, erős Magyar Honvédség képességeiről - mondta Kovács Zoltán.

Jelezte: Áder János köztársasági elnök átadja a Szent István-rendet, majd átadják a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseket, és több, a koronavírus-járvány miatt elmaradt elismerést is.

- ismertette az államtitkár.

Kovács Zoltán kitért arra is: az idei ünnepet korlátozásoktól mentesen tervezik. Még kedden megjelenik az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy az augusztus 20-i központi rendezvényeket, a szeptemberben tartandó Négyesfogathajtó Európa-bajnokságot, valamint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust nem érintik majd a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő korlátozások - közölte.

Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: folyamatosan ülésezik a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs, követik a járványhelyzetet, így bármelyik pillanatban meg tudják hozni a szükséges intézkedéseket.

Azt is elmondta: három héttel ezelőtt az ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs is megkezdte működését. Ebben minden szervezet közreműködik, amelynek augusztus 20-al kapcsolatban dolga van. Felelős döntéseket fognak hozni, hogy ne fordulhasson elő olyan, mint például a 2006-os állami ünnepen - szögezte le.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő hangsúlyozta: az ünnepi programok célja az is, hogy megsegítsék a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került turisztikai ágazatot, az abból élő családokat.

A központi programok látogatói a budapesti szálláshelyeken, éttermekben, attrakcióknál tudják támogatni az ágazatot. A fővárosi szállásfoglalásoknál már most kiugrás tapasztalható az ünnepi hétre - tette hozzá.

Az ünnepi rendezvényeken több 10 ezren dolgoznak - emelte ki a kormányszóvivő, megjegyezve, országosan is kiemelkedő eredményeket lehet tapasztalni: a turizmus újkori történetében július 24-én regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát, ezen a napon csaknem 150 ezren pihentek valamely magyarországi szálláshelyen.

Tóth Ferenc, az ünnepi tűzijátékot lebonyolító NUVU Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az idei ünnepi tűzijátékot is augusztus 20-án 21 órakor kezdik el fellőni a Duna vízfelületéről. Érdekességként kiemelte, hogy minden felvonáshoz tartozik majd egy-egy meghatározó szín: a "vér és harc" például piros, a "magyarnak lenni" trikolor színekkel jelenik majd meg. A mintegy félórás (34 perces) tűzijáték további vizuális és hangeffektekkel is kiegészül majd.

Idén a nagyobb rakétákat a Margit hídról és a Petőfi hídról, valamint 14 folyami bárkáról lövik majd fel. Ezeket a nagyobb uszályokat "gyöngysorszerűen" is összekapcsolják majd. Az Erzsébet hidat és a Szabadság hidat is feldíszítik majd, innen lesz a görögtűz is - ismertette.

Tóth Ferenc kiemelte: a rakétákat többek között Spanyolországból, Portugáliából, Szlovéniából és Kínából importálták, s mind a mintegy 40 ezer darab rendelkezik a szükséges uniós tanúsítvánnyal. A tűzijátékot szükség esetén - például az időjárási helyzet miatt - azonnal le tudják állítani.

Ezzel együtt félmilliárd forintos biztosítást is kötött a tűzijátékot lebonyolító NUVU Kft. - közölte az ügyvezető igazgató.

Az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére augusztus 20. hivatalos állami ünnep.

Miközben Oroszország továbbra is titkolja ukrajnai veszteségeinek valós mértékét, egyre több információ szivárog ki a hivatalosan továbbra is különleges hadműveletnek nevezett invázióról. Putyin 83 napja tartó háborúja pedig egyre inkább feldühíti az orosz katonák családjait, és már azok is meginogtak, akik eleinte még támogatták Ukrajna lerohanását - írja a The Guardian.

„A háború kezdete óta teljesen másként tekintek a kormányomra” - mondja a 39 éves Tatjana Efremenko, akinek fia az április közepén elsüllyesztett Moszkva hadihajón szolgált, és azóta sem adott életjelet magáról. Egy hónappal az orosz flotta zászlóshajójának számító cirkáló elsüllyedése után hivatalosan csak egyetlen ember halálát ismerték el, a legénység további 27 tagját eltűntként kezeik, de a halottak száma elérheti a kétszázat is. Talán érthető, hogy ezek után Tatjanának kifejezetten „kemény” véleménye van az orosz vezetésről, amit azért nem mond el, mert attól tart, hogy börtönbe zárnák.

- fakadt ki a nő a lapnak. Hozzátette: tudomása szerint ugyanezt a papírt megkapta az összes eltűnt sorkatona családja. A nő szerint ezzel akarják megvásárolni a hallgatásukat.

Ugyanakkor már egy hónap telt el a hadihajó elsüllyedése óta, és az emberek lassan elfelejtik, hogy mi történt a csatahajóval a Fekete-tengeren. Az odaveszett katonák szülei még mindig tele vannak kérdésekkel, amikre senki nem válaszol: miért voltak sorköteles katonák a Moszkva fedélzetén és miért indultak harcba pontosan?

Kijev közben azt állítja, hogy több ezer orosz katona holtteste van még Ukrajnában, amit csak azért nem fogadnak be az oroszok, mert ezzel elismernék a háborúban elesett katonák riasztóan magas számát. Csak a napokban nyilvánosságra hozott bilohorivkai pontonhíd-összeomlásban a becslések szerint 485 katona mellett 80 járművet vesztett Oroszország a Donyec folyónál, ami komolyan kiverte a biztosítékot még az addig a háborúval egyetértők körében is.

A háború kritikája már az orosz állami televíziót is elérte. Egy politikai vitaműsorban az egyik szakértő élesen bírálta a Kreml politikáját, a háború tagadását és a győzelmi esélyeket a nyugati országok által felfegyverzett, rendkívül motivált ukránokkal szemben.

Mihail Khodarjonok hangsúlyozta, hogy Oroszország „teljes geopolitikai elszigeteltségben” van, majd hozzátette:

In an extremely rare moment of candour on Russian state TV today, defence columnist Mikhail Khodaryonok gave a damning assessment of Russia's war in Ukraine and his country's international isolation. It's fairly long but worth your time so I've added subtitles. pic.twitter.com/0mr7WAgSx6— Francis Scarr (@francis_scarr) May 16, 2022

Hétfőn mi is megírtuk a Telex értesülését, miszerint Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárság - a Budapesti Fejlesztési Központtal együtt - várhatóan átkerül a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségtől Lázár János építési és beruházási miniszterhez.

A Miniszterelnökség kedden megerősítette ezt az RTL Híradónak:

Arra viszont nem válaszoltak, hogy a Fürjes Balázs vezette teljes államtitkárság is oda kerül-e.

Az orosz legfelsőbb bíróság május 26-án tárgyalja majd az Azov ukrán félkatonai alakulat terrorszervezetté nyilvánítását és tevékenységének betiltását orosz területen - közölte kedden az orosz igazságügyi minisztérium.

A bírósági iratok szerint a keresetet az orosz főügyészség nyújtotta be. Dmitrij Agranovszkij, a RIA Novosztyi hírügynökség által megszólaltatott jogi szakértő kijelentette, hogy

Az Oroszországban neonácinak tekintett Azovnak 2014-ben kulcsszerepe volt az akkori kijevi erőszakos hatalomváltás elleni, oroszpárti lázadás elfojtásában Délkelet-Ukrajnában és Mariupol visszafoglalásában a szakadároktól. A Moszkva által idén februárban megindított, hivatalosan "különleges hadműveletnek" nevezett ukrajnai háborúban pedig az Azovi-tenger partján fekvő iparváros védelme volt a feladata a nemzeti gárda részévé vált alegységnek.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a körülzárt Azovsztalban egy nap alatt az Azov fegyveresei és az ukrán katonák közül 265-en tették le a fegyvert és adták meg magukat. Közülük 51-en súlyos sebesültek. Az orvosi ellátásra szorulókat a donyecki "népköztársaság" novoazovszki kórházába küldték ellátásra és ápolásra. Ez volt az első eset, hogy Azov fegyveresei tömegesen adták meg magukat. Korábban tengerészgyalogosok tették le a fegyvert a mariupoli acélműveknél, mintegy másfél ezren.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a Telegram csatornáján bejelentette, hogy a testület nyomozói fogják kihallgatni a fogságba esett Azov-tagokat "az ukrán rezsimnek a Donyec-medence lakossága ellen elkövetett bűncselekményeivel" kapcsolatban. A detektívek meg fogják állapítani a foglyok személyazonosságát, és ellenőrizni fogják, hogy részt vettek-e a polgári lakosok elleni bűncselekményekben, és a vallomásokat összevetik az eddigi nyomozati anyagokkal.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese kedden a Twitteren közölte, hogy az Azov tagjai feltétel nélkül tették le a fegyvert. A diplomata a The New York Times közlésére reagált, amelynek szerzője azt állította, hogy "Ukrajna befejezte a harci küldetést Mariupolban", és a fegyvereseket "evakuálták", ami lap szerint "a harcok végét jelentette az Azovsztalban".

- írta.

Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke a törvényhozás plenáris ülésén kijelentette, hogy a "náci bűnözőket" a fogolycserék során semmiképp sem szabad kicserélni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy bíróság elé állítsák őket. Vologyin felhívta a figyelmet arra, hogy miközben Oroszország mindent megtesz a sebesült hadifoglyokkal való humánus bánásmód érdekében, addig az ukrán fél kegyetlenül bánik a hadifogságba esett emberekkel, meg is kínozza őket.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtószolgálata kedden közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy az Egyesült Államok Szíriában terroristák, egyebek között az Iszlám Állam (IÁ) nemzetközi terrorcsoport tagjainak körében toboroz zsoldosokat az ukrajnai háborúhoz. Az SZVR szerint a szíriai kurdok által őrzött börtönökből idén áprilisban mintegy hatvan 20-25 éves IÁ-harcost bocsátottak szabadon, akik a jordániai és az iraki határ közelében lévő et-Tanf amerikai bázison kiképzést kaptak az Ukrajnában való bevetéshez.

Az orosz hírszerzés úgy tudja, hogy et-Tanf a terroristák átképzésének központjává vált, ahol egyidejűleg mintegy félezer lojális, zömében a Kaukázuson túli területekről és Közép-Ázsiából származó dzsihadistát készítenek fel arra, hogy különleges alakulatokban elsősorban az orosz fegyveres erők egységei ellen hajtsanak végre felforgató és terrorista cselekményeket Szíriában, és most már Ukrajnában is. Az oktatás magában foglalja a beszerezhető páncéltörő rakétarendszerek, az MQ-1C felderítő és csapásmérő drónok, valamint a fejlett kommunikációs és megfigyelő berendezések kezelésének elsajátítását.

Szándékosan okozhatták a China Eastern kínai légitársaság belföldi járatának márciusban történt katasztrófáját, amely 132 ember halálát okozta - jelentette a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap bennfentes forrásra hivatkozva.

A WSJ kedden megjelent cikkében egy, a repülőszerencsétlenség okainak és körülményeinek feltárását célzó, amerikai vizsgálat előzetes megállapításait ismerő forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy

A március 21-én lezuhant Boeing 737-800-as típusú utasszállító Kunmingból Kantonba (Kuangcsou) tartott. A kevesebb mint kétórás úton közlekedő gépet a felszállás után egy órával érte baleset. Rendkívül szokatlan módon több mint 8 ezer méteres magasságból kezdett hirtelen zuhanni. Rövid ideig úgy tűnt, sikerült megállítani a zuhanást, de aztán pár perc múlva megszakadt a kapcsolat a földi irányítóközponttal, és a gép csaknem teljesen függőlegesen, orral lefelé egy erdős területen a földbe csapódott. A gép fedélzetén 132 ember - 123 utas és 9 fős személyzet - tartózkodott, a szerencsétlenséget senki sem élte túl.

A repülőgép két feketedobozát - az adatrögzítőt és a fedélzeti hangrögzítőt - egy héten belül megtalálták a mentőcsapatok. Az amerikai hatóságok vizsgálata részben a megrongálódott állapotban előkerült adatrögzítő adatainak kinyerésére épül.

A China Eastern a balesetet követően közölte: a szerencsétlenséget szenvedett repülőgépet 2015 júniusában állították üzembe, és azóta szigorú technikai előírásoknak megfelelően tartották karban, a felszállást megelőzően a gép megfelelt a repüléshez szükséges követelményeknek.

A China Eastern közleményben továbbá megismételték a légitársaság egyik vezető tisztségviselőjének márciusi közlését, miszerint a pilóták egészségügyi, családi és pénzügyi helyzete egyaránt jó volt.