SZEMPONT
A Rovatból

Kovács Gellért: A született tehetségeknek lehetőséget sem adnak, miközben milliárdokból készülnek iskolás dolgozatok

A „filmszerészként” ismert kritikus szerint a mostani finanszírozási rendszernél még az Andy Vajna-féle Filmalap is jobb volt. Elárulta azt is, mit gondol Szirmai Gergely és Dancsó Péter videóiról.


Kovács Gellért neve ismerős lehet számos online és nyomtatott filmes lapból, rádióműsorból, valamint saját Facebook-oldaláról is, ahol már több mint 23 ezer követővel rendelkezik.

Arról beszélgettünk vele, mitől lesz jó szerinte egy kritika, miért vérzik ezer sebből a magyar filmgyártás állami támogatása, és milyen jövő várhat a mozira a streaming térhódításával.

– A filmszerész kifejezést te találtad ki? A neten rákeresve az összes találat veled kapcsolatos.

– Az biztos, hogy nem használja más, de eredetileg nem az én ötletem volt. Elég sokáig a Petőfi Rádióban dolgoztam, még a “nagyon zenés" időszak legelején kerültem oda, a Kultúrfitnesz nevű műsornak voltam az egyik szerkesztője. Az egyik rovat címe az volt, hogy Bombafilm, amiben mindig egy adott filmről mondta el a véleményét egy kritikus. A műsor producere, Mikó Róbert találta ki, hogy mivel a bombákat ugyebár a tűzszerészek hatástalanítják, a rovat címére rímelve a filmekkel miért ne foglalkozhatna a filmszerész? Eleinte nemcsak én voltam a műsor filmszerésze, hanem mindig az aktuális megszólalót nevezték így. Idővel viszont egyeztetési nehézségek miatt a többiek “kikoptak” és én maradtam egyedül, később pedig önálló műsorom is indult. Így végül rajtam ragadt a név, Mikó Róbert beleegyezésével akkor is magammal hoztam, miután kirúgtak az MTVA-tól. Egyébként nem ragaszkodtam volna annyira hozzá, de magam is meglepődtem rajta, mennyire szeretik az emberek.

– Mikor és hogy indult a filmek iránti érdeklődésed?

– Valószínűleg azzal, hogy fölsírtam a kórházban 1979-ben. Zavarba ejtően korai emlékeim vannak filmekről, a világból is mindig csak azok a dolgok érdekeltek, amikkel filmeken keresztül találkoztam.

Az életem nagy része azzal telt, hogy az ismerőseimet fárasztottam a szóban elmondott “kritikáimmal”. Aztán valahogy a foglalkozásom is hozzáidomult ehhez a mániához, bár tudatosan soha nem akartam filmes újságíró lenni.

Egy pici faluban nőttem fel, tehát tulajdonképpen mondhatjuk, ha nagyon akarjuk, hogy saját erőből értem el azt, amit elértem. Azért persze vannak kulcsemberek, akinek rengeteget köszönhetek, például Pápai Zsolt, akihez az első valódi újságírói próbálkozásaim kötődtek. Később dolgoztam üzemvezető-jegypénztárosként az Örökmozgó moziban, közben pedig megtaláltak mindenféle lehetőségek. Írtam például az akkor még nyomtatott lapként létező Mozinetbe, majd elkezdtem rádiózni is. A Petőfi óta is megmaradt ez a vonal egy másik adón, emellett írok több helyre, szervezek filmklubokat, a SuliMozi-program egyik szerkesztője, állandó moderátora vagyok, szóval elég sok elemből áll össze a tevékenységem. Szerintem ebben jóval nagyobb az ösztönösség, mint a tudatosság.

– Mindezek mellett szerkeszted a saját Facebook-oldaladat is, ami nemrégiben lépte át a 20 ezer követőt. Ezt a felületet mire használod és hogyan formálódott a létrehozása óta?

– Sokan mondták már a Petőfi idején is, hogy kéne, de akkor időm és kedvem se nagyon volt hozzá. Aztán később, amikor már nem dolgoztam ott, mégiscsak rászántam magam. Igazából nincs mögötte stratégia, soha nem is volt: azokat a gondolatokat osztom meg, amelyek számomra fontosak, olyan formában, ahogyan épp kedvem van hozzá. Hogy ez miért érdekli ennyire az embereket, mitől növekszik organikusan ilyen tempóban a követők száma, arra nem tudok válaszolni. Mindenesetre azt látom, hogy kialakult egy közösség, amiben szinte egyáltalán nincsenek trollok és rosszindulatú kommentelők. Ehelyett csupa szuper dolog történik, például gyakran szólnak hozzá a posztjaimhoz színészek, sztorikat mesélnek forgatásokról, mások pedig azt osztják meg, milyen történeteik vannak egy művésszel kapcsolatban. Egészen szokatlan a közösségi médiában az, ami nálam jellemző: nem igazán arra használják az oldalamat az emberek, hogy ventiláljanak, hanem tényleg értelmes és érdekfeszítő eszmecseréket folytatnak.

Fotó: Polcz-Péter

– Mitől lesz jó szerinted egy filmkritika?

– Arra tudok válaszolni, hogy én milyen kritikákat szeretek olvasni. Olyanokat, amelyekben megvan a filmes műveltség, a szenvedély, a humor, valamint az is, hogy a szerzője mit gondol a világról. Nem is feltétlenül az érdekel, hogy a jó-rossz skálán milyennek ítéli meg az adott filmet, sokkal inkább az, tud-e érdekesen írni róla. Nagyon fontos az is, hogy olyan szempontokat találjon, amelyek számomra is izgalmasak. Teljesen hidegen hagy, egyetértek-e a kritikájával, nekem soha nem volt személyes ügy, hogy mások ugyanazt gondolják valamiről, mint én. Az írás számomra kommunikáció: gondolatok és érzések megosztásáról szól.

– Mit gondolsz a YouTube-on népszerű véleményformálók, például Szirmai vagy Dancsó tevékenységéről?

– Szerintem ők inkább nagyon tehetséges, bizonyos műfajokra szakosodott stand-uposok, mint filmes újságírók.

Rendkívül szellemesek és általában kedvet is csinálnak az adott alkotáshoz, de sokkal inkább produkcióként kell kezelni, amit közzétesznek, mint hagyományos kritikaként.

Nagy mértékben építenek a képi gegekre, az elsődleges céljuk, hogy a videóik humorosak legyenek, és minél többekhez eljussanak. Elismerem a tehetségüket, ebben a videós műfajban én nem hiszem, hogy a nyomukba tudnék érni, ezért nem is próbálkoztam soha igazán hasonlóval.

– Mi a véleményed az olyan NER-közeli presztízsberuházásokról, mint az Aranybulla, vagy a Petőfi-film?

– Ezt most komolyan megkérdezed tőlem? Nézd, az a helyzet, hogy én filmrajongó vagyok, akinek csak egy dolog számít: az, hogy értékelhető alkotásokat lássak a tévében és a moziban. A tehetségtelenségnek szaga van. Én lennék a legboldogabb, ha készülne jó Aranybulla-sorozat (már nem fog), vagy jó Petőfi-film (ezt majd meglátjuk, hogy milyen). Kifejezetten kikérem magamnak, ha valaki ezt előítéletként fogja fel, hiszen az ember miért nézne filmeket 3 éves kora óta, ha nem azért, hogy legyen valamiféle érzéke annak megítélésére, mit várhat egy adott műtől?

Minden alkotónak van életrajza, referenciái, amiből le lehet vonni bizonyos következtetéseket. Ha az illető már letett az asztalra néhány produkciót, amelyek nem voltak túl jók, akkor szerintem nem előítéletesség, ha a következő projektjéről is hasonlót feltételezünk.

Egy rossz film színvonalát még Hollywoodban sem tudja felemelni a költségvetés, miért pont nálunk lenne másképp?

– Szerinted hogyan lehetne jól feldolgozni ezeket a témákat?

– Szabadon. Úgy, ahogy olyan országokban teszik, ahol nem a politika ízlése szabja meg, kik csinálhatnak filmet egy adott témában, és ők hogyan beszélhetnek róla. Egyszerűen meg kéne bízni azokban a jobbnál jobb filmeseinkben, akik itt vannak körülöttünk, és ha szerencsénk van, nem lépnek le más országokba, hogy ottani pénzből csináljanak nagyszerű alkotásokat. Vegyük például Hajdu Szabolcsot, akinek volt is Petőfi-filmterve egyébként. De mondhatnám Reisz Gábort és még számos másik tehetséget, akik kénytelenek vagy kalapozásból és baráti szívességekből tető alá hozni a filmjeiket, vagy egyáltalán nincs erre lehetőségük. Van nálunk ez a nagyon furcsa finanszírozási rendszer, amit még Andy Vajna alakított ki. Kétségtelenül voltak klassz eredményei annak az érának, de szerintem ez inkább a kompromisszum felől közelítve volt jó. Rengeteg olyan történet kering vele és a Filmalappal kapcsolatban is, hogy ott sem mehetett minden szabadon. Mindazonáltal Vajnának megvolt az a képessége, hogy bár kezdetben egy adott irányba szerette volna terelni a magyar filmet, rájött, hogy az nem megy, és elfogadta a másik irányt.

Ezért lehetett annyi Oscar-díjunk és jelölésünk abban az időben, mert ő ugyan nem tolta a számára nem szimpatikus filmeknek a szekerét, de nem is feküdt nekik keresztbe. Hagyta, hogy mehessenek a maguk útján.

A Saul fiának sem adott akkora marketing-támogatást, amekkorát megérdemelt volna, és szerintem az ízlésesnél jobban fürdött a sikerében, de azt nem lehet elvitatni, hogy maga a film legalább elkészülhetett. Most azt se tudjuk biztosan, mik azok a filmek, amelyek el sem készülhettek. Mivel nem adnak lehetőséget olyan született tehetségeknek, akik már bizonyítottak. Ehelyett látjuk, milyen produkciók jönnek ki az Aranybullától A helység kalapácsáig: sok százmillió, vagy akár milliárd forintból készült, iskolás dolgozatok.

Fotó: Tóth-Bertók Eszter

– Lehet-e még hosszú távon, a streaming térhódításával jövője a moziba járásnak? Számodra mi a vonzereje?

– Két filmcímmel válaszolnék erre a kérdésre: az egyik az Avatar 2, a másik pedig a Babylon. Bár teljesen mást gondolnak Hollywoodról és a moziról is, mégis mindkettőt filmvásznon kell átélni. Szerintem az ilyen filmekben lehet a mozi jövője, bár azért nem kizárólagosan. Amikor a pandémia alatt kérdeztek erről, mindig azt feleltem, hogy a streaming soha nem fogja lehagyni a mozit. Most viszont már látom, hogy közel sem mennek olyan jól a mozik, mint a vírus előtt. Ugyanakkor azt is érzékelem, hogy bizonyos címekkel fel lehet kelteni az emberek érdeklődését és be lehet vonzani őket a termekbe. Tapasztalom azt is, hogy divatba jöttek az olyan vetítések, ahol régi filmeket tűznek műsorra akár filmklubszerűen, akár a rendes program részeként.

Szerintem nem fognak bezárni a mozik, mert ott olyan mágia vár, ami életben tartja ezt a fajta befogadási formát. Abból a szempontból viszont én is pesszimistább vagyok már, hogy látom a számokat a világszinten csökkenő bevételekről.

Persze mindig vannak kivételek, köztük teljesen váratlanok is. A Top Gun: Mavericknek például minden logika szerint nagyon meg kellett volna buknia: egy ‘80-as évekbeli propaganda-slágerfilm nagyon megkésett folytatásáról van szó, főszerepben egy 60 év körüli fazonnal, alig használtak benne CGI-t. Mégis óriási siker lett, egyszerűen azért, mert volt benne valami hagyományos. Tom Cruise megmutatta, mi a mozi varázslatának lényege: olyasmi történik a vásznon, ami kizárólag arról a felületről tud téged beszippantani. Ezt a világ legjobb streaming-felülete és legnagyobb tévéképernyője sem tudja felülmúlni. A kérdés az, hogy döntenek majd az újabb generációk. Nekik is kell majd ez az élmény?

– A magyar filmgyártás jövőjével kapcsolatban mennyire vagy bizakodó?

– Jelen pillanatban semennyire, mivel a támogatásokról döntő testület tagjaiból egy dolog fájóan hiányzik: a nagyvonalúság. Hogy a másképp gondolkodóknak is lehetőséget adjanak. Ettől még lehetnek nagyszerű sikereink, de nagyon kevés olyan lesz köztük, ami nem független finanszírozású. Filmet készíteni most már sokkal egyszerűbb, mint akár csak 1-2 évtizeddel ezelőtt. Így, ha valaki tényleg tehetséges, akár egy iPhone-nal is nyerhet Oscar-díjat. Látok esélyt erre, ugyanakkor óriási a keserűség bennem, mivel tele van az ország rendkívüli adottságokkal bíró alkotókkal. Nagyon klassz lenne, ha nem kéne külföldre menniük ahhoz, hogy kibontakozhassanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Otthon Start: Legalább nettó 500 ezer forintos jövedelem kell majd az 50 milliós lakáshitelhez
A szülői segítség jól jön majd az önerőhöz, de egy 8-10 éves gyerek nevére nem vehet majd lakást a 3%-os kedvezményes hitellel a szülő, mert a tanulói jogviszony nem minősül járulékfizetésnek - mondja a szakértő. Így kiesnek az egyetemisták is.


A kormány új lakástámogatási programot indít szeptembertől Otthon Start néven. 50 millió forintig lehet felvenni államilag támogatott, végig fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt, mindössze 10 százalékos önrésszel. Se házasság, se gyerekvállalás nem feltétel, elég, legalább két év magyarországi TB-jogviszony, és az, hogy az első saját ingatlan vásárlására kerüljön sor, illetve ha van  is tulajdonrésze a jelentkezőnek, az nem érheti el az 50 százalékot. A támogatás 100 millió forint alatti lakásokra használható fel, ahol a négyzetméterár nem haladja meg az 1,5 millió forintot.

Fülöp Norbertet, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjét kérdeztük, kinek és hogyan érdemes élni az új lehetőséggel.

– Amikor Gulyás Gergely ismertette az Otthon Start programot, azt mondta, hogy az egyetlen feltétele a 3%-os hitel felvételének a két év TB-jogviszony. Tényleg csak ennyi?

– Valójában a bank minden esetben hitelképességi vizsgálatot végez, és az ő felelőssége eldönteni, hogy hitelez-e valakinek. Tehát

attól, hogy valaki megfelel a meghirdetett személyi feltételeknek, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja a kölcsönt. Ez mindig a bank döntése.

Mondok egy példát: lehet, hogy valaki az első ingatlanját vásárolná, van két év TB-jogviszonya, az önerő is rendelkezésre áll, de a bankszámláján látszik, hogy rendszeresen szerencsejátékozik. Ilyen esetben a bank akár el is utasíthatja a kérelmét.

– Azaz csak a kormány részéről egyetlen feltétel a két év TB jogviszony, ez nem jelenti azt, hogy a bank ne támaszthatna további elvárásokat.

– Pontosan. A bank dönti el, hogy kinek hitelez, csak a bank adhat végül zöld utat. Senki más nem kötelezheti arra, hogy hitelt helyezzen ki. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ha valakinek megvan a jövedelme, a TB-jogviszonya, és nem követ el olyan hibákat, amelyek hitelképtelenné teszik, például ha nincs KHR-listán, akkor jó eséllyel megkapja a hitelt. A bank számára biztosítékot jelent, hogy 10% önerőt be kell fizetni. Ha minden kötél szakad, és felmondják a hitelszerződést, akkor az ingatlant értékesítik, a bank kártalanítja magát, és a fennmaradó összeget az adós megkapja. Ebben nincs különbség a többi lakáshitelhez képest.

– Milyen jövedelem mellett reális egy ilyen kölcsön felvétele? Egy 50 milliós hitelhez mennyi a minimális jövedelem, amit igazolni kell?

– Ha 3%-os kamattal számolunk, 50 millió forintos hitel és 25 éves futamidő esetén a havi törlesztőrészlet körülbelül 237 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy

legalább nettó 500 ezer forintos jövedelemmel kell rendelkeznie az igénylőnek, de inkább egy kicsit többel, ha a maximális hitelt szeretné felvenni.

Ez egyébként országos szinten még viszonylag reális. Más kérdés, hogy egy fiatal, aki az első ingatlanját szeretné megvásárolni, rendelkezik-e ekkora jövedelemmel. De azt gondolom, nem kötelező az 50 millió forintot felvenni. Lakáshitelből akár 100 milliót is fel lehet venni piaci alapon, mégsem élnek ezzel tömegesen. Itt is így van: az 50 millió forint egy felső korlát.

– Ha valakinek van 5 millió Ft önrésze, és felveszi a maximális hitelt, 55 millióért kereshet lakást. A fővárosban még ez sem könnyű feladat, tehát most is azok járhatnak jobban, akik számíthatnak még családi támogatásra is.

– Ha például egy szülő tudja támogatni a gyermekét valamennyi összeggel, ami sok esetben nem is irreális, akkor a fiatal kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Mivel a támogatott hitel kamata jóval alacsonyabb a piacinál, kevesebb jövedelem is elegendő lehet. Ebben az esetben tehát valóban komoly segítség ez a program.

De ha nincs önerő, akkor hiába az olcsó a hitel, az illető nem fogja tudni felvenni.

Tehát ez a konstrukció azoknak jelent segítséget, akik amúgy is tervezték az ingatlanvásárlást, van is némi önerőjük, és most szeretnék elindítani ezt a folyamatot. Nekik ezáltal alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészletük, és kisebb jövedelemmel is elérhető a hitel.

– Megtehetem-e azt, hogy az 8-10 éves gyerekem nevére veszek lakást, és ehhez elintézem neki az 50 milliós hitelt? Hiszen a gyereknek elvileg megvan a TB-jogviszonya, igaz, keresete nincs.

- Nem, ha a gyerek tanuló, akkor hiába van egészégbiztosítása, az nem minősül járulékfizetésnek.

– Akkor kiesnek az egyetemisták is. Mi a helyzet azzal a házaspárral, ahol eddig csak az egyikük volt a tulajdonos?

- Amennyiben van egy házaspár, és az egyik fél nevén van egy ingatlan, ő a tulajdonos, és a másiknak semmi köze az az ingatlanhoz, akkor ő maga vásárolhat, és igénybe veheti a kedvezményes kölcsönt.

- És ha a másik részben tulajdonos?

– 50%-ot elérő lakástulajdonnal már nem lehet igénybe venni a támogatást.

– Az 50% tehát már nem fér bele, de a 49,9 százalék igen? Eszerint ha egy házaspárbák az egyik félnek 51%-a, a másiknak 49%-a van a közös ingatlanban, akkor utóbbi élhet a lehetőséggel, és vehet új lakást?

– Érdekes szituáció, de elméletileg igen. A bank viszont sokszor automatikusan adóstársnak vonja be a házastársat is. Ez már problémát okozhat, mert akkor a másik félnek is meg kellene felelnie a feltételeknek.

Ezt el lehet kerülni, ha vagyonjogi szerződésben rögzítik, hogy a másik félnek nincs köze az új ingatlanhoz, ezt a bank el szokta fogadni.

De nem biztos, hogy minden házaspár számára kívánatos ilyen megállapodás, amiben jogilag rögzítik, hogy az új ingatlan nem számít közös vagyonnak.

– Ha egy fiatal megveszi az első, kisebb lakását, akkor feltételezhető, hogy nem marad ott 25 évig. Később családot alapíthat, amihez nagyobb lakás kell. Ilyenkor mi történik a 3 százalékos hitellel, átviheti az új ingatlanra?

– Ezt jelenleg még nem tudjuk. Később fog kiderülni, hogy lesz-e például lakhatási kötelezettség, mint a CSOK esetében, ahol tíz éven belül csak akkor lehet eladni az ingatlant, ha a támogatást másik megfelelő lakásra viszik át. Ezek a szabályok várhatóan szeptember környékén lesznek ismertek.

– Amit viszont tudni lehet, hogy itt nem kötik meg a vásárló kezét: nem kell új építésű lakást venni.

– Igen, ez óriási engedmény, ahogy az is, hogy nincs gyermekvállalási kötelezettség, és nem szükséges házasnak sem lenni. Ez egy kedvező árú lakáshitel azok számára, akik az első ingatlanjukat vásárolják. Így kell felfogni.

– Hosszú futamidőről van szó. Ma már nem azt a világot éljük, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik nyugdíjig. Léteznek ugyan biztosítások a rövid távú munkanélküliségre, ám ezek sokszor nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezt is mérlegelnie kell annak, aki hitelt vesz fel, nem?

– Minden hitelfelvétel előtt ezeket a szempontokat mérlegelni kell. Úgy kell bevállalni a havi törlesztőrészleteket, hogy az ember képes legyen kezelni váratlan helyzeteket is.

Az lenne az ideális, ha a törlesztők mellett fél évnyi tartalék is rendelkezésre állna. Azaz, ha valaki elveszíti az állását vagy keresőképtelenné válik, akkor fél évig képes legyen fenntartani magát.

Nem érdemes az összes pénzt önerőként felhasználni. Érdemes inkább egy kicsivel több hitelt felvenni, és a megmaradt tartalékot megőrizni, például állampapírban vagy más gyorsan likvidálható eszközben. Így biztosítható az esetleges keresetkiesés finanszírozása. A hitelfedezeti biztosítások is hasznosak lehetnek, főleg baleset vagy betegség esetén, de munkanélküliségre általában csak rövid ideig nyújtanak fedezetet. Persze a pár hónap törlesztőrészlet kifizetése is komoly segítséget jelenthet.

– Az Otthon Start összevonható a CSOK-kal és más kedvezményekkel. Ha valaki komplexebb megoldásban gondolkodik, érdemes-e szakemberhez fordulni, aki a jövedelmi viszonyok ismeretében segít kiválasztani az optimális kombinációt?

– Igen, mindenképpen érdemes egy független tanácsadóhoz vagy a banki ügyintézőhöz fordulni. Ma már teljesen megszokott, hogy a támogatott hiteleket és más konstrukciókat kombinálják. Például egy pár babaváró hitelt vesz fel, és ezt használja önerőként. Vagy a támogatott hitel nem elegendő, ezért piaci hitelt is felvesznek mellé. Sok bank kedvezményt ad a lakáshitel kamatából, ha a babaváró hitelt is náluk vették fel. Az árazás tehát egyre bonyolultabb, ezért

egy szakember nagyon sokat tud segíteni, és sok esetben ez nem is kerül pénzbe.

– A jelenlegi gazdasági környezet mennyiben befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot? Ez az új konstrukció beindíthatja a hitelpiacot?

– A gazdasági környezet természetesen hatással van az ingatlanpiacra. Az év elején volt egy nagy fellendülés, amikor sokan kivonták a pénzüket az állampapírokból, és inkább ingatlanba fektettek, főleg a befektetők. Emiatt az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, különösen azokban a régiókban, ahol a befektetők megjelentek. Most, hogy ez lecsengett, ez az új konstrukció, várhatóan növeli majd az első lakásvásárlók arányát. Az azonban kérdés, hogy ez ellensúlyozni tudja-e a befektetők visszafogottabb aktivitását. Összességében tehát várható némi élénkülés, de nem számítok piacrobbanásra a közeljövőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:




Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lili szerint annyira jók lettek a pontjai, hogy „csak isten közbenjárásával” nem fogják felvenni a Közszolgálati Egyetemre
A diáklány úgy látja: ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.
F. O. - szmo.hu
2025. július 04.



Pankotai Lilit ismét feljelentették, ezúttal egy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen amiatt, hogy részt vett a budapesti Pride-on. A fiatal aktivista azt mondja, nem érte meglepetésként az ügy: „A kormány előzetes kommunikációja alapján számítottam valami hasonlóra. Arra kifejezetten büszke vagyok, hogy ezt elsőként sikerült behúznom. Nem ijedtem meg” - mondta a wmn.hu-nak adott interjúban.

Elmondása szerint az elmúlt hónapokban több hasonló eset is történt, amikor feljelentették, volt rá példa, hogy civil állampolgár, máskor képviselő kezdeményezte az eljárást. „Sajnos van már ebben gyakorlatom” – fogalmazott. Úgy látja,

társadalmi szinten is aggasztó, ha az emberek megfigyelik egymást, és feljelentik a másikat a hatóságoknál. „Bizony szarban a haza, ha itt tartunk”

– mondta.

A korábbi felszólalása, amely a 2022. október 23-i tanártüntetésen hangzott el, országosan ismertté tette őt, azóta azonban több támadás is érte. Bár az utóbbi egy évben jobban viseli a nyilvánosságot, még mindig nehezen dolgozza fel az eseményeket. Legfőképp az érintette meg, hogy az iskoláját is el kellett hagynia. „A perekkel kapcsolatban érzem, ahogy újra és újra végighallgatom a történteket, hogy én ezt a mai napig nem dolgoztam fel.”

Különösen nagy élményt jelentett számára, amikor a budapesti Pride-on több százezer ember között élhette meg a közösség szolidaritását.

Úgy fogalmazott: „Az is csodálatos volt. Semmi nem tudja azt felülmúlni, ami ott volt.” Fontosnak tartja, hogy ez az összetartás az online térben is érezhető maradt. Bár szívesen megköszönné mindenkinek egyenként a támogatást, ezt nem tudja személyesen megtenni.

A közéleti szerepvállalása miatt gyakran kapja meg azt a kritikát, hogy diákként ne politizáljon. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Ha egy csettintésre eltűnne az összes politikus, aktivista, akik fiatal korukban kiálltak ügyekért, akkor nagyon kevés politikai személy maradna a történelmünkben vagy a jelenünkben.” Szerinte már középiskolásként is fontos lehet, hogy valaki közügyekkel foglalkozzon.

A jelenlegi politikai közbeszédről úgy nyilatkozott, hogy

ma már kevésbé mernek durvább eszközökhöz nyúlni, ő pedig nem fél, és nem is tudná magát cenzúrázni.

„Ez egy szabálysértési ügy, amiből nekem ez a negyedik vagy az ötödik” – tette hozzá.

Pankotai szerint a korosztályán belül többféle hozzáállás létezik a közélethez. Vannak, akik már külföldre költöztek, mások a mindennapi életükkel foglalkoznak, és kevésbé figyelnek a politikára. De van egy harmadik csoport is, amely pontosan tisztában van a jelenlegi helyzettel. „Ők nem feltétlenül olvasnak sok hírt, nem így informálódnak, nem ezek alapján foglalnak állást. (…) Viszont annyira képben vannak, hogy tudják, annak, ami jelenleg Magyarországon a politikában folyik, sürgősen véget kell vetni.”

Az érettségi után kihagyott egy évet, nyelvet tanult, dolgozott és utazott.

Mostanra megérkeztek a pontszámai, és úgy érzi, nagy eséllyel bekerül az általa megjelölt képzésre: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karára.

A jövőjével kapcsolatban egyelőre nem tervez konkrétan. „Mindig azon a területen szeretnék dolgozni, ahol a leghatékonyabban lehet az emberek érdekét érvényesíteni” – mondta.

A jelenlegi politikai környezetben azonban nem látja hatékonynak a pártpolitikát, és nem is tudná magát populistaként meghatározni. Szerinte ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.

Úgy gondolja, most a véleménynyilvánítás és a tartalomgyártás lehet a legjobb eszköz. Ha a jövőben változik a politikai kultúra, el tudja képzelni, hogy politikusként dolgozzon, de ha nem történik szemléletváltás, akkor nem akar részt venni a pártpolitikai működésben. „Ebben a színházban, ami jelenleg nemcsak Magyarországon, de az egész világon a politikát jellemzi, nem vagyok hajlandó beszállni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Timothy Garton Ash: Orbán Viktor Milosevics sorsára juthat jövőre
Egyre világosabb, hogy a nagyhatalmak saját céljaik mentén próbálják befolyásolni az uniós országokat. Ash szerint Európa sorsa a következő években dőlhet el.


Timothy Garton Ash oxfordi professzor szerint ma Európában valóságos eszmei harc zajlik: a liberális és antiliberális, valamint az internacionalista és nacionalista nézőpontok csapnak össze. A világhírű történész szerint az Ukrajna elleni orosz invázió új korszakot nyitott a kontinensen – egy olyan időszakot, amelynek tétje Európa jövője, írja a HVG.

A professzor a Financial Times-ban megjelent véleménycikkében arról ír, hogy a földrész vezetői csak három komoly világpolitikai sokk után ismerték fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Ezeket Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök lépései idézték elő. Timothy Garton Ash szerint különösen érdekes, hogy az antiliberális erőket egyszerre támogatja Moszkva és Washington.

A történész kiemeli: Oroszország revansista törekvéseket folytat, vagyis annyi területet akar visszaszerezni a hajdani birodalomból, amennyit csak tud. Ebben jelenleg is hibrid háború eszközeit használja – ilyen például a szabotázs, a gyújtogatás, a digitális támadások és a dezinformáció. Putyin egyik fő szövetségese Kína, de India, Dél-Afrika és Brazília is egyre fontosabb szereplője ennek az új világrendnek.

Ash szerint az Egyesült Államok három szinten jelent kihívást a liberális Európa számára: geopolitikailag Ukrajna és a biztonsági garanciák miatt, gazdaságilag a vámok és a nacionalista piacvédelem révén, ideológiailag pedig azért, mert nyíltan az antiliberális európai pártok mellé állt.

A populista mozgalmakat főként a vidéki, szegényebb, kevésbé iskolázott rétegek támogatják – sokan közülük a migráció miatt érzik magukat kiszolgáltatottnak. A fiatalok ezzel szemben attól félnek, hogy rosszabb körülmények között élnek majd, mint a szüleik, ezért egyre többen állnak be az elitellenes pártok mögé.

A középpártiság hívei gyakran követik el azt a hibát, hogy bevándorlás témájában a szélsőjobboldali retorikát veszik át – véli Ash. Szerinte ugyanakkor fontos lenne, hogy egyszerre lépjenek fel hatékonyan az illegális határátlépések ellen, és közben elmagyarázzák, miért van szükség külső munkaerőre.

A professzor úgy látja, szükség van erős, hiteles politikai vezetőkre, mert például Orbán Viktor a legsikeresebb demagóg Európában – de most kihívója akadt Magyar Péter személyében.

A jövő évi választás szerinte nem lesz sem szabad, sem tisztességes, mégis „meg lehet vívni a kellőképpen népszerűtlen hatalom ellen” – ahogy azt Szlobodan Milosevics is megtapasztalta 2000-ben.

Lengyelországban egyre több fiatalnak van elege abból, hogy két idős politikus, Jaroslaw Kaczynski és Donald Tusk folyamatosan civakodik. Franciaországban pedig az lesz a meghatározó, hogy ki száll szembe Marine Le Pennel vagy Jordan Bardellával az elnökválasztáson.

Ash szerint ha a liberális Európa sikerrel jár a nemzeti küzdelmekben, támogatja Ukrajnát, és az USA-ban négy év múlva a transzatlanti együttműködés hívei kerülnek fölénybe, akkor „egy ragyogó új korszak kezdete lehet a földrészen”. Hozzáteszi: „Nem valószínű, de elképzelhető.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: