Kósa: Skarlát ellen van védőoltás, a DNS-t a 70 években fedezték fel, a hidrogénmeghajtás pedig reménytelen
A beszélgetés témája elvileg az volt, hogy Debrecenben vakcinagyár lesz, de erről nem sok szó esett. Viszont a felvétel felér egy kabaréval.
A felvétel a kötelező brüsszelezéssel kezdődött, a 3. percben Kósa Lajos elmondta azt is, hogy az oltóanyaggyár létrehozása egy logikus lépés több okból is, ráadásul biztosan nem a koronavírus volt az első és utolsó járvány, ami miatt oltani kellene.
Ám a politikus állításával szemben az 1990-es évekig létezett vakcinagyártás (influenza ellen ma is gyártanak) Magyarországon, nem kizárólag importáltuk azokat. Azzal kapcsolatban az interneten nem sok információ lelhető fel, hogy a rendszerváltás előtt a lakosság milyen arányban részesült hazai gyártású és importált vakcinákból, kérdés tehát, hogy milyen forrás alapján állítja Kósa ismét, hogy a magyarok döntő többségét orosz vakcinával oltották be.
Abban valóban igaza van a politikusnak, hogy a bárányhimlő ellen van kötelező védőoltás (igaz, nem túl régóta, 2019 szeptemberétől), de
Az 5. percben arra a kérdésre, hogy miért Debrecenben hozzák létre a vakcinagyárat, Kósa azt válaszolja:
Majd gondolatmenetét a 7. percben azzal folytatta, hogy Debrecen az egyeteme miatt is alkalmasabb a vakcinagyár létrehozására, mint Budapest.
Kósa érvelése abból a szempontból érdekes, hogy Budapesten az orvosi és a gyógyszerészi képzés valóban önálló egyetemen zajlik, azonban, ha a gyár létrehozásához más tudományágak bevonására is szükség van, a fővárosban más intézmények is működnek, amelyeket az állam bekapcsolhatna a folyamatba.
A műsornak még mindig csak a 11. percében járunk, amikor Kósa technológiai kérdésekbe bonyolódik bele.
A hidrogénmeghajtású közlekedés "reménytelenségét" mi sem cáfolja jobban, minthogy a japán Toyota gyár már több mint 10 ezer darabot adott el a világ első hidrogéncellás autójából, a Miraiból, idén pedig elkezdik a modell tömeggyártását. A cég előrejelzése szerint 2021-ben már Magyarországon is kapható lesz.
Az interjú közepén a fideszes képviselő azt igyekezett kifejteni, hogy a nyugat-európai és amerikai vakcinafejlesztők által használt technológiát még nem ismerjük annyira, mint a régi, a vírus legyengítésén alapuló módszereket.
Ekkor hangzik el a következő gondolatmenet:
Ami a DNS felfedezését illeti, 1869-ben tette meg a svájci Friedrich Miescher.
Ezt követően a politikus kritizálni kezdte azokat az ellenzéki képviselőket, akik tiltakoznak az ellen, hogy az uniós hatóság által nem engedélyezett vakcinákat használjanak Magyarországon.
Valójában amellett, hogy ellenzéki politikusok részéről egyetlen példát sem találni arra, hogy kifogásolták volna a magyar kutatók vizsgálatait.
A 18. percben aztán már a magyar kutatók tudását is összevetette „Brüsszellel”: „A magyar szürkeállomány – főleg a gyógyszeriparban meg az orvoslásban – kitűnő. Messze felveszik a versenyt, sőt jobbak is számos vonatkozásban, mint amit csinálnak Brüsszelben.”
Hogy pontosan mit csinálnak Brüsszelben az orvoslás és a gyógyszeripar terén, azt nem fejtette ki a képviselő.
A 21. percben Kósa még mindig brüsszelezik:
Valójában nincs uniós szabályozás se a lengyel, se a magyar uborka hajlásszögére vonatkozóan.
A műsorvezető a beszélgetés végéhez közeledve megkérdezte Kósa Lajost, hogy milyen biztatót tudna mondani a magyar vendéglátósok számára, akik közül sokan igencsak megsínylik a hosszú ideje tartó kötelező zárva tartást. A parlamenti képviselő erre így reagált:
VIDEÓ: A Fidesz országgyűlési képviselője Kósa Lajos nyilatkozata
