Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsít a Budapesti Regionális Ügyészség egy Pest megyei polgármestert - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel kedden. A hatóság sem a településvezetőt, sem a települést nem nevezte meg.
A közlemény szerint kedden hallgatták meg a polgármestert és két társát előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt.
A gyanú szerint 2017-ben egy ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége - egy Pest megyei település polgármestere - ingatlanának szomszédságában olyan telkek vannak, amelyek tulajdonosai a második világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.
A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel. A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, a pénzt átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba, a többi tulajdonost pedig törölte.
A polgármester nem tett vallomást, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető - írta a Központi Nyomozó Főügyészség.
Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsít a Budapesti Regionális Ügyészség egy Pest megyei polgármestert - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel kedden. A hatóság sem a településvezetőt, sem a települést nem nevezte meg.
A közlemény szerint kedden hallgatták meg a polgármestert és két társát előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Lemondásra szólították fel az SZFE rektorát és Vidnyánszky Attilát a hallgatói fórumon
Két oktató szakította félbe a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói fórumát az Urániában, hogy távozásra szólítsa fel a vezetést. A felszólalók szerint az intézmény autonómiája sérült, és működése illegitim.
„Szabad ország, szabad egyetem” – visszhangzott a skandálás egy hangszóróból szerda délelőtt az Uránia Filmszínházban, miután a Színház- és Filmművészeti Egyetem két oktatója váratlanul lemondásra szólította fel az intézmény rektorát és a fenntartó alapítvány vezetését. A hallgatók jelentős része ezután távozott a teremből, Sepsi Enikő rektor pedig a történtek után színpadra lépett, és higgadtan értékelte a helyzetet – írja a Telex.
A hallgatói fórumot eredetileg Sepsi Enikő nyitotta volna meg, de a beszéde előtt két oktató lépett a mikrofonhoz. Az ott lévő körülbelül kétszáz fős diákság előtt azonnali távozásra szólították fel Sepsi Enikő rektort, Vidnyánszky Attilát, a kuratórium elnökét, valamint Lajos Tamás kuratóriumi tagot.
Az oktatók azzal indokolták a lépést, hogy szerintük az egyetem nem az Európai Unió szabályai szerint működik, és az Orbán-kormány megfosztotta az intézményt az autonómiájától.
Hangsúlyozták, hogy a hamarosan megalakuló új kormány miatt az érintett vezetők jelenléte illegitim. A felszólalást a nézőtéren üdvrivalgás fogadta, majd két hallgató is szót kért, akik arról beszéltek, hogy nap mint nap nehézségekkel szembesülnek, de nem kapnak érdemi válaszokat.
Ezt követően játszotta be egy diák hangszóróról a „szabad ország, szabad egyetem” skandálást, ami után a hallgatóság egy része elhagyta a termet.
Alig egy hete a hallgatók közgyűlést akartak szervezni az egyetem jövőjéről, de az erről szóló plakátokat az intézmény eltávolította, mert nem jelentették be előre a rendezvényt. A hallgatói szervezet szerint az egyetem kamerafelvételek alapján azonosította a plakátoló diákot, és nyomást gyakorolt rá. Az intézmény tagadta a nyomásgyakorlást, és közölte, hogy szabályosan járt el, miközben biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az SZFE a 2020-as egyetemi modellváltás során került alapítványi fenntartásba, a kuratórium elnöke pedig Vidnyánszky Attila lett. Az akkori vezetés és a hallgatók jelentős része az autonómia elvesztéseként élte meg a változást, ami egyetemfoglaláshoz és a Freeszfe Egyesület megalakulásához vezetett. Az intézmény és a kormányzat ezzel szemben jogszerű és alkotmányos átalakításról beszélt.
„Szabad ország, szabad egyetem” – visszhangzott a skandálás egy hangszóróból szerda délelőtt az Uránia Filmszínházban, miután a Színház- és Filmművészeti Egyetem két oktatója váratlanul lemondásra szólította fel az intézmény rektorát és a fenntartó alapítvány vezetését. A hallgatók jelentős része ezután távozott a teremből, Sepsi Enikő rektor pedig a történtek után színpadra lépett, és higgadtan értékelte a helyzetet – írja a Telex.
A hallgatói fórumot eredetileg Sepsi Enikő nyitotta volna meg, de a beszéde előtt két oktató lépett a mikrofonhoz. Az ott lévő körülbelül kétszáz fős diákság előtt azonnali távozásra szólították fel Sepsi Enikő rektort, Vidnyánszky Attilát, a kuratórium elnökét, valamint Lajos Tamás kuratóriumi tagot.
Az oktatók azzal indokolták a lépést, hogy szerintük az egyetem nem az Európai Unió szabályai szerint működik, és az Orbán-kormány megfosztotta az intézményt az autonómiájától.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan, mely parlamenti bizottságok élére kerül fideszes elnök: az egyiket Szentkirályi Alexandra vezeti
Gulyás Gergely frakcióvezető bejelentette, hogy a Fidesz kiket küld a parlamenti bizottságokba. Szentkirályi Alexandra a Művelődési Bizottság elnöke lesz, de Zsigó Róbert és Bencsik János is fontos posztot kapott.
Gulyás Gergely, a Fidesz új frakcióvezetője a Facebookon tette közzé, hogy az ellenzékbe szoruló párt kiket delegál az Országgyűlés szakbizottságaiba.
Több bizottság élére is fideszes elnök kerül:
a Művelődési Bizottságot Szentkirályi Alexandra, a Szociális Bizottságot Zsigó Róbert, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottságot pedig Bencsik János fogja vezetni. Az újonnan létrejövő Élőkörnyezetért Felelős Bizottság elnöke V. Németh Zsolt lesz.
A párt összesen 43 helyet kapott a húsz parlamenti bizottságban, így minden testületben lesz legalább egy fideszes tag. A fennmaradó helyeket a kormányt alakító Tisza Párt, a Mi Hazánk és az önálló frakcióval működő KDNP tölti fel.
A legtöbb, szám szerint hét fideszes képviselő a Törvényalkotási Bizottságban kapott helyet, köztük maga Gulyás Gergely is.
A testületnek két fideszes alelnöke is lesz Tilki Attila és Héjj Dávid személyében.
A bizottsági elnöki és alelnöki posztoknak kulcsszerepük van, hiszen aki ezeket betölti, jelentős befolyással bír a napirendre, és arra, hogy milyen ügyeket tárgyalnak.
Gulyás Gergely szerdán azt is bejelentette, hogy kik lesznek a Fidesz frakcióvezető-helyettesei, egyben szóvivői, itt láthatod a névsort.
Már tárgyalna a Tisza-kormánnyal az MCC, közleményt adtak ki
A Mathias Corvinus Collegium jelezte, hogy hajlandó egyeztetni az új kormánnyal a finanszírozásáról. Ezt azután közölték, hogy a Mol és a Richter is bejelentette, elhalasztja a tízmilliárdos nagyságrendű osztalékok kifizetését az alapítvány felé.
Fordulatot vett a Mathias Corvinus Collegium kommunikációja: miután tízmilliárdos nagyságrendű bevételektől eshet el, az intézmény már tárgyalna az új, Tisza-kormánnyal. A szervezet csütörtökön egy, a korábbiaknál jóval békülékenyebb hangú közleményt adott ki, amelyben jelezték, készek az egyeztetésre, írja a HVG.
A hangnemváltás azután következett be, hogy a Molnál a 2025-ös év utáni osztalék harmadik negyedéves kifizetését javasolták, a Richter pedig külön megállapodott három alapítvánnyal, köztük az MCC-vel, hogy legkésőbb szeptember 11-ig fizet nekik osztalékot.
Az intézmény szerint ha „a mindenkori Országgyűlés a források felhasználásával kapcsolatban változtatásokat tart indokoltnak, akkor az MCC kész az együttműködésre és a szükséges egyeztetések lefolytatására, szem előtt tartva a tehetséggondozási feladatok folytonosságát.”
Az MCC 2020-ban került közérdekű vagyonkezelő alapítványi modellbe, és ekkor kapta meg a magyar államtól a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, valamint több ingatlant. A vagyonátadás hivatalos célja az volt, hogy a részvények hozamából hosszú távon fenntartsák az ingyenes tehetséggondozó programokat.
A választások után Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egyértelművé tette, hogy az állam nem fogja tovább „illegálisan” finanszírozni a pártpolitikai áthallású intézményeket, és az MCC-hez kiszervezett vagyon a vagyonvisszaszerzés egyik elsődleges célpontja lehet.
Erre reagálva Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (képünkön) egy belső állománygyűlésen még arról beszélt, hogy látja a törekvéseket, amelyekkel „tönkretegyék az MCC-t”, és nyugalomra, valamint a munka folytatására intette a dolgozókat.
Fordulatot vett a Mathias Corvinus Collegium kommunikációja: miután tízmilliárdos nagyságrendű bevételektől eshet el, az intézmény már tárgyalna az új, Tisza-kormánnyal. A szervezet csütörtökön egy, a korábbiaknál jóval békülékenyebb hangú közleményt adott ki, amelyben jelezték, készek az egyeztetésre, írja a HVG.
A hangnemváltás azután következett be, hogy a Molnál a 2025-ös év utáni osztalék harmadik negyedéves kifizetését javasolták, a Richter pedig külön megállapodott három alapítvánnyal, köztük az MCC-vel, hogy legkésőbb szeptember 11-ig fizet nekik osztalékot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bloomberg: Magyar Péter Orbán követeléseihez hasonló feltételekhez kötné Ukrajna uniós csatlakozását
A lap értesülése szerint a leendő miniszterelnök Brüsszelben jelezte az Európai Tanács elnökének, hogy kormánya csak akkor támogatja Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának előrehaladását, ha Ukrajna javítja a magyar kisebbség helyzetét. Feltételei egybecsengenek azokkal a követelésekkel, amelyeket korábban Orbán Viktor is hangoztatott.
A leendő magyar miniszterelnök, Magyar Péter garanciákat kérhet a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítására, mielőtt támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. Brüsszelben és Kijevben sokan abban bíztak, hogy az új magyar kormány felgyorsítja majd a folyamatot, most azonban egyértelmű feltételek kerültek az asztalra.
A kérdés szerdán, Magyar Péter és António Costa, az Európai Tanács elnökének brüsszeli találkozóján merült fel – írta a Bloomberg a megbeszélés részleteit ismerő forrásokra hivatkozva. A lap szerint az EU abban bízott, hogy a leköszönő Orbán-kormánnyal ellentétben Magyar Péter nyitottabb lesz a csatlakozási folyamat előremozdítására.
A Tisza Párt elnöke azonban a Bloomberg forrásai szerint egyértelművé tette, hogy a támogatást feltételekhez köti: olyan jogi garanciákat várna Kijevtől, amelyek megerősítik az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét.
A lap forrásai szerint Magyar feltételei nagyrészt visszhangozzák azt a 11 pontos követeléslistát, amelyet még az Orbán-kormány terjesztett elő 2024-ben, és amely a magyar nyelvű oktatáshoz és a szélesebb körű nyelvhasználathoz való jogokra fókuszált.
Bár Magyar Péter a Costával folytatott egyeztetést „hasznosnak és konstruktívnak” nevezte, a Bloomberg úgy tudja, a hangulat kevésbé volt pozitív, mint amikor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt. A lap szerint Magyar álláspontja várhatóan csalódást kelt majd Kijevben és Brüsszelben.
Ukrajna uniós csatlakozása egy többéves folyamat lenne, amelynek több pontján is az összes tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, így a magyar kormány a jövőben is több ponton befolyásolhatja a folyamatot.
Magyar Péter álláspontja nem teljesen új, korábban egy sajtótájékoztatón már jelezte, hogy szerinte Ukrajna a következő 10 évben nem csatlakozik az Európai Unióhoz.
A kisebbségi jogok kérdése a magyar-ukrán kapcsolatok legérzékenyebb pontja. A párbeszéd a kormányváltás előtt teljesen megrekedt, miután a magyar fél az utolsó pillanatban lemondta azt az ungvári találkozót, ahol éppen erről a témáról egyeztettek volna.
A leendő magyar miniszterelnök, Magyar Péter garanciákat kérhet a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítására, mielőtt támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. Brüsszelben és Kijevben sokan abban bíztak, hogy az új magyar kormány felgyorsítja majd a folyamatot, most azonban egyértelmű feltételek kerültek az asztalra.
A kérdés szerdán, Magyar Péter és António Costa, az Európai Tanács elnökének brüsszeli találkozóján merült fel – írta a Bloomberg a megbeszélés részleteit ismerő forrásokra hivatkozva. A lap szerint az EU abban bízott, hogy a leköszönő Orbán-kormánnyal ellentétben Magyar Péter nyitottabb lesz a csatlakozási folyamat előremozdítására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
