Korrupció miatt tették szankciós listára Rogán Antalt – itt a teljes indoklás

Globális igazgatói posztját hátrahagyva Londonból érkezett a Tisza Párt külpolitikai vezetésébe Orbán Anita, aki klasszikus, kiszámítható diplomáciát ígér. A párt szombaton jelentette be, hogy a korábbi energiabiztonsági utazó nagykövet lesz a kormányzati felkészülésük külpolitikai arca. Az RTL Híradónak adott exkluzív interjúban arról beszélt, egy pillanatig sem gondolkodott a felkérés elfogadásán.

Orbán Anita 2010 és 2015 között Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete volt, majd a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese lett, ezt követően pedig Londonban a Vodafone Group globális igazgatójaként dolgozott. 2010-ben a Fidesz XI. kerületi egyéni jelöltjeként indult volna, de egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett. Már 2008-ban könyvet írt az új orosz birodalmi törekvésekről és az energiafegyverről.

A Tisza Párt új külpolitikai vezetője szerint a jelenlegi vezetéssel ellentétben ő klasszikus, ingadozásoktól mentes külpolitikát folytatna.

– fogalmazott. Hozzátette, Oroszország mindig fontos lesz diplomáciai szempontból, de a két ország kapcsolatát lényegesen átalakítaná, hogy az egy háttéralkuktól mentes viszony legyen. Célként fogalmazta meg a „kompország” politika befejezését. „Meggyőződésem, hogy hazánk helye Európában van. Azért fogok dolgozni, hogy hazánk újra a nyugati szövetségi rendszer megbecsült és elismert tagja legyen” – jelentette ki.

Az interjúban Orbán Anita kitért az őt ért támadásokra is: szóba került a Külkapcsolatok Európai Tanácsában betöltött szerepe, valamint volt férjének a Hagyó-üggyel összefüggésbe hozott cége is. Az utóbbi ügyről azt mondta, ezek csak sejtetések voltak, még a vádig sem jutott el az ügy. A sorosista hálózattal kapcsolatos kormánypárti vádakra pedig azt válaszolja, hogy megmosolyogtató, különösen annak fényében, hogy az egyik ilyen szervezet rendezvényein kormánypárti politikusok is rendszeresen szerepeltek. Köztük például Orbán Balázs, Szíjjártó Péter és maga Orbán Viktor is.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kaposváron válaszolt a közönség kérdéseire a háborúellenes gyűlések következő állomásán. Az egybegyűltek kérdezték a tanárokról, Brüsszelről, az orosz-ukrán háborúról, Trumpról és Gröndlandról, de még Magyar Péter neve is felmerült a miniszterelnök válaszaiban.

Orbán beszélt arról, hogy a fiatalok a változás mellett vannak, de ez most nem az az idő, amikor változtatni kell.

– mondta. A kormányfő mondanivalójával felvázolta a Fidesz kampánylogikáját is: aki bizonytalanságot hoz, az kockázat, aki marad, az a „biztos”.

– a tanárokról úgy beszélt, hogy a feszültséget konkrét, erőszakos következménnyel kötötte össze. Mellette azt is állította, hogy a bérek felhúzásával már „az első lépést” megtették, de a tananyaghoz és a viszonyok rendezéséhez még hozzá kell nyúlni.

Orbán Magyar Péter nevét is emlegette, méghozzá csokorba szedve egy ellenségkép-listával.

A kormányfő a kérdezz-felelek közben szóba hozta Donald Trump amerikai elnököt, aki jelenleg Grönlandra áhítozik. A magyar miniszterelnök higgadtsággal fogadja Trump vágyait. Úgy fogalmazott: „lehet, hogy egész Grönlandot, mint egy nagy jégdarabot be akarta tenni a whiskyjébe, és lehet, hogy nem tudja beletenni, de hogy az a jégdarab mostantól az övé, abban legyünk egészen biztosak. Ez persze majd NATO-keretben fog történni” – magyarázta.

„Nyugatról úgy van elmesélve, hogy jött a kis gömböc, és bekapta szegény Ukrajnát” – mondandójából a háborúban álló Ukrajnát sem hagyta ki a kormányfő. Orbán szerint nem érdemes az igazságot keresni, helyette a békére kell törekedni. Kitért a

Magyar Péter a Facebook-oldalán reagált a Tisza Párt új külügyi vezetőjét, Orbán Anitát ért kormányzati kritikákra. A politikus szerint

A posztban felteszi a kérdést a kormányoldalnak, hogy ha Orbán Anitát egy „sorosista, globalista Bajnai-barátnak” tartják, akkor miért támogatták korábban.

„No, Srácok,

A Tisza Párt elnöke további kérdéseket is intézett a kormányhoz, amelyekben a korábbi támogatás bizonyítékait firtatja.

„Nem akarjátok nyilvánosságra hozni a minisztériumi felkészítő anyagokat, amikkel támogattátok, vagy a nagykövetségi jelentést, amelyben beszámolnak arról, hogy Anita esélyes a végső győzelemre? Orbán Viktor tényleg Bajnai barátjából és a sorosista, globalista hálózat tagjából akart magyar NATO főtitkár-helyettest csinálni?” – írta.

Magyar Péter szerint a helyzet így egy „méretes öngólnak” tűnik. Bejegyzését azzal zárta, hogy állítása szerint Orbán Anita 60 jelöltből az utolsó ötbe jutott a NATO-nál.

Szombat reggel a Tisza Párt bejelentette, Orbán Anita lesz a párt külügyi vezetője. Magyar Péter egy videóban mutatta be a szakértőt, aki a „hintapolitika” befejezését és a nyugati szövetségi beágyazottság helyreállítását hangsúlyozta.

A TISZA Párt külpolitikai vezetőjeként mutatkozott be Orbán Anita a Tiszta Hang című podcast legújabb adásában. A nemzetközi üzleti életben és a diplomáciában is tapasztalatot szerzett szakember szerint Magyarországnak be kell fejeznie a „kompország hintapolitikát”, és véglegesen le kell horgonyoznia a nyugati szövetségi rendszerben.

Orbán Anita, aki magát „igazi belevaló vidéki lányként” jellemezte, Berettyóújfaluban nőtt fel első generációs értelmiségi családban. Elmondása szerint a családban nem volt hagyománya a külföldi életnek, ő volt az első, aki repülőre ült és külföldön élt. 2010-ben Martonyi János akkori külügyminiszter hívására tért haza, és energiabiztonságért felelős utazó nagykövet lett. Feladata az volt, hogy Magyarország energiafüggőségét csökkentse. 2015 elején, Szijjártó Péter hivatalba lépése után távozott a minisztériumból.

– mondta, hozzátéve, hogy ez nem kritika azokkal szemben, akik maradtak. Ezt követően a nemzetközi üzleti életben helyezkedett el, többek között az amerikai Cheniere LNG cég regionális vezetője lett Londonban. Itt tanulta meg az eredményorientáltságot, amit a kormányzásban is hasznosítana. „Az egyik az eredményorientáltság. Az a nagyon céltudatos eredményorientáltság, és az, hogy egy üzleti év végén mindig ott van a kérdés, akkor ki mit ért el abban az évben” – jelentette ki.

A podcastban kitért a nemzetközi szervezetekben (European Council on Foreign Relations, Globsec) betöltött tagságára is, amit a TISZA Párthoz való csatlakozásával felfüggesztett. Szerinte ezek a platformok lehetőséget adnak a magyar érdekek becsatornázására. Felhívta a figyelmet, hogy a Globsec rendezvényein rendszeresen részt vett Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Orbán Balázs is. „Szervezett a Globsec miniszterelnöki találkozót, ahol maga Orbán Viktor vett részt, Szijjártó Péter rendszeres vendég volt, és aki az utóbbi években minden egyes fórumon ott van és előad, az Orbán Balázs” – mondta.

A TISZA Párt külpolitikájának alapvetéseiről szólva kijelentette:

Ennek érdekében elsődleges feladatnak tartja az ezeréves lengyel-magyar barátság helyreállítását, a visegrádi együttműködés megerősítését és a szomszédokkal való kapcsolatok rendezését.

Az Európai Unióval kapcsolatban elmondta, hogy bár vannak frusztrációk, az uniós tagság által nyújtott előnyök semmivel sem összehasonlíthatók. Az uniós pénzek hazahozatalát az egyik elsődleges feladatnak nevezte. Szerinte a források a magyar korrupció miatt nem érkeznek meg. A kormány vétópolitikáját bírálva úgy fogalmazott: „Csak nemzeti érdek miatt fogunk vétózni, és nem bot szeretnénk lenni a küllők között, hanem küllő a kerékben.”

A szuverenitásról alkotott véleménye szerint egy ország akkor szuverén, ha van választása, tud döntéseket hozni és azokat végre is tudja hajtani, vagyis nem zsarolható. Álláspontja szerint ehhez erős országra van szükség, ahol az emberek egészségesek és képzettek. Szerinte a szövetségi rendszerek, mint az EU és a NATO, nem gyengítik, hanem erősítik a szuverenitást.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban egyértelműen Oroszországot nevezte meg agresszornak. Támogatásáról biztosította Ukrajna szuverenitását és területi integritását, de hozzátette, hogy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását nem támogatják. Kiemelte a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, és bírálta a magyar diplomáciát, amiért nem sikerült kiharcolnia a jogaik biztosítását, ellentétben a románokkal és a lengyelekkel.

– fogalmazott.

A szlovákiai Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos helyzetet is a magyar diplomácia kudarcának tartja. Szerinte a magyar kormány részéről a helyzet „napirenden tartása” csupán „áltevékenység”, ehelyett kőkemény eredményekre van szükség. A Külügyminisztérium jövőjével kapcsolatban egy karcsúsított, a pazarlást megszüntető, digitális és gyorsan reagáló szervezetet vázolt fel, amely nem „politikai kifizetőhelyként” vagy „utazási irodaként” működik.