„Egy nap alatt akár 2500 mintát is meg tudnánk vizsgálni” – egy magyar laborban dolgozó biológus a tesztelésekről
Interjúalanyom végzettségét tekintve biológus, egy magánlaborban dolgozik, és szívesen mesélt arról, milyen módszerrel és milyen körülmények között végzik a Covid 19-teszteket. Azonban kérte, hogy személyazonosságát kezeljük diszkréten.
- Pontosan mivel foglalkoznak a laboratóriumban?
- Covid 19 vírustesztelést végzünk. Ez egy RNS örökítő anyagú vírus. Maga a folyamat két lépcsőből áll. Először is kivesszük a mintából az RNS-t, ezt izolálásnak nevezzük, majd van egy gép, amit úgy hívnak, hogy PCR, ami a polimeráz-láncreakció rövidítése. Ezzel a géppel megnézzük, van-e a mintában olyan RNS, amit keresünk.
Az életnek van egy központi dogmája: a DNS-ről az információ „lefordítódik” RNS-re, RNS-ről pedig fehérjére. De mivel ennek a vírusnak RNS örökítő anyaga van, ezt vissza kell fordítanunk DNS-re.
- Lehetett hallani különböző tesztekről. Gyorsteszt, nem annyira gyors teszt, hatékonyabb, kevésbé hatékony. Ezek közül az önöké melyik?
- Ez nem a gyorsteszt, hanem a „rendes”. Azért ilyen bonyolult a procedúra.
Mi nem az ellenanyagot mutatjuk ki, hanem a vírus örökítőanyagát.
- Arról van információja, hogy az országban hány laboratórium foglalkozik most ezzel?
- Nincs, de ez a PCR berendezés nagyon egyszerű elven működik, tulajdonképpen ez egy termosztát, ami nagyon gyorsan és pontosan változtatja a hőmérsékletét.
- Gondolom, a járvány előtt nem ezzel foglalkozott a labor.
- Ez egy mikrobiológiai laboratórium. A vírusteszteléshez nem kell sok minden: egy steril fülke, néhány pipetta és reagensek. A PCR berendezés sem túl bonyolult. Én nem régóta dolgozom itt, a vírusra való tekintettel vettek fel egy csomó embert.
- Mekkora a kapacitás? Naponta mennyi tesztet lehet elvégezni?
- Nagyon sokat. Egy ember 2 óra alatt 24 mintát tud izolálni. Egy PCR gép, szintén két óra alatt, 94 mintát tud feldolgozni.
A mi laborunk kapacitását nézve, folyamatos munkarendben egy nap alatt akár 2500 mintát is meg tudnánk vizsgálni.
Van olyan laboratórium, ahol a minták izolálását is gépek végzik, a miénk egy pici laboratórium.
- Mennyire van leterhelve a kapacitás?
- Amikor felvettek, az eredetileg a cégnél dolgozó embereken túl, akiket más laborokból csoportosítottak át, még 20-30 embert kerestek, akkora hajtásra készültek, és 24 órás munkarendben dolgoztunk. Most, amikor beszélgetünk, nyolcan-tízen maradtunk a frissen felvettek közül, és mi a ”frissek” heti 1-2-szer vagyunk beosztva.
Amikor felvétel volt, azt mondták, nagy cégeknek végzünk teszteléseket, és hatalmas kötbéreket kell fizetnie a labornak, ha nem készül el időben az eredményekkel.
Mi hivatalosan úgynevezett „előszűrést” végzünk, de ez nem különbözik sokban attól, amit az akkreditált laborok végeznek. Ha mi kimutatjuk valakiről, hogy fertőzött, akkor az fertőzött. Sőt olyanról is hallottam, hogy ugyanannál az esetnél a mi laboratóriumunk fertőzést mutatott ki, a hivatalos állami nem.
Mi és egy másik labor is visszaellenőriztük a mérést, és kiderült, hogy valóban pozitív a teszteredmény, tehát mi mértünk jól.
- És akkor miért nincs elég munka?
- Közben kiderült, hogy hiánycikk a reagens. A tesztelési kedv is lankadt. Azt gondolom, ha hirtelen újra beindul az élet, akkor újabb fertőzési csúcsok várhatóak, pedig még a mostani sem tetőzött, sok ember látens fertőzött lehet, mert nem mindenkin jönnek elő a tünetek, van, aki lábon kihordja, de közben fertőz.
- Voltak érdekes eredmények?
- Igen, egyik kollégám például nagyon megijedt, mert volt olyan, hogy 94 mintából 30 pozitív lett. Ez egy idősek otthona volt – nem mondhatom meg, melyik, de nem az, amelyikről olyan sok szó volt a tévében.
- Gondolom, szigorú titoktartási előírások vannak.
- Azt sem tudjuk, kinek a mintáját vizsgáljuk. Csak egy szám van hozzárendelve, ami alapján az orvosok be tudják azonosítani az illetőt.
- Önök mennyire vannak kitéve annak a veszélynek, hogy elkapják a vírust?
- Amiben megkapjuk a mintát, az kívülről lehet fertőzött, mint minden és mindenki, amíg a mintavételtől eljut hozzánk, de magától a mintától nem kaphatjuk el. Egy zselészerű folyadékba helyezik a mintavevő pálcának a végét, amin a minta van.
Természetesen nagyon figyelünk arra, hogy védve legyünk: lábzsák, hajzsák, alkarvédő, maszk, kesztyű, szemüveg vagy pajzs és van egy külső, eldobható köpenyünk. A steril fülkét is minden vizsgálat után alkohollal és UV-fénnyel sterilizáljuk. Az egész laboratóriumot is minden műszak végén lúggal felmossák, valamint a levegőt és a felületeket UV-C fénnyel sterilizáljuk. Az izolálás végére pedig már tényleg csak az RNS van benne, akkor már nem fertőzőképes a jószág.
Sőt, három munkanaponként el kell végeznünk magunkon egy koronavírus tesztet.
- Említette, hogy hiánycikk a reagens. Ennek mi az oka?
- A reagens mindenféle olyan anyag - lötty, szmötyi, lé, bármi -, amit a mintához öntünk meghatározott sorrendben, és a mintával lépésenként „valamit csinál”, pl. kicsapja a fehérjét, feloldja a sejteket, puffereket tartalmaz. A lényeg, hogy a folyamat végére csak RNS, azaz örökítőanyag maradjon a folyadékban.
Ehhez a megmaradt örökítőanyaghoz azután újabb folyadékokat adunk, amiket nevezzünk szuszpenzióknak, ebben a lében a DNS-sokszorosítást és kimutathatóságot elősegítő adalékok úszkálnak, ezek viszonylag drága és igen speciális anyagok. Mi mikroliterekben számolunk, szóval ezek az anyagok is ebben a léptékű kiszerelésekben kaphatóak, és mivel igen speciálisak, az előállításuk is relatíve bonyolult folyamat. A világban most igen megnövekedett az igény ezekre a szerekre, ezért nem könnyen hozzáférhetőek.
- Közkedvelt összeesküvés-elmélet, hogy a vírust egy laborban készítették, ahonnan vagy kiszabadult vagy szándékosan szabadon engedték. A szakember szemével nézve mit gondol erről?
- Erről több neves tudományos folyóiratban publikáltak. Nagy vonalakban arról van szó, hogy kétféleképpen lehet egy új rekombináns, nevezzük divatosan GMO-organizmust létrehozni. Egyik, hogy két (vagy több) vírust keresztezünk, a másik pedig, hogy molekuláris biológiai módszerekkel mi magunk változtatjuk meg az örökítőanyagot (ezt nevezi a köznyelv GMO-nak, azaz Génmódosított Organizmusnak).
Tudományos nyelven szólva megszekvenálták a koronavírus RNS-ét, azaz a vírusban tárolt információt „molekulára” pontosan leírták,
és nem találtak nyomot arra vonatkozólag, hogy egyik vagy másik beavatkozás megtörténhetett volna.
Első esetben, azaz a keresztezéskor a két szülőre jellemző lenne bizonyos információ (RNS) szakasz, ha pedig génsebészettel nyúltak volna bele az örökítőanyagba, akkor annak lenne bizonyítéka a vírusban. Nagyon nem valószínű, hogy ez a vírus ember által tervezett (konstruált) organizmus lenne.
A vírusokra az a jellemző, hogy nincs bennük az örökítőanyag másolási hibáit kijavító mechanizmus - mint az élőlényekben -, ezért a „szaporodás” közben hiba csúszhat be.
Egyébként ez az oka a vírusok, például influenza gyors mutálódásának is, ami elősegíti az újrafertőzést - de ugyanakkor, mint genetikai nyom megmarad és lekövethető, visszafejthető, leszármazási sorok képezhetőek általa, családfák állíthatóak fel.
