Koronavírus: a kínai vesztegzár brutális volt, de hatékony
Amikor Kína bejelentette, hogy a koronavírus továbbterjedésének megakadályozása miatt teljesen lezárja Vuhant, a világ megdöbbent, a szakértők pedig kétkedve fogadták az ötletet, írja a The Guardian.
Peking döntése soha nem látott méretű kísérlet volt egy járvány kordában tartására, miközben az epidemológusok arra figyelmeztettek, hogy a hatalmas emberi és gazdasági áldozatok ellenére sem fog működni a vesztegzár. Ilyen méretű karantént még soha nem próbáltak alkalmazni korábban a modern világban.
Csak Vuhanban 11 millió ember él, de a lezárást hamarosan a közeli településekre is kiterjesztették, emberek további tízmillióit vesztegzár alá helyezve. A döntéssel kapcsolatos felháborodás pedig hetekig nem csillapodott.
De közel két hónap elteltével Peking döntésének helyessége beigazolódni látszik, miután csütörtökön hosszú idő után beszámoltak az első napról, amikor nem regisztráltak új, belföldi koronavírusos megbetegedést. A hatóságok jelentései alapján az új betegek már kivétel nélkül mind külföldről érkeztek az országba.
Azok az országok, melyek a kínaihoz hasonló méretű járvánnyal néznek szembe, egytől egyig hasonló intézkedéseket vezetnek be Olaszországon át, Spanyolországon keresztül, Németországig bezárólag, de már az amerikai Kaliforniát is ide sorolhatjuk a maga 40 millió lakójával. A probléma csak annyi, hogy ezek a vesztegzárak egyáltalán nem tűnnek annyira szigorúnak, mint amilyen a vuhani volt.
Az élelmiszerboltok és gyógyszertárak kivételével mindent bezártak. Az utcák teljesen kiürültek, miután a személyautók használatát is külön engedélyhez kötötték, és gyakorlatilag a tömegközlekedést is leállították.
Eleinte az emberek még elhagyhatták az otthonaikat, de gyorsan szigorítottak ezeken az intézkedéseken is. Egyes területeken minden családból egy-egy személy mehetett kétnaponta boltba, hogy beszerezze a legszükségesebb dolgokat. Más területeken még ennyi időre sem hagyhatták el a lakók otthonaikat, és mindent futárok szállítottak házhoz.
Később tovább szigorították a szabályokat: ekkor a tisztviselők lakásról lakásra járva ellenőrizték a lakók egészségi állapotát, és aki beteg volt, azonnal elkülönítették. Állítólag odáig fajult a szigor, hogy egy fogyatékkal élő fiú élelmiszer, víz és segítség hiányában meghalt, miután apja és bátyja is karanténba került.
