Kormányszóvivő: A diákoknak és gyakornokoknak is jár a 25 év alattiak szja-kedvezménye

Nagy neveket és nagy meglepetéseket ígér az egészségügy átalakításához Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszterjelöltje. A politikus egy kedden közzé tett videóban beszélt arról, hogy már másfél éve dolgoznak a szakmai anyagokon, és hamarosan bemutatják azokat a szakembereket, akikkel a változásokat levezényelnék.

„Az egészségügy, hála istennek, egy olyan helyzetbe került, hogy a munkacsoportjaink több mint másfél éve finomítgatják azokat a szakmai anyagokat, amit természetesen még át kell beszélni a szakmával és a társadalommal is. Az egész minisztériumnak a szerkezetfelállítására én már tavaly, a váci konferencián felhatalmazást kaptam Magyar Pétertől, és onnantól el is indult a folyamat” – mondta Hegedűs.

Elmondta, hogy egy-egy bejelentésre váró név nagy meglepetést is okozhat a társadalomnak.

„Érezzük a felelősséget, hogy ezt nekünk meg kell tudnunk csinálni, egy olyan szemlélettel, ami a fejlett európai és a legjobb gyakorlatok bevonását jelenti Magyarországon” – fogalmazott,

Hegedűs Zsolt nemrég már egy konkrét intézkedést is bejelentett: ígérete szerint július 1-ig leszerelteti a kórházakban működő arcfelismerő kamerarendszereket.

Via 24.hu

A leendő magyar és a szlovák kormányfő kedden telefonon beszélt egymással a kétoldalú kapcsolatokról. Robert Fico szlovák miniszterelnök hivatalos látogatásra hívta Magyar Pétert, meghallgatná a magyar álláspontot energetikai kérdésekben.

– írta Rober Fico szlovák kormányfő a beszélgetés után a Facebookon, amit a Telex szúrt ki.

Ezek a dekrétumok a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján tették lehetővé a csehszlovákiai magyar és német lakosság vagyonának elkobzását és jogfosztását, és a mai napig a szlovák államrend alapját képezik.

Peter Pellegrini szlovák államfő tavaly decemberben aláírta a büntető törvénykönyv módosítását, amely büntethetővé teszi a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását.

Fico azonban a vitás kérdés mellett közölte, továbbra is együttműködne Magyarországgal az energetikai biztonság terén.

Ezért szeretné megismerni az új magyar vezetés álláspontját a Barátság kőolajvezeték újraindításáról, valamint a RePowerEU rendelet elleni keresetről, amelyet a szlovák és a magyar kormány az orosz energiaszállítások leállítása miatt indított az Európai Unió ellen.

Magyar Péter szintén megszólalt a telefonbeszélgetésről, ő viszont úgy írta le a diskurzust, hogy kvázi feltételként szabta Ficónak a szakpolitikai kérdésről történő bármilyen egyeztetéshez azt, „ha garanciát kapunk arra, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi, illetve ha rögzítik, hogy a jövőben nem kerül sor a felvidéki magyar honfitársaink földjeinek elkobzására a kollektív bűnösségre alapuló Beneš-dekrétumokra hivatkozva”

Petícióval siet Sulyok Tamás védelmére az ellenzéki szerepet kóstolgató Fidesz, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök többször is lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt és több más, általa „Orbán-báboknak” nevezett intézményvezetőt.

A CitizenGO oldalán indult, a Fidesz-frakció által is támogatott aláírásgyűjtésben azzal érvelnek, hogy az államfő távozása az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerét gyengítené.

– írja a 444.hu.

A kezdeményezők azt is hangsúlyozzák, hogy

A petíció célja, hogy emelkedjen a lemondás politikai ára, és emlékeztesse az elnököt arra, hogy éljen törvényes hatásköreivel.

Magyar Péter hétfői sajtótájékoztatóján május 31-i határidőt szabott a köztársasági elnöknek, a legfőbb ügyésznek, az Állami Számvevőszék és a Kúria elnökének, valamint az Alkotmánybíróság tagjainak a távozásra. Jelezte, ha ez nem történik meg, a kétharmados felhatalmazásukkal fogják őket eltávolítani a hivatalukból.

Százmilliárdos nagyságrendű összeggel csökkent a magyar aranytartalék értéke márciusban, miután a nemesfém világpiaci ára zuhanásnak indult. A Magyar Nemzeti Bank friss, előzetes adatai szerint a teljes devizatartalék 1,132 milliárd euróval apadt, amit szinte teljes egészében az aranykészlet átértékelődése okozott – írja a 24.hu.

A csökkenés oka, hogy az arany ára dollárban 11,8 százalékot zuhant egyetlen hónap alatt: a február végi 5235,85 dollárról az unciánkénti jegyzés 4618,55 dollárra szakadt be.

Fontos azonban, hogy a csökkenés az arany értékét érintette, a fizikai mennyiség a legutóbbi hivatalos közlés szerint 110 tonna.

Magyarország az elmúlt években jelentősen növelte aranytartalékát. A rendszerváltás idején a készlet mindössze 3,1 tonna volt, ezt a Magyar Nemzeti Bank 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára, majd 2021-ben 94,5 tonnára emelte. A jegybank 2024-ben, alapításának centenáriumi évében döntött az állomány 110 tonnára növeléséről, amivel hazánk hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait kívánja szolgálni.

Ezzel a mennyiséggel Magyarország megelőzte a 103,6 tonnával rendelkező Romániát, az egy főre jutó aranytartalék pedig 0,37 unciára emelkedett, ami a legmagasabb a kelet-közép-európai régióban.

A jegybank a tartalékok növelését a stabilitás erősítésével indokolja. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy korábbi gazdasági évnyitón arról beszélt, hogy a bizonytalan világgazdasági helyzetben felértékelődnek a stabilitást növelő tényezők.

Kritikus szakemberek szerint ugyanakkor a tartalékok minősége és likviditása a legfontosabb szempont. Az arany nagyobb aránya a tartalékokon belül növeli az érték ingadozását, ahogy azt a márciusi adatok is mutatják, mert kevésbé számít likvid, vagyis gyorsan mozgósítható eszköznek, mint a devizakövetelések.