Koltai Lajos válaszai a közéleti kérdésekre: nem hallottam róla, nem követem, nem érdekel
A rendező szerint a politikának ma nincs befolyása a művészetre, az SZFE-modellváltásról pedig azt mondta, fogalma sem volt arról, hogy mi és miért történik.
Érdekes interjút készített Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőrrel, rendezővel Veiszer Alinda, amit némi pénzért cserébe ide kattintva lehet megnézni.
Az interjú során ugyanis több közéleti téma is szóba került, ám Koltai mindegyikre azt mondta, hogy nem hallott vagy nem tud róla, nem emlékszik, nem érdekli, nincs köze hozzá, vagy nincs véleménye róla - derült ki a Telex szemléjéből.
Például új volt neki az, amikor Veiszer Alinda elmondta neki, hogy Gárdos Péter rendező is írt egy forgatókönyvet egy Semmelweis-filmhez, de a filmalap közölte, hogy ez nem felel meg a koncepciónak. Gárdos azt állítja, hogy szerinte politikai okokból nem , hanem Lajos Tamás producer kapta meg a filmet. Koltai erre azt mondta, hogy ő azt se tudta, hogy Gárdos is írt egy forgatókönyvet.
„Erről nem tudok. Nem is beszéltünk róla... Egyszer hallottam, hogy valaki még foglalkozik még... izé..., és mondtam, hogy tudtok-e róla, mondták, hogy tudunk róla, de neked ezzel nem kell foglalkozni. Ennyi volt, ennyit tudtam erről. (…) Én tényleg nem tudok róla.”
Az újságíró később emlékeztette arra, hogy amikor Koltai újranézte a Mephistót, azt mondta róla: „Pontosan arról szól a Mephisto, amiben élünk, ahogy élünk. A művészet és a hatalom ma is kitapintható szerepe pontosan ott van a film képein. Ott tartunk, ahol tartottunk, és ez nagy tanulság”. Veiszer Alinda most megkérdezte a rendezőtől, hogy most is ezt gondolja-e a politika és a művészet viszonyáról, aki először úgy reagált, hogy most nem tudja, milyen viszonyban van e kettő egymással, mert ő soha nem foglalkozott ezzel, ráadásul a fenti idézetet tíz évvel ezelőtt mondta.
„Megpróbálok egész őszinte lenni: én most nem látok ilyen befolyást. Most, hogy benne vagyok, mert azt kell, hogy mondjam, hogy benne vagyok a közepében, egyáltalán nem látom, hogy, hogy... Hát például tőlem soha senki semmit nem kért. Ha hiszi, ha nem (…)”
- mondta, hozzátéve, hogy Lajos Tamás is csak azért ment ki egy-egy nap a forgatásokra, hogy jó munkát kívánjon.
A beszélgetés ezután így folytatódott Veiszer és közte:
– De tudja, hogy ő ugyanaz a producer, aki Herendi Gábornak meg azt mondta, hogy nem kap pénzt, és...
– Ezt nem tudom. Nem, ezt nem tudom. Nem is hallottam.
– Hogyhogy nem tudja?
– Én nem követem ezt.
– Miért nem?
– Mert nem érdekel. Abszolút nem érdekel.
Koltai azt is elmondta, hogy szerinte nincs nagy megosztottság a filmszamában, de ő soha nem is foglalkozott azzal, „hogy mi van”. Állítása szerint amikor felkérték, hogy tanítson a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE), akkor se kértek tőle semmit, csak azt, hogy tanítson, mert nála jobban senki nem ért ehhez. Amikor Veiszer Alinda az SZFE-n történt átalakításokról és a diákok demonstrációjáról kérdezte, az operatőr elmondta, hogy a tüntetésekről hallott, de „soha nem ment volna oda” tüntetni, de tanítani se akart. Ezután így beszélgettek:
– Miért?
– Mert már nem olyan. Néztük, hogy kik tanítanak, hogy tanítanak. Bárki jutott akkor már bármilyen katedrához (…)
– Kire gondol?
– Nem gondolok névre, jó?
– És most olyan nevek tanítanak, akik…
– Nem, most másról van szó. Most engem felkértek (…) most arra kértek föl, hogy magamat tanítsam. És barátom kért fel. De mindegy... Ez más…
Arra a kérdésre, hogy ahogy az SZFE-n a váltás történt, annak minden pontjával tud-e azonosulni, Koltai azt mondta:
„Nekem azzal nem kellett azonosulni. Fogalmam nem volt, hogy mi történik és miért történik”. Később pedig azt is hozzátette: „Soha nem éreztem, hogy ehhez közöm lenne. Hogy nekem ebben bármi módon részt kellett volna vennem”.
Amikor Veiszer Alinda arról érdeklődött, hogy a politikai kérdések mennyire izgatják, az operatőr azt válaszolta, hogy ő nem is hall arról, mire panaszkodnak a filmesek, nem figyeli, kivel mi van.
Szóba került az is, hogy Koltai nem látta az Elk*rtuk című filmet, mert nem érdekli, a Lajos Tamás producerségével készült Blokádot viszont megnézte, azt nagyon jónak, nagyon hitelesnek tartja. Szerinte viszont a témája miatt nem érdemes Oscar-díjra jelölni, hiszen „senkit nem fog érdekelni, nem ismerik ezt a két embert”. Arra a kérdésre, hogy nincs-e politika abban, hogy ezt a filmet jelölték az Oscarra, azt válaszolta, nem tudja.
Érdekes interjút készített Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőrrel, rendezővel Veiszer Alinda, amit némi pénzért cserébe ide kattintva lehet megnézni.
Az interjú során ugyanis több közéleti téma is szóba került, ám Koltai mindegyikre azt mondta, hogy nem hallott vagy nem tud róla, nem emlékszik, nem érdekli, nincs köze hozzá, vagy nincs véleménye róla - derült ki a Telex szemléjéből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Nem kell kizárni, az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter Lavrovval valón telefonjairól is,. „Ez a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta.
Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.
„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.
Szerinte Orbán Viktor nem Magyarország, nem az EU és nem a NATO, hanem egy harmadik ország érdekeit képviseli. Figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, a miniszterelnök vagy kivezeti az országot az Unióból, vagy az uniós pénzeknek és a tagságnak is búcsút lehet mondani.
„Nem kell kizárni ehhez egy országot, tulajdonképpen az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén”
– vázolta fel a jövőképet.
Magyar Péter szerint ha az Orbán-kormány marad, az Európai Unióba integrált magyar gazdaság még inkább összeomlik. Állítása szerint a kormány két hónap alatt összehozta a teljes évre tervezett költségvetési hiány felét. Úgy véli, ha maradnak, összeomlik a forint, elszabadul az infláció, és a fiatalok elhagyják az országot.
„Ha ez a kormány, ez az áruló, dilettáns kormány marad, akkor soha nem látott kivándorlás lesz Magyarországon”
– fogalmazott. Kitért az egészségügy helyzetére is, mondván, a kormány 2010 óta tízezer kórházi ágyat és 225 osztályt szüntetett meg, és most újabb 38 vidéki kiskórház bezárását tervezik.
A politikus szerint az április 12-i választás tétje az ország sorsa.
„A Fidesz ma az árulás és a biztos bukás jelképe. A kórházak bezárása, a nyugdíjkassza összeomlása, a káosz és a teljes bizonytalanság”
– mondta. Felidézte Gulyás Gergely miniszter szavait, aki egy újságírói kérdésre, hogy a kormány beszállna-e egy iráni háborúba, azt válaszolta: „megfontoljuk”. Magyar Péter szerint ez, és a honvédelmi miniszter kitérő válasza is azt mutatja, hogy a kormány nem a békét szolgálja. Úgy látja, a Fidesz kampánya összeomlott, ezért a kormányfő külföldi segítséget hív. „Először keletre megy, orosz ügynököket hív be, elárulja Moszkva felé Magyarországot és Európát. Mindenki gondolja és látja, hogy azért jönnek ide vezetők, hogy az iráni háborúban való magyar részvétellel tárgyaljanak” – állította. A tömeg erre azt kezdte skandálni, hogy „Nem akarunk háborút!”.
A Tisza Párt alelnöke kifejtette, miért van szükségük kétharmados felhatalmazásra. Szerinte nem egy „Fidesz 2-t” akarnak, hanem a rendszerváltáshoz van szükségük alkotmányozó többségre. „A hazánk óriási bajban van, kedves honfitársaim, és a nagy bajok jó és erős megoldásokat kívánnak” – indokolta. Állítása szerint a Fidesz 16 év alatt elfoglalta a teljes magyar államot, és túszul ejtette az országot.
„Ez a maffia, ez a három-négyezer tagból álló politikai bűnözői maffia behálózza az egész országot. Ezt a maffiát, ezt a pókhálót legegyszerűbben, leggyorsabban, legfájdalommentesebben, egy kétharmados felhatalmazással lehet lebontani”
– jelentette ki.
Részletezte, hogy kétharmados győzelem esetén kiket távolítanának el pozíciójukból. Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnököt említette, aki szerinte megbukott a próbán, mert nem állt ki a bántalmazott gyerekek és a kirabolt ország mellett. Eltávolítanák Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét is, aki Magyar szerint soha nem dolgozott bíróként. Leváltanák az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint Polt Péter legfőbb ügyészt is. „Én magam személyesen is találkoztam a legfőbb ügyésszel, és meggyőződtem arról, hogy ő nem a nyomozóhatóságok érdekeit képviseli, hanem a maffia által elkövetett bűncselekmények eltusolását, a nyomozások elhúzását, vagy éppen ellehetetlenítését” – mondta. A listán szerepelt még az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács elnöke is.
Magyar Péter beszélt a kormányváltás utáni terveikről is, mint a miniszterelnöki ciklusok korlátozása maximum kettőben, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítése, valamint egy nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hivatal létrehozása. Köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek visszaléptek az indulástól, ugyanakkor élesen kritizálta az általa „szatelitpártoknak” nevezett formációkat. „A magyar emberek április 12-én, alig 20 nap múlva, nemcsak az állampárt felett mondanak majd ítéletet, hanem ezen álellenzéki, szatellitellenzéki pártok fölött is” – üzente nekik.
A Tisza Párt alelnöke szerint a Fidesz kampánya „földbe állt”, és az országjárásuk csupán egy „Temuról rendelt” másolata a Tisza Párt rendezvényeinek. Kitért a Magyar Nemzeti Bank felújítására is, amely szerinte 50 milliárd helyett 105 milliárd forintba került. „Orbán Viktor haverja, kérem szépen 30 millióért arany budit csináltatott magának” – mondta, majd sorolta a további luxuskiadásokat: aranyszínű szappanadagolók, intim hulladékgyűjtők és vécépapírtartók milliókért.
„Ha ez a 105 milliárd forint valódi célokra ment volna, akkor több mint ezer magyar település kaphatott volna 100-100 millió forintot útfelújításra, egészségügyi fejlesztésre, munkahelyteremtésre” – tette hozzá.
Beszédében megemlítette, hogy az utóbbi napokban fizikai fenyegetések is érték a Tisza Párt aktivistáit és őt magát is. Egyik fórumukon egy férfi késsel fenyegette a jelenlévőket, őt pedig Nagykanizsán próbálták megtámadni. „Én azt tudom mondani, hogy mi nem félünk. Nekünk nincs mitől félni. Nem nekünk van félnivalónk, hogy pontos legyek” – zárta gondolatait, mielőtt bemutatta a helyi jelölteket.
Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.
„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
21 Kutatóközpont: Továbbra is vezet a Tisza Párt, sokan mégis a Fideszt tartják a választás esélyesének
A friss felmérés szerint a Tisza Párt 38 százalékos, a Fidesz 36 százalékos győzelmi várakozással áll. A szoros eredmény azt mutatja, a pártpreferencia-előny még nem jelent biztos győzelmet.
A választók 38 százaléka szerint a Tisza Párt, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást. A 21 Kutatóközpont március eleji felméréséből, amit a 24.hu megrendelésére készítettek, ma derültek ki a győzelmi várakozásokra vonatkozó adatok.
Ezek a számok jóval szorosabb versenyt mutatnak, mint a felmérés már korábban bemutatott pártpreferencia-adata,
amely szerint a Tisza Párt 38-30-ra vezet a Fidesz előtt. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy ki lesz a választás győztese.
A Tisza szavazóinak 86 százaléka bízik pártja győzelmében, és csupán 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a Fidesz fog nyerni.
A kormánypártok oldalán még nagyobb a magabiztosság: a Fidesz-szavazók 90 százaléka számít sikerre. A kisebb pártok szavazói, illetve a pártnélküliek is a Fideszt tartják esélyesebbnek.
A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a válaszadó szerint az ismerősei többsége kire fog szavazni. Itt már egyértelműbb volt az eredmény:
a teljes népesség 43 százaléka válaszolta azt, hogy az ismerőseinek többsége a Tiszát támogatja, és csak 24 százalék mondta azt, hogy ismerősei inkább fideszesek.
A Tisza Párt szavazóinak 91 százaléka szerint az ismerősei többsége is tiszás. A kormánypárti szavazóknál kétharmaduk véli úgy, hogy az ismerőseinek többsége fideszes, ám a negyedük nem tudott vagy nem akart erre válaszolni, 7 százalék pedig azt tapasztalta, hogy az ismerősi körében a tiszások vannak többségben.
A két mutató közötti különbség arra utalhat, hogy a választók egy része a rendszer logikája és a mozgósítási képességek alapján a Fideszt még szoros versenyben is esélyesebbnek látja a végső győzelemre.
A felmérés hibrid adatfelvétellel, 1200 fős mintán készült március elején, a hibahatára ±3 százalékpont.
A választók 38 százaléka szerint a Tisza Párt, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást. A 21 Kutatóközpont március eleji felméréséből, amit a 24.hu megrendelésére készítettek, ma derültek ki a győzelmi várakozásokra vonatkozó adatok.
Ezek a számok jóval szorosabb versenyt mutatnak, mint a felmérés már korábban bemutatott pártpreferencia-adata,
amely szerint a Tisza Párt 38-30-ra vezet a Fidesz előtt. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy ki lesz a választás győztese.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a nyíregyházi drónfelvételekről: Orbán Viktor a saját rendeletét sem tartja be és ehhez a rendőrséget használta fel
A Tisza Párt elnöke szerint a kormány a rendőrséget használta fel egy hamis drónfotó elkészítésére a hétfői nyíregyházi gyűlésről. Az ügyben hivatali visszaélés gyanúja merült fel.
Hivatali visszaéléssel vádolja Magyar Péter a kormányt, miután szerinte Orbán Viktor a rendőrséget használta fel arra, hogy a Tisza Párt hétfő esti, nyíregyházi kampánygyűléséről egy, a valósnál jóval kisebb tömeget mutató drónfelvételt készíttessen. A Tisza Párt elnöke szerint mindezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében érvényben lévő, a háborús veszélyhelyzet miatt elrendelt katonai légtérzár ellenére tették.
A Tisza Párt hétfő esti rendezvényén a közvetítések és a helyszíni beszámolók szerint is nagy tömeg gyűlt össze az Országzászló téren. Gajdos László, a párt helyi jelöltje úgy fogalmazott, „ennyien még soha nem voltak az Országzászló téren, mint hétfő este”. Ezzel szemben Orbán Viktor közösségi oldalán egy olyan légi fotó jelent meg, amelyen alig látszottak résztvevők az eseményen.
Magyar Péter kedden további részleteket ígért, és közleményében részletesen kifejtette a vádjait.
„Orbán Viktor miniszterelnök egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére katonai légtérzárat rendelt el. Majd feltölt az oldalára egy olyan drónképet, amit a nyíregyházi rendezvényünk előtt készíttetett.
A saját rendeletét sem tartja be és ehhez a rendőrséget használta fel. Ez hivatali visszaélés. A gazdák nem permetezhetnek, a miniszterelnök pedig utasítja a rendőrséget, hogy készítsenek neki egy kamu fotót a TISZA rendezvényéről” – áll a közleményben.
A drónrepülési tilalmat február végén vezették be a teljes vármegyére, az ukrán határ közelségére és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva.
A korlátozás a mezőgazdasági munkákat is érinti, a helyi gazdálkodók ugyanis még permeteződrónokat sem használhatnak a tilalom miatt.
Hivatali visszaéléssel vádolja Magyar Péter a kormányt, miután szerinte Orbán Viktor a rendőrséget használta fel arra, hogy a Tisza Párt hétfő esti, nyíregyházi kampánygyűléséről egy, a valósnál jóval kisebb tömeget mutató drónfelvételt készíttessen. A Tisza Párt elnöke szerint mindezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében érvényben lévő, a háborús veszélyhelyzet miatt elrendelt katonai légtérzár ellenére tették.
A Tisza Párt hétfő esti rendezvényén a közvetítések és a helyszíni beszámolók szerint is nagy tömeg gyűlt össze az Országzászló téren. Gajdos László, a párt helyi jelöltje úgy fogalmazott, „ennyien még soha nem voltak az Országzászló téren, mint hétfő este”. Ezzel szemben Orbán Viktor közösségi oldalán egy olyan légi fotó jelent meg, amelyen alig látszottak résztvevők az eseményen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Választás 2026: Több mint 78 ezer magyar tűnt el a postás elől, te is köztük lehetsz
A Nemzeti Választási Irodához csaknem 80 ezer választási értesítő érkezett vissza kézbesíthetetlenül. Az érintetteknek a szavazás előtti csütörtökig kell bejelenteniük a lakcímváltozást.
Az országgyűlési választás kitűzéséről szóló értesítők több mint egy százaléka, összesen több mint 78 ezer darab érkezett vissza a Nemzeti Választási Irodához – közölte a hivatal az MTI-vel. Az ok, hogy a Magyar Posta a központi névjegyzékben szereplő címen nem találta a választópolgárt.
Az iroda február 20-ig küldte ki a névre szóló küldeményeket a mintegy 7,6 millió, magyarországi lakcímmel rendelkező választónak.
Az értesítőben szerepel, hogy a címzett melyik választókerülethez tartozik, és hol adhatja le a voksát. A levél azonban csupán tájékoztató jellegű, a szavazáshoz nem szükséges bemutatni. A részvételhez idén már elég egy érvényes személyazonosító igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt vinni, és a korábbi választásokkal ellentétben már lakcímkártyát sem fognak kérni a szavazókörben.
A kézbesítetlenül visszaküldött értesítők hátterében vélhetően az áll, hogy a választó időközben elköltözött, de ezt nem jelentette be a hatóságoknál.
Azok a választók, akiknek a levele visszakerült az irodához, a névjegyzék zárásáig, vagyis a szavazás előtti csütörtökön 16 óráig tehetik meg a lakcímváltozással kapcsolatos bejelentésüket.
Az országgyűlési választás kitűzéséről szóló értesítők több mint egy százaléka, összesen több mint 78 ezer darab érkezett vissza a Nemzeti Választási Irodához – közölte a hivatal az MTI-vel. Az ok, hogy a Magyar Posta a központi névjegyzékben szereplő címen nem találta a választópolgárt.
Az iroda február 20-ig küldte ki a névre szóló küldeményeket a mintegy 7,6 millió, magyarországi lakcímmel rendelkező választónak.
Az értesítőben szerepel, hogy a címzett melyik választókerülethez tartozik, és hol adhatja le a voksát. A levél azonban csupán tájékoztató jellegű, a szavazáshoz nem szükséges bemutatni. A részvételhez idén már elég egy érvényes személyazonosító igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt vinni, és a korábbi választásokkal ellentétben már lakcímkártyát sem fognak kérni a szavazókörben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
