KULT
A Rovatból

Ritkán jelenik meg a klímaváltozás a népszerű filmekben, pedig a szakértőknek lenne ötletük, hogyan lehetne beépíteni a témát

Senki nem tudja, hogyan kellene a témához nyúlni, ezért alig van szó a filmekben és sorozatokban a bolygót lassan teljesen megváltoztató éghajlatváltozásról. Pedig komoly hatást lehetne elérni vele.

Link másolása

Egyre gyakrabban foglalkoznak a fikciós filmek és sorozatok is az éghajlatváltozás kérdésével, írja a BBC. Az egyik legutóbbi ezek közül a Grace klinika tavaly októberben műsorra tűzött epizódja, melyben a Seattle fölött kialakuló hőkupola lehetetleníti el a kórház működését.

Ennek ellenére továbbra is ritka, hogy a széles közönséghez eljutó mainstream filmek és tévésorozatok a klímaváltozást helyezzék a középpontba. Társadalomtudósok és non-profit szervezetek ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a klímaválság ma már nemcsak egyedi, kifejezetten a témával foglalkozó katasztrófafilmekben bukkanhatna fel, hanem ennél jóval nagyobb merítést érdemelne. Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy mekkora segítséget jelentene a felkészülésben vagy az életmód radikális megváltoztatásában, ha az emberiségre váró kihívások gyakrabban megjelennének a szórakoztatóipar termékeiben.

A Good Energy non-profit tanácsadó idén áprilisban adta ki a klímaváltozás fikciós történetekbe ágyazásához készített irányelveit.

Javasolják többek között klímaszorongó és igazságtalanság ellen küzdő szereplők, éghajlati megoldásokat feltáró utópisztikus narratívák, valamint a klímautalásokat óvatosan adagoló történetszálak beépítését a forgatókönyvekbe.

Példának hozzák fel a napelemekkel felszerelt házak szerepeltetését vagy a fosszilis tüzelőanyag iparágban érdekeltek megjelenítését.

A Good Energy alapítója szerint a szerzők közül hiába akarnak egyre többen a klímaváltozással foglalkozni, valójában nincs meg hozzá a kellő támogatás, hogy ezt megtehessék. Közben egyáltalán nem is biztos, hogy az alapvetően kikapcsolódásra szánt filmeknek és sorozatoknak a feladata a klímatudatosság elterjesztése.

A téma nem csak az utóbbi néhány évben foglalkoztatta a szórakoztatóipart.

A 2004-es Holnapután című film középpontjában a globális felmelegedés és egy Déli-sarkról leváló óriási jégtömb áll. Az időjárás a bolygó több pontján gyorsan és radikálisan megváltozik, miközben soha nem látott méretű természeti katasztrófák sorozata sújtja az emberiséget.

Egy kutatás szerint a tizennyolc évvel ezelőtti film elgondolkoztatta a nézőket, sokan közülük lépéseket is tettek a károsanyag kibocsátás mérséklésére a saját életükben, mások pedig a klímakutatással foglalkozó alapítványoknak adakoznak azóta is. Egy másik, 2019-es felmérés nyomán kiderült, hogy a média legalább ennyire fontos szerepet játszhat az attitűd megváltoztatásában. Emiatt a tudósok felszólították a kormányokat, hogy ennek megfelelően kezeljék a sajtóorgánumokat.

A tudomány szerint ugyanakkor a történetmesélésnek összehasonlíthatatlanul nagyobb ereje van manapság, mint a híreknek és tényeknek. Az emberi agy könnyebben megérti és megjegyzi az elmesélt információkat, melyek ráadásul befolyásolhatják a viselkedést is. Vagyis ha előrelépést akarunk, akkor mindenképpen szükség lenne az éghajlatváltozással foglalkozó könnyen fogyasztható, nem erőltetett fikciókra.

Egy felmérés szerint ugyanakkor a 2016 és 2020 között készült forgatókönyvek mindössze 0,6 százaléka említette meg egyáltalán a klímaváltozást. Ezzel szemben a kutya vagy erre utaló kifejezés tizenháromszor, a sör és szinonimái pedig tizenkilencszer annyi említést kaptak a vizsgált írásokban, mint az éghajlatváltozásra utaló összesen 36 kifejezés.

Továbbra is kérdés azonban, hogyan lehetne megfelelően a témához nyúlni.

Egyáltalán nem biztos, hogy az olyan posztapokalipitikus történetek, mint a Snowpiercer vagy a Mad Max: A harag útja a kellő hatást érik el. Ráadásul ezek inkább riasztóak lehetnek, mivel leginkább a félelemre építenek.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy jellemzően néhány hét után elfogy még a leglelkesebb nézők lendülete is, ha egy ilyen témájú filmet vagy sorozatepizódot megnéztek. Idővel a többség visszatér a korábban megszokott hétköznapi rutinjaihoz.

A megoldás a remény lehet. A kutatók szerint több olyan történetre lenne szükség, mely a közösség sikereit domborítja ki, nem pedig azt, hogy a történésekre úgysincs ráhatása az átlagemberekre. Különös módon a vígjátékoknak is fontos szerepe lehet a klímaüzenetek eljuttatásában: amikor ugyanis megnevettetik az embereket, jobban figyelnek a mondandóra és könnyebben átmegy az üzenet. Ebben például nagy szerepe lehet a stand up komikusoknak.

De mindez csak spekuláció, egyelőre még senki nem ismeri a pontos receptjét annak, hogyan lehet nem erőltetett módon elmesélni a klímaváltozást, annak következményeit és a ránk váró feladatokat a széles tömegeknek. Úgy tűnik, hogy nem a félelemre és ijesztgetésre kell építeni, mert az inkább apátiába süllyeszti a nézőt. A megoldás az optimizmus és a nyugtalanság, valamint az öröm és a veszély szokatlan elegye lehet. Mindez pedig akár egy teljesen új hozzállást is eredményezhet az emberiség éghajlatváltozáshoz viszonyulásában.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.

Link másolása
KÖVESS MINKET: