HÍREK
A Rovatból

Kiszivárogtak a németek tervei: így kezelnék, ha hirtelen leállna az orosz gázszállítás

Lehet, hogy elsőként nem az ipari, hanem lakossági gázfelhasználást korlátoznák.


Hétfő este kiszivárogtak annak a német vészhelyzeti kormányzati tervnek a keretei, amelyek arra az esetre készülnek, ha valamilyen ok miatt hirtelen leállnának az orosz gázszállítások, azaz ha a megcélzott 2024 közepe előtt kellene leválnia az országnak az orosz energiahordozóról - írja a Portfolio. A dokumentum, amelyet a Reuters szellőztetett meg, egy valamilyen okból hirtelen fellépő gázválság kezelésének eljárásrendjét, folyamatait rögzíti.

Olyan kérdéseket járnak körül benne, mint például:

  • Hogyan, milyen keretek mellett lehetne állami kontroll alá venni egy adott, kritikusan fontos (energetikai) céget?
  • Milyen feltételek mentén kellene eljárni, hogy kisebbségi részesedést vehessen az állam az adott, kritikusan fontos energetikai cégben?
  • Hogyan, milyen keretek mentén nyújthat hitelt, garanciát a kormány azoknak az energetikai cégeknek, amelyeknek a magas/megugró energiaárak miatt a piaci pozíciója mögött elégtelenné válna a fedezet?
  • Hogyan, milyen szabályok, prioritási sorrend mentén osszák be a gázt, ha esetleg gázhiány lépne fel?

    Ez utóbbi kapcsán a Portfolio kiemeli:

    lehet, hogy előbb nem az ipar, hanem a lakosság felé kezdenék el korlátozni a gázfelhasználást, miközben ennek abszolút a fordítottját kommunikálták egy korábban aktivált vészhelyzeti terv kapcsán.

    A dokumentum kiszivárgásával egy időben pedig két másik vélemény, illetve tanulmány is megjelent, amelyek szintén egy hirtelen fellépő németországi orosz gázhiány lehetséges hatásait taglalják.

    Achim Truger, a Német Gazdasági Szakértői Tanács tagja egy interjúban azt mondta, hogy a legtöbb számítás szerint az oroszországi gázszállítás megszüntetése mély recessziót váltana ki, félmillió munkahely szűnhet meg. Tom Krebs, az IMK intézet közgazdászának tanulmányában pedig az szerepel, hogy a hirtelen fellépő leállás hasonlóan mély recessziót okozhat, mint amilyet a német gazdaság a koronavírus-válság első évében, vagy előtte a 2009-es visszaeséskor elszenvedett. Hat német iparág különösen rá van szorulva az orosz gázra: a vegyipar, a fémgyártás és -feldolgozás, valamint az üveg- és kerámiagyártás, az ételkészítés, a papírgyártás, a gépészet és a járműgyártás.

    A Portfolio cikkében ugyanakkor arra is kitértek: nyugtató hír volt, hogy

    a nagy német közszolgáltató cég, a VNG azt közölte hétfő este: szerinte nem lesznek gondok az orosz gázszállítással, mivel a vállalat a továbbiakban a Gazprombankhoz fogja euróban utalni az euróban kiállított gázszámla ellenértékét.

    Szerintük ezután már rendben lesz a pénz további útja.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Katonai konvoj halad át Magyarországon: haditechnikai eszközöket és katonai járműveket szállítanak majd
    A menetoszlop vasárnap lép be az országba, hétfőn éri el a másik határt. A Honvédelmi Minisztérium az autósok türelmét és óvatosságát kéri.


    A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint vasárnap katonai konvoj érkezik Magyarországra Röszkénél. A menetoszlop haditechnikai eszközöket és katonai járműveket szállít.

    Az útvonal Röszkétől az M5-ös autópályán, majd az M0-áson és Budapesten keresztül vezet tovább, onnan az M1-esen halad Hegyeshalomig.

    A határhoz várhatóan hétfőn érnek.

    A közleményben kiemelték, hogy a katonai szállítójárművek közlekedése miatt az érintett útvonalakon fokozott óvatosságra, körültekintésre és türelemre lesz szükség.

    Hangsúlyozták, hogy

    a járművek mérete és haladási módja eltér a megszokott közúti forgalomtól, ezért a Magyar Honvédség a közlekedők együttműködését kéri.

    Arra is felhívták a figyelmet, hogy a katonai menetoszlop tagjai közé behajtani veszélyes és tilos.

    (via 24.hu)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    „Magyar módra fogok válaszolni” – keményen beszólt Szijjártó Péternek az ukrán külügyminiszter
    Andrij Szibiha vasárnap reagált a magyar külügyminiszter kritikájára. A vita az orosz–ukrán háború, a függetlenség napja és a Barátság kőolajvezeték körüli feszültségek kapcsán lángolt fel.
    Maier Vilmos - szmo.hu
    2025. augusztus 24.



    Vasárnap az X-en reagált Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Szijjártó Péter bejegyzésére. A magyar külgazdasági és külügyminiszter korábban ugyanezen a felületen írt arról, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij az ukrán függetlenség napját arra használta, hogy Magyarországot fenyegesse.

    Szijjártó úgy fogalmazott, hogy elutasítják az ukrán elnök megfélemlítését. Bejegyzésében hangsúlyozta:

    „A szuverenitásra és a területi integritásra úgy tekintünk, mint a nemzetközi politika alapvető értékeire. Ezért tiszteletben tartjuk minden ország szuverenitását és területi integritását, és ugyanezt várjuk el cserébe. Az elmúlt napokban Ukrajna súlyos támadásokat hajtott végre az energiaellátásunk ellen. Az energiabiztonság elleni támadás a szuverenitás elleni támadás.”

    A külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarországnak nincs köze az orosz–ukrán háborúhoz, és az nem lehet indoka a magyar szuverenitás megsértésének. Felszólította Zelenszkijt, hogy hagyjon fel „Magyarország fenyegetésével és az energiabiztonságunk elleni felelőtlen támadásokkal”.

    Erre válaszolt Andrij Szibiha az X-en, amit a Telex vett észre. Azt írta:

    „Magyar módra fogok válaszolni. Nem kell megmondania az ukrán elnöknek, hogy mikor mit tegyen vagy mondjon. Ő Ukrajna elnöke, nem Magyarországé. Magyarország energiabiztonsága a saját kezükben van. Diverzifikáljanak, függetlenedjenek Oroszországtól – ahogy Európa többi országa is tette.”

    Nem ez volt az első alkalom, hogy a két külügyminiszter üzenetváltásba bonyolódott. Múlt héten Szibiha azt írta Szijjártónak, hogy „a panaszait és a fenyegetéseit mostantól küldheti a moszkvai barátainak”. Ezt azután írta, hogy a magyar külügyminiszter arra kérte Ukrajnát, ne támadják a kőolajvezetékeket, mert a Magyarországról érkező áram fontos szerepet játszik Ukrajna energiaellátásában. Szibiha akkor azt is hozzátette: „Péter, Oroszország az, nem pedig Ukrajna, amelyik elkezdte ezt a háborút, és amelyik nem hajlandó véget vetni neki.”

    A szóváltások előzménye, hogy Szijjártó Péter augusztus 18-án a Facebookon jelentette be: Ukrajna megtámadta a Magyarországra vezető Barátság-vezetéket, emiatt átmenetileg leállt a kőolajszállítás hazánk irányába.

    A Mol másnap közölte, hogy újra elindult a nyersolajszállítás a vezetéken. Szijjártó a helyreállítás hírére azt írta, elvárják, hogy Ukrajna ne kövessen el újabb támadást „a hazánk energiaellátása szempontjából kritikus vezeték ellen”. Egyúttal megköszönte az orosz energiaminiszter-helyettesnek a vezeték megjavítását.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    Lavrov: Elismerjük Zelenszkijt a rezsim vezetőjének, hajlandóak vagyunk tárgyalni vele
    Az orosz külügyminiszter a nemzetközi garanciák szerepét hangsúlyozta, és jelezte, Moszkva tárgyalna az ukrán elnökkel. A Donbasz területe azonban továbbra is központi kérdés marad az orosz követelésekben.


    Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy amerikai televíziós interjúban beszélt arról, hogyan látja a Kreml Ukrajna jövőjét és a lehetséges biztonsági garanciákat. Az NBC News műsorában elhangzottakat a Reuters foglalta össze, amely szerint Lavrov azt is felvetette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai is részt vehetnének egy ilyen rendszerben.

    A külügyminiszter emlékeztetett: már 2022-ben is az asztalon volt az a megoldás, amely kizárja a NATO békefenntartók ukrajnai jelenlétét, és kimondja, hogy az ország nem csatlakozhat a szövetséghez. Moszkva álláspontja szerint Ukrajna semleges státusza jelentheti a megoldást, biztonságát pedig egy, a Biztonsági Tanács tagjait is magában foglaló csoportnak kellene garantálnia. Lavrov külön kiemelte Törökországot és Németországot.

    „A garanciavállalók Ukrajna biztonságát garantálnák, amelynek semlegesnek kell maradnia, nem köthet katonai szövetséget, és nem lehet nukleáris fegyvere”

    – fogalmazott. Hozzátette, hogy Oroszország számára fontos az Ukrajnában élő orosz kisebbség védelme, valamint a területi kérdések napirenden tartása.

    Nemrég derült ki, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozóján az orosz elnök a Donbasz teljes területét kérte a háború lezárásáért, beleértve azokat a részeket is, amelyeket Oroszország még nem foglalt el. Volodimir Zelenszkij erről nem kíván egyeztetni.

    Lavrov most először mondta ki nyíltan, hogy elismerik Zelenszkijt a „rezsim” tényleges vezetőjének, és ezért hajlandóak vele tárgyalni. Ugyanakkor a Magyar Nemzet szerint hozzátette: „Ami a jogi dokumentumok aláírását illeti, mindenkinek világosan meg kell értenie, hogy Ukrajna alkotmánya szerint Volodimir Zelenszkij jelenleg nem elnök.”

    Az orosz külügyminiszter azt is világossá tette, hogy Moszkva céljai változatlanok.

    „Vannak céljaink, és ezeket el fogjuk érni. Nevezetesen, kiküszöbölni az Ukrajna területéről kiinduló, Oroszország biztonságát fenyegető veszélyeket, megvédeni az orosz etnikai csoportok és az orosz ajkúak jogait, akik az orosz kultúrához és történelemhez tartoznak”

    – mondta.

    (via 24.hu)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    50 évesen meghalt Gál Roland, a gyilkossági ügybe keveredett fideszes politikus
    Gál Roland a dunaföldvári vállalkozó meggyilkolásának ügyében került bíróság elé, ahol három év börtönre ítélték bűnpártolásért. A dunaújvárosi önkormányzat korábbi képviselője súlyos betegség miatt halt meg.


    Súlyoy betegség következtében 50 éves korában elhunyt Gál Roland, a dunaújvárosi önkormányzat korábbi képviselője – írta meg a duol.hu. A politikus neve akkor került be az országos hírekbe, amikor 2013-ban egy dunaföldvári vállalkozó meggyilkolásának ügyében harmadrendű vádlottként emlegették.

    A Szekszárdi Törvényszék három év börtönbüntetésre ítélte bűnpártolás miatt, az ítélet jogerőre emelkedett. A nyomozás idején lemondott képviselői mandátumáról, és felfüggesztették párttagságát is. Ezt Kósa Lajos, a Fidesz akkori frakcióvezetője jelentette be, aki úgy fogalmazott:

    „Semmi közünk ettől a pillanattól hozzá.”

    Gál Roland három héttel azután távozott a közgyűlésből, hogy emberölés gyanújával őrizetbe vették. Az ítélet szerint a gyilkosság napján ő vitte a helyszínre az elsőrendű vádlott Gál Antalt, majd a közelben várakozott. A férfi egy betört ablakon keresztül jutott be az épületbe, ahol megfojtotta Molnár Antalt, a 42 éves dunaföldvári vállalkozót.

    A vádirat szerint Gál Roland segített a holttest elszállításában, amelyet Gál Antal édesanyjának felújítás alatt lévő házába vittek. A pincében építési törmelékkel takarták le, másnap pedig bebetonoztatták. A gyilkos elvette az áldozat arany nyakláncát, majd 1,3 millió forintot adott a másodrendű vádlott Szabó Józsefnek a közreműködéséért és a hallgatásért.

    A holttestet csak három évvel később, 2016 februárjában találták meg. Gál Roland végig tagadta a bűnösségét. Gál Antal azt vallotta, hogy nyugtatót tett Roland kávéjába, aki elaludt az autóban, így nem tudott a történtekről, de a bíróság ezt nem fogadta el.

    A börtönben jó magaviseletéért dicséreteket kapott, ugyanakkor az ügyészség antiszociálisnak és nárcisztikusnak jellemezte.

    (via Index)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: