Megrángatta a Telex újságírójának telefonját Marosi Beatrix, a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője, amikor a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott tanárokról akarták kérdezni. A tankerületi vezető a kérdéseket sem volt hajlandó meghallgatni.
Marosi Beatrix rúgta ki a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium három tanárát tavaly szeptemberben. Ők voltak az elsők, akiket azért küldtek el, mert korábban részt vettek polgári engedetlenségi akciókban.
A kirúgott tanárok között volt Palya Tamás, az egyik végzős osztály osztályfőnöke és matematika tanára, illetve Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója is. Az elbocsátásuk után a diákok, a szülők és a tanárok spontán tiltakozásokba kezdetek, és Marosi lemondását követelték.
Később a szintén a Belső-Pesti Tankerülethez tartozó Eötvös és a Vörösmarty Gimnáziumokból is kirúgtak tanárokat, mert részt vettek a tiltakozó akciókban. A pedagógusok később bírósághoz fordultak, szerintük jogtalan volt az elbocsátásuk.
A Telex többek között erről, illetve az azóta kiderült plágium-botrány kapcsán kérdezte volna Marosi Beatrixot egy ferencvárosi nyilvános rendezvényen találkoztunk, ahol meghívott vendégként köszöntőt mondott.
A portál korábban többször kereste írásban a tankerületi vezetőt, de ezekre nem érkezett válasz.
Marosi azonban személyesen sem volt sokkal közlékenyebb, még a kérdéseket sem akarta végighallgatni.
A tankerület vezetője ehelyett folyamatosan próbálta kitakarni az arcát a felvételen, és próbálta az újságíró kezéből kirángatni a telefonját, amivel felvette volna a beszélgetést.
Megrángatta a Telex újságírójának telefonját Marosi Beatrix, a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője, amikor a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott tanárokról akarták kérdezni. A tankerületi vezető a kérdéseket sem volt hajlandó meghallgatni.
Marosi Beatrix rúgta ki a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium három tanárát tavaly szeptemberben. Ők voltak az elsők, akiket azért küldtek el, mert korábban részt vettek polgári engedetlenségi akciókban.
A kirúgott tanárok között volt Palya Tamás, az egyik végzős osztály osztályfőnöke és matematika tanára, illetve Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója is. Az elbocsátásuk után a diákok, a szülők és a tanárok spontán tiltakozásokba kezdetek, és Marosi lemondását követelték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem utalással, hanem kizárólag készpénzben lehetett fizetni a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén működő III-as krónikus belgyógyászati osztályon – erről több érintett számolt be a Blikknek. A hozzátartozók elmondása szerint aki nem fizetett, azt el kellett vinni az osztályról.
A fizetéseket „alapítványi támogatásként” kérték. Az egyik hozzátartozó szerint minden hónap 10-én hosszú sor alakult ki az osztály pénztáránál.
A beszámolók alapján a pénzért cserébe egy sárga papírfecnit adtak elismervényként, amely nem felelt meg hivatalos számlának.
A rendőrség október elején őrizetbe vett két főorvost a Szövetség utcai telephelyen. A Blikk szerint az egyikük J. V. telepvezető, a másik az osztály egyik vezető főorvosa. Az ügyben vesztegetés gyanújával indult eljárás.
A lap korábbi információi szerint az osztályon havonta 100 ezer forintot kértek a hozzátartozóktól a jobb ellátásért, míg napi 2000 forintot a jobb élelmezésért. Ez utóbbi sok esetben egy szelet süteményt jelentett.
Szőke Edina édesanyját Alzheimer-kórral vitték be az osztályra. Elmondása szerint „M. K. osztályvezető főorvos kerek perec megmondta, mennyi lesz az ára annak, ha a beteg hozzájuk kerül”. Állítása szerint nem volt lehetőség utalásra, a pénzt kizárólag készpénzben lehetett átadni. A mentőszállítást is csak így lehetett kifizetni: „A doktornő megelőlegezte a díjat, amit a következő fizetésnél készpénzben odaadtam neki.”
Edina azt mondta, hogy három hónap után hazavitte az édesanyját, mert nem volt elégedett az ellátással.
„Úgy nézett ki, mint egy boszorkány, pedig az ellátásért még fodrászt is ígértek”
– fogalmazott. Elmondása szerint a kapott elismervény nem felelt meg ismert adózási szabályoknak, de úgy tudta, egy alapítványnál ez elegendő.
Egy másik érintett, Anna, aki ápolóként dolgozik, szintén hozzátartozóként került kapcsolatba az osztállyal. Azt mondta, a főorvosok meggyőzően kommunikálták, hogy a pénz alapítványi támogatásként kerül befizetésre. A készpénzes fizetés és a magán mentőszolgálat ára vált gyanússá számára.
Egy adminisztrátor, aki a nyomozás harmadik, szabadlábon védekező gyanúsítottja, azt mondta, ha a főorvosok nincsenek jelen, ő veszi át a pénzeket, mert nem akarja elveszíteni az állását. A leírás szerint az osztályon minden esetben készpénzben történt a fizetés.
Anna egy alkalommal látta azt a fodrászszolgáltatást is, amit az ellátás részeként ígértek. Elmondása szerint egy nő egy lavór fölé hajtatta a beteg fejét, és három perc alatt levágta a haját, majd külön díjat kért érte.
Egy harmadik hozzátartozó szerint legalább öt éve működött ez a rendszer az osztályon.
Először az édesapját ápolták ott, majd 2024-ben az édesanyját. Elmondása szerint a Szövetség utcai telephely jobb körülményeket biztosított, mint a központi épület, ez alapján érezhette úgy, hogy az alapítványi támogatás valóban jobb ellátást jelent.
A férfi úgy tudta, hogy a támogatásokat egy időseknek szánt új részleg kialakítására fordítják. Később arról értesült, hogy a pénzek valójában a főorvosokhoz kerültek. Azt mondta, hajlandó lenne tanúskodni az ügyben.
Az osztályon azt közölték a hozzátartozókkal, hogy egy beteg legfeljebb öt hónapig maradhat.
B. Zoltán, akit 2024-ben ápoltak itt egy baleset után, elmondta, hogy az öt hónap lejárta után távoznia kellett, így félbe kellett szakítani a rehabilitációt. Ezután más intézményből jártak át hozzá orvosok.
Zoltán szerint a kórházban többen tudtak a fizetési rendszerről. A gyógytornásza azt mondta neki, ha állandóként ott dolgozna, extra jutalékot kapna az alapítványi adományokból.
Nem utalással, hanem kizárólag készpénzben lehetett fizetni a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén működő III-as krónikus belgyógyászati osztályon – erről több érintett számolt be a Blikknek. A hozzátartozók elmondása szerint aki nem fizetett, azt el kellett vinni az osztályról.
A fizetéseket „alapítványi támogatásként” kérték. Az egyik hozzátartozó szerint minden hónap 10-én hosszú sor alakult ki az osztály pénztáránál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A HVG információi szerint alapjaiban változhat meg az Alkotmánybíróság működése egy új törvényjavaslat nyomán. A lap birtokába került az előterjesztés utolsó körös változata, amelyet – ha nem módosítanak rajta – kedden tárgyalhat az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága.
Az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat című dokumentum a HVG szerint mindössze hét oldalból és 14 paragrafusból áll, mégis jelentős változtatásokat javasol az Alkotmánybíróság szervezetére, működésére és finanszírozására vonatkozóan 2026. január 1-től.
A módosítás egyik fontos eleme, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó közszolgák a jövőben már nem kinevezéssel, hanem közszolgálati munkaszerződéssel látnák el feladataikat. A HVG szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
egyedi bérek meghatározására nyílna lehetőség.
A tervezet szerint ez „szabadabb bérgazdálkodást tesz lehetővé, másrészt lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kellő differenciálásra is”. Az új szerződéseket legkésőbb 2026. január 31-ig kellene megkötni.
A javaslat hatályon kívül helyezné az eddig érvényes illetménytáblát, amely a köztisztviselők illetménysávjait rögzítette.
Az új rendszer szerint a munkáltató és a közszolga a közszolgálati munkaszerződésben állapodna meg az illetmény összegéről.
A tervezet technikai módosításokat is tartalmaz. Az Alkotmánybíróság határozatait a jövőben nem a Magyar Közlönyben tennék közzé, hanem a kifejezetten erre a célra létrehozott „Az Alkotmánybíróság Határozatai” című hivatalos lapban.
A dokumentum pontosítja az Alkotmánybíróság vezetőinek juttatásait is.
Eszerint a főtitkár jövőben az elnöki fizetés 65 százalékát, míg az operatív vezető, azaz a főigazgató annak 55 százalékát kapná. Korábban előbbi államtitkári, utóbbi helyettes államtitkári illetményben részesült.
A HVG szerint a törvényjavaslat érinti az Alkotmánybíróság ülésének határozatképességét is. Jelenleg akkor határozatképes egy ülés, ha azon legalább a tagok kétharmada jelen van, köztük az elnök vagy – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes. Az új szabály lehetővé tenné, hogy határozatképesség fennálljon akkor is, ha egyikük sincs jelen, de ott van az elnök által kijelölt tag.
A javaslat módosítaná az Alkotmánybíróság elnökét érintő juttatásokat is, például a hivatali idő lejártával, felmentéssel vagy lemondással járó 6, illetve 3 havi fizetésre való jogosultságot.
Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke Polt Péter, aki májusban lett alkotmánybíró, majd júniusban megválasztották a testület elnökének.
A javaslat alapján az Alkotmánybíróság költségvetése továbbra is önálló fejezet maradna a központi költségvetésen belül. A testület éves költségvetését ezentúl is maga készítené el, amit a kormány változtatás nélkül fogadna el. A szabályozás szerint az éves költségvetés összege nem lehetne kevesebb az előző évinél, és bekerülne egy automatikus illetménynövekedés is.
A HVG információi szerint alapjaiban változhat meg az Alkotmánybíróság működése egy új törvényjavaslat nyomán. A lap birtokába került az előterjesztés utolsó körös változata, amelyet – ha nem módosítanak rajta – kedden tárgyalhat az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága.
Az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat című dokumentum a HVG szerint mindössze hét oldalból és 14 paragrafusból áll, mégis jelentős változtatásokat javasol az Alkotmánybíróság szervezetére, működésére és finanszírozására vonatkozóan 2026. január 1-től.
A módosítás egyik fontos eleme, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó közszolgák a jövőben már nem kinevezéssel, hanem közszolgálati munkaszerződéssel látnák el feladataikat. A HVG szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarország rémálma beszél – így kezdte új, angol nyelven készült videóját Dopeman, aki egy laptop előtt ülve beszélt arról, hogy Orbán Viktor érdemelné meg a Nobel-békedíjat.
„Nem tudom, mi van a világgal mostanság. Nobel-békedíj, faszszopók! Odaadjátok valami névtelen nőnek”
– célzott a Nobel-békedíjjal kitüntetett venezuelai politikusra, Corina Maria Machadóra.
Dopeman úgy gondolja, hibáztak a döntéshozók, majd meg is indokolta, miért: állítása szerint Orbán beszélt először békéről a világban, „nem a pápa, nem Donald Trump,
Hanem: A Férfi, a Mítosz, a Legenda. Orbán Viktor! Adjátok neki a Nobel-békedíjat, faszszopók!”
Magyarország rémálma beszél – így kezdte új, angol nyelven készült videóját Dopeman, aki egy laptop előtt ülve beszélt arról, hogy Orbán Viktor érdemelné meg a Nobel-békedíjat.
„Nem tudom, mi van a világgal mostanság. Nobel-békedíj, faszszopók! Odaadjátok valami névtelen nőnek”
– célzott a Nobel-békedíjjal kitüntetett venezuelai politikusra, Corina Maria Machadóra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza Párt elnöke szerint az emberek tisztán látják, hogy az állami közszolgáltatások számos területen szétesnek. A problémák között említette a közlekedést, az egészségügyet, az oktatást és a gyermekvédelmet is. Úgy véli, mindezt csak egy kidolgozott programmal és annak végrehajtásáért felelősséget vállaló csapattal lehet megváltoztatni.
Magyar Péter a Szabad Európának adott interjúban arról beszélt, hogy önmagában az nem elég, ha egy ellenzéki párt arra hívja fel a figyelmet, mi nem működik. Úgy fogalmazott:
„Választást nyerni és kormányozni a jövőkép és a vállalások felmutatásával lehet, egy program felmutatásával és a programot a jövőben majd végrehajtó, azért felelősséget vállaló csapat felmutatásával lehet.”
A gyermekvédelmi rendszerrel kapcsolatban azt mondta, az „kiállítja a bizonyítványt” a hatalomról. A területen dolgozóknak azonnali, 25 százalékos béremelést és 20 százalékos dologi kiadásnövelést ígért, valamint egy felülről nyitott gyermekvédelmi költségvetést.
A Tisza gazdasági programja szerint több mint kétmillió ember személyi jövedelemadója csökkenne.
A minimálbért keresők havonta 20 ezer forinttal többet vihetnének haza. A radikális áfacsökkentés szintén a tervek része.
A vagyonadót társadalmi szolidaritási eszközként mutatta be. Az önbevallásos rendszer alapján működne, és a NAV csak akkor vizsgálódna, ha kirívó eltérést észlel.
Magyar szerint ez néhány ezer családot érintene. Hozzátette: szerinte Orbán Viktor azért utasítja el ezt az adónemet, mert az a saját családját, oligarcháit és janicsárjait is érintené.
Magyar Péter kormányra kerülése esetén
megszüntetné azokat a hivatalokat, amelyeket pártpolitikai eszköznek tart.
Ehelyett létrehozná a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Emellett több tízezer közpénzes szerződés felülvizsgálatát is kilátásba helyezte, amelyet állami szervezetek és szakértők bevonásával végeznének el.
Az interjúban szóba került, milyen garancia van arra, hogy a Tisza Párt nem élne vissza egy esetleges kétharmados felhatalmazással. Magyar szerint ezt a szuverén egyéni képviselők biztosítanák. Hangsúlyozta, hogy a kétharmados többséget tisztességesen kell használni, és az alkotmányozás csak társadalmi és szakmai vita után, akár népszavazással történhetne. Hasonló folyamatban kerülne napirendre a választási törvény is.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a kampányidőszakban komoly támadásokra számítanak.
Elmondása szerint stábjából már felfüggesztettek egy embert, mert felmerült a gyanú, hogy „kifelé játszik”. Azt is hozzátette, hogy a kiszivárgott adatok többsége szerinte hamis.
Úgy véli, a következő hónapokban a hatalom AI-videókat és lejárató kampányokat is bevethet. Azt ígérte, hogy a Tisza az ilyen technológiákat csak vicc céljából használja majd, nem hazugságok terjesztésére.
A nemzetközi szerepvállalásról szólva elmondta,
a Tisza a „megbízható NATO-szövetséges” szerepfelfogását képviseli.
Hangsúlyozta, hogy nem kijátszani akarják a partnereket, hanem együttműködni.
„Ha van egy kormány, ahol működik a nemzetbiztonság, és egy erős klub tagjai vagyunk – nevezzük EU-nak vagy NATO-nak –, akkor minden garancia megvan arra, hogy ne kelljen félni a zsarolástól” – fogalmazott. Hozzátette, hogy ha áprilisig nem lesz béke, akkor „idehívjuk a békekonferenciát”.
A beszélgetés végén a riporter rákérdezett, hogy ha Varga Judit a XII. kerületben indul a parlamenti választáson, ő is elindulna-e. Magyar Péter erre annyit mondott: Nem.
A Tisza Párt elnöke szerint az emberek tisztán látják, hogy az állami közszolgáltatások számos területen szétesnek. A problémák között említette a közlekedést, az egészségügyet, az oktatást és a gyermekvédelmet is. Úgy véli, mindezt csak egy kidolgozott programmal és annak végrehajtásáért felelősséget vállaló csapattal lehet megváltoztatni.
Magyar Péter a Szabad Európának adott interjúban arról beszélt, hogy önmagában az nem elég, ha egy ellenzéki párt arra hívja fel a figyelmet, mi nem működik. Úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
