Kiperelték a Diákhitel Központtól a Magyar Péter szerint túlárazott megbízások árlistáit
Az Átlátszó közadatigényléssel fordult a Diákhitel Központhoz. A bíróság szerint a Diákhitel Központ a Magyar Állam száz százalékos tulajdonában van, közpénzből jött létre, és azzal gazdálkodik.
Első fokon az Átlátszónak adott igazat a Fővárosi Törvényszék:
a Diákhitel Központnak nyilvánosságra kell hoznia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján igazolható vagy cáfolható Magyar Péter állítása.
A Tisza Párt alelnöke azt állította, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság szerint az árlista nem üzleti titok, és igenis közadatnak minősül.
Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője február elején a Partizánnak adott interjújában elmondta, 2022-ben azért távozott a Diákhitel Központ Zrt. éléről, mert felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati kommunikációt végző Balásy Gyula-féle cégek, a Lounge Design és a New Land Media „a piaci árnál háromszor, olykor hatszor drágábban” dolgoztak a Zrt.-nek – és nem is a legjobb minőségben. Az Átlátszó ennek az állításnak a bizonyítékait próbálta megszerezni.
Közadatigényléssel fordultak a Diákhitel Központhoz, kérve, hogy adják ki a szerződésekkel kapcsolatos dokumentumokat.
Miután azonban hosszú időhúzás után kiderült, hogy nem fogják kiadni a Balásy-cégek árlistáit, beperelték az állami céget az adatokért.
Három tárgyalási nap után a Fővárosi Törvényszék ítéletében kötelezte a Diákhitel Központot, hogy 45 napon belül küldjék el a Lounge Design Kft., a New Land Media Kft. és a Diákhitel Központ Zrt. között 2018. január 1. és 2022. december 31. között kötött szerződések mellékleteit.
Emellett minden olyan iratot is megismerhetünk az elsőfokú ítélet szerint, amelyek az említett cégekkel kapcsolatos szerződések megkötése során keletkeztek, vagy a megbízások teljesítésére vonatkoznak.
A Diákhitel Központ a per során azzal védekezett, hogy az adatper elkésett, és hogy az általuk kért árlisták üzleti titkot képeznek. Sőt, szerintük a szerződés mellékletében rögzített árak nem is tekinthetők közadatnak.
A bíróság viszont úgy látta, hogy a Diákhitel Központ a Magyar Állam száz százalékos tulajdonában és kizárólagos befolyása alatt álló gazdasági társaság, közpénzből jött létre és azzal gazdálkodik.
A törvény szerint pedig minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a gazdálkodásával.
A Diákhitel Központnak 15 napja van, hogy fellebbezzen a döntés ellen.
Első fokon az Átlátszónak adott igazat a Fővárosi Törvényszék:
a Diákhitel Központnak nyilvánosságra kell hoznia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján igazolható vagy cáfolható Magyar Péter állítása.
A Tisza Párt alelnöke azt állította, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság szerint az árlista nem üzleti titok, és igenis közadatnak minősül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péterfalvi Attila a Gundalf-videóról: a hatóság helyette nem lép, ha neki nem fáj
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem vizsgálja a Gundalf-videó ügyét, amíg az érintett nem tesz panaszt. Péterfalvi Attila elnök szerint a meghallgatás körülményei nem tartoznak a hatáskörükbe.
Hiába lehetett jogszerűtlen a Tisza Párt egykori informatikusának, Gundalfnak a meghallgatása és az arról készült videó nyilvánosságra hozatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem vizsgálódik.
Az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila az RTL Híradónak azt mondta, hivatalból nem indítanak eljárást, azt magának az érintettnek kellene kérnie, ami eddig nem történt meg.
„A hatóság álláspontja, hogy hivatalból nem folytat eljárást. Ha a nyilvánosság vagy az a fajta adatkezelés, amit akár vélelmezhetünk úgy is, hogy nem jogszerű, nem fáj az érintettnek, és ő nem kezdeményez eljárást, akkor helyette nem lép be a hatóság”
– közölte telefonon Péterfalvi Attila. Hozzátette, a meghallgatás eljárási körülményei nem tartoznak a hatóság hatáskörébe.
A kormány által múlt héten nyilvánosságra hozott, megvágott felvételen az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik tisztje a Büntető Törvénykönyvvel riogatja az akkor még Gundalfként ismert Hrabóczki Dánielt. „Nem tudom, az eddigi élete során mennyire forgatta a Btk.-t. Van benne egy olyan tényállás, hogy kémkedés. A kémkedéshez feljelentési kötelezettség kapcsolódik, és ha ezt valaki elmulasztja, az önmagában is bűncselekmény” – hangzik el a videón, amelyen feltételezett ukrán titkosszolgálati kapcsolatairól faggatják a férfit.
Hrabóczki Dániel korábban a 444.hu-nak arról beszélt, hogy a meghallgatáson elhangzottakat államtitoknak minősítették. „Tájékoztattak arról, hogy a kihallgatáson elhangzó dolgok mind államtitoknak minősülnek, és ezeket senkinek nem adhatom tudtára, nem beszélhetek róluk, mert az bűncselekmény” – mondta az informatikus.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint az eljárás sérthette az informatikus alkotmányos jogait. A videó azonban nemcsak abból érdekes, ami benne van, hanem abból is, ami hiányzik belőle.
A kiugrott NNI-nyomozó, Szabó Bence a Telexnek úgy nyilatkozott, a felvétel egyáltalán nem cáfolja az általa elmondottakat.
„Abból a szempontból egyáltalán nem cáfolja, hogy mi hogyan történt egymás után, és arra sem ad választ, ki az a Henry, kik a csapatai, kik dolgoznak a Tisza párt ellen. Egyáltalán miért volt szükség a Tisza párt bedöntésére – erre nem ad választ az egész videó” – fogalmazott a volt rendőr.
Az ügyet a Direkt36 tárta fel először: a lap szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly nyáron titkosszolgálati nyomásra tartott házkutatást gyermekpornográfia gyanújával a Tisza párt két informatikusánál. A nyomozók azonban semmilyen terhelő bizonyítékot nem találtak, csupán egy beszervezési kísérlet nyomaira bukkantak.
Hiába lehetett jogszerűtlen a Tisza Párt egykori informatikusának, Gundalfnak a meghallgatása és az arról készült videó nyilvánosságra hozatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem vizsgálódik.
Az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila az RTL Híradónak azt mondta, hivatalból nem indítanak eljárást, azt magának az érintettnek kellene kérnie, ami eddig nem történt meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump: Visszavisszük Iránt a kőkorszakba, ahová tartoznak
Az amerikai elnök szerint az iráni háború már a végéhez közeledik. Ugyanakkor azt is közölte, hogy a következő hetekben is „rendkívül kemény” csapások érik majd Iránt.
Donald Trump szerda esti, főműsoridőben elmondott beszédében az Iránban zajló, egy hónapja tartó háborút „a befejezéséhez közeledő” sikernek nevezte, jóllehet az elszabaduló konfliktus világszerte gazdasági felfordulást okozott. A Fehér Házból közvetített nyilatkozatában az elnök azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok „kis kiruccanása” Iránba csaknem „Amerika minden katonai célját” teljesítette, de kevés magyarázatot adott arra, miként tervezi a konfliktus leépítését a következő „két-három hétben”.
„Azon a küszöbön állunk, hogy véget vessünk Irán Amerika és a világ elleni baljós fenyegetésének” – mondta Trump a 19 perces beszédében, hozzátéve: „Minden ütőkártya nálunk van. Nekik egy sincs.”
Az állítólagos eredményeket sorolva Trump azt mondta, Irán haditengerészetét és légierőjét szétzúzták, így az ország meggyengült, és „már nem jelent fenyegetést” az Egyesült Államokra és a világra nézve. Hozzátette ugyanakkor, hogy
az Egyesült Államok a következő hetekben továbbra is „rendkívül keményen” fogja támadni Iránt. „Visszavisszük őket a kőkorszakba, ahová tartoznak” – fogalmazott, miközben azt is közölte, hogy „folynak az egyeztetések”.
A demokraták „összefüggéstelennek” nevezték Trump beszédét, amely szerintük nem adott választ „a legalapvetőbb kérdésekre, amelyek az amerikaiakat foglalkoztatják”. Mark Warner demokrata szenátor közleményében azt írta, Trump több válasszal tartozik az amerikaiaknak egy olyan konfliktusról, amely felhajtotta a benzin és más alapvető cikkek árát, „és amelynek következményei még hosszú ideig gyűrűzni fognak a gazdaságban”. Chris Murphy szenátor szerint: „Amerikában senki sem tudja, miután meghallgatta ezt a beszédet, hogy eszkalálunk-e vagy deeszkalálunk.”
Az elnöki beszéd után ma az olajárak emelkedtek, az ázsiai részvények pedig estek, ami azt jelzi, a nyilatkozat alig enyhítette a befektetői aggodalmakat a Hormuzi-szoros lezárása miatt.
Irán a konfliktus kezdete óta gyakorlatilag lezárta a szorost, ami az olajárak szárnyalását okozta. Az Egyesült Államokban a benzin átlagára ezen a héten 2022 óta először emelkedett gallononként 4 dollár fölé. Trump a beszédben nem említette azt a közelgő határidőt, amelyet korábban Iránnak szabott a szoros megnyitására. Ugyanakkor megismételte felhívását, hogy más nemzetek is segítsenek biztosítani a globális olajszállítási útvonalat.
A konfliktus megrendítette a transzatlanti szövetségeket és erodálta az elnök támogatottságát. Elismerve a gazdasági nehézségeket, Trump a benzinárak „rövid távú” emelkedését Irán lépéseire fogta, és ragaszkodott hozzá, hogy az Egyesült Államok energiafüggetlenné vált.
Donald Trump szerda esti, főműsoridőben elmondott beszédében az Iránban zajló, egy hónapja tartó háborút „a befejezéséhez közeledő” sikernek nevezte, jóllehet az elszabaduló konfliktus világszerte gazdasági felfordulást okozott. A Fehér Házból közvetített nyilatkozatában az elnök azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok „kis kiruccanása” Iránba csaknem „Amerika minden katonai célját” teljesítette, de kevés magyarázatot adott arra, miként tervezi a konfliktus leépítését a következő „két-három hétben”.
„Azon a küszöbön állunk, hogy véget vessünk Irán Amerika és a világ elleni baljós fenyegetésének” – mondta Trump a 19 perces beszédében, hozzátéve: „Minden ütőkártya nálunk van. Nekik egy sincs.”
Az állítólagos eredményeket sorolva Trump azt mondta, Irán haditengerészetét és légierőjét szétzúzták, így az ország meggyengült, és „már nem jelent fenyegetést” az Egyesült Államokra és a világra nézve. Hozzátette ugyanakkor, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Navracsics körzetében is visszalép a Kutyapárt a Fidesz leváltásáért, 3 jelölt lép vissza
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt három egyéni körzetben, köztük Veszprém 3-ban is visszalépteti jelöltjét. A párt hivatalosan a kormányváltás esélyének növelésével indokolta a Pest és Nógrád megyét is érintő döntést.
Csütörtökön a Magyar Kétfarkú Kutya Párt bejelentette, hogy három egyéni választókerületben is visszalépteti jelöltjét a Fidesz leváltása érdekében, ezzel érdemben avatkozva be a kampány utolsó napjainak állásába.
A párt szerint legfőbb céljuk „az Orbán-rendszer leváltása. Ez a rendszer igazságtalan, korrupt és megfélemlít mindannyiunkat.”
A döntés Veszprém 3-as (Sándor Balázs), Pest 14-es (Gór-Nagy György) és Nógrád 1-es (Czvanczig László) választókerületeket érinti. Pest megye 14-es körzetében így DK-s, mi hazánkos, fideszes és tiszás jelölt marad versenyben. A Veszprém 3-as választókerületben, ahol Navracsics Tibor is indul, a visszalépés ellenére továbbra is népes a mezőny: a DK, a Mi Hazánk, a Fidesz és a Tisza jelöltjein kívül a Jobbik, egy független jelölt, valamint A Szolidaritás Párt és a Munkáspárt jelöltje is a szavazólapon lesz. Nógrádban a helyzet egyszerűsödött, mivel korábban a DK és a független Berki Sándor is bejelentette visszalépését.
A bejelentést egy szerda esti online egyeztetés előzte meg, amelyről a Telex.hu-hoz egy hangfelvétel is eljutott. Ezen a párt tagjai már a döntés után mondták el a véleményüket. Egyikük attól tartott, hogy a három visszalépés után még nagyobb lesz a nyomás a párton, hogy más billegő körzetekben is hasonlóan cselekedjenek.
Egy másik felszólaló a párt anyagi helyzetéért aggódott, és felvetette, hogyan éli túl morálisan a párt, „ha nem kaparjuk össze az egy százalékot”, ami után vissza kell fizetniük az állami támogatásokat.
Ezzel szemben egy női résztvevő arról beszélt, hogy ő nem aggódik, mert „én jóval több százalékot látok”, és szerinte sokan vannak, akik sem a Fideszre, sem a Tiszára nem akarnak szavazni.
A mostani lépés nem előzmény nélküli az ellenzéki oldalon: a közelmúltban a Demokratikus Koalíció dunaújvárosi alpolgármestere is visszalépett a Tisza Párt jelöltje, Nagy Ervin színész javára. A visszalépések hátterében az a közhangulat állhat, miszerint egy friss kutatás szerint a választók körében először fordult elő, hogy többen hisznek a kormányváltás lehetőségében, mint a Fidesz győzelmében. A döntéseket az is befolyásolhatja, hogy egy másik felmérés szerint a nem kormánypárti szavazók fele úgy gondolja, a Fidesz csak csalással nyerhet.
Csütörtökön a Magyar Kétfarkú Kutya Párt bejelentette, hogy három egyéni választókerületben is visszalépteti jelöltjét a Fidesz leváltása érdekében, ezzel érdemben avatkozva be a kampány utolsó napjainak állásába.
A párt szerint legfőbb céljuk „az Orbán-rendszer leváltása. Ez a rendszer igazságtalan, korrupt és megfélemlít mindannyiunkat.”
A döntés Veszprém 3-as (Sándor Balázs), Pest 14-es (Gór-Nagy György) és Nógrád 1-es (Czvanczig László) választókerületeket érinti. Pest megye 14-es körzetében így DK-s, mi hazánkos, fideszes és tiszás jelölt marad versenyben. A Veszprém 3-as választókerületben, ahol Navracsics Tibor is indul, a visszalépés ellenére továbbra is népes a mezőny: a DK, a Mi Hazánk, a Fidesz és a Tisza jelöltjein kívül a Jobbik, egy független jelölt, valamint A Szolidaritás Párt és a Munkáspárt jelöltje is a szavazólapon lesz. Nógrádban a helyzet egyszerűsödött, mivel korábban a DK és a független Berki Sándor is bejelentette visszalépését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Publicus: Most először hisznek többen a kormányváltásban, mint a Fidesz győzelmében
A Publicus Intézet felmérése szerint a biztos szavazó pártválasztóknál 9 százalékkal előzi a Fideszt. Az is kiderült, hogy 39 százalék gondolja úgy, hogy a kormánypárt veszíteni fog, míg 38 százalék Fidesz-győzelmet vár.
Tíz nappal a parlamenti választás előtt a Tisza Párt nemcsak vezet a Fidesz előtt, de a biztos szavazó pártválasztók körében már 9 százalékpont az előnye. A Publicus Intézet friss, a Népszava megbízásából készült mérése szerint
2025 januárja óta most fordul elő először, hogy többen hisznek a kormányváltásban, mint a kormány maradásában.
A csütörtök reggel közölt adatok szerint a teljes népesség körében a Tisza 36, a Fidesz 30 százalékon áll. A biztos szavazók esetében 41-35 az arány, szintén a Tisza javára.
A különbség a legaktívabbak, a biztos szavazó pártválasztók csoportjában a legnagyobb, itt 49 százalékot mértek a Tiszának és 40-et a Fidesznek.
A felmérés alapján hárompárti parlament várható: a Mi Hazánk a bejutási küszöb környékén mozog, míg a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyaránt 3-3 százalékon áll minden vizsgált kategóriában. A megkérdezettek 61 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok, és 78 százalékuk ígéri biztosra, hogy részt vesz az április 12-i választáson.
Ezzel szemben a kormánypárti háttérintézetek továbbra is Fidesz-vezetést mérnek. Az Alapjogokért Központ múlt pénteken közölt kutatása szerint a biztos szavazó pártválasztóknál a Fidesz–KDNP 50, míg a Tisza Párt 42 százalékon áll.
A Publicus a pártpreferenciák mellett a választói várakozásokat is vizsgálta. Amikor egy fogadási helyzetet vázoltak fel, a többség a Tisza győzelmére tett volna. A kérdés szó szerint így hangzott: „Ha Önnek fogadnia kellene 10 ezer forintban a választás végeredményére, melyik párt győzelmére tenné a tétjét?” Erre a megkérdezettek 39 százaléka a Tiszát, 35 százaléka a Fideszt nevezte meg. Még nagyobb lett a különbség, amikor arról kérdezték az embereket, hogy a környezetükben mit tapasztalnak.
Arra a kérdésre, hogy „ön szerint a szomszédai, ismerősei körében melyik párt győzelmére számítanak a legtöbben”, a válaszadók 39 százaléka mondta a Tiszát, és már csak 28 százaléka a Fideszt.
Pulai András, a Publicus Intézet vezetője a kutatás egy másik eredményét is kiemelte, amely szerint 39 százalék gondolja úgy, hogy a Fidesz elveszíti a 2026-os választást, míg 38 százalék ennek az ellenkezőjét várja. A szakértő hangsúlyozta, amióta mérik, most először többen hisznek a kormányváltásban, mint a kormány maradásában.
A kampányhajrában a részvételi adatok kulcsfontosságúak lehetnek. A Tisza szimpatizánsainak 94 százaléka állítja, hogy biztosan elmegy szavazni, míg a Fidesz támogatói körében ez az arány 91 százalék. Bár a különbség a Tisza javára szól, hónapról hónapra csökken. Az utolsó napokig a bizonytalanok aránya is magas: a választók 7-8 százaléka csak az utolsó napokban vagy a szavazófülkében dönt majd.
A Publicus eredményei egybecsengenek más kutatóintézetek méréseivel. Szerdán a 21 Kutatóközpont mérése még nagyobb, 16 százalékpontos különbséget mutatott a pártot választani tudók körében a Tisza javára, ami szerintük nagyjából 900 ezerrel több belföldi támogatót jelent a Fideszénél.
Tíz nappal a parlamenti választás előtt a Tisza Párt nemcsak vezet a Fidesz előtt, de a biztos szavazó pártválasztók körében már 9 százalékpont az előnye. A Publicus Intézet friss, a Népszava megbízásából készült mérése szerint
2025 januárja óta most fordul elő először, hogy többen hisznek a kormányváltásban, mint a kormány maradásában.
A csütörtök reggel közölt adatok szerint a teljes népesség körében a Tisza 36, a Fidesz 30 százalékon áll. A biztos szavazók esetében 41-35 az arány, szintén a Tisza javára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
