Kiperelték a Diákhitel Központtól a Magyar Péter szerint túlárazott megbízások árlistáit
Az Átlátszó közadatigényléssel fordult a Diákhitel Központhoz. A bíróság szerint a Diákhitel Központ a Magyar Állam száz százalékos tulajdonában van, közpénzből jött létre, és azzal gazdálkodik.
Első fokon az Átlátszónak adott igazat a Fővárosi Törvényszék:
a Diákhitel Központnak nyilvánosságra kell hoznia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján igazolható vagy cáfolható Magyar Péter állítása.
A Tisza Párt alelnöke azt állította, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság szerint az árlista nem üzleti titok, és igenis közadatnak minősül.
Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője február elején a Partizánnak adott interjújában elmondta, 2022-ben azért távozott a Diákhitel Központ Zrt. éléről, mert felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati kommunikációt végző Balásy Gyula-féle cégek, a Lounge Design és a New Land Media „a piaci árnál háromszor, olykor hatszor drágábban” dolgoztak a Zrt.-nek – és nem is a legjobb minőségben. Az Átlátszó ennek az állításnak a bizonyítékait próbálta megszerezni.
Közadatigényléssel fordultak a Diákhitel Központhoz, kérve, hogy adják ki a szerződésekkel kapcsolatos dokumentumokat.
Miután azonban hosszú időhúzás után kiderült, hogy nem fogják kiadni a Balásy-cégek árlistáit, beperelték az állami céget az adatokért.
Három tárgyalási nap után a Fővárosi Törvényszék ítéletében kötelezte a Diákhitel Központot, hogy 45 napon belül küldjék el a Lounge Design Kft., a New Land Media Kft. és a Diákhitel Központ Zrt. között 2018. január 1. és 2022. december 31. között kötött szerződések mellékleteit.
Emellett minden olyan iratot is megismerhetünk az elsőfokú ítélet szerint, amelyek az említett cégekkel kapcsolatos szerződések megkötése során keletkeztek, vagy a megbízások teljesítésére vonatkoznak.
A Diákhitel Központ a per során azzal védekezett, hogy az adatper elkésett, és hogy az általuk kért árlisták üzleti titkot képeznek. Sőt, szerintük a szerződés mellékletében rögzített árak nem is tekinthetők közadatnak.
A bíróság viszont úgy látta, hogy a Diákhitel Központ a Magyar Állam száz százalékos tulajdonában és kizárólagos befolyása alatt álló gazdasági társaság, közpénzből jött létre és azzal gazdálkodik.
A törvény szerint pedig minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a gazdálkodásával.
A Diákhitel Központnak 15 napja van, hogy fellebbezzen a döntés ellen.
Első fokon az Átlátszónak adott igazat a Fővárosi Törvényszék:
a Diákhitel Központnak nyilvánosságra kell hoznia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján igazolható vagy cáfolható Magyar Péter állítása.
A Tisza Párt alelnöke azt állította, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság szerint az árlista nem üzleti titok, és igenis közadatnak minősül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor nekiment a Magyar Nemzetnek, mert azt írták, Magyar Péter eseményein csak néhányan lézengenek
A Facebookon adott jótanácsot a szerkesztőségnek. A politológus szerint az ilyen, gyorsan cáfolható állításokkal egy sajtótermék a saját politikai oldalának hitelességét gyengíti.
Török Gábor politológus a Facebookon bírálta a Magyar Nemzetet egy cikkük miatt, amely a Tisza Párt kampányának összeomlásáról és Magyar Péter országjárásának alacsony részvételéről szólt. A politológus azt feszegette, hogy egy magát minőséginek nevező napilap vajon a saját politikai oldalát segíti-e, ha a valósággal köszönőviszonyban sem álló dolgokat közöl.
Török úgy véli, a lap jobban szolgálná a saját céljait, ha a nyilvánvaló valótlanságok helyett olyan témákat keresne, amelyeket nem lehet egy gyors ellenőrzéssel azonnal megcáfolni.
A politológus szerint a lapnak inkább olyan megközelítéseken kellene dolgoznia, amelyek azokhoz is tudnak szólni, akik a kormánypárti sajtónál többet is olvasnak.
Török Gábor politológus a Facebookon bírálta a Magyar Nemzetet egy cikkük miatt, amely a Tisza Párt kampányának összeomlásáról és Magyar Péter országjárásának alacsony részvételéről szólt. A politológus azt feszegette, hogy egy magát minőséginek nevező napilap vajon a saját politikai oldalát segíti-e, ha a valósággal köszönőviszonyban sem álló dolgokat közöl.
Török úgy véli, a lap jobban szolgálná a saját céljait, ha a nyilvánvaló valótlanságok helyett olyan témákat keresne, amelyeket nem lehet egy gyors ellenőrzéssel azonnal megcáfolni.
A politológus szerint a lapnak inkább olyan megközelítéseken kellene dolgoznia, amelyek azokhoz is tudnak szólni, akik a kormánypárti sajtónál többet is olvasnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz propagandisták jelentek meg Magyar Péter országjárásán – meg is szólította őket
A Tisza Párt elnöke országjárásának kiskunlacházi állomásán angolul is megszólította a helyszínen lévő orosz tudósítókat. A politikus a magyar szuverenitást hangsúlyozta, miközben a közönség a „ruszkik, haza!” rigmust skandálta.
Szerdán Kiskunlacházán folytatta országjárását Magyar Péter, ahol a Tisza Párt elnöke az orosz propagandának is üzenetet küldött. A helyszínen orosz tudósítók is megjelentek, akiket Magyar Péter külön is köszöntött.
A Tisza Párt elnöke angolul fordult a tudósítókhoz, akiknek magyarra fordítva azt mondta:
„Köszönöm, hogy eljöttek, élvezzék a magyarországi szabadságot és a rendszerváltást is!”
A beszéd ezen pontján a tömeg a „ruszkik, haza!” skandálásába kezdett.
Ezt követően Magyar Péter magyarul folytatta, közvetlenül az orosz sajtó munkatársaihoz szólva.
„Van egy rossz hírem, uram, gondolom, van önnel tolmács. A magyar történelmet nem Moszkvában írják, nem is Brüsszelben, nem is Washingtonban, hanem itt, a magyar utcákon, magyar tereken, magyar emberek írják.”
Szerdán Kiskunlacházán folytatta országjárását Magyar Péter, ahol a Tisza Párt elnöke az orosz propagandának is üzenetet küldött. A helyszínen orosz tudósítók is megjelentek, akiket Magyar Péter külön is köszöntött.
A Tisza Párt elnöke angolul fordult a tudósítókhoz, akiknek magyarra fordítva azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Biztos Tisza-kétharmadot jelez a Medián friss mandátumbecslése
Az intézet a legutóbbi öt reprezentatív felmérése alapján készített mandátumszámítást. Az is kiderült, hogy a Tisza honnan szerezte ezt a sok szavazót.
A Medián legfrissebb mandátumbecslése szerint a Tisza Pártnak 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben, ami sima kétharmados többséget jelentene. A kutatás alapján a Fidesz 49-55 képviselői helyre számíthat, a parlamentbe pedig rajtuk kívül még a Mi Hazánk juthat be 5 vagy 6 mandátummal.
A közvélemény-kutató hangsúlyozta, hogy ez valójában becslés, így „felelősen csak bizonyos sávon belül lehet meghatározni a valószínű értékeket” – írja a hvg.hu. Az elemzés öt, február utolsó hetében és márciusban készített reprezentatív, telefonos felmérés összesített adatain alapul, melyeket összesen 5000 fős mintán, három különböző call centerrel végeztek.
Az adatokból kiderül, hogy a pártválasztást továbbra is leginkább az életkor határozza meg. A Tisza Párt a fiatalok körében a legerősebb: a 30 év alattiak háromnegyede, a 30 és 40 év közöttiek 63 százaléka szavazna rájuk. A Fidesz egyedül a nyugdíjaskorúak körében van előnyben, a 64 évnél idősebbek csaknem fele támogatja a kormánypártot.
Jelentős különbségek látszanak az iskolai végzettség szerint is. Míg a diplomások és az érettségivel rendelkezők abszolút többsége a Tiszára szavaz, addig a legfeljebb nyolc osztályt végzettek körében a Fidesznek van jelentős, 49-29 százalékos előnye. Bár a Fidesz hagyományosan a kisebb településeken népszerűbb, a márciusi felmérésekben már a községekben is a Tisza Párt vezetett 41:35 arányban.
A Tisza Párt szavazói nagyrészt a 2022-es ellenzéki összefogás támogatóiból, a korábban nem szavazókból és más pártok szimpatizánsaiból tevődnek össze, de Magyar Péternek a korábbi Fidesz-szavazók egynyolcadát is sikerült átcsábítania. Ezzel szemben a Fidesz elveszítette 2022-es bázisának egynegyedét.
Az Iránytű mérése ma már kormányváltó hangulatot jelezett. Kutatásuk szerint a magyarok többsége már Tisza-győzelemre számított, és úgy érezte, a dolgok rossz irányba mennek az országban.
A pártok mellett a miniszterelnök-jelöltek személyes megítélése is fontos tényező: a Republikon Intézet felmérése szerint a választók többsége Magyar Pétert tartotta alkalmasabbnak Orbán Viktornál, különösen a bizonytalanok körében.
A Republikon Intézet felmérése szerint a választók 41 százaléka Magyar Pétert, 38 százaléka pedig Orbán Viktort tartja alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra.
A Medián legfrissebb mandátumbecslése szerint a Tisza Pártnak 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben, ami sima kétharmados többséget jelentene. A kutatás alapján a Fidesz 49-55 képviselői helyre számíthat, a parlamentbe pedig rajtuk kívül még a Mi Hazánk juthat be 5 vagy 6 mandátummal.
A közvélemény-kutató hangsúlyozta, hogy ez valójában becslés, így „felelősen csak bizonyos sávon belül lehet meghatározni a valószínű értékeket” – írja a hvg.hu. Az elemzés öt, február utolsó hetében és márciusban készített reprezentatív, telefonos felmérés összesített adatain alapul, melyeket összesen 5000 fős mintán, három különböző call centerrel végeztek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem lehet a kettőt szétválasztani” – Szijjártó Péter ezzel a mondattal utalt Orbán Viktor kettős, magyar miniszterelnöki és európai uniós soros elnöki szerepére, miközben orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett egy titokban szervezett Orbán–Putyin-találkozóról.
hangfelvételek tanúsága szerint a magyar külügyminiszter rendszeresen és részletesen tájékoztatta az orosz felet az EU belső vitáiról, sőt, felajánlotta, hogy egy uniós dokumentumot a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül juttat el hozzájuk.
A 2023 és 2025 között rögzített beszélgetésekből kiderül, hogy Szijjártó 2024. július 2-án, közvetlenül Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij kijevi találkozója után hívta Lavrovot, hogy egyeztessen egy esetleges moszkvai vizitről a közelgő NATO-csúcs előtt. A magyar külügyminiszter azt tudakolta, Vlagyimir Putyin fogadná-e Orbánt úgy, hogy a találkozónak az uniós elnökség is súlyt ad. A megbeszélést a szövetségesek elől eltitkolták, és amikor létrejött, Putyin az EU képviselőjeként mutatta be a magyar miniszterelnököt, amit Brüsszel azonnal cáfolt.
A felvételek szerint Lavrov egy uniós dokumentumot is kért az ukrán csatlakozási kompromisszumról, amire Szijjártó így reagált:
„Azonnal megteszem. Elküldöm a moszkvai nagykövetségemre, a nagykövetem továbbítja a kabinetfőnöködnek, és onnantól a rendelkezésedre áll.”
A napvilágra került részletek rávilágítanak a magyar–szlovák koordinációra is az orosz energiaügyekben. 2025 júniusában a két ország együtt blokkolta az EU 18. szankciós csomagját. Szijjártó egy hívásban arról tájékoztatta Lavrovot, hogy küzdenek a Bizottság „hülye, idióta javaslata” ellen, és kérte, hogy az oroszok hosszabbítsák meg azt az elnöki rendeletet, amely lehetővé teszi az OTP Bankon keresztüli gázfizetéseket.
A történet egyik kulcsmomentuma a 2023. decemberi EU-csúcs volt, ahol Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól döntöttek. Orbán Viktor a szavazás idejére elhagyta a termet, lehetővé téve a döntés elfogadását. Szijjártó a szünetben hívta Lavrovot, aki a magyar taktikát hallva megjegyezte: „Néha a jó szándékú, nyílt zsarolás a legjobb megoldás.”
A kisebbségi jogok kérdése is állandó téma volt. Egy 2024. júniusi beszélgetésben a magyar külügyminiszter az ukrajnai orosz kisebbség ügyét is beemelte a vitába, mondván: „egy nap a ti kisebbségetek, másnap a miénk.” Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő a VSquare-nek erről úgy nyilatkozott: „Hányingerem van attól, ahogy Szijjártó az agresszorral arról beszél, miként gyakoroljanak nyomást Ukrajnára.” Az ukrán külügyminiszter korábban a magyar fél viselkedését egyfajta „szolgalelkű beszámolásnak” nevezte az orosz patrónusok felé.
A magyar kormány a korábbi kiszivárgásokra azzal reagált, hogy a beszélgetésekben semmi meglepő nincs.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova a lehallgatásokat a Nyugat beavatkozásaként értékelte.
„Nem lehet a kettőt szétválasztani” – Szijjártó Péter ezzel a mondattal utalt Orbán Viktor kettős, magyar miniszterelnöki és európai uniós soros elnöki szerepére, miközben orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett egy titokban szervezett Orbán–Putyin-találkozóról.
