Kiperelték a Diákhitel Központtól a Magyar Péter szerint túlárazott megbízások árlistáit
Az Átlátszó közadatigényléssel fordult a Diákhitel Központhoz. A bíróság szerint a Diákhitel Központ a Magyar Állam száz százalékos tulajdonában van, közpénzből jött létre, és azzal gazdálkodik.
Első fokon az Átlátszónak adott igazat a Fővárosi Törvényszék:
a Diákhitel Központnak nyilvánosságra kell hoznia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján igazolható vagy cáfolható Magyar Péter állítása.
A Tisza Párt alelnöke azt állította, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság szerint az árlista nem üzleti titok, és igenis közadatnak minősül.
Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője február elején a Partizánnak adott interjújában elmondta, 2022-ben azért távozott a Diákhitel Központ Zrt. éléről, mert felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati kommunikációt végző Balásy Gyula-féle cégek, a Lounge Design és a New Land Media „a piaci árnál háromszor, olykor hatszor drágábban” dolgoztak a Zrt.-nek – és nem is a legjobb minőségben. Az Átlátszó ennek az állításnak a bizonyítékait próbálta megszerezni.
Közadatigényléssel fordultak a Diákhitel Központhoz, kérve, hogy adják ki a szerződésekkel kapcsolatos dokumentumokat.
Miután azonban hosszú időhúzás után kiderült, hogy nem fogják kiadni a Balásy-cégek árlistáit, beperelték az állami céget az adatokért.
Három tárgyalási nap után a Fővárosi Törvényszék ítéletében kötelezte a Diákhitel Központot, hogy 45 napon belül küldjék el a Lounge Design Kft., a New Land Media Kft. és a Diákhitel Központ Zrt. között 2018. január 1. és 2022. december 31. között kötött szerződések mellékleteit.
Emellett minden olyan iratot is megismerhetünk az elsőfokú ítélet szerint, amelyek az említett cégekkel kapcsolatos szerződések megkötése során keletkeztek, vagy a megbízások teljesítésére vonatkoznak.
A Diákhitel Központ a per során azzal védekezett, hogy az adatper elkésett, és hogy az általuk kért árlisták üzleti titkot képeznek. Sőt, szerintük a szerződés mellékletében rögzített árak nem is tekinthetők közadatnak.
A bíróság viszont úgy látta, hogy a Diákhitel Központ a Magyar Állam száz százalékos tulajdonában és kizárólagos befolyása alatt álló gazdasági társaság, közpénzből jött létre és azzal gazdálkodik.
A törvény szerint pedig minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a gazdálkodásával.
A Diákhitel Központnak 15 napja van, hogy fellebbezzen a döntés ellen.
Első fokon az Átlátszónak adott igazat a Fővárosi Törvényszék:
a Diákhitel Központnak nyilvánosságra kell hoznia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján igazolható vagy cáfolható Magyar Péter állítása.
A Tisza Párt alelnöke azt állította, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság szerint az árlista nem üzleti titok, és igenis közadatnak minősül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: A Békemeneten verték meg, majd 24 órára fogva tartották a miniszterelnököt bíráló Csőgör Pétert
A volt gazdasági főnyomozó a nem először ment ki tiltakozni. Hiába gyanúsították erőszakkal, végül bizonyítékok hiányában el kellett engedniük. „A békemenet résztvevői a rendőrökkel vállt vállnak vetve verekednek, majd azt gyanúsítják meg, akit bántalmaztak” – írta Hadházy.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy Csőgör Pétert ismét fogva tartották. A poszt szerint erre 24 órán át került sor, amiért egy állami ünnepségen a miniszterelnököt bíráló molinót tartott fel. Hadházy azt állítja, eredetileg három napig akarták bezárva tartani, de szerinte „még az ügyészségnek is be kellett látnia, hogy nincsenek bizonyítékaik arra, hogy »hivatalos személy elleni erőszakot« vagy garázdaságot követett volna el”.
A képviselő szerint az erőszakot előbb a „békepárti” demonstrálók követték el, majd a rendőrök is beszálltak, akik állítása szerint nem fedték fel hivatalos mivoltukat. „Ez egy ilyen ország: a békemenet résztvevői a rendőrökkel vállt vállnak vetve verekednek, majd azt gyanúsítják meg, akit bántalmaztak”
– írta. Hadházy hozzátette, Csőgör Péter nem először csinál hasonlót, és nyilván tudta, mit vállal. Azt is írta, megérti a dühét, amit azzal indokolt, hogy a Magyar Triatlonszövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt kirúgták, majd anyagilag is tönkretették. Posztját azzal a gondolattal zárta, hogy bár egy ember kiállása lehet hősies, de hasztalan, és az ellenállás akkor lehet sikeres, ha sokan lépnek fel egyszerre.
Csőgör Péter, aki korábban a Magyar Triatlonszövetség (MTSZ) ellenőrző testületének elnöke volt, azután került a hatóságok látóterébe, hogy a szövetségen belüli visszaélésekről tett bejelentést. Az ügyben évek óta nyomozás folyik, a Szabad Európa 2024 végén azt írta, hogy még vádlott sem volt, miközben a Telex már 2021-ben 19, Csőgör ellen indított perről számolt be. A volt gazdasági nyomozót korábban is előállították már kormányzati rendezvényeken: 2024 októberében a TEK emberei emelték ki a tömegből, ami után vádat is emeltek ellene, 2023 májusában pedig a Karmelita kolostornál vették őrizetbe hivatalos személy elleni erőszak gyanújával, de bizonyíték hiányában elengedték.
A mostani eset a 2026. március 15-i állami ünnepség és a CÖF–CÖKA által szervezett Békemenet idején történt. A kormánypárti felvonulás mellett a Tisza is nagygyűlést tartott a fővárosban, a felfokozott politikai hangulatot pedig egy, a „bekemenet2026.hu” domaincím körüli vita is jelezte napokkal korábban. Csőgör egy 2025. október 23-i incidens után tett feljelentést, amelyben állítása szerint a Valton-Sec emberei és a rendőrök jártak el vele szemben durván.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy Csőgör Pétert ismét fogva tartották. A poszt szerint erre 24 órán át került sor, amiért egy állami ünnepségen a miniszterelnököt bíráló molinót tartott fel. Hadházy azt állítja, eredetileg három napig akarták bezárva tartani, de szerinte „még az ügyészségnek is be kellett látnia, hogy nincsenek bizonyítékaik arra, hogy »hivatalos személy elleni erőszakot« vagy garázdaságot követett volna el”.
A képviselő szerint az erőszakot előbb a „békepárti” demonstrálók követték el, majd a rendőrök is beszálltak, akik állítása szerint nem fedték fel hivatalos mivoltukat. „Ez egy ilyen ország: a békemenet résztvevői a rendőrökkel vállt vállnak vetve verekednek, majd azt gyanúsítják meg, akit bántalmaztak”
– írta. Hadházy hozzátette, Csőgör Péter nem először csinál hasonlót, és nyilván tudta, mit vállal. Azt is írta, megérti a dühét, amit azzal indokolt, hogy a Magyar Triatlonszövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt kirúgták, majd anyagilag is tönkretették. Posztját azzal a gondolattal zárta, hogy bár egy ember kiállása lehet hősies, de hasztalan, és az ellenállás akkor lehet sikeres, ha sokan lépnek fel egyszerre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elismerte a kormányhivatal, hogy szabálytalanul, engedély nélkül raktároztak veszélyes anyagokat a CATL akkugyár félkész üzemcsarnokában
Egy dolgozó rosszul lett, a cég először tagadott, a hatóság most mégis megerősítette a szabálytalanságot. A gyár állítólag kamionokkal próbálta eltüntetni a mérgező anyagokat.
A Hajdú-Bihar vármegyei kormányhivatal elismerte, hogy a debreceni CATL akkugyárban szabálytalanul, engedély nélkül raktároztak veszélyes anyagokat egy félkész üzemcsarnokban. A hatóság emiatt megtiltotta az engedély nélkül használatba vett épület használatát és környezetvédelmi eljárást is indított az ügyben – számolt be róla az RTL Híradó. A hivatal közlése szerint már napokkal azelőtt helyszíni ellenőrzést végeztek, hogy Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi képviselőjelöltje nyilvánosságra hozta az esetet.
Az ügy előzménye egy február közepi rosszullét, amikor egy nő mérgezésgyanús tünetekkel került kórházba. „Szédültem, úgy éreztem magam, mint aki be van rúgva. Zsibbadtak a kezeim, a szám és a nyelvem, és égett a szemem”
– mondta el a Híradónak a rosszullétet elszenvedő Edina. Bár a gyár először tagadta, hogy mérgezés történt volna, Tárkányi Zsolt néhány nappal később közzétette az üzem belső vizsgálati jegyzőkönyvét, amelyben „heveny mérgezés” szerepelt a sérülés minősítéseként.
A képviselőjelölt szerint a CATL a dokumentum kiszivárgása után sietős tereprendezésbe kezdett. „Kamionok jelentek meg, és Debrecenbe, illetve az ország különböző részeire elszállították ezeket a mérgező vegyi anyagokat” – állította Tárkányi. A politikus által megosztott fotókon rácsos elválasztófallal körülhatárolt fémhordók láthatók az udvaron, rajtuk piros, gyúlékonyságot jelző figyelmeztetéssel. Egy dolgozó a jelöltnek azt mondta, amit nem tudtak elszállítani, azt „a raktár melletti sátrakba kezdték betárolni úgy, hogy az kívülről ne tűnjön fel.”
A szabálytalan tárolás súlyos környezetszennyezést okozhat egy, a Híradónak nyilatkozó vegyész szerint. „Az illékony anyagok, ha a levegőbe kerülnek, a légköri viszonyoktól függően egészen nagy távolságokra is eljuthatnak. Ha olyan anyagokról van szó, amelyek vízben oldódnak vagy a talajba kerülnének, nyilvánvalóan tovább tudnak jutni, mert a talajvíz elmossa és továbbviszi őket” – magyarázta Fábián István.
A kormány és Debrecen fideszes vezetése is kijelentette, hogy a hatóságok teszik a dolgukat, és ha a kínai akkugyár szabályt szeg, annak súlyos következményei lesznek. Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Magyarországon jelen pillanatban a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok vannak érvényben.”
A CATL közleményében azt írta, „a közösségi médiában megjelent, politikai célú megjegyzésekre nem kívánnak reagálni”, de a hatóságokkal mindenben együttműködnek. A tiszás jelölt arról is posztolt, hogy a cég megpróbálta bevezetni a dolgozók mobiltelefonjának lefóliázását, de a munkások ezt elutasították. Ezzel szemben a CATL azt közölte, a „szellemi tulajdon és speciális műszaki megoldásaik védelmében” a debreceni modul-összeszerelő részlegen már tavaly bevezették ezt a gyakorlatot.
A Hajdú-Bihar vármegyei kormányhivatal elismerte, hogy a debreceni CATL akkugyárban szabálytalanul, engedély nélkül raktároztak veszélyes anyagokat egy félkész üzemcsarnokban. A hatóság emiatt megtiltotta az engedély nélkül használatba vett épület használatát és környezetvédelmi eljárást is indított az ügyben – számolt be róla az RTL Híradó. A hivatal közlése szerint már napokkal azelőtt helyszíni ellenőrzést végeztek, hogy Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi képviselőjelöltje nyilvánosságra hozta az esetet.
Az ügy előzménye egy február közepi rosszullét, amikor egy nő mérgezésgyanús tünetekkel került kórházba. „Szédültem, úgy éreztem magam, mint aki be van rúgva. Zsibbadtak a kezeim, a szám és a nyelvem, és égett a szemem”
– mondta el a Híradónak a rosszullétet elszenvedő Edina. Bár a gyár először tagadta, hogy mérgezés történt volna, Tárkányi Zsolt néhány nappal később közzétette az üzem belső vizsgálati jegyzőkönyvét, amelyben „heveny mérgezés” szerepelt a sérülés minősítéseként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Kaposváron kezdte a nyílt fórumait, rengeteg rendőr, valtonos biztonságiak és a tetőkön mesterlövészek biztosították a rendezvényt
A miniszterelnök a migrációs paktum végrehajtását a választás fő tétjének nevezte. „Több tízezres menekülttábort építenek júliusban, ez a tét” - mondta Orbán. Az eseményen a kormányfő gazdasági ígéreteket is tett, és bírálta a Tisza Pártot.
Több tízezres menekülttáborral riogatott Orbán Viktor miniszterelnök Kaposváron, országjárásának első állomásán. A kormányfő hétfő este egy teljesen hagyományos, színpadi keretek között zajló választási beszédet mondott, amelyen kérdezni nem lehetett tőle, noha a somogyi megyeszékhely főterén párszor kritikus bekiabálás is hallatszott.
A Telex szerint a kaposvári Kossuth tér már a 18 órára meghirdetett fórum előtt megtelt. A szervezők azt kérték a résztvevőktől, hogy tömörüljenek a színpadhoz közel, hogy minél többen elférjenek ott. A színpadot kordon vette körbe, de viszonylag közel lehetett menni. A Valton emberei és rendőrök biztosították biztosították a teret.
Az RTL híradója szerint szinte az utolsó pillanatig a tér negyede egy fekete szalaggal le volt zárva. A szervezők először azt mondták, hogy oda nem mehet majd senki, ám a beszédek előtt nem sokkal egy párszáz fős csoport jelent meg, akik egy beléptetőkapun keresztül mégis az elzárt részre mehettek. A csapat tagjain karszalag volt. Nagyon erős biztonsági intézkedések mellett zajlott a rendezvény, rengeteg rendőrt lehetett a helyszínen látni, a tetőkön mesterlövészek voltak. A helyszínre érkezett Hajdú János, a TEK főparancsnoka is. A tér éppenhogy megtelt, a műsor tízperces késéssel indult.
A szervezők fáklyákat és zászlókat osztogattak a résztvevőknek. A kordonokkal lezárt teret a Valton emberei és rendőrök biztosították. A Fidesz Somogy vármegyei képviselőjelöltjei és aktivistái a március 15-i Békemeneten bemutatott „Nem leszünk ukrán gyarmat” feliratú molinóval vonultak a fórum helyszínére – írta a 24.hu. A tömeget a várost 32 éve vezető fideszes polgármester, Szita Károly köszöntötte.
Beszédében a miniszterelnök a migrációs paktumot tette a választás fő tétjévé. „Több tízezres menekülttábort építenek júliusban, ez a tét. Én viszont vállalom, hogy Magyarországra egyetlen migráns sem teheti be a lábát, ha győzünk” – hangsúlyozta Orbán. Szerinte Ukrajna követeléseket fogalmaz meg Magyarországgal szemben: „Azt akarják, hogy engedjük be őket az Unióba, és váljunk le az olcsó olajról.” Az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktumának végrehajtása egyébként június 12-én kezdődik; a szabályozás szolidaritási mechanizmust ír elő a tagállamoknak, ami a menedékkérők áttelepítését vagy pénzügyi hozzájárulást jelent.
„Az unióban óriási nyomás alatt vagyunk, hogy engedjünk az ukrán követeléseknek” – folytatta a kormányfő, aki szerint Brüsszelben „olyan kormányt akarnak, amely teljesíti Ukrajna követeléseit”. Orbán a Tisza Pártról azt mondta, annak egyetlen célja, hogy Magyarországon a nemzetközi nagytőke gyarapodjon. A Tisza Párt ezzel szemben azt kommunikálja, hogy nem támogatnak sem migrációs kvótát, sem paktumot, és fenntartanák a határkerítést. A kormánypárti érvelés szerint ugyanakkor a párt európai parlamenti képviselői a paktum végrehajtását segítő költségvetési javaslatokat szavaztak meg.
A miniszterelnök a nemrég tartott Békemenetre utalva a mozgósításról is beszélt: „A tegnapi Békemenet óta más a leányzó fekvése, tegnap óta mindenki számára világos, hogy mi vagyunk többen”. A beszéd kitért a helyi ígéretekre is. Orbán kiemelte, hogy Kaposvár „lesz az első város, ahol elektronikus lesz a közösségi közlekedés” Magyarországon. A városban valóban zajlik a közlekedés villamosítása, márciusig több ütemben állítottak forgalomba elektromos buszokat. A kormányfő elmondása szerint 2010 óta 52 nagyberuházás és 200 milliárd forint érkezett a városba, ahol jelenleg egy 400 fős munkahelyteremtő beruházás zajlik. Orbán országos célként említette, hogy a ciklus végére az átlagfizetés elérje az egymillió forintot, a foglalkoztatottak száma pedig a jelenlegi 4,7 millióról négy év múlva 5 millióra nőjön.
A miniszterelnök előtt Eperjes Károly szavalt, a beszédet pedig a helyi Fidesz-jelölt, Gelencsér Attila vezette fel, aki arról beszélt, hogy tiszás ellenfele mennyi kárt okozna a városnak, ha a parlamentbe kerülne.
Több tízezres menekülttáborral riogatott Orbán Viktor miniszterelnök Kaposváron, országjárásának első állomásán. A kormányfő hétfő este egy teljesen hagyományos, színpadi keretek között zajló választási beszédet mondott, amelyen kérdezni nem lehetett tőle, noha a somogyi megyeszékhely főterén párszor kritikus bekiabálás is hallatszott.
A Telex szerint a kaposvári Kossuth tér már a 18 órára meghirdetett fórum előtt megtelt. A szervezők azt kérték a résztvevőktől, hogy tömörüljenek a színpadhoz közel, hogy minél többen elférjenek ott. A színpadot kordon vette körbe, de viszonylag közel lehetett menni. A Valton emberei és rendőrök biztosították biztosították a teret.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András egy Fidelitas-vezetőig és egy trollhálózatig követte az ukrán zászlós provokáció szálait a Tisza-meneten
A politikus egy fotóval bizonyítja az összefonódást, ami egy hírhedt trollhálózathoz is elvezet. Az akciót a kormányközeli média kamerái előtt hajtották végre.
Jámbor András képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a március 15-i Tisza Nemzeti Meneten feltűnt ukrán zászlóról. A politikus szerint a rendezvény után a kormánypárti média egyetlen képet kezdett el körbeosztani, egy ukrán zászlót a tömegben.
„Ezt próbálták bizonyítékként használni arra, hogy a Tisza rendezvénye valójában »ukrán háborús menet«” – írja.
Jámbor szerint azonban ha megnézzük, mi történt valójában, egészen más kép rajzolódik ki. Azt állítja, beszámolók és felvételek szerint egy kis csoport egyszerűen benyomult a tömegbe, kifeszítette az ukrán zászlót, majd szinte azonnal eltűnt.
„Nem a menet résztvevői voltak – inkább egy gyors, látványos akciót hajtottak végre. És itt jön a csavar. Az egyik résztvevőről később előkerült egy fotó, amelyen egy Fidelitas-vezetővel áll együtt ugyanabban az épületben, ahonnan korábban Tisza-ellenes molinókat is kifeszítettek. Ez az a kör, amely kapcsolatban áll a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséggel, a szervezettel, amelynek trollhálózatáról már korábban is írt a sajtó.”
A képviselő posztjában felteszi a kérdést: nem spontán jelenet volt, hanem egy előre felépített provokáció? Jámbor András szerint a történet egyik kulcspillanatát végül éppen a kormányközeli média felvételei segítettek tisztázni. Úgy véli, ha egy ilyen akció tényleg szervezett volt, akkor az nem egyszerű politikai trollkodás, hanem tudatos manipuláció.
A Tisza Párt március 15-én tartotta meg Nemzeti Menetét Budapesten, amely a Deák tértől a Hősök teréig tartott. A rendezvény előtt a szervezők arról számoltak be, hogy a kormány légtérzárat rendelt el a menet útvonala fölé, korlátozva a drónos felvételek készítését. A kormányközeli sajtótermékek már hetekkel az esemény előtt az ukrajnai háború témájával keretezték az ünnepi megemlékezést és a Tisza-rendezvényt.
A közösségi médiában terjedő beszámolók szerint a Deák téri gyülekezőn egy kisebb csoport valóban kifeszített egy ukrán zászlót, majd rövid idő után eltűnt, miközben kormánypárti stábok készítettek felvételeket az esetről. Független sajtóanyag egyelőre nem azonosította egyértelműen a zászlót felmutató személyeket, és nem igazolta, hogy szervezett provokáció történt. A Jámbor által említett Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványról a Telex írta meg nemrég, hogy finanszírozási nyomai egy korábban leleplezett Facebook-trollhálózathoz köthetők. A cég tagadta az érintettséget. A március 15-i zászlós incidens és ezen szervezet közötti konkrét kapcsolatra jelenleg nincs nyilvános, független bizonyíték.
Jámbor András képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a március 15-i Tisza Nemzeti Meneten feltűnt ukrán zászlóról. A politikus szerint a rendezvény után a kormánypárti média egyetlen képet kezdett el körbeosztani, egy ukrán zászlót a tömegben.
„Ezt próbálták bizonyítékként használni arra, hogy a Tisza rendezvénye valójában »ukrán háborús menet«” – írja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
