A kínai nagykövetség felhívta az országban tartózkodó állampolgárok figyelmét, hogy a koronavírushoz hasonlóan védekezzenek a név nélküli tüdőgyulladás ellen is, azaz
viseljenek maszkot, gyakran mossanak kezet és tartsanak mindenkitől 1,5-2 méteres védőtávolságot.
Kazahsztánban eddig 53 021 koronavírusos fertőzöttet azonosítottak, a járvány következtében 264-en vesztették életüket az országban. A lezárásokat a kormány március 16-án vezette be, és egészen május 11-ig voltak érvényben.
Vasárnap újabb szigorításokat léptettek életbe, miután csütörtökön 1962 új fertőzöttet találtak, ami kazah rekordnak számít a napi növekedés tekintetében.
Eddig ismeretlen, tüdőgyulladást okozó vírus terjedésére hívta fel a figyelmet Kína - írja az Express. A koronavírusnál jóval magasabb halálozási arányú fertőzés Kazahsztánban terjed, ahol június közepe óta tapasztalható jelentős számú megbetegedés.
Az ázsiai ország egészségügyi minisztériuma 32 ezer fertőzést köt az egyelőre név nélküli, korábban ismeretlen kórokozóhoz, amely csak június 29. és július 5. között 451 ember halálát okozhatta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyszerre temetik el a volt szombathelyi alpolgármestert és feleségét, akit férje meglátogatása után gázoltak halálra a kórház előtt
Feiszt György két héttel felesége tragikus balesete után hunyt el a kórházban. A várost lesújtotta a házaspár halála, akiket díszsírhelyen helyeznek végső nyugalomra.
Együtt temetik el Szombathely egykori alpolgármesterét, Feiszt Györgyöt és a feleségét, akit két héttel ezelőtt gázoltak halálra, miután meglátogatta a kómában fekvő férjét a kórházban.
Mint megírtuk, január 22-én a sötét utcán egy fiatal férfi által vezetett fekete Audi ütötte el a balról érkező asszonyt a Markusovszky kórház előtt. Hiába küzdöttek sokáig a mentősök az életéért, a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A Szombathelyi Rendőrkapitányság halálos közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást.
A tragédia azután történt, hogy az asszony meglátogatta a férjét, Feiszt Györgyöt a kórházban. A 75 éves férfinek tüdőgyulladása volt, kómában feküdt az intenzív osztályon, végül február 4-én hunyt el.
Az elismert történész-levéltáros kétszer volt a város alpolgármestere, nyugdíjazása után pedig a közösségi élet aktív alakítója maradt: részt vett a Savaria Karnevál és a Bloomsday kortárs művészeti fesztivál szervezésében is.
Pénteken egyszerre temetik el Feiszt Györgyöt és feleségét, a szertartás költségeit az önkormányzat állja. A házaspár halála az egész várost lesújtotta a polgármester szerint.
„Iszonyatos tragédia ez a városnak is, a családról nem is beszélve” – mondta Nemény András, Szombathely polgármestere a Blikknek.
„Természetesen a város saját halottjának tekinti egykori alpolgármesterét és a feleségét is, a részvétünk mellett azzal tudjuk enyhíteni a szeretteik fájdalmát, hogy a házaspár a város temetőjének díszsírhelyei között lelhet végső nyugalomra, a szertartás költségeit pedig magunkra vállaljuk.”
A baleset után a város közgyűlése napirendre vette az ügyet. A folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat mellett a városvezetés saját forrásból új gyalogátkelőhely létesítését készíti elő az érintett szakaszon. A polgármester azt is elmondta, hogy a következő napokban megemlékezést tartanak Feiszt György emlékére.
Együtt temetik el Szombathely egykori alpolgármesterét, Feiszt Györgyöt és a feleségét, akit két héttel ezelőtt gázoltak halálra, miután meglátogatta a kómában fekvő férjét a kórházban.
Mint megírtuk, január 22-én a sötét utcán egy fiatal férfi által vezetett fekete Audi ütötte el a balról érkező asszonyt a Markusovszky kórház előtt. Hiába küzdöttek sokáig a mentősök az életéért, a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A Szombathelyi Rendőrkapitányság halálos közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás szerint közérdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság megtudja, kik zavarták meg Lázár gyöngyösi fórumát
A minisztert a kormányinfón kérdezték a Lázár János ellen tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásáról. Szerinte a kormány csak azután kommunikált erről, hogy a sajtó már nyilvánosságra hozta az adatokat.
Többször is szóba került Lázár János ügye a csütörtöki kormányinfón, miután szerdán kiderült, a rendőrség nem igazoltatott senkit a miniszter botrányba fulladt gyöngyösi fóruma után. Ez azért volt meglepő, mert Lázár a keddi pusztaszabolcsi Lázárinfója után újságíróknak azt mondta, az ellene tiltakozó romákat „nyilván igazoltatta a rendőrség, utána a belügyminiszter nyilván jelentette a miniszterelnöknek, mert egy miniszterről van szó”. Állítása szerint így jutott a kormány a tüntetők bűnügyi adataihoz, amelyet aztán Lázár egyik Facebook-videójában fel is használtak.
Gulyás Gergely a közmédia kérdésére azt mondta, a rendőrség nem Lázár Jánost, hanem az RTL-t cáfolta meg, ugyanis szerinte a csatorna Híradója állította azt, hogy a gyöngyösi fórum után igazoltatások történtek. A sajtótájékoztatón később az RTL munkatársa ismét felhozta a témát, idézve Lázár szavait, mire Gulyás úgy reagált, hogy a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény hatósági védelmet élvez.
„Egy rendezvénynek a békéjét és biztonságát a hatóságoknak - függetlenül attól, hogy azt ki tartja - lehetőség szerint szavatolni kell. Ennek igenis eszköze az, hogy akik ezt megzavarják, azokat igazoltatja a rendőrség. Ott nyilvánvalóan megzavarták.
Tehát azt a következtetést Lázár úr okkal vonta le, hogy vélhetően azokat a személyeket, akik egy jogszerűen tartott rendezvényt megzavarnak - ráadásul még egy nemzetbiztonság alatt álló személy is tartja ezt -, azokat igazoltatják. Ez egy okszerű következtetés. Arról, hogy így volt, vagy nem így volt, a rendőrség tud nyilatkozni”
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy „Lázár János feltételezése nehezen minősíthető nem teljesen megalapozottnak”.
Amikor a riporter visszakérdezett, hogy ha a rendőrség megmondta, hogy nem igazoltatott, akkor milyen hatóságnak kellett volna intézkednie, mire Gulyás csak azt ismételgette, hogy az „illetékes hatóság”, konkrétumot nem mondott.
Azt is kijelentette, hogy a tiltakozók bűnügyi adatait sehol nem használta a Fidesz azelőtt, hogy a sajtóban, elsőként a Magyar Nemzetben ezek megjelentek volna. Mint mondta, Lázár János Facebook-videója, benne az adatokkal azután jelent meg, hogy a sajtó nyilvánosságra hozta.
„Ma már azt is tudjuk, hogy egy, a TISZA Párthoz szervesen kötődő személy megbízásából kik mentek oda pénzért, és zavarták meg Lázár János gyűlését. Szerintem ennek van jelentősége. Igenis fűződik közérdek ahhoz, hogy a nyilvánosság ezt a tényt megismerje”
– jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy nem kellene-e bocsánatot kérni azoktól a tüntetőktől, akik az erkölcsi bizonyítványukkal igazolták, hogy nem követtek el bűncselekményt, Gulyás azt mondta, ha valakiről valótlanul állítják, hogy bűncselekményeket követtek el, akkor indokolt a bocsánatkérés. Önmagában az erkölcsi bizonyítvány azonban ezt nem feltétlenül igazolja, mert abban a bűncselekményeket csak egy meghatározott ideig kell feltüntetni, tehát nem perdöntő bizonyíték.
Arra a felmérésre, amely szerint a megkérdezettek 55 százaléka úgy gondolja, Lázár Jánosnak le kell mondania, a miniszter úgy reagált, hogy „politikailag vágyvezérelt kutatásoknak” tekintik ezeket, nem hiszi, hogy bármilyen valóságalapja van.
Többször is szóba került Lázár János ügye a csütörtöki kormányinfón, miután szerdán kiderült, a rendőrség nem igazoltatott senkit a miniszter botrányba fulladt gyöngyösi fóruma után. Ez azért volt meglepő, mert Lázár a keddi pusztaszabolcsi Lázárinfója után újságíróknak azt mondta, az ellene tiltakozó romákat „nyilván igazoltatta a rendőrség, utána a belügyminiszter nyilván jelentette a miniszterelnöknek, mert egy miniszterről van szó”. Állítása szerint így jutott a kormány a tüntetők bűnügyi adataihoz, amelyet aztán Lázár egyik Facebook-videójában fel is használtak.
Nokiásdobozzal próbálták igazolni az eltűnt milliárdokat Győrben, Pintér Bence szerint a pénz mégsincs meg
Drámai fordulat a győri közgyűlésen, ahol 1,7 milliárd forint sorsáról vitáztak. Pintér szerint a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték.
Pintér Bence győri polgármester a Facebook-on számolt be egy szerinte szürreális, 12 órás közgyűlési vitáról, amelynek középpontjában a Győr-Szol Zrt. „lakáskasszájából” hiányzó 1,7 milliárd forint állt. A polgármester szerint a fideszes többségű közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, annak ellenére, hogy állítása szerint a pénz eltűnt.
„1,7 milliárd forint eltűnt a város lakáskasszájából, és erre minden bizonyíték rendelkezésre áll: 2025. szeptember 30-ai dátumú Sárkány Péter elnök-vezérigazgató és Antal Imre fideszes felügyelőbizottsági elnök által aláírt gazdasági beszámoló alátámasztja, hogy 2 milliárd helyett 304 millió forint volt a Győr-Szol bankszámláján”
– írja a polgármester, aki Hozzáteszi, hogy szerinte teljesen mindegy, hogy ezt követően mennyi pénzt „pakolnak oda egy röpke pillanatra”, mert a pénznek minden nap meg kellene lennie a számlán.
A bejegyzés szerint a közgyűlésen Sárkány Péter elnök-vezérigazgató egy nokiásdobozból vett elő egy banki igazolást.
„Tegnap besétált az érintett elnök-vezérigazgató egy nokiás dobozzal a győri közgyűlésre. Tényleg ezt csinálta, igen. Behozott egy nokiás dobozt, és abból kivett egy banki igazolást, ami szerint több mint 2 milliárd forint volt 2026. február 3-án a Győr-Szol bankszámláján. Megkérdeztük, hogyan áll a Győr-Szol Zrt. hitelkerete, mennyit használtak fel a 2,5 milliárdos keretösszegből. Konkrétan megkérdeztük azt is, hogy a bankszámla összegét ugye nem hitelből pótolták-e ki. A vezérigazgató kérdéseinkre nem volt hajlandó egyenes választ adni, azonban utalt arra, hogy szerinte rendben van, ha hitelből pótolják ki. Szünetet rendeltem el, de a vezérigazgató 15 perc múlva sem mondta meg a hitelkeret állását.”
Pintér Bence tájékoztatása szerint a Győr-Szol Zrt. hitelkeretének jelzáloggal terhelt fedezete a Richter-terem épülete. A polgármester felháborítónak nevezte a „nokiás dobozos viccet”, mivel álláspontja szerint a győriek pénzéről van szó. Mivel nem kapott választ arra, hogy a bemutatott összeget hitelből pótolták-e, továbbra is úgy látja, nem tudni, hová tűnt a pénz.
Azt is hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték. Úgy véli, az ügy az április 12-i országgyűlési választásokhoz köthető, és szerinte ezzel Fekete Dávid és Szeles Szabolcs kampányát kellett kimenteni.
A polgármester leírta, hogy a közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, mert a Fidesz és segítőik név szerinti szavazáson ezt megakadályozták. Pintér szerint azért, mert „félnek a választóktól”. A poszt végén újra feltette a kérdést Sárkány Péternek, hogy hol volt a pénz 2025. szeptember 30-án, és mennyi hitelt hívott le a banki igazolás bemutatásához.
„A 2026.02.03-i kivonat nem a lakáskassza meglétét bizonyítja, hanem valószínűleg inkább azt, hogy a cég kénytelen volt hitelt felvenni a korábban elvont források pótlására, ezzel kamatterhet és plusz költséget okozva a tulajdonosnak. Ha ugyanis nem így van, miért nem mondták egyből, hogy az ott lobogtatott pénz nem hitelből van?”
– zárta bejegyzését a polgármester, megismételve, hogy 1,7 milliárd forint tűnt el.
Ahogy arról a Szeretlek Magyarország beszámolt, a csütörtöki közgyűlésen a testület nem szavazta meg saját feloszlatását, ehelyett fegyelmi eljárást indítottak Pintér Bence polgármester ellen. A 22 fős győri közgyűlésben 14 kormánypárti képviselő ül, a polgármester oldalán öten, míg hárman függetlenek.
Pintér két nappal korábban jelentette be, hogy feljelentést tesz és kezdeményezi a közgyűlés feloszlatását az általa vélt hiány miatt, amely szerinte 2025 januárja és szeptembere között keletkezett. A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság az ügyben büntetőeljárást indított.
Győr-Szol Zrt. közleményben vitatta a vádakat, szerintük minden pénz megvan, a lakáskassza összege 2,1 milliárd forint. Álláspontjuk szerint a 2018-as szerződés nem ír elő elkülönített bankszámlát, csak elkülönített nyilvántartást.
A „nokiásdoboz” a 2010 körüli BKV-botrány idején vált a magyar közéletben a korrupció szinonimájává. Az akkori ügyben Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatója azt vallotta, hogy egy ilyen dobozban adott át 15 millió forintot Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek, bár ezt a vallomását később visszavonta.
Pintér Bence győri polgármester a Facebook-on számolt be egy szerinte szürreális, 12 órás közgyűlési vitáról, amelynek középpontjában a Győr-Szol Zrt. „lakáskasszájából” hiányzó 1,7 milliárd forint állt. A polgármester szerint a fideszes többségű közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, annak ellenére, hogy állítása szerint a pénz eltűnt.
„1,7 milliárd forint eltűnt a város lakáskasszájából, és erre minden bizonyíték rendelkezésre áll: 2025. szeptember 30-ai dátumú Sárkány Péter elnök-vezérigazgató és Antal Imre fideszes felügyelőbizottsági elnök által aláírt gazdasági beszámoló alátámasztja, hogy 2 milliárd helyett 304 millió forint volt a Győr-Szol bankszámláján”
– írja a polgármester, aki Hozzáteszi, hogy szerinte teljesen mindegy, hogy ezt követően mennyi pénzt „pakolnak oda egy röpke pillanatra”, mert a pénznek minden nap meg kellene lennie a számlán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látványos fordulat a magyarok fejében – már nem diktatúrának, hanem inkább maffiaállamnak látják az országot
A Republikon Intézet friss felmérése szerint a magyarok 27 százaléka már maffiaállamként tekint az országra. Ezzel párhuzamosan a „diktatúra” megnevezés népszerűsége 15 százalékról 8-ra zuhant 2023 óta.
A Republikon Intézet felmérése szerint, a megkérdezettek közül a legtöbben, 27 százaléknyian a „maffiaállam” elnevezést tartják a legtalálóbbnak a magyarországi rendszer leírására. A Medián 2023-as méréséhez képest, ez 7 százalékpontos növekedést jelent a társadalomkutatók szerint - írja a HVG.
Szintén erősödött a „nemzeti együttműködés rendszere” és az „illiberális demokrácia” megnevezés is, mindkettőt 16-16 százalék választotta, ami 5, illetve 6 százalékpontos emelkedés.
Ezzel szemben a „polgári demokrácia” népszerűsége 3 százalékponttal 14 százalékra csökkent, és ezzel lecsúszott a dobogóról, holott 2023-ban még a második leggyakoribb válasz volt.
Az elemzés szerint a változások arra vezethetők vissza, hogy a rendszerkritikus hangok már nem a jogállami, hanem a korrupciós aggályokat helyezik a középpontba. Veszített népszerűségéből az „önkényuralom” megnevezés is, amelyet a 2023-as 16 százalék után most 10 százalék választott.
A legnagyobbat a „diktatúra” elnevezés zuhant, 15 százalékról 8-ra. A „fasisztoid rendszer” definíció mindkét felmérés alkalmával az utolsó helyen végzett.
A „maffiaállam” definíció elterjedtsét, míg a „diktatúra” visszaszorulását a Republikon Intézet így magyarázza: „Egyfelől 2023-mal ellentétben a rendszerkritikus hangok nem a jogállami, hanem a korrupciós aggályokat helyezik a középpontba az elmúlt időszakban, és számos korrupciós ügy került napvilágra az elmúlt három évben, valamint egyre több ismert ügyről derültek ki új részletek. Másfelől míg korábbi ellenzéki kihívók az Orbán-rendszert előszeretettel nevezték diktatúrának, vagy a miniszterelnököt diktátornak, a jelenlegi legerősebb ellenzéki párt kampánya újra a korrupcióra helyezi a hangsúlyt, és diktátorok helyett bűnözőkről beszél”.
Egy másik 2023-as mérésben viszont a Medián azt mérte, hogy a magyarok többsége maffiaállamként, és nem önkényuralomként gondol a rendszerre. A Republikon nem linkelte, hogy melyik Medián-kutatáshoz képest emelkedett a maffiaállam definíció népszerűsége.
Amennyiben az általunk linkelt kutatást vesszük alapul, akkor nem növekedett, hanem hét százalékkal csökkent a megnevezés elterjedése.
Ettől függetlenül továbbra is ezt a szót tartják a legtalálóbbnak a magyarok, ha le akarják írni az Orbán-rendszer jellegét.
A Republikon Intézet felmérése szerint, a megkérdezettek közül a legtöbben, 27 százaléknyian a „maffiaállam” elnevezést tartják a legtalálóbbnak a magyarországi rendszer leírására. A Medián 2023-as méréséhez képest, ez 7 százalékpontos növekedést jelent a társadalomkutatók szerint - írja a HVG.
Szintén erősödött a „nemzeti együttműködés rendszere” és az „illiberális demokrácia” megnevezés is, mindkettőt 16-16 százalék választotta, ami 5, illetve 6 százalékpontos emelkedés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
