Kína már 173 millió kamerával és arcfelismerő technológiával figyeli saját polgárait
A Wired az ujgur kisebbség tagjainak esetein keresztül mutatja be az egyre kifinomultabb pekingi módszereket.
Egy hotani fiatalasszony 2013-ban letöltötte a WeChat nevű közösségi üzenő alkalmazást. Nem sokkal később Nurjamal Atawulát barátai arra figyelmeztették, hogy a kormány nyomon követheti őt az applikáció segítségével.
Először nem akarta elhinni, de három évvel később a rendőrség elkezdett rendszeres házkutatásokat tartani otthonában, férjét többször is előállították, és közölték vele, hogy gyanús a WeChat-tevékenységük.
Végül úgy döntöttek, hogy Törökországba költöznek. Aznap, amikor Atawula elutazott, férjét letartóztatták, Törökországba érkezésekor telefonja elnémult, és mire megjavíttatta, összes barátja és hozzátartozója törölte őt a WeChat oldaláról. Féltek, hogy a kormány megbünteti őket a kapcsolattartás miatt. Gyakorlatilag minden összeköttetése megszünt az otthoniakkal, teljesen magára maradt Isztambulban. Jelenleg is egyedül él a török metropolisz Zeytinburnu negyedében, amely a törökországi ujgur közösség otthona.
Az ujgurok az egykori Selyemút mentén fekvő, nyersanyagokban gazdag északnyugat-kínai Hszincsiang tartomány muszlim őslakosai. A területet 1949-ben kebelezte meg a kommunista rezsim.
2009-ben véres etnikai zavargások törtek ki a tartomány fővárosában, Ürümcsiben. A rendőrség zárlat alá vette a várost, lekapcsolta az internetet és a mobiltelefon-szolgáltatást.
Ez volt a kezdete az ujgur lakossággal szembeni digitális ellenőrzési politikának.
Amikor 2011-ben a kínai Tencent szolgáltató óriás elindította a WeChat-et, az ujgur közösség fellélegzett. Addig még sosem volt lehetőségük így használni a közösségi médiát, és a társadalmi különbségeken átlépve nyíltan megvitattak mindent, a politikától a valláson át a zenéig. 2013-ban már egymillió ujgur használta az applikációt. 2014 májusában azonban a kínai kormány egy olyan ellenőrző egységet állított fel, amelynek az alkalmazás „helytelen használatát” kellett kiszűrnie.
Az ujgurok megfigyelését nem korlátozták okostelefonjaikra. Egy szintén Törökországban élő, a cikkben Mijit néven szereplő nő felidézte, hogy
2013-ban találkozott először az arcfelismerő technológiával.
A rendőrségen dolgozó fivére egy napon egy mobilnál alig nagyobb eszközzel tért haza. Lefényképezte az arcát. Az eszköz azonnal mindenféle információt kidobott róla, köztük a lakcímét. Fivére figyelmeztette, hogy ezt a technológiát hamarosan bevezetik egész Hszincsiangban.