Több ezer kínai halászhajó hagyott fel hirtelen a halászattal, és alkotott kínai nagy falat a Kelet-kínai tengeren
Előbb 2000, majd alig három héttel később mintegy 1400 kínai halászhajó állt össze hatalmas, több száz kilométeres alakzatokba a Kelet-kínai-tengeren – derül ki a New York Times hajókövetési adatokon alapuló elemzéséből. A karácsonykor végrehajtott manőver során mintegy kétezer hajó két, egyenként 467 kilométer hosszú párhuzamos vonalat formált, míg a január 11-i műveletben körülbelül 1400 hajó egy több mint 322 kilométeres téglalapba rendeződött Sanghaj partjainál, a világ legforgalmasabb hajózási útvonalainak közelében.
A hajók nem a halászatra jellemző módon mozogtak, hanem tartósan stabil pozíciókat tartottak, némelyikük akár 30 órán keresztül is egy helyben maradt. A formáció olyan sűrű volt, hogy a közeledő teherhajók kénytelenek voltak elkerülni vagy cikcakkban áthaladni rajta. „Láttam már mondjuk pár százat – mondjuk a magasabb százakat, de semmi ehhez hasonlót, ekkora léptéket vagy ilyen jellegzetes formációt” – mondta Jason Wang, az adatelemzéssel foglalkozó ingeniSPACE operatív igazgatója, aki először szúrta ki a szokatlan mintázatot.
A lap értesüléseit a Starboard Maritime Intelligence adatai mellett a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kutatói is alátámasztották, akik szerint az AIS-jelek valósnak tűntek. „Szinte biztos, hogy nem halásznak, és nem tudok olyan magyarázatot elképzelni, ami ne lenne államilag irányított” – írta Gregory Poling, a központ Ázsiai Tengeri Átláthatósági Kezdeményezésének igazgatója.
A kisebb hajók tömege „rakéta- és torpedócsaliként is működhet, túl sok célponttal árasztva el a radarokat vagy a drónok szenzorait” – vázolta a lehetséges katonai szerepet Thomas Shugart, az Egyesült Államok haditengerészetének korábbi tisztje. „Lélegzetelállító látvány ennyi hajót egyszerre, összehangoltan működni látni” – mondta Mark Douglas, a Starboard elemzője.
A januári műveletre közvetlenül azután került sor, hogy Peking kétnapos hadgyakorlatot tartott Tajvan körül, beleértve a sziget blokádjának gyakorlását is. „A legjobb tippem az, hogy ez egy gyakorlat volt annak felmérésére, mire képesek a civilek, ha nagyszabású gyülekezésre utasítják őket egy jövőbeli helyzetben – esetleg egy karantén, blokád vagy más, Tajvan elleni nyomásgyakorló taktika támogatására” – vélekedett Poling.
A kínai tengeri milícia Peking egyik legfontosabb eszköze a vitatott területeken folytatott „szürke zónás” műveletekhez, amellyel anélkül tudja érvényesíteni szuverenitási igényeit, hogy nyílt katonai konfrontációt kockáztatna. A milícia hajói korábban is részt vettek más országok hajóinak megfélemlítésében, rajtaütésszerű megközelítésében és akadályozásában. A kínai kormány nem kommentálta az eseményeket, Japán védelmi minisztériuma és parti őrsége pedig az információgyűjtési képességeik védelmére hivatkozva elzárkózott a nyilatkozattól.
