HÍREK
A Rovatból

Kimondta a bíróság: kötelesek tiszta levegőt és vizet biztosítani az indiai lakosságnak a helyi kormányok

Ultimátumot kaptak: ha nem tesznek eleget a kötelezettségeiknek, megbüntetik őket, és fizetniük kell az embereknek is.


Ahogy korábban beszámoltunk róla, India brutális légszennyezettséggel küzd, a legnagyobb bajban Új-Delhi van, amely most a világ legszmogosabb városa.

November elején már annyira egészségtelen volt a levegő, hogy sürgősségi intézkedéseket kellett bevezetni. Zárva tartottak az iskolák, leállították az építkezéseket, az embereknek pedig azt javasolták, hogy szájmaszkban menjenek ki az utcára. A kormány akkor 5 millió gyereknek biztosított ingyen szájmaszkot.

A fővárosban azóta sem sokat javult a helyzet, a tiszta levegő már-már luxusnak számít ott.

Nemrég megnyílt az első oxigén bár, ahol pénzért lehet friss levegőhöz jutni: egy-egy kezelés 15 perces és 4-6 dollárba (kb. 1500 forintba) kerül.

Delhiben a WHO határértékénél jelenleg akár tízszer magasabb is lehet a szennyezettség. Az ott élők szerint a kormány az igazi megoldás helyett elbagatellizálja a helyzetet.

Most azonban az indiai legfelsőbb bíróság kijelentette,

az egyes államok kormányainak biztosítania kell a tiszta levegőt és vizet az embereknek. Hat hetet adtak arra, hogy eleget tegyenek ennek a kötelezettségüknek, különben kompenzációt kell fizetniük az állampolgároknak.

A bírák azzal indokolták ezt, hogy az embereknek alkotmányos joguk, hogy ne kelljen a légszennyezettségtől szenvedniük, ennek biztosításában viszont a kormányok eddig elbuktak. A hathetes határidő alatt Pandzsáb, Harijána, Delhi és Uttar Prades államok vezetőinek magyarázatot kell adniuk a legfelsőbb bíróságnak arra, hogy miért történt ez. Ha az nem lesz elfogadható, megbüntethetik őket.

Az egyik bíró, Arun Mishra szerint India nevetség tárgyává vált a világ szemében azzal, hogy a kormány nem veszi elég komolyan a légszennyezettséget és képtelen tiszta levegőt és vizet biztosítani a fővárosban élőknek.

Azt is elmondta, hogy

már annyira egészségtelen a levegő Új-Delhi legszennyezettebb részein, hogy az ott élők inkább meghalnának egy robbantásban, minthogy lassú, fájdalmas halált haljanak a légszennyezettség miatt kialakuló betegségekben, például rákban.

A legfelsőbb bíróság arra utasította Delhi kormányát és a Központi Légszennyezettség Ellenőrzési Testületet, hogy készítsenek terveket két nagy óriási légtisztító torony megépítésére, amelyekkel felvehetik a harcot a szmoggal szemben. Ezen a héten a hatóságok már elkezdték tesztelni az anti-szmog pisztolyokat, amelyekkel vizet permeteznek a levegőbe, hogy csökkentsék a szennyezett részecskék számát. Azt is vizsgálják, hogy a hidrogén alapú technológiákat hogyan lehetne alkalmazni a szennyező üzemanyagok alternatívájaként.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Forrás: The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A kormányhivatal szerint nem egész éjszakára, csak 22 óráig engedélyezték az építkezést a Tiborcz-közeli cégnek
A beruházó szerint különleges munkafolyamat indokolta a késői időpontot. Azt állítják, előzetesen értesítették a környékbelieket.


A Pest Vármegyei Kormányhivatal szerint nem adtak engedélyt éjszakai munkavégzésre a Dürer Park mögött zajló építkezéshez, írta a Telex. A lap megkeresésére a kormányhivatal azt közölte:

az engedély „a jogszabályban meghatározott nappali (6–22 óráig) munkavégzésre vonatkozik”.

Emellett a kivitelező legfeljebb 11 decibellel lépheti túl a jogszabályban meghatározott 60 decibeles zajhatárt. A hivatal hangsúlyozta: „A zajos túllépéssel járó munkálatokról és azok időtartamáról a kivitelező feladata tájékoztatni a lakókat.”

A kivitelező, a Dürer Befektetési Kft. kérdésre válaszolva azt írta, hogy az éjszakai munkavégzést egy speciális, 24 órás átfutási idejű munkafolyamat miatt kérelmezték. Közölték: „Az engedély birtokában ez idáig mindössze 2 éjszaka zajlottak munkálatok, amelyről a lakókat előzetesen tájékoztattuk.” Hozzátették, hogy

egyelőre az ütemterv szerint halad a kivitelezés, és várhatóan nem lesz szükség további éjszakai munkákra, de előre nehéz megmondani, hány ilyen alkalom lehet még.

A társaság kiemelte, hogy nagy figyelmet fordítanak a környék nyugalmára és a lakók jólétére. Tájékoztatásuk szerint több mint egymilliárd forint értékben végeznek közcélú infrastrukturális fejlesztéseket a környéken, „ezzel tovább növelve a környék élhetőségét és értékét”.

A Városliget melletti Ajtósi Dürer soron zajló beruházás keretében két irodaház és öt lakótorony épül.

A projektet a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap és a Garancsi István, illetve Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market-csoport közös cége, a Dürer Befektetési Kft. valósítja meg. A Főnix Magántőkealap kezelője a Tiborcz tulajdonában álló Gránit Alapkezelő.

A Dürer Park a Kopaszi-gát és a Bosnyák tér mellett azon három budapesti nagyberuházás egyike, amelyek esetében a kormány nem kommunikált nyilvánosan a részletekről, amíg a sajtó, elsősorban a Válasz Online, fel nem tárta azokat. Az Ajtósi Dürer sori lakóépületeket nem az állam vásárolja meg, hanem a beruházó értékesíti, a projekt pedig nem a szokásos magánberuházásokra vonatkozó szabályozás szerint valósul meg, hanem közérdekből kiemelt beruházásként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
„Képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért” – döbbenetes beszámoló a gyermekotthonokból, ahol 1500 Ft-ot szán az állam a napi étkezésre
A szakmai vezetők szerint a drágulás lenullázta a kereteket. Egy állami gondozott arról beszélt, hogy 18 óra után rendszeresen nincs pótvacsora, a speciális diétások helyzete kritikus.


Egy szelet kenyér vagy a repeta is könnyen konfliktust szülhet az állami gondozott gyerekek között – erről mesélt az RTL Híradónak Lakatos Ádám, aki 9 éves korától élt gyermekotthonban. Úgy látja, a kevés állami támogatás miatt sokszor nem jut elég étel a gyerekeknek.

„Szerintem nem történhetne meg az ma, hogy a legkiszolgáltatottabb gyerekek számára nincs elegendő élelem vagy elegendő feltétel egy lakásotthonon belül, és ezért ki vannak téve mindenféle bántalmazásoknak.

„Mert az iskolában, vagy akár magában az otthonban is képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért esetleg a repetáért vagy bármiért, valamint képesek egymástól is elvenni ezeket a dolgokat”

– mondta a híradónak.

Ádám szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik speciális étrendet igényelnek, például glutén- vagy laktózérzékenyek. De azok sem járnak sokkal jobban, akik mindent megehetnek.

„Nincs pénz és ezért nem tudnak nekünk például pótvacsorát adni, mert nem futja annyira, hogy pótvacsorát biztosítsanak számunkra. Nálunk ugye este 6 órakor van az utolsó étkezés, de főleg a nyári időszakban 10 óráig még simán pörgünk, mint állat, és ezekben az esetekben igenis előfordul, hogy a gyerek még igényli, hogy 9 órakor legyen bármilyen fajta étkezés” – tette hozzá

Sztupa József korábban egy állami fenntartású gyermekotthon szakmai vezetőjeként dolgozott, ma pedig egy alapítványi intézménynél tölti be ugyanazt a pozíciót. Elmondása szerint az állam által biztosított napi 1500 forintból nagyon nehéz megoldani a napi három-öt étkezést, főleg jó minőségű és tápláló alapanyagokból:

„Amikor nagyon elszabadultak az árak, akkor az akkori havi bevásárlási összegünket szerintem egy 2 maximum 3 hét alatt feléltük és komolyan azon gondolkoztunk, hogy az utolsó mit fogunk adni a gyerekeknek enni”.

Korábban még ennél is kevesebb, napi 700 forint jutott egy gyerek étkezésére, ezt emelték meg 2023 februárjában. Sztupa szerint a minimum napi 3000 forint lenne az az összeg, amiből már megoldható lenne a tisztességes ellátás.

Jámbor András és Szabó Tímea ellenzéki képviselők közösen kezdeményezték, hogy napi 4500 forintra emeljék a gyermekotthonok étkezési támogatását. A javaslatot az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága tárgyalta, de a fideszes képviselők egy szó nélkül leszavazták azt.

Jámbor András nem adja fel, és azt mondja, a törvényalkotási bizottság ülésén is újra elő fogja terjeszteni a javaslatot: „Ott újra lesz lehetőségük a fideszeseknek érvelni amellett, hogy miért elegendő az 1500 forint, bár szerintem ilyen érv nem létezik, illetve egyébként pluszban újra be is adtam a javaslatot, nyilvánvalóan ameddig lehetséges, küzdeni kell azért, hogy ezt az 1500 forintot megemeljék.”

Az RTL Híradó riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„A kutya valamit bevéd” – a péceli kutyatámadást elemzi Az Árulók után Korom Gábor, ahol 15 kutya támadt egy nőre
A hatóságok több kutyát befogtak, de egyet még mindig nem találnak. A szakértők szerint a falkaviselkedés hátterében a rossz szocializáció is állhat.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy közel húszfős kutyafalka támadt rá egy futó nőre vasárnap Pécel és Maglód határában. A nő súlyosan megsérült, a mentők kórházba vitték, de azóta már hazaengedték, és otthon lábadozik. A helyszínre rendőrök és állatmentők is érkeztek. A kutyák közül hatot kilőttek, nyolcat sikerült befogni, egyet viszont még mindig keresnek.

Farkas Dorisz, a Tetovált Állatmentők elnökségi tagja elmondta, hogy a rendőrök szirénával próbálták lecsendesíteni az állatokat. A hat legagresszívebb kutyát végül a péceli jegyző engedélyével kilőtték.

Az RTL Híradónak Korom Gábor kutyaszakértő arról beszélt, hogy Magyarországon a nyolcvanas-kilencvenes években még szinte minden naposak voltak az ilyen esetek.

„Még nem vagyunk az ideális pozícióban, de nagyon sokat változott a helyzet. Régen mindennapos volt egy ilyen támadás, ma már kiemelt hír”

– mondta.

Hozzátette, hogy sok múlik a kutyák korai szocializációján. Ha egy kutya sok emberrel találkozik, kevésbé működik benne a vadászösztön.

„A kutya valamit bevéd: bevédi a saját territóriumát, a vadászterületét, a saját és a társa testi épségét, a csapatot. Vagyis valamit felfedez, amit neki védenie kell”

– fogalmazott Korom Gábor.

A rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Folytatjuk, de máshogy” – Hadházy Ákos megváltoztatja a keddi tüntetéseit, mert túl kevesen maradtak
A képviselő szerint a kevés résztvevő miatt nem lehet elérni a gyülekezési törvény módosításának visszavonását. A tüntetések így egyszerűbb formában folytatódnak.


Tegnap este Hadházy Ákos a Facebook-oldalán jelentette be: folytatják a kedd esti demonstrációkat, de más formában. A független képviselő a március óta tartó tiltakozássorozatról írt bejegyzést.

Azt írta, rendkívül hálás azoknak, akik eddig is kitartottak mellette, ugyanakkor elismerte:

„ha csak ennyien vagyunk, természetesen nem fogjuk elérni az egyik eredeti célunkat, a gyülekezési törvény módosításának visszavonását”.

Hozzátette, ő továbbra is jelen lesz a tiltakozásokon, mert „nem tud ebbe beletörődni”, de azt is belátta: „saját magát csapná be, ha azt mondaná, hogy ezen most változtatni tud”.

Bejegyzésében arról is írt, hogy bár sok ezer ember gondolkodik hozzá hasonlóan, „több millióan viszont elhiszik azt a hazugságot, hogy vagy nem is olyan nagy baj az arcfelismerő rendszerek bevetése betiltott tüntetéseken, vagy hogy úgysem lehet ellene tenni semmit”.

Hozzátette: a jövőben nem lesznek felszólalók, színpad vagy műsor a keddi demonstrációkon. Ugyanakkor arról is írt: „De a hatalomnak kifejezetten kellemetlen tény: az elmúlt fél évben nem kellett "vezér" hatalmas tömegtüntetésekhez: egy független képviselő, egy egyszerű diák, néhány színész, vagy néhány influenszer is tízezres megmozdulásokat tudott szervezni a szabadságért.”

Posztja végén azt írta: jövő héten 17.30, Ferenciek tere, a török luxusszálló előtt folytatják a „más formában” tartott demonstrációt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: