News here
hirdetés

HÍREK

Kilométerenként több mint 62 milliárdból fejleszt vasutat Mészáros Lőrinc – a TGV is olcsóbb ennél

A Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti vasúti vágányok bővítését nagyon magas áron, közel 338 milliárdért nyerte el a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt.

Link másolása

hirdetés

A Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti vasúti vágányok bővítését közel 338 milliárdért nyerte el a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt. Ez az összeg olyannyira magas, hogy még a közlekedési szakemberek is alig hiszik el – írja a G7 portál. Név nélkül nyilatkozó szakértők azt mondták a lapnak: „úgy gondolják, egy ilyen munka ára valahol 30-50 milliárd forint lehet legfeljebb”.

A beruházás során Kelenföld vasútállomás és Ferencváros pályaudvar között építenek a meglévő két vágány mellé egy harmadik és részben egy negyedik vágányt, emellett pedig Nádorkert és Közvágóhíd néven létrehoznak két új vasútállomást is.

A beruházásra szánt összeg irracionális nagyságát jól mutatja, hogy a Portfolio.hu számításai szerint 2019-ben a teljes vasúti rendszer fenntartására 346 milliárd forintot költött a magyar állam, úgy, hogy abban a pályahálózat fenntartásának és fejlesztésének költsége mellett a diákok és nyugdíjasok utazási kedvezményeinek az ára is benne volt, ahogy az új vonatok beszerzésének költsége is.

A G7 a projektet összehasonlította más nagyvárosi vasúti fejlesztésekkel, és arra a következtetésre jutottak: a Déli Körvasút fejlesztésénél – amelyet Vitézy Dávid, a projektet vezető Budapesti Fejlesztési Központ Zrt. ügyvezetője korábban közösségi oldalán az évszázad beruházásaként írt le – „a TGV-k, a bécsi főpályaudvar, de a még csak kezdeti munkáknál járó müncheni második vasúti alagút is jóval olcsóbb”.

A G7 cikkében féltucatnyi más nagyvárosi vasúti fejlesztést említ. Ezzel érzékeltetik, hogy hasonló összegből mennyivel nagyobb fejlesztéseket lehet végrehajtani.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Solymár mellett egyre több Budapest-környéki települést sújt a vízhiány
Már legalább tíz településen vezettek be vízkorlátozást.

Link másolása

hirdetés

Ahogyan azt megírtuk, Solymáron már hétfő akadozik a vízellátás, emellett vízkorlátozást is bevezettek: jelenleg közel háromezer embert érint a vízhiány. A Duna Menti Regionális Vízmű közleménye azonban rámutat, hogy nem csak ott rossz a helyzet: több másik településen is korlátozásokat vezettek be.

Solymár mellett Üröm, Piliborosjenő, Pilisszentiván, Budakalász, Pomáz, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Csobánka és Szentendre is érintett.

Ezeken a településeken a teljes körű szociális célú ivóvízellátás biztosítása érdekében arra kérik a lakosokat, hogy törekedjenek az ivóvíz ésszerű felhasználására, korlátozzák az ivóvíz más irányú felhasználását – ide tartozik például a medencetöltés. Kérik továbbá, hogy mellőzzék a locsolást, a kommunális ivóvízellátó rendszerre szerelt automata öntözőberendezéseket kapcsolják ki.

De az önkormányzatokat is arra kérik, szüneteltessék a közterületi locsolást. Ezt elsősorban az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerinti, rendkívüli hőség miatt kérik, hiszen az ilyen időben az ivóvízfogyasztási igény tovább fog növekedni.

A Telex azt írja olvasói visszajelzések alapján, hogy szerda óta Pilisszentlászlón sincs víz, Pest megyén kívül pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevén is hektikus a vízellátás, a lakosok alig tudnak mosni és tisztálkodni.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Az Alkotmánybíróság elkaszált rendelkezéseket, amelyek a Balaton beépítését segítették
Miniszteri, kormányzati vagy önkormányzati engedéllyel ki lehetett kerülni eddig beépítési korlátozásokat.

Link másolása

hirdetés

Alaptörvény-ellenesnek nyilvánított és megsemmisített néhány törvényi passzust, amelyek megkönnyítették a Balaton-part beépítését – írja a 444.

A lap szerint eddig miniszteri, kormányzati vagy önkormányzati engedéllyel ki lehetett kerülni az amúgy érvényes beépítési korlátozásokat, és

megfelelő papír birtokában a part 30 méteres sávján belül is építkezhettek, túlléphették a településrendezési tervben előírt beépítettség és beépítési magasság maximális mértékét, ezek mellett pedig csökkenthető volt a strandok, kempingek, zöldterületek partszakasza.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint rendeletekben nem, legfeljebb törvényekben lehetne ilyen kivételekről határozni. Az Ab kimondta, hogy ebben a formában a szabályozás gyengíti az Alaptörvényben foglalt egészséges környezethez való jog garanciáit.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Van, ahol már 29 fokos a Balaton, a Velencei-tó 27,5 fokig melegedett
A Duna és a Tisza vize sem hűsítő már.

Link másolása

hirdetés

A Telex információi szerint a mérőpontok közül Siófoknál a leghűvösebb a magyar tenger vize, ott „csak” 26,2 Celsius-fokra tudott még felmelegedni.

Az északi parton található Gyenesdiásnál azonban a Balaton hőfoka már elérte a 29,1 Celsius-fokot.

De olyan meleg van, hogy még a Duna is 24-25 fokos: Bajánál 24.7, míg Budapestnél 25,7 fokot mértek. A Tisza pedig 27,7 fokig is fel tudott melegedni Szegednél.

A Velencei-tó vize sem túl hűsítő már, Agárdnál 27,5 Celsius-fokos.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Már nem jut ágy az éhező gyerekeknek a szomáliai kórházakban
Sátrakban, tárgyalókban vagy az utcára leterített matracokon próbálnak az orvosok segíteni a súlyosan alultáplált gyerekeken.

Link másolása

hirdetés

Százezrek halálát okozó éhínség felé tart Szomália, ahol már az alutáplált gyerekeknek sem jut elég kórházi ágy, írja a teleSUR.

A Save the Children (Mentsük meg a gyerekeket) nemzetközi segélyszervezet az afrikai országban a kórházi ágyak és kórtermek megteltek, az orvosok már sátrakban, tárgyalókban, sőt az utcára leterített matracokon gyógyítják a gyerekeket.

A kelet-afrikai országban a szárazság és az ukrajnai háború miatt az egekbe szökő élelmiszerárak miatt rengetegen éheznek. A jótékonysági szervezet csak májusban rekordszámú, 324 gyereket fogadott be, ami háromszorosa az egy évvel korábbi, hasonló időszakban gondozásba vetteknek. A központban ráadásul egyre több gyerek hal meg az alutápláltság és egyéb betegségek következtében.

Mohamud Mohamed Hassan, a segélyszervezet szomáliai igazgatója szerint a 16 millió lakosú ország egyedül nem tud megbirkózni a helyzettel, ezért a G7 segítségére van szükség. Az éghajlatváltozás frontvonalában álló országban májusban 38 ezer katasztrofális körülmények között élő embert tartottak számon. Becslések szerint ez a szám szeptemberre 213 ezerre emelkedhet, hacsak a világ nem kap észbe. Szomáliában 386 ezer gyerek küzdhet már most is az alultápláltsággal.

Hassan hangsúlyozta: a helyzet sokkal súlyosabb, mint 2011-ben, amikor több mint negyedmillió ember halt meg hasonló okok miatt.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: