Zelenszkij kemény feltételeket szabott az amerikai béketervhez: Oroszországnak fizetnie kell a háborúért
Az ukrán elnök kijelölte a vörös vonalakat, amikből nem engednek. Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke kijelentette, hogy szó sem lehet a megszállt területek vagy a NATO-tagság feladásáról. Kijev csak olyan kompromisszumra hajlandó, amely az amerikai javaslatok alapján Ukrajna megerősítését, nem pedig gyengítését szolgálja.
Miközben Genfben lázasan egyeztetnek a vitatott amerikai béketervről, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn világossá tette,
Kijev csak olyan kompromisszumra hajlandó, amely az amerikai javaslatok alapján Ukrajna megerősítését, nem pedig gyengítését szolgálja.
A svédországi Krími Platform csúcstalálkozóján videóüzenetben felszólaló elnök azt is hangsúlyozta, hogy Oroszországnak fizetnie kell a háborúért. Hozzátette, a befagyasztott orosz vagyoneszközök felhasználásáról szóló döntés kulcsfontosságú eleme bármilyen békejavaslat sikerének - írta a Sky News.
Ezt az álláspontot erősítette Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke is, aki szerint Ukrajna EU- és NATO-csatlakozási terveinek a biztonsági garanciák és bármely békefolyamat részét kell képezniük. Kijelölte Ukrajna „vörös vonalait” is a béketárgyalások során: nem ismerik el formálisan a megszállt ukrán területeket, nem korlátozhatják védelmi erőiket, és nem szabhatnak gátat jövőbeli szövetségi kapcsolataiknak.
A genfi amerikai-ukrán tárgyalásokon hétfő hajnalra egy „frissített és finomított békekeret” született, az amerikai fél pedig „nagyon optimista” hangot ütött meg. Az eredeti, 28 pontos amerikai tervezet, amely egy „élő, módosítható munkadokumentum”, komoly vitákat váltott ki.
A kiszivárgott információk szerint jelentős területi engedményeket kért Ukrajnától a Donbászban, 600 ezer főben maximálta volna az ukrán haderő létszámát, kizárta volna a NATO-tagságot, és teljes amnesztiát adott volna háborús bűnök alól. Cserébe a terv egy, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciát kínált volna.
Az ukrán sajtó egy titkos, hárompontos keretmegállapodásról is beszámolt. Ennek értelmében orosz újratámadás esetén az Egyesült Államok elnöke katonai, hírszerzési, gazdasági és diplomáciai lépéseket tehetne a kulcsfontosságú NATO-országokkal összehangoltan, egy tíz évre szóló, meghosszabbítható egyezmény keretében.
A béke felcsillant esélyére a piacok is azonnal reagáltak:
az ukrán devizakötvények árfolyama közel 3 centet emelkedett. Eközben az európai politikai visszhang vegyes.
Német és finn nyilatkozatok szerint több, Európát érintő vitatott elem már kikerült a frissített keretből, Magyarország a terv teljes és feltétlen támogatását sürgeti, míg más tagállamok a területi engedmények miatt bírálják azt. Oroszország hivatalosan még nem kapott tájékoztatást a genfi egyeztetésekről, bár Vlagyimir Putyin korábban úgy fogalmazott, a terv „alapot adhat” a rendezéshez, de elutasítás esetére újabb területfoglalással fenyegetett.
Miközben Genfben lázasan egyeztetnek a vitatott amerikai béketervről, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn világossá tette,
Kijev csak olyan kompromisszumra hajlandó, amely az amerikai javaslatok alapján Ukrajna megerősítését, nem pedig gyengítését szolgálja.
A svédországi Krími Platform csúcstalálkozóján videóüzenetben felszólaló elnök azt is hangsúlyozta, hogy Oroszországnak fizetnie kell a háborúért. Hozzátette, a befagyasztott orosz vagyoneszközök felhasználásáról szóló döntés kulcsfontosságú eleme bármilyen békejavaslat sikerének - írta a Sky News.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Publicus: Választási csalásnak tartja a magyarok elsöprő többsége a hamis AI-kampányvideókat
A megkérdezettek 85 százaléka szerint törvényt kellene hozni a jelenség ellen. A Fidesz-szavazók megengedőbbek, de a többségük szintén elítéli a hamisítást.
Választási csalásnak tartja a magyarok elsöprő többsége, ha a politikai kampányban mesterséges intelligenciával hamisított videókkal tévesztik meg a szavazókat, és a legtöbben törvényi szabályozást is sürgetnek. A Publicus Intézet felmérése szerint tízből kilenc ember (89 százalék) hallott már arról, hogy politikusok hamis, mesterséges intelligencia által készített videókat használnak egymás ellen, amit a Népszava ismertetett.
A megkérdezettek 95 százaléka úgy gondolja, hogy az embereket könnyű megtéveszteni hamis fotókkal és videókkal, tízből hét válaszadó pedig azt mondta, van a környezetében olyan, aki nem ismerne fel egy mesterséges intelligencia által készített tartalmat.
A kutatás szerint a válaszadók 81 százaléka választási csalásnak tartja az emberek hamisított videókkal való megtévesztését, és csupán 11 százalék gondolja ennek ellenkezőjét, míg 8 százalék nem válaszolt a kérdésre.
A megkérdezettek 85 százaléka szükségesnek tartaná, hogy törvényileg szabályozzák a mesterséges intelligencia használatát a politikai kampányokban.
A pártpreferenciák mentén jelentős különbségek mutatkoznak: míg az ellenzéki szavazók 95 százaléka, addig a Fidesz szavazóinak 69 százaléka tartja csalásnak az ilyen tartalmakat. A bizonytalanok körében ez az arány 76 százalék.
A kérdés aktualitását az adja, hogy a mostani választási kampányban robbantak be a lejárató szándékkal készített AI-videók, amiket kormánypárti politikusok is terjesztenek.
A Fidesz kampányfőnöke, Orbán Balázs is osztott meg olyan AI-videót, amelyben a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek a szájába adtak olyan mondatokat – például a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban –, amelyeket soha nem mondott.
Választási csalásnak tartja a magyarok elsöprő többsége, ha a politikai kampányban mesterséges intelligenciával hamisított videókkal tévesztik meg a szavazókat, és a legtöbben törvényi szabályozást is sürgetnek. A Publicus Intézet felmérése szerint tízből kilenc ember (89 százalék) hallott már arról, hogy politikusok hamis, mesterséges intelligencia által készített videókat használnak egymás ellen, amit a Népszava ismertetett.
A megkérdezettek 95 százaléka úgy gondolja, hogy az embereket könnyű megtéveszteni hamis fotókkal és videókkal, tízből hét válaszadó pedig azt mondta, van a környezetében olyan, aki nem ismerne fel egy mesterséges intelligencia által készített tartalmat.
A kutatás szerint a válaszadók 81 százaléka választási csalásnak tartja az emberek hamisított videókkal való megtévesztését, és csupán 11 százalék gondolja ennek ellenkezőjét, míg 8 százalék nem válaszolt a kérdésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor válaszolt a fideszes elemzőknek: Nem szeretnék semmilyen miniszter lenni senkinek a kormányában
A politikai elemző G. Fodor Gábornak és Mráz Ágoston Sámuelnek üzent, akik szerint Török miniszteri babérokra tör. Azt írta, elszomorítja, hogy szaktársai nem tudnak elképzelni más célt egy politológusnak, mint a politikai zsákmányszerzést.
Nyilvános Facebook-bejegyzésben utasította vissza Török Gábor politológus azokat a vádakat, melyek szerint miniszteri pozícióra pályázna a TISZA Párt oldalán. G. Fodor Gábor és Mráz Ágoston Sámuel fideszes elemzőknek címezve Török megtisztelőnek, bár kissé bizarrnak nevezte a neki szentelt figyelmet.
„Az is igazán hízelgő, hogy ilyen magas politikai pozíciókkal összhangban emlegetitek most már folyamatosan a nevemet. Az viszont, be kell vallanom, kicsit elszomorít, hogy egyetemen is megforduló emberként nem tudtok elképzelni más elérendő célt egy politológusnak, mint a politikába való átlépést, politikai zsákmányok megszerzését”
Az elemzők közötti vita azután éleződött ki, hogy a Mandiner Mesterterv című podcastjában G. Fodor Gábor és a Törököt korábban „a TISZA Párt szóvivőjének” is nevező Mráz Ágoston Sámuel azt állította, „kormányzati körökben biztosan tudják, hogy Török Gábor miniszteri pozícióra hajt” – írta a 24.hu. Bizonyítékként azt említették, hogy az MLSZ elnökségi tagjaként is tevékenykedő Török a válogatott korábbi veresége után „igyekezett a selejtezői vereséget Orbán Viktorra tolni”. Török Gábor a november 17-i bejegyzésében a magyar futball rendszerszintű problémáira hívta fel a figyelmet. „Kevesebb urambátyám és sikerpropaganda, több verseny és tudás – szerintem ez kellene, nem a csapat és a kapitány keresztre feszítése”.
Török a hétfői Facebook-posztjában a független elemzői szerep mellett érvelt, amely szerinte létezik a politikai zsákmányszerzésen túl is. Azt írta, bár egy elemzőnek is vannak politikai értékei, számára az igazság és a valóság bemutatása fontosabb a politikai érdekek szolgálatánál.
„Miután engem ez vezet, egyben azt is megígérhetem, hogy soha nem fogok rólatok olyanokat hazudozni, hogy biztos forrásból úgy tudom, Nektek is ez lenne a célotok. Ha nem lenne világos: nem, nem szeretnék semmilyen miniszter lenni senkinek a kormányában. Még a magaméban sem”
Nyilvános Facebook-bejegyzésben utasította vissza Török Gábor politológus azokat a vádakat, melyek szerint miniszteri pozícióra pályázna a TISZA Párt oldalán. G. Fodor Gábor és Mráz Ágoston Sámuel fideszes elemzőknek címezve Török megtisztelőnek, bár kissé bizarrnak nevezte a neki szentelt figyelmet.
„Az is igazán hízelgő, hogy ilyen magas politikai pozíciókkal összhangban emlegetitek most már folyamatosan a nevemet. Az viszont, be kell vallanom, kicsit elszomorít, hogy egyetemen is megforduló emberként nem tudtok elképzelni más elérendő célt egy politológusnak, mint a politikába való átlépést, politikai zsákmányok megszerzését”
Magyar Péter: Magas a részvétel a Tisza előválasztásán, a Karmelitában belháború tört ki
Gőzerővel zajlik a TISZA Párt jelöltállítása. A pártelnök szerint a hét végére meglesznek a végleges jelöltek, miközben a kormánypártban belső harcok dúlnak.
Magyar Péter hétfő reggel Facebook-posztban számolt be a TISZA Párt képviselőjelölt-állításának állásáról. A pártelnök szerint a folyamat jól halad, és „ma reggelig a jogosultak jóval több mint 50%-a szavazott a TISZA jelöltállításának első fordulójában.” Hozzátette, „van olyan körzet, ahol a 70 %-ot is meghaladja a részvétel.” A szavazás menetrendjéről azt írta, a tagok ma 19 óráig adhatják le a szavazatotokat a választókerületenként felállt 3-3 jelöltre.
Az eredményeket Magyar ígérete szerint holnap reggel hozzák nyilvánosságra, és már kedden délben elindul a második forduló, „amikor már minden, az adott választókerületben élő választópolgár dönthet a két továbbjutó között.” Ez a voksolás néhány nap alatt lezajlik, így „a hét végére meglesznek a TISZA végleges képviselőjelöltjei.”
A politikus a bejegyzésben szembeállította pártja jelöltállítási módszerét a Fideszével. Állítása szerint a TISZA jelöltjei „nem zárt, szivarfüstös szobában kiválasztott haverok és bűntársak, mint a Fideszben, hanem hazaszerető, becsületes magyar emberek.”
„Eközben a Karmelitában áll a bál” - írja Magyar, azt állítva, hogy „nemcsak a kezdeményezést veszítette el a maffia, de beindult a marakodás a koncokon és kitört a belháború.” A pártelnök szerint „Orbánék eddig azt hazudták, hogy a TISZA nem képes 106 jelöltet állítani, most pedig azzal szembesültek, hogy 309 kiváló szakember sorakozott fel a Menczer Tamások, Pócs Jánosok, Vígh Lászlók, Vitályos Eszterek, Csöbör Katalinok ellen…”
A posztban úgy fogalmazott, „a bukott hatalom fegyvertelenül áll a levitézlett politikai komisszárjaival a TISZA jelöltjeivel: iskolaigazgatókkal, orvosokkal, tanárokkal, rendőrökkel, tűzoltókkal, művészekkel, tisztes vállalkozókkal és fantasztikus gazdákkal szemben.”
Magyar Péter úgy véli, „nem véletlen, hogy a Fidesz több hónappal elhalasztotta a jelöltjei bejelentését.”
Bejegyzése végén a TISZA elnöke mozgósításra szólított fel, mondván, „használjuk ki az orbáni hatalom teljes bénultságát!” Mint írta, „azt kérem tőletek, hogy karácsonyig megkettőzött erővel dolgozzon mindenki! Juttassuk el mind a 3155 magyar településre a működő és emberséges Magyarország üzenetét! Legyünk ott az utcákon, tereken, piacokon és kerüljön be minden magyar postaládájába a Tiszta Hang legfrissebb száma!”
Posztját azzal zárta, hogy „Orbánék hátrálnak, mi minden nap lépjünk egyet előre!”
A TISZA Párt a 2026-os országgyűlési választásokra készülve indított kétfordulós előválasztást. A párt 105 egyéni választókerületben 3-3 jelöltaspiránst mutatott be, míg Budapest 3. számú választókerületében Magyar Péter versenytárs nélkül indul. Az első, belső körös szavazás november 23-24-e között zajlik, ezt követi a november 25-27-e közötti második forduló, amelyen már az adott körzetben élő választópolgárok is szavazhatnak. A végleges jelöltlista november utolsó napjaira várható.
A Fidesz-KDNP jelöltjeinek bemutatása kapcsán Menczer Tamás, a kormánypártok kommunikációs igazgatója a napokban úgy nyilatkozott, hogy a bejelentés „rövidesen el fog jönni”, és jelezte, hogy sok jelenlegi képviselőjük újraindul. A Magyar Péter posztjában név szerint említett politikusok közül Pócs János, Vígh László és Csöbör Katalin jelenleg is a Fidesz országgyűlési képviselői, míg Vitályos Eszter kormányszóvivőként és a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkáraként dolgozik.
Magyar Péter hétfő reggel Facebook-posztban számolt be a TISZA Párt képviselőjelölt-állításának állásáról. A pártelnök szerint a folyamat jól halad, és „ma reggelig a jogosultak jóval több mint 50%-a szavazott a TISZA jelöltállításának első fordulójában.” Hozzátette, „van olyan körzet, ahol a 70 %-ot is meghaladja a részvétel.” A szavazás menetrendjéről azt írta, a tagok ma 19 óráig adhatják le a szavazatotokat a választókerületenként felállt 3-3 jelöltre.
Az eredményeket Magyar ígérete szerint holnap reggel hozzák nyilvánosságra, és már kedden délben elindul a második forduló, „amikor már minden, az adott választókerületben élő választópolgár dönthet a két továbbjutó között.” Ez a voksolás néhány nap alatt lezajlik, így „a hét végére meglesznek a TISZA végleges képviselőjelöltjei.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
