Kihagytak egy vesszőt a gyermekvédelmi jogszabályból, emiatt bukhat a kormány a bíróságon
A Fővárosi Kormányhivatal 12 millió forintra büntette nyáron a Lírát. A cég bíróságra viszi ügyet, szerintük egy vesszőhiba miatt nem követtek el jogsértést.
Vesszőhiba miatt bukhat a bíróságon a kormány, rosszul írták meg a gyermekvédelmi jogszabályt – írja a Válaszonline a Líra-könyvesbolthálózat keresetlevele alapján.
A Lírára július közepén 12 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Fővárosi Kormányhivatal, miután megvizsgálták, hogy a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című kiadvány „forgalmazási körülményeit”. Vagyis hogy az megfelel-e a gyermekvédelmi törvénynek.
Sára Botond főispán hivatala pedig megállapította, hogy
„az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermekeknek szóló, ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, és forgalmazásuk sem zárt csomagolásban történt”.
Nyáry Krisztián, a Líra kreatív igazgatója akkor úgy fogalmazott, hogy minden rendelkezésükre álló jogérvényesítési eszközt megpróbálunk igénybe venni a határozat ellen, és ez valószínűleg a bírósági út lesz.
A Kormányhivatal a kiadót a Kereskedelmi Rendelet 20/A. § (3) bekezdésére hivatkozva marasztalta el. A Válaszonline szerint azonban a rendelet szövege a Magyar Közlönyben megjelent, hiteles formában a következő:
a „termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható”.
Csakhogy, ha az „elkülönítve szó után nincs vessző, akkor ez így azt jelenti: ha a többitől elkülönítve teszi ki, akkor zárt csomagolásban kell kihelyezni. Viszont így nem ír elő semmit arra az esetre, ha nem elkülönítve helyezik el a homoszexualitást megjelenítő könyvet.
A Líra szerint tehát nem követtek el semmiféle jogsértés, hiszen a könyvespolcokon volt a kifogásolt kiadvány a többi könyv között.
A cég keresetlevele tartalmazza Lázár Armand Péter, az ELTE adjunktusának magánszakértői szakvéleményét is.
Ez megerősíti, hogy „a vessző nélküli változat annyit jelent, hogy ahol/amikor a termékek nem külön vannak tárolva, ott/akkor nem kell őket zárt csomagolással ellátni”.
Vesszőhiba miatt bukhat a bíróságon a kormány, rosszul írták meg a gyermekvédelmi jogszabályt – írja a Válaszonline a Líra-könyvesbolthálózat keresetlevele alapján.
A Lírára július közepén 12 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Fővárosi Kormányhivatal, miután megvizsgálták, hogy a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című kiadvány „forgalmazási körülményeit”. Vagyis hogy az megfelel-e a gyermekvédelmi törvénynek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump szerint Orbán Viktor úgy gondolja, „a nem túl távoli jövőben” véget érhet az orosz–ukrán háború. Orbán megerősítette, erőteljesen meg van győződve erről. Szerinte ehhez csak az kellene, hogy az európai országok egységesek legyenek, de szerinte Brüsszel háborút akar, mert sokan azt hiszik, Ukrajna megnyerheti a háborút, amit hibás álláspontnak tart.
„Azt mondja, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút?” – kérdezte Trump. „Csodák történhetnek” – válaszolta Orbán, miközben feltette a kezét.
Donald Trumpot arról is kérdezték, hogy találkozik-e a közeljövőben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten, és hogy mikor érhet véget az ukrajnai háború. A találkozóról azt mondta, erről is fognak tárgyalni, de majd később jelenthetik be. A háború végéről azt mondta, szerinte „a nem is olyan távoli időben” véget érhet.
Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy Trump nagy erőfeszítést tesz a békéért, de szerinte Brüsszel és az európai országok nem támogatják ezt. Úgy látja, nem egységes a nyugati válasz. Szerinte csak az amerikai és a magyar kormány békepárti, mindenki más azt gondolja, Ukrajna megnyerheti a háborút a csatatéren.
Donald Trump szerint Orbán Viktor úgy gondolja, „a nem túl távoli jövőben” véget érhet az orosz–ukrán háború. Orbán megerősítette, erőteljesen meg van győződve erről. Szerinte ehhez csak az kellene, hogy az európai országok egységesek legyenek, de szerinte Brüsszel háborút akar, mert sokan azt hiszik, Ukrajna megnyerheti a háborút, amit hibás álláspontnak tart.
„Azt mondja, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút?” – kérdezte Trump. „Csodák történhetnek” – válaszolta Orbán, miközben feltette a kezét.
Donald Trumpot arról is kérdezték, hogy találkozik-e a közeljövőben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten, és hogy mikor érhet véget az ukrajnai háború. A találkozóról azt mondta, erről is fognak tárgyalni, de majd később jelenthetik be. A háború végéről azt mondta, szerinte „a nem is olyan távoli időben” véget érhet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump: Magyarország nehezen tud olajat és gázt szerezni, mert nincsen tengere
A tárgyaláson nagyon hamar szóba került Magyarország energetikai helyzete, az orosz földgáz és kőolaj kérdése, amiről Orbán Viktor is elmondta a véleményét.
Ahogy várható volt, Orbán Viktor és Donald Trump találkozóján hamar szóba került az orosz energiahordozók kérdése. Egy újságíró feltette az amerikai elnöknek a kérdést: kaphat-e Magyarország mentességet az orosz olajra vonatkozó szankciók alól.
Trump azt válaszolta:
„Nagyon nehéz Magyarország számára más térségekből energiához jutni. Egy fontos és nagy ország, de nincsenek kikötői, nincs tengeri kijárata, tehát nehéz számára. Valószínűleg vásárolniuk kell Oroszországból olajat és gázt.”
Trump hozzátette, szerinte sok európai ország is vásárol olajat és gázt évek óta Oroszországból.
Egy riporter azt mondta tudomása szerint két vezeték érkezik Magyarország felé: egyik Oroszország, másik Horvátország felől.
Orbán Viktor a válaszában úgy fogalmazott, külön kell választani a földgáz és a kőolaj kérdését.
„A magyar fűtési rendszer mindig is földgázra támaszkodik, ez a legfontosabb. Gáz érkezik Törökország felől is. A Horvátországon keresztül érkező csővezeték kis mennyiséget tud ellátni. Kőolaj esetében a legfontosabb a Barátság kőolajvezeték, amely Oroszországból indul; ehhez van egy másodlagos, kiegészítő csővezeték. A jelenlegi körülmények között nem lehet ezt kiváltani, nem lehet más csatornára átállítani Magyarország energiaellátását.”
Ahogy várható volt, Orbán Viktor és Donald Trump találkozóján hamar szóba került az orosz energiahordozók kérdése. Egy újságíró feltette az amerikai elnöknek a kérdést: kaphat-e Magyarország mentességet az orosz olajra vonatkozó szankciók alól.
Trump azt válaszolta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az előzetesen bejelentett időponthoz képest majdnem egy órás csúszással, magyar idő szerint 18:25-kor érkezett meg Orbán Viktor és a magyar delegáció a washingtoni Fehér Házhoz. A csúszás okáról egyelőre nem lehet tudni.
A két vezető csak nagyon rövid ideig állt az épületen kívül. Két újságírói bekiabálás hallatszott a felvételeken. Az egyik arra vonatkozott, hogy Trump is ellátogat-e majd Budapestre, míg egy másik újságíró arra volt kíváncsi, hogy Magyarország kap-e mentességet az orosz energiahordozók szankciója alól.
A magyar miniszterelnök találkozásról készült fotókat itt lehet megnézni:
Az előzetesen bejelentett időponthoz képest majdnem egy órás csúszással, magyar idő szerint 18:25-kor érkezett meg Orbán Viktor és a magyar delegáció a washingtoni Fehér Házhoz. A csúszás okáról egyelőre nem lehet tudni.
A két vezető csak nagyon rövid ideig állt az épületen kívül. Két újságírói bekiabálás hallatszott a felvételeken. Az egyik arra vonatkozott, hogy Trump is ellátogat-e majd Budapestre, míg egy másik újságíró arra volt kíváncsi, hogy Magyarország kap-e mentességet az orosz energiahordozók szankciója alól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Interaktív térképen mutogatják a Tisza-szimpatizánsokat, a NAIH szerint ez már bűncselekmény
Sokkoló fordulat az adatbotrányban, mostantól bárki rákattinthat a szomszédjára. 200 ezer ember adatai, neve, politikai hovatartozása, lakcíme között lehet böngészni.
Ismeretlenek egy interaktív térképet készítettek a Tisza PártTisza Világ nevű mobilalkalmazásából kiszivárgott adatbázisból, amelyen földrajzi koordináták alapján, akár utca- vagy házszinten is böngészhetővé tették a mintegy 200 ezer érintett adatait – írta az Index.
Az oldalon név vagy cím alapján is lehet keresni, a rendszer pedig a név és a cím mellett az érintett e-mail-címét is megadja.
A weboldal ugyanakkor valamilyen tiltás alatt áll, a Telekom szolgáltatásán keresztül például nem elérhető.
A politikai hovatartozás és a pontos lakcím kombinációja rendkívül érzékeny információ, amely lehetőséget teremt a célzott zaklatásra és megfélemlítésre, a kiszivárgott adatok alapján ugyanis bárki személyesen is felkeresheti az érintetteket otthonukban. A helyzet munkahelyi vagy társadalmi hátrányokat is okozhat, és a térképes megjelenítés a személyes biztonságot is veszélyezteti, extrém esetekben akár fizikai támadásokhoz is vezethet. Ez a fajta nyilvános listázás a szabad politikai véleménynyilvánítást is veszélyezteti, mivel az emberek tarthatnak attól, hogy politikai aktivitásuk nyilvános adatbázisokba kerül.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint az interaktív térkép elkészítése bűncselekmény.
„Az eddig rendelkezésre álló információk alapján a hatóság szerint megalapozottan állítható, hogy az ismeretlen személy a személyes és különleges adatok felhasználásával bűncselekményt követett el, éppen ezért haladéktalanul szükséges annak törlése”
– közölte Péterfalvi Attila. Hozzátette, amennyiben a honlapot nem törlik, a a rendelkezésre álló jogi eszközök alkalmazásával lépnek fel.
A NAIH már a térkép megjelenése előtt állásfoglalást adott ki, amelyben világossá tette, hogy bár egy politikai párt informatikai rendszerének sérülékenysége közérdekű ügy lehet, „ez azonban önmagában nem teremt jogszerű alapot arra, hogy az adatbiztonsági hiányosságot kihasználó személy tárolja és nyilvánosságra hozza az adatbázisban szereplő érintettek személyes és különleges adatait”. A hatóság hangsúlyozta, még ha egy párt nem is tett meg mindent az adatok védelméért, az adatok megszerzése és közzététele „jogellenes, és a jogsértés körülményeitől függően akár bűncselekménynek is minősülhet”.
A NAIH a médiaszolgáltatók felelősségére is kitért: az újságírók nem tehetik nyilvánosan elérhetővé a jogellenes adatkezeléssel érintettek személyes adatait, „akár közvetett módon, tehát az adatbázisra vagy a személyes adatokat nyilvánosságra hozó honlapra mutató hivatkozás közlésével” sem. A hatóság szerint az érintettek „kiszolgáltatott helyzetben vannak”, hiszen nem maguk hozták nyilvánosságra adataikat.
Az ügy előzménye, hogy októberben a Tisza Világ alkalmazásból mintegy 200 ezer felhasználó személyes adatai – köztük nevek, lakcímek, telefonszámok, e-mail-címek és földrajzi koordináták – kerültek nyilvánosságra. A botrány akkor éleződött ki, amikor különböző fórumokon és a kormánypárti sajtóban elkezdték listaszerűen közzétenni az érintettek adatait.
Orbán Viktor miniszterelnök november 3-án „azonnali vizsgálatot” rendelt el az ügyben, a kormány pedig nemzetbiztonsági kockázatot is emlegetett. A Tisza Párt szerint nem adatszivárgás, hanem „folytatólagos adatlopás” és „ártó szándékú támadás” történt, rendszereiket ugyanis hónapok óta támadják. Magyar Péter a támadások politikai motivációját hangsúlyozta.
Ismeretlenek egy interaktív térképet készítettek a Tisza PártTisza Világ nevű mobilalkalmazásából kiszivárgott adatbázisból, amelyen földrajzi koordináták alapján, akár utca- vagy házszinten is böngészhetővé tették a mintegy 200 ezer érintett adatait – írta az Index.
Az oldalon név vagy cím alapján is lehet keresni, a rendszer pedig a név és a cím mellett az érintett e-mail-címét is megadja.
A weboldal ugyanakkor valamilyen tiltás alatt áll, a Telekom szolgáltatásán keresztül például nem elérhető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
