HÍREK

Kiderült, mitől robbant be a koronavírus-járvány ősszel Magyarországon

A szakértők szerint túlnyomórészt a külföldről behurcolt vírusfajták kezdtek elterjedni.


Nyilvánosságra hozták a magyarországi COVID-járványt meghatározó vírusváltozatok genetikai vizsgálatának eredményét. Ebben azt vizsgálták, milyen köze van a tavaszi járványnak az őszi, második hullám berobbanásához.

A szakértők szerint az őszi járvány nem a tavasszal kialakult fertőzések lappangásából lobbant be. A nyár közepén hurcolták be újra a vírust - írják az eddigi legátfogóbb magyar tanulmányban.

A napi esetek nyáron július elejétől augusztus közepéig fokozatosan csökkentek, majd újra emelkedni kezdtek. Így az új járványhullám a nyár közepén indult el.

Papp Balázs, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársa szerint:

"Vizsgálatunk azt igazolja, hogy a jelenlegi, második járványhullám nem a tavaszi időszakban kialakult és hazánkban lappangva terjedő fertőzési láncok folytatásaként jött létre. Ellenkezőleg: a határ megnyitását követően, a nyár közepén újbóli behurcolások történtek az országba"

"Kutatási eredményeink arra is rámutatnak, hogy – ellentétben a tavaszi hullámmal – a július–augusztus folyamán behurcolt esetekből jelentős terjedési láncolatok alakultak ki, és

az ősz elején megfigyelt napi esetszám-emelkedés jellemzően ezeknek a korai behurcolási eseményeknek köszönhető. Lényeges különbség a járvány két szakasza között, hogy a 2. hullám kládjai (azaz hazai terjedésű fertőzési láncai) időben sokkal kiterjedtebbek (akár több hónapig is elhúzódik egy-egy vírusváltozat terjedése), és egy-egy klád jellemzően sokkal több fertőzöttet foglal magában"

- magyarázta Kintses Bálint, az SZBK és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársa.

A minták több megyéből érkeztek, "tehát amíg az első hullám lokális maradt, addig a másodikban már van olyan klád is, ami országos kiterjedésű, főleg az észak-keleti régióban. Ez megerősíti a belföldi széthurcolás szerepét abban az időszakban (nyár), amikor még elsősorban a külföldről történő behurcolás megállítására helyeződött a hangsúly (határzár). A tavaszi és az őszi hullám különbségei jól tükrözik, hogy a járványügyi korlátozások fontos szerepet töltenek be a fertőzés terjedésének megakadályozásában, illetve lassításában".

A vizsgálatok szerint az őszi vírusváltozatok túlnyomórészt nem egyeznek a tavasszal terjedő változatokkal. A most jelenlévő vírusok tavasszal más európai országokban bukkantak fel elsősorban.

Forrás: Portfolio.hu

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Ha nem engedik, hogy orosz fűtőelemeket használjunk a paksi erőműbe, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani
A miniszterelnök reagált a Bizottság keddi döntésére az orosz energiahordozók leválásáról. Úgy fogalmazott: „Ez veszélyes, itt össze kell magunkat szedni.”


Orbán Viktor rövid időn belül másodszorra látogatott el egy lakossági fórumra váratlanul. A kedd esti ráckevei fórumot eredetileg nem vele, hanem Pánczél Károly országgyűlési képviselővel és Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel hirdették meg. Amikor azonban a miniszterelnök megérkezett, átvette a szót, és többek között az Európai Unió keddi döntéséről is beszélt. Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot.

Orbán Viktor szerint a REPowerEU terv „arról szól, hogy milyen eszközökkel és milyen határidőkön belül – meglehetősen gyorsan - teszik lehetetlenné, hogy Oroszországtól gázt és olajat tudjunk venni, és még azt is meg akarják tiltani, hogy orosz fűtőelemet használjunk a paksi erőműbe.” Pedig szerinte az volt az eredeti terv, hogy olcsóbbá tegyék az energiát Európában.

Hozzátette:

„ha elrekesztik az orosz gáz és kőölaj behozatali lehetőséget, ha nem engedik az orosz fűtőelemeket, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani. Pénzügyileg nem fog menni, mert akkor máshonnan és drágábban kell beszerezni az energiát.”

Bár azt a kormányfő is elismerte, hogy jogilag megteheti ezt az Unió. Arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy a kérdést nem viszik a miniszterelnökök elé, hanem a Bizottság saját hatáskörében dönt a kérdésről. Megfogalmazása szerint: „Ez veszélyes, itt össze kell magunkat szedni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: Ekkor szállhat fel az első füst
Mutatjuk, mikor érdemes kémlelni a Sixtus-kápolna kéményét.


A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért

az első füst este hét óra előtt nem száll fel

- közölte a szentszéki szóvivő, Matteo Bruni hétfőn.

Csütörtök délelőtt két szavazási kört tartanak: ha már az elsőn sikerül megválasztani az új egyházfőt, akkor a fehér füst fél 11 körül emelkedhet fel.

Ha a szavazás eredménytelen, akkor újabb voksolást tartanak, és azt követően dél körül várható a füstcsík. Csütörtök délután fél hatkor szavaznak, valamint este hét óra körül.

Szerdán a pápaválasztó bíborosok a Vatikánban töltött első éjszaka után, közös imával és a Szent Márta-házban, fél héttől fogyasztható közös reggelivel kezdik a konklávé napját. Az utolsó pillanatig lehetőségük van az egymás közötti egyeztetésre.

A nyolcvan évesnél fiatalabb, pápaválasztásra jogosult 135 bíborosból 133 van a pápai államban: a spanyol Antonio Canizares és a kenyai John Njue betegség miatt lemondta részvételét. A sikeres választáshoz szükséges kétharmados többséget tehát 89 voks adja majd.

A bíborosok gyalogosan mennek át a Szent Péter-bazilikában tíz órakor kezdődő misére, amelyet a hagyomány szerint a megválasztandó pápáért mutat be a bíborosi testület dékánja, Giovanni Battista Re bíboros.

Délután autóbusz viszi át őket az apostoli palotákhoz: fél ötre kell a Sixtus-kápolnába együtt bevonulniuk. A Sixtus-kápolna ajtaját a legfiatalabb pápaválasztó, az ukrán származású Mykola Bychok melbourne-i püspök zárja le.

Az első feladatok között szerepel a szavazatellenőrzők és jegyzőkönyvvezetők kisorsolása: a Vatikán felvételeket adott ki arról a 133, egyenként megszámozott gömbről, amelyek mindegyike egy-egy bíboros nevéhez párosul. Ezek sorsolásával választják ki a szavazást felügyelő testület tagjait.

Nyilvánosságra került a bíborosok szavazási sorrendje is: az első Pietro Parolin lesz. Erdő Péter tizedikként adja le voksát a különböző fordulókon. Németh László, a belgrádi főegyházmegye metropolita érseke, akit tavaly decemberben kreáltak bíborossá, a sorban százegyedikként voksol.

Európát 54, Ázsiát 21, Afrikát 17, Közép- és Dél-Amerikát 21, Észak-Amerikát 21, Óceániát négy bíboros képviseli.

A konklávé eredményét szokás szerint számos találgatás kíséri. A jövőbeli egyházfő tulajdonságait a bíborosok hétfői és keddi ülésének közleménye részletezte, amely szerint "pásztor" pápára van szükség, aki példát mutat emberiességből, aki képes megtestesíteni az egyház irgalmas arcát, közel áll a rászorulókhoz és a sebzett emberiséghez a háborúk, erőszak és erős polarizáció jellemezte korunkban. A bíborosi testület "erőteljesen érzi, hogy lelki vezetőre van szükség, aki irgalmasságot, szinodalitást, reményt képes adni".

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az RTL Híradó megmutatta Schadl György kacsalábon forgó siófoki nyaralóját, amit rég vissza kellett volna bontani – itt van házi őrizetben
Hiába csengettek a háznál, senki nem válaszolt. Pár perc múlva azonban sorra lehúzódtak a redőnyök.


Mint azt mi is megírtuk: végrehajtás indult Schadl György ellen, miután nem volt hajlandó magától visszabontani siófoki nyaralóját. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke, akit korrupciós bűncselekményekkel vádolnak, február óta ebben a nyaralóban tölti házi őrizetét.

A siófoki nyaralóhoz ellátogatott az RTL Híradó stábja is.

Hiába csengettek a háznál, senki nem válaszolt. Pár perc múlva azonban sorra lehúzódtak a redőnyök.

Schadl György és felesége még 2020-ban vette meg ezt a házat 90 millió forintért. A felújítás előtt csak kicsit volt nagyobb, mint a mellette lévő ikerházfél. A nyaralóval a Schadl György ellen folyó büntetőper vádirata is külön pontban foglalkozik. Az ügyészség szerint nem csak szabálytalanul és túl nagyra építették, de a végrehajtók volt elnöke azt tervezte, lefizet egy kormányhivatali tisztviselőt, hogy megkapják a házra az engedélyt.

Tavaly a Blikk hozott nyilvánosságra több lehallgatott telefonbeszélgetést, ezekből az is kiderült, menyit szánt kenőpénzre. „Mindenképpen szánnánk egy 500 ezer, egymillió forintot erre, hogy ez...Ötössel kezdek, jó” - hallható a felvételen. A kormányhivatali dolgozó azóta beismerte a büntetőperben, hogy elfogadott kenőpénzt.

Nemrég azonban kiderült: a házat már 3 éve vissza kellett volna bontani az eredeti méretig, magasságig. A Somogy megyei kormányhivatal az RTL Híradónak azt írta, még 2022 januárjában kezdeményeztek építésrendészeti eljárást, amiben megállapították, hogy az üdülőépület bővítése jogszerűtlenül és szakszerűtlenül történt. Határozatban el is rendelték a visszabontását. És, mert ezt a tulajdonos nem tette meg, 2023 februárjában elrendelték a döntés végrehajtását, amivel a területileg illetékes adóhatóságot keresték meg.

Az RTL Híradó kérdezte az adóhatóságot, hogy áll azóta a végrehajtási eljárás, de adásukig nem válaszoltak.

Egy ingatlanokkal foglalkozó jogász szerint ez egy lassú folyamat, úgy véli, hogy akár hosszú hónapokig is elhúzódhat az ügy, sőt, úgy fogalmazott: az éves nagyságrenden sem lepődne meg. A hatóság először azt várja, hogy a tulajdonos önként hajtsa végre a határozatot. Ha ezt nem teszi, többször kiszabhat pénzbírságot. De ha ez sem vezet eredményre, akár karhatalommal is odamehet és visszabonthatja a házat.

„Három ajánlatot fognak bekérni ezen a területen tevékenykedő vállalkozóktól, a legkedvezőbbel szerződést kötnek és ennek nyomán történik meg a határozat szerinti átalakítás, visszabontás, hasonlók” - fogalmazott Nagy Zoltán.

Az RTL Híradó Schadl Györgyöt is kereste, végül telefonon érték utol, de csak annyit mondott: ő nem közszereplő és nem kíván nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egy jelentősebb séta után az MTA épülete elé vonultak Hadházy Ákossal a tüntetők
A politikus kicsit beszólt a Momentumnak, tartott egy kis rögtönzött városnézést, a megjelentek pedig a politikailag megtámadott Tudományos Akadémiához mentek.


Ahogy arról korábban írtunk, párszáz tüntető jelent meg Hadházy Ákos legújabb tüntetésére. A független – és a Parlamentből kitiltott – országgyűlési képviselő ezúttal a Ferenciek terére hirdette meg a demonstrációt, ahova korábban nem kapott engedélyt.

A megjelentek némi tanácskozás után a Budai rakpart érintésével a Magyar Tudományos Akadémia épületéhez vonultak, hogy szolidaritást vállaljanak a szerintük politikai támadás alatt álló szervezettel. Lezárásokra ezúttal nem került sor, mert a rendőrség az Erzsébet hídon és az egész rakparton gondoskodott arról, hogy a tüntetők ne tudják akadályozni a forgalmat.

Ebből egyébként némi konfliktus is adódott: Hadházy – a szintén megjelent monentumos szimpatizánsokra utalva – arról beszélt, hogy nem érdemes szétszakítani a tömeget azzal, hogy többen megint hídfoglalással próbálkoznak. Hasonlóról a politikus korábban lapunknak is beszélt:

A fent leírtak fotókon így néztek ki (a képekre kattintva galéria nyílik meg):


Link másolása
KÖVESS MINKET: