Kiderült, hogyan oldják meg az oltóanyag szállítását a Liszt Ferenc Repülőtéren

Eltörte a bokáját Medgyessy Péter, miután január 19-én elcsúszott otthona jeges kertjében – írta a Blikk.

Magyarország korábbi miniszterelnökét a baleset után kórházba szállították, és azonnal meg kellett műteni. A hírt megerősítette nevelt lánya, Tornóczky Anita is. „A havon, jégen csúszott el két nappal ezelőtt, eltörött a bokája” – mondta.

A volt kormányfő a kórházi ágyáról arról beszélt, hogy

– mondta, majd hozzátette: „Egyelőre nem kellemes a gyógyulás, fáj is a sérülés, de azért bízom benne, ha letelik a hosszú lábadozási idő, akkor újra rendben lesz minden.” A rögzítésről azt mondta: „Úgy néz ki, gipszet kapok, mindenféle kütyükkel is rögzítik majd a csontot.”

A most 83 éves Medgyessy Pétert nem először operálták, 2021-ben a térdét kellett megműteni. „Egy térdműtétről van szó, egy sebészeti beavatkozásról, amelyet nem lehetett tovább halasztani” – nyilatkozta akkor, szintén a kórházi ágyáról. A mindig is sportos életmódot élő politikus – aki rendszeresen futott, úszott és teniszezett – akkor azt mondta, a sporttal összefüggésben alakult ki nála az ízületi kopás.

Megdöbbent egy háromgyerekes édesapa, amikor fél évvel azután, hogy nagycsaládossá váltak és beköltöztek új otthonukba, azt tapasztalta, hogy a gázszámlájuk egy fikarcnyit sem csökkent. Pedig beadta a nagycsaládos gázárkedvezményre vonatkozó igényét, amit a Magyar Államkincstár jóvá is hagyott. Csalódnia kellett azonban, a valóság nem igazolta a várakozásait – írta a 24.hu. A határozatban egyértelműen szerepelt:

A rejtély kulcsa a kedvezmény elszámolásának módjában rejlik. Minden lakossági ügyfélnek alanyi jogon jár évi 63 645 megajoule kedvezményes árú gáz. Ez átlagos fűtőértékkel számolva körülbelül 1729 köbméternek felel meg. A kedvezményes mennyiséget az úgynevezett rezsiévre, azaz az adott év augusztus 1. és a következő év július 31. közötti időszakra kell érteni. A nagycsaládosokat ezen felül illeti meg a többletkedvezmény: három gyermek esetén további 22 086 megajoule, amivel a teljes kedvezményes keretük 85 731 megajoule-ra (nagyjából 2329 köbméterre) emelkedik. Minden további gyermek után plusz 11 043 megajoule kedvezményes mennyiség jár.

Az MVM a számlázás során ugyanis először mindig az alanyi jogon járó, 63 645 megajoule-os keretet érvényesíti időarányosan.

A cikkben szereplő családnál azonban éppen ez a feltétel nem teljesült. Fél év adatai alapján az éves fogyasztásukat 1500 köbméterre becsülik, ami jócskán az alanyi jogon járó 1729 köbméteres kedvezményes határ alatt van. Mivel a fogyasztásuk nem éri el azt a szintet, ahol a többletkedvezmény életbe lépne, számukra a nagycsaládos státusz nem hoz kézzelfogható anyagi előnyt a gázszámlán.

A kedvezményt akkor tudnák érvényesíteni, ha 1729 és 2329 köbméter közötti mennyiséget használnának fel évente. Ebben az esetben annyit nyernének, hogy az alapkeret feletti részért sem a rezsicsökkentett díj több mint hétszeresébe kerülő piaci árat kellene fizetniük. Ennél olcsóbb azonban a gáz számukra semmiképpen nem lehet.

– vonta le a következtetést az édesapa.

Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán arról beszélt, hogy erőszak nélkül ugyan, de meg akarja szerezni Grönland tulajdonjogát, a beszédben azonban többször is összekeverte a szigetet Izlanddal. Trump azonnali tárgyalásokat sürgetett az ügyben, a területet pedig többször is „jégdarabként” emlegette.

A több mint egyórás beszédben - a BBC gyűjtése szerint - többször is Izlandot mondott Grönland helyett – írta a 24.hu.

Később a NATO-szövetségeseket bírálva úgy fogalmazott, egy támadás esetén a szövetség nem sietne az USA segítségére, „és Izlandéra sem, ezt elmondhatom.” Trump az amerikai tőzsde egy korábbi esését is a szigettel kapcsolatos felvetéseinek tulajdonította: „a tőzsde tegnap Izland miatt zuhant meg először.” A nyelvbotlások sorát azzal zárta, hogy „Izland már most is rengeteg pénzünkbe került.”

Az elhangzottakra európai vezetők, köztük az Európai Bizottság elnöke is elutasítóan reagáltak, és a szuverenitás megsértésének nevezték a felvetést. Dánia és Grönland is megerősítette korábbi álláspontját, hogy a sziget nem eladó. Trump támogatói és egyes republikánus politikusok ugyanakkor stratégiai és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva védik a tervet, és az orosz, valamint a kínai befolyás ellensúlyozásának fontosságát hangsúlyozzák az Északi-sarkvidéken.

Nagy többséggel, 499 igennel szavazta meg szerdán az Európai Parlament azt a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagot, amely egy olyan megoldással valósul meg, hogy abból Magyarország kimaradhat. A döntés lényege, hogy a tagállamok egy csoportja úgynevezett megerősített együttműködés keretében adja a pénzt, így a hitel nem ró pénzügyi kötelezettséget sem Magyarországra, sem Csehországra és Szlovákiára – írta a Telex.

A hitelről még decemberben született politikai alku az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban. Akkor abban állapodtak meg, hogy a kölcsön fedezetét a közös uniós költségvetés mozgástere, vagyis a tervezett bevételek és a valós kiadások közti biztonsági tartalék adja. Az eredeti elképzelés szerint a hitelhez a befagyasztott orosz vagyont használták volna fel, amihez nem is kellett volna egyhangú döntés, a terv azonban főleg a leginkább érintett Belgium ellenállása miatt megbukott.

A javaslatot a magyar képviselők közül egyedül a DK politikusai támogatták. „A magyar jobboldal – kormányon és ellenzékben egyaránt – elárulta Ukrajnát” – jelentette ki egy Facebook-posztban Dobrev Klára. A DK elnöke szerint a hitelnek „nem az európai adófizetők pénze a fedezete, hanem a lefoglalt orosz vagyon. Vagyis Oroszországnak kellene fizetnie a háború rombolásáért – magyaroknak egy fillérbe sem kerül, mégis ezt akadályozták meg.” Ezzel szemben a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői is ellenezték a javaslatot. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke korábban azzal indokolta pártja álláspontját, hogy „nem támogatjuk Európa és hazánk további eladósítását.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig a decemberi csúcs után úgy fogalmazott: „A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk.”

A szerdai parlamenti szavazás fontos lépés volt, de a folyamat ezzel nem ért véget. A kölcsön folyósításához még módosítani kell a közös költségvetési rendeletet is, amihez a tagállami kormányok egyhangú döntése szükséges. A Bizottság tervei szerint a kifizetések a második negyedévtől indulhatnak el Ukrajna felé.