HÍREK
A Rovatból

Kiderült, hogy a Balaton helyett hová vitték a magyar turisták a pénzüket

Miközben a belföldi turizmus csökken, addig a magyarok külföldi utazásaiban nyoma sincs a visszaesésnek.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2023. szeptember 15.



Miközben a belföldi turizmus csökken, a magyarok külföldi utazásaiban nyoma sincs a visszaesésnek: az utak száma ötödével, a kint tartózkodási idő 26 százalékkal emelkedett az első félévben. A külföldön elköltött pénz pedig még ennél is jobban nőtt: egy év alatt 45 százalékkal, 590 milliárd forintra - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

A belföldi turisztikai vendégforgalomban visszaesésről adott számot 2023 első félévében és az első hét hónapjában is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az erről szóló közlésben nem szerepelt, de az azóta frissített adatokból már látszik, hogy miközben az előző év azonos időszakához képest a belföldi turisták vendégéjszakáinak száma 8 százalékkal csökkent, addig a magyarok külföldi utazásaiban szó sincs visszaesésről, minden tekintetben nagy a bővülés.

A Bank360.hu összesítése szerint az idei első hat hónapban a magyar állampolgárok összesen 9,8 millió alkalommal utaztak külföldre, ami mintegy 20 százalékkal meghaladja a 2022 első félévi utazásszámot (de még elmarad a járvány előtti, 2019-es rekordévben regisztrált 11,7 milliótól). A kint tartózkodási idő is nőtt: 21,2 millióról 26,8 millió napra, ami 26 százalékos növekedés.

A külföldi utazásokon elköltött összeg még ennél is jobban megugrott: az egy évvel korábbinál folyó áron számolva 45 százalékkal, 590 milliárd forintra. Ennek túlnyomó részét, 522 milliárd forintot európai országokban hagyták a magyarok, a fennmaradót pedig amerikai és ázsiai államokban. A külföldön elköltött összegben a magyarok már jócskán lekörözték a 2019-es csúcsév első hat hónapját is. Az akkori 406 milliárd azonban még egy sokkal erősebb forint idején vándorolt külföldre.

Ahogy a korábbi években, úgy az idei első félévben is Ausztriába utaztak legtöbbször a magyarok (3,5 millió alkalommal), és a legtöbb időt is itt töltötték el (5,7 millió napot), és összesen 116,8 milliárd forintot költöttek el (míg egy évvel korábban 84 milliárd forintot).

Ausztria messze a legnépszerűbb utazási célpont télen és tavasszal a síelni és kirándulni vágyó magyarok körében. A Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorával kötött szerződések adatai szerint nyáron (június-augusztusban) három tengerparti ország (Horvátország, Olaszország és Görögország) tudta csak megelőzni nyugati szomszédunkat.

Az idei első hat hónapban külföldre tett 9,8 millió utazásból 6,1 millió egynapos út volt, amelyek több mint harmadában vásárolni keltek útra a magyarok. Csaknem minden ötödik utazás célja külföldi munkavégzés volt, amit a rokon- vagy baráti látogatás, illetve a szórakozás-szabadidő-egészségmegőrzés úti cél követett 15-15 százalékos részesedéssel.

A közel 3,7 millió többnapos utazás többségének (43 százalék) szórakozás, szabadidős tevékenység vagy egészségmegőrzés volt a célja, negyedének pedig rokon, barát meglátogatása. Majd a munkavégzés (18 százalék), valamint az üzleti és konferencia út (9 százalék) következett.

Az első félévben elköltött 590 milliárd forintból 455 milliárd többnapos utakra, 135 milliárd pedig egynapos utakra ment el. A legtöbbet a szállásra és vendéglátóipari szolgáltatásokra költötték a kiutazók (az idei első félévben 137 milliárd forintot, míg tavaly „csak” 90 milliárdot), üzemanyagra 56 milliárdot, élelmiszerre és italra pedig 50 milliárdot fordítottak (míg ezekre tavaly 36 milliárdot, illetve 40 milliárdot költöttek el a külföldre utazók).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A kormányszóvivő elhatárolódott Nagy Ferótól, de megjegyezte: „Elgondolkodtató az örökös kettős mérce”
Vitályos Eszter szerint elgondolkodtató, hogy Magyar Péter, Ruszin-Szendi Romulusz vagy Aranyosi Péter kapcsán miért nem emelnek szót, miért nem írnak nyílt levelet „a szemforgatók”.


Tovább gyűrűzik a Nagy Feró körüli botrány. Több ismert ember, politikus is elmondta már a véleményét a zenész Szőlő utcai intézettel kapcsolatos nyilatkozatáról, most pedig a kormányszóvivő is megszólalt.

Vitályos Eszter azzal kezdte a Facebook-bejegyzését, hogy szerinte Nagy Feró zenéje és életműve elvitathatatlan része a magyar kultúrának, és megilleti a tisztelet, mint zenészt, „aki mindig őszintén és szenvedéllyel énekelt arról, amit igaznak hitt”.

„Ugyanakkor nőként, anyaként nem tudok szó nélkül elmenni amellett, ha valaki olyan kijelentéseket tesz, amelyek relativizálják a kiszolgáltatott helyzetben lévők szenvedését. A szavak ereje nagyobb, mint gondolnánk – és ezek a mondatok sokakat sebezhetnek meg újra. Minden ilyen kijelentéstől elhatárolódom”

– jelentette ki.

Mint írta, az erőszak minden formáját elutasítani és elítélni alapvető emberi és erkölcsi kötelességünk, itt azonban kettős mércéről is szó van.

„Ezért is elgondolkodtató az örökös kettős mérce is. Vajon miért nem emelnek szót, miért nem írnak, írtak nyílt levelet a szemforgatók, a tiszás pártelnök által elkövetett családon belüli erőszak ellen? Miért nem hallottuk a felháborodást akkor, amikor Magyar Péter bántalmazta a barátnőjét? Hol voltak a hangos »védelmezők« Ruszin-Szendi Romulusz és Aranyosi Péter agresszív lökdösődésekor? Vagy amikor akasztásra uszítottak a szimpatizánsaik vagy esetleg amikor újságírókat fenyegettek és inzultáltak?”

Vitályos Eszter úgy véli: „a morális igazságosztás nagy lendületében, mikor patikamérlegen mérik, ki mit és miért mond vagy nem mond, talán nem ártana olykor önnönmagukat is mérlegre állítani”.

A Szőlő utcai ügyről a kormányszóvivő azt írta:

„az, hogy mi történt, a bíróság dolga lesz eldönteni, és ha történt bűncselekmény, akkor mi a legszigorúbb büntetést kérjük kiszabni az elkövetőkre!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gyurcsány Ferenc először szólalt meg a távozásáról: 2026-ban akart visszavonulni, de előbb jött el az ideje
Pártja EP-eredményéről és a házasságáról nem árult el részleteket, de bevallotta: a távozásának időszaka őt is megviselte. Nem tartja kizártnak, hogy soha többé nem nyilvánul meg politikai kérdésekben.


Gyurcsány Ferenc a visszavonulása óta először adott interjút, de már a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem beszél politikáról, sem most, sem a közeljövőben. Mint mondta, csak azért nem mondja, hogy soha többé nem fog, mert magának is szokott meglepetést okozni.

A DK korábbi elnöke az ÖT-nek adott interjúban elárulta: anno pár hét alatt született döntés arról, hogy véget vetnek egy hosszú folyamatnak. Arra a kérdésre, hogy összefüggött-e a válása és a lemondása, annyit felelt: „Inkább igen, mint nem.”

Hozzátette: nagyon megviselte, hogy élete két legfontosabb tartóeleme azokban a hetekben egyszerre szűnt meg.

Úgy gondolja, helyes döntés volt, hogy a válását és visszavonulását sem ő, hanem a volt felesége, a DK elnöke, Dobrev Klára jelentette be. A pártnak egyébként továbbra is a tagja maradt.

A beszélgetésben felmerült, hogy a Direkt36 korábban megkereste egy a visszavonulásának körülményeit feltáró cikk kapcsán, de nem nyilatkozott, mert nem akart beszélni a magánéletéről, és politikai kérdésekben sem kívánt megszólalni. Megjegyezte: „a politikai összeomlásról, kínos szerelmi viszonyról és „könnyes búcsúról” értekező írást egyébként nem vette zokon.

„Május nyolcadika óta magánember vagyok” – mondta a volt kormányfő. Hozzátette: közéleti ügyekről nem nyilatkozik, még baráti társaságban sem. Szerinte azzal tudja legjobban segíteni a DK-t, ha nem szólal meg semmilyen politikai kérdésben.

Arra a kérdésre, hogy meddig tart a hallgatás, csak annyit válaszolt: lehet, élete végéig.

Elárulta, hogy eredetileg 2026-ra tervezte a visszavonulását. „A fejemben ez volt. Nagyjából világos, hogy én a magyar politikában mit tudok, mit tudtam csinálni. Ideje volt, hogy befejezzem” – mondta.

Az interjúban szóba került az írói munkássága is. Második könyvének első fejezeteit még a visszavonulása előtt írta meg. Harmadik regénye nem krimi lesz, hanem „a humanista-demokratikus centrumról szól majd, a nyugati civilizációról”, és csupán egy fejezet foglalkozik majd azzal, „miért bukdácsol az európai baloldal”.

Május 8-án Dobrev Klára közölte, hogy a férje lemond minden tisztségéről és visszavonul a közélettől. Akkor azt írta, a politikus azért döntött így, mert

„végleg véget kíván vetni annak, hogy a magyar jobboldal hazug gyurcsányozással próbáljon kimenekülni minden bűne alól”.

Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995-ben házasodtak össze, három közös gyermekük van, de Gyurcsánynak a korábbi házasságából is született két gyereke. A politikus 2004 és 2009 között volt Magyarország miniszterelnöke, majd 2011-től 2024-ig a Demokratikus Koalíció első embere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Sokkoló budapesti lakásárak: egy év alatt 23 százalékos volt a drágulás – és ebben még nincs benne az Otthon Start hatása
Durva a fővárosi drágulás üteme, de negyedéves szinten a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl húzta a sort. Vidéken is fellángolt a kereslet - a panelek nem sokáig maradnak a piacon.


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb lakásárindexe szerint 2025 második negyedévében tovább drágultak a lakások az egész országban. Az adatokból kiderül, hogy Budapesten és több vidéki régióban is gyorsult az áremelkedés üteme.

Budapesten 6,3 százalékkal nőttek az árak a korábbi negyedévhez képest, így az éves növekedés 23,1 százalékra emelkedett. A fővárosban az első negyedévben még 10,6 százalékkal drágultak a lakások, de az éves ütem akkor még 21,1 százalékon állt.

A vidéki városokban is nagyot mentek az árak. A második negyedévben 5,9 százalékos emelkedést mértek, ami azt jelenti, hogy éves szinten már 18,7 százalékos a növekedés. Az előző negyedévben még 7,7 százalékos volt a drágulás, akkor az éves adat 15,4 százalékot mutatott.

A községekben kisebb volt a változás: 2,8 százalékkal lettek drágábbak a lakások a negyedév során. Az éves növekedés itt 10,7 százalék volt, ami némileg elmarad az első negyedévi 12,4 százaléktól.

A régiókat nézve a Dél-Alföld vezet, ott 9,9 százalékkal nőttek a városi lakásárak egy negyedév alatt. A Dél-Dunántúlon 9,8, Nyugat-Dunántúlon pedig 8,4 százalékos volt az emelkedés. Pest megyében 6,9, az Észak-Alföldön 4,8, a Közép-Dunántúlon pedig 4,1 százalékos drágulást regisztrált az MNB.

Egy év alatt a dél-dunántúli városokban ugrottak meg legjobban az árak, ott 26,5 százalékkal kerülnek többe a lakások, mint tavaly. Az észak-magyarországi régióban 11,1, a közép-dunántúliban pedig 13,6 százalékos volt a növekedés. A többi térségben 17 és 23 százalék között alakult az éves drágulás.

Országos átlagban 5,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak a második negyedévben, az előző negyedévi 7,5 százalék után. Az éves növekedés így 17,9 százalékra gyorsult, reálértéken pedig 12,9 százalékkal nőttek az árak.

Az MNB-index mostani adatai azért is meglepőek, mert ezek még az Otthon Start Program július eleji bejelentése előtti időszakból származnak. Az összesítés szerint minden településtípus esetében gyorsult az éves lakásár-növekedés 2025 második negyedévében – állapította meg a Portfolio.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Közel 200 ukrán drónt semmisítettek meg Oroszországban – egy kisbuszt eltaláltak
Orosz tisztviselők szerint újabb dróninvázió érte az országot: Moszkva felé több tucatnyi ukrán drón indult, máshol pedig közel 160-at észleltek és lelőttek. A támadásokban legalább egy ember meghalt.


Orosz tisztviselők szerint a hétvégén újabb dróninvázió érte az országot. Több tucatnyi ukrán pilóta nélküli repülőgép indult Moszkva felé, miközben más régiókban közel 160 drónt észleltek és lőttek le. A támadásokban legalább egy ember meghalt, öten pedig megsérültek – közölte a Reuters.

A hírügynökség a Roszaviatszija hétfői tájékoztatására hivatkozva azt írja, biztonsági okokból egy rövid időre lezártak két moszkvai repülőteret, a Domogyedovót és a kisebb Zsukovszkijt. A hatóságok nem jelentettek komolyabb károkat a főváros területén.

Az orosz védelmi minisztérium szerint 34 „Moszkva felé tartó”, 47 Brjanszk régiója felett repülő, összesen pedig 193 drónt lőttek le Oroszországban. „Egy ukrán drón eltalált egy kisbuszt, megölve a sofőrt és megsebesítve öt utast” – számolt be a Telegramon a brjanszki kormányzó, Alekszandr Bogomaz.

Kijevből egyelőre nem érkezett reakció a támadással kapcsolatban. Ukrajna viszont korábban közölte, hogy támadásai „az Oroszország háborújához szükséges infrastruktúra” kiiktatását célozzák.

Közel négy év telt el azóta, hogy megindult a második világháború óta legvéresebb szárazföldi háború Európában. Oroszország jelenleg Ukrajna energiarendszerét próbálja tönkretenni, Kijev pedig a világ „második legnagyobb olajexportőrének” finomítóit igyekszik kiiktatni.

Mindkét fél tagadja a civilek célba vételét, de a konfliktusban minimum ezrek - többségében ukránok - haltak meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: