Mint arról korábban mi is írtunk, Parragh László korábban többek között azzal az ötlettel állt elő, hogy a vállalkozásoknak egy évig ne kelljen iparűzési adót fizetniük.
Az önkormányzatoknak azonban ez igen komoly bevételi forrás, így nem meglepő, hogy több település vezetője már most élesen bírálja a döntést. A Facebookon azonnal reagáló Tüttő Kata budapesti főpolgármester-helyettes után a hvg.hu-nak nyilatkozott Gémesi György, a a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője, Gödöllő polgármestere is.
Mint fogalmazott, „ötletelni lehet, de komoly számítás kellene, hogy komolyan is foglalkozzunk vele.”
Szerinte az iparűzési adó bevételeinek 80 százalékát önkormányzati és állami feladatokra költik. Amennyiben ezt elveszik, azt az államnak pótolni kell, hiszen a bölcsődéknek és óvódáknak működniük kell jövőre is
– mondta.
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere úgy kezdte válaszát, hogy „válaszunk Parragh László ötletére kategorikus nem”. Majd kifejtette, hogy ez városa esetén a teljes bevételtől való megfosztást jelentené, mert nincs más adóbevételük. Elmondta, hogy bevételeik 90 százalékát, mintegy 9 milliárd forintot jelent most számukra az iparűzési adó.
„Aki ilyen ötlettel áll elő, az nem ismeri a gazdaság működését. Ekkor ugyanis az államnak kellene ezt a bevételt visszapótolnia, azaz az államháztartás teljes megborítását is jelentené”
- jelentette ki Wittinghof, hozzátéve, hogy mintaországnak tekintett Ausztriában a járvány első hulláma alatt 1 milliárd eurót osztott szét a kormányzat az önkormányzatok között.
Mint arról korábban mi is írtunk, Parragh László korábban többek között azzal az ötlettel állt elő, hogy a vállalkozásoknak egy évig ne kelljen iparűzési adót fizetniük.
Az önkormányzatoknak azonban ez igen komoly bevételi forrás, így nem meglepő, hogy több település vezetője már most élesen bírálja a döntést. A Facebookon azonnal reagáló Tüttő Kata budapesti főpolgármester-helyettes után a hvg.hu-nak nyilatkozott Gémesi György, a a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője, Gödöllő polgármestere is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos az Országházból üzent: Objektív mérföldkő lenne, ha a mandátumát át nem vevő Orbán Viktor ellen büntetőeljárás indulna
A független képviselő a mandátuma megszűnése előtt posztban javasolta az összeférhetetlenségi szabályok 2010 előtti állapotának visszaállítását. Szerinte a jelenlegi törvény célja, hogy a képviselők egzisztenciálisan függjenek a mandátumuktól.
A mandátuma megszűnésének előestéjén Hadházy ÁkosFacebook-posztban osztotta meg gondolatait arról, hogy a 2026. május 9-én megalakuló új Országgyűlés hatalmas ünnepségre készül. Ironikusan megjegyezte: „Ahogy hallom, nagy ünnepség készül, hogy ha hidegebb lenne, akkor még talán a befagyott Duna jegét is igénybe kellene venni.” A leköszönő képviselő szerint a lelkesedés és az öröm indokolt, és maga is osztozik benne, de úgy véli, van néhány dolog, amire föl szeretné hívni a közvélemény és az esküt tevő képviselők figyelmét is.
Hadházy Ákos először is azt hangsúlyozta, hogy az új parlament az ellenzékre leadott 3,4 millió szavazatnak köszönhetően legitimnek tekinthető. Ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte a helyzetben van egy komoly ellentmondás.
„Azonban nem felejthetjük el, hogy a nagyszerű eredmény ellenére paradox módon ez mégsem valódi és nem tisztességes választásokon megválasztott parlament.”
Állítása szerint a propaganda, a választási csalások és a Fidesz által diktált választási rendszer miatt
gyakorlatilag egy valódi ellenzék nélküli, egypárti parlament jött létre.
Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz nem politikai párt, hanem egy bűnszervezet maradványa, és a „zsebnáci pártot” sem tartja annak.
Szerinte a Tisza Párt is más eredményt ért volna el egy arányos rendszerben, mert nem működött volna az a logika, hogy aki nem rájuk szavaz, az a Fideszt támogatja. Ebből a különös helyzetből azt a következtetést vonta le, hogy az igazi vitáknak nem a parlamentben, hanem a frakción belül kell majd lezajlaniuk.
Másodszor, a képviselő úgy látja, a holnapi nap nem a rendszerváltás beteljesülését, hanem annak lehetőségét jelenti. „Valójában ez ünnep lesz, de ez az ünnep idézőjelben csak a rendszerváltás kezdetének. a rendszerváltás lehetőségének az örömünnepét fogja jelenteni.”
A helyzetet egy maratoni futás rajtjához hasonlította. „Persze ez sem semmi, sőt, egy maratoni futásindulóit is illik ünnepelni a startvonalnál.”
Szerinte hatalmas és nehéz út vezet még a célig, ami a bűnösök felelősségre vonását és egy valóban tiszta választáson megválasztott parlament megalakulását jelenti.
Ezen az úton szerinte objektív mérföldkövek jelzik majd, hogy jó irányba halad-e az ország, például
Hadházy ilyen mérföldkőnek nevezné, ha a mandátumát át nem vevő Orbán Viktor ellen büntetőeljárás indulna.
Hozzátette, „ilyen mérföldkő lesz az is, amikor az első tiszás gyanús ügyet, mert természetesen előbb vagy utóbb, reméljük, hogy utóbb, lehetnek ilyenek is. Amikor az első ilyen ügyet nem söprik a szőnyeg alá, egy fontos jelzőadója lesz.” További útjelzőnek nevezte az új választási törvényt és az alkotmányozási folyamatot.
Harmadrészt Hadházy Ákos úgy véli, az új képviselőknek óriási a felelőssége, mert egy széteső országot kell újraindítaniuk. Ehhez két gyakorlati tanácsot is adott. „Egyrészt azt javaslom, hogy
merjenek vitatkozni. Merjenek akár veszekedni is a frakción belül.”
Negatív példaként a fideszes képviselőket hozta fel, akik szerinte nem mertek vitázni, aminek „baj lett a vége”.
Másrészt azt javasolta, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat nagyon gyorsan állítsák vissza a 2010 előtti állapotra. Hadházy szerint Orbánék az összeférhetetlenségi szabályokkal azt érték el, hogy a képviselők a mandátumuk alatt csak szűk kivételekkel folytathassanak más kereső foglalkozást.
„Ennek a nagyon alattomos változtatásnak akkor az volt a célja, hogy négy év alatt el lehetetlenül jön a képviselők addigi civil egzisztenciája, és így azok a képviselők kénytelenek legyenek a jól fizető parlamenti székek karfájába kapaszkodni, és így engedelmesen nyomkodni a gombokat, és akár rossz kompromisszumok sorát is megkötni.”
Szerinte a képviselőknek meg kell őrizniük a kötődésüket az eredeti szakmájukhoz, hogy valóban szabadon dönthessenek.
Végül megköszönte az eddigi munkáját segítő támogatást, és a következő szavakkal zárta posztját: „Talán fogunk még egymásról hallani majd. Éljen a magyar szabadság, és éljen a haza!”
A mandátuma megszűnésének előestéjén Hadházy ÁkosFacebook-posztban osztotta meg gondolatait arról, hogy a 2026. május 9-én megalakuló új Országgyűlés hatalmas ünnepségre készül. Ironikusan megjegyezte: „Ahogy hallom, nagy ünnepség készül, hogy ha hidegebb lenne, akkor még talán a befagyott Duna jegét is igénybe kellene venni.” A leköszönő képviselő szerint a lelkesedés és az öröm indokolt, és maga is osztozik benne, de úgy véli, van néhány dolog, amire föl szeretné hívni a közvélemény és az esküt tevő képviselők figyelmét is.
Hadházy Ákos először is azt hangsúlyozta, hogy az új parlament az ellenzékre leadott 3,4 millió szavazatnak köszönhetően legitimnek tekinthető. Ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte a helyzetben van egy komoly ellentmondás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter
Melléthei-Barna Márton visszalépése után a leendő miniszterelnök Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérte fel igazságügyi miniszternek. Magyar Péter szerint a jogászprofesszor a magyar jogász szakma koronázatlan királynője.
Miután Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter elsőszámú jelöltje az igazságügyi miniszteri pozícióra bejelentette visszalépését, a leendő miniszterelnök péntek délelőtt megnevezte, kit kért fel sógora helyett erre a tisztségre.
Az új jelöltet, Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját a magyar jogász szakma koronázatlan királynőjeként mutatta be.
„Professzor asszony elmúlt két és fél évtizedben végzett akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz” - írta Magyar Péter.
Görög Mártát hazánk egyik legkiválóbb jogászprofesszorának tartja, aki a Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Tudományos tevékenysége mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként a felsőoktatás minőségbiztosításában is vezető szerepet játszik.
Miniszteri feladatát Magyar Péter így írta le: „a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása és annak elérése, hogy a törvényalkotás átlátható legyen, és a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg”.
„A következő időszak egyik legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a független ellenőrző intézmények és hatóságok szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen működjenek.
A TISZA-kormány igazságügyi miniszterére vár azon jogi feltételek megteremtése is, amelyek lehetővé teszik a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását és hazahozatalát. Ezen célok elérését segíti majd Dr. Görög Márta felkészültsége, stratégiai szemlélete, kiemelkedő rendszerépítő és intézményvezetői tapasztalata” – olvasható a leendő kormányfő posztjában.
Azt is hozzátette, örül, hogy a TISZA-kormányban az ország egyik legkiválóbb jogásza ülhet Deák Ferenc székébe.
Miután Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter elsőszámú jelöltje az igazságügyi miniszteri pozícióra bejelentette visszalépését, a leendő miniszterelnök péntek délelőtt megnevezte, kit kért fel sógora helyett erre a tisztségre.
Az új jelöltet, Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját a magyar jogász szakma koronázatlan királynőjeként mutatta be.
„Professzor asszony elmúlt két és fél évtizedben végzett akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz” - írta Magyar Péter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez a legnehezebb feladat, amit ma a leendő miniszterelnök bárkinek tud adni” – Melléthei-Barna Márton elmondta, miért lépett vissza a miniszteri poszttól
Az ügyvéd a Válasz Online-nak adott interjúban beszélt döntésének hátteréről. Tisztázta, hogy nem a Magyar Péterhez fűződő rokonság miatt került a Tisza Párthoz, és a barátságuk sem játszott szerepet abban, hogy miniszterjelölt lett.
Miután visszalépett az igazságügy-miniszteri jelöltségtől, Melléthei-Barna Márton a Válasz Online-nak adott interjúban beszélt döntésének hátteréről.
Arra a kérdésre, hogy miért éppen őt kérte fel Magyar Péter, és ő miért fogadta el a jelölést, Melléthei-Barna Márton azt mondta,
nem a rokoni kapcsolat miatt került a Tisza Párthoz. Kiemelte, hogy a kezdetektől a mozgalom része,
már az első stockfotókon is szerepel, és önkéntesként, majd ügyvédként is segítette a pártot. Felidézte, hogy delegált volt a Nemzeti Választási Bizottságban, és számos perben képviselte a közösséget. Azt állítja, Magyar Péter a munkája és a megbízhatósága miatt kérte fel.
„Magyar Péter nem a rokonság vagy a régi barátság, hanem az elmúlt két évben kifejtett munkám és az ebben az időszakban megélt megbízhatóság miatt gondol engem alkalmasnak az igazságügyi miniszteri feladatra és ezért kért fel”
– jelentette ki. Hozzátette, azért vállalta el a feladatot, mert úgy gondolja, alkalmas a szolgálat betöltésére.
„Megyőződésem, hogy a szakmai pályafutásom, a személyes integritásom és az elmúlt két évben végzett munka alapján alkalmas vagyok ennek a szolgálatnak a betöltésére”
– mondta, megjegyezve, hogy érzése szerint ebben a párt vezetői, munkatársai, jogi szakemberei és prominen képviselői is egyetértettek.
Meggyőződésem: ez a legnehezebb feladat, amit ma a leendő miniszterelnök bárkinek tud adni.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a „vejek világa után a sógorok világa jön”, Melléthei-Barna Márton úgy fogalmazott, nem is érti a párhuzamot. Szerinte az ő esetében nem arról van szó, hogy Magyar Péter kedvezni akart volna neki. Hozzáfűzte: „Ez nem kegy, nem »ingyenpénz«, hanem kőkemény szolgálat.” Szerinte „az alapfelvetés is hibás, szó sincs semmilyen analógiáról, de még hasonlóságról sem.” Ugyanakkor elismerte, hogy érzékelte a közvéleményben megjelent, általa hamisnak nevezett percepciót.
„Azért, hogy a Tisza-kormány teljesen tiszta lappal indulhasson, s a nepotizmusnak még a látszata se vetülhessen rá, illetve, mert nekem a hazám sokkal fontosabb bármilyen pozíciónál, a visszalépés mellett döntöttem.”
Arra a kérdésre, hogy a miniszteri poszttal járó apparátusirányítási feladatok átgondolása szerepet játszott-e a visszalépésében, Melléthei-Barna Márton nemmel válaszolt. Állítása szerint alaposan átgondolta a feladatokat. „Ezekre a feladatokra képesnek érzem magam: van vízióm – ami a Tisza víziója –, elkötelezett vagyok és nagyon szeretném, hogy hazánk újra valódi jogállam legyen” – jelentette ki.
Nem azért lépek vissza, mert úgy gondolom, hogy nem lennék alkalmas miniszternek – ilyen kétség egyébként ismereteim szerint másban sem vetődött fel –, hanem azért, mert a saját ambíciómnál nagyságrendekkel fontosabb az ország és a Tisza-kormány érdeke.
Az interjúban elmesélte a Magyar Péterrel való megismerkedését. Elmondása szerint évtizedekkel korábban találkoztak először.
„Magyar Péterrel 1999 szeptemberében, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának gólyatábora felé vezető úton, a vonaton ismerkedtem meg” – részletezte. A barátság egy ulticsatával indult. „Ultiztunk, elnyertem a pénzét, bár lehet, hogy ő erre fordítva emlékszik…” – tette hozzá. Elmondta, hogy Magyar húgával ugyan találkozott egyetemi házibulikban, de a kapcsolatuk csak sokkal később, 2024 őszén kezdődött. „Ahogy a visszalépésemet bejelentő Facebook-posztomban is írtam, kapcsolatunk 2024 őszén kezdődött, egy évvel később házasodtunk össze” – mondta, majd összegezte: „Szóval nem a feleségem révén kerültem a Tisza Párthoz.”
Végül a jövőbeli terveiről is beszélt, miután felvette képviselői mandátumát. „Listán szereztem mandátumot, a listára pedig azért kerültem fel, mert a Tisza Párt elnöksége az elvégzett munkám alapján alkalmasnak gondolt arra, hogy képviseljem a magyar embereket” – mondta. Zárásként kijelentette: „Én az eskümnek megfelelően azon fogok mindennap dolgozni a képviselőségem ideje alatt, hogy Magyarország egy szerethető, demokratikus és európai jogállam legyen.”
„Izgulok, persze” – Győrfi Pál felkészült arra, hogy őt is leválthatják
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője bevallotta: az új kormányzat és egészségpolitika miatt sok ezer emberrel együtt ő is izgul a jövője miatt. Azt is elmondta, hogy a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő kritikákat is magára veszi.
„Benne van a pakliban”, hogy leváltják, és az sem kizárt, hogy egy nő lesz az utódja – mondta Győrfi Pál a László Lilla vezette Legyen az! című vacsora-talkshow-ban. A szóvivő, aki több mint két évtizede az Országos Mentőszolgálat kommunikációs arca nyíltan beszélt a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságokról és a rá nehezedő felelősségről a műsorban, amit az nlc.hu szemlézett.
Győrfi a kormányváltás utáni helyzetet úgy értékelte, hogy az sok ezer egészségügyi dolgozó számára bizonytalanságot hoz.
„Teljesen új kormányzat, teljesen új egészségpolitika és teljesen új állami intézményrendszer alakul ki. Ebben mi lesz az irányvonal? Hát ez most szerintem velem együtt nagyon sok ezer embernek izgalom, úgyhogy izgulok, persze”
– mondta a szóvivő.
Azt sem zárta ki, hogy ha leváltják, női utódja is lehetne.
„Ez abszolút benne van a pakliban. Szerintem egy nő még lehet, hogy olyan szempontból jó választás is lenne, mert ugye, azért mégiscsak az egészségügyben meg az ilyen szolgáltatásokban azért fontos a női habitus, vagy ez a gondoskodó, érzelmes női típus”
– fogalmazott.
Bár elismerte, hogy egy esetleges váltás nem lenne számára könnyű, a józan eszére is hallgat. „Számolok ezzel a lehetőséggel, és valószínűleg túl fogom élni, nem biztos… De ugyanakkor meg a józan eszem azt mondja, hogy szükség van változásra.”
Arról is beszélt, hogy az évek alatt a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő vádakat és kritikákat személyes támadásként éli meg. „Nem tudom szétszedni a dolgot – ha valaki a mentőszolgálatra mond valami rosszat, vagy merül föl valami vád, az egyben Győrfi Pálra is vonatkozik.”
„Benne van a pakliban”, hogy leváltják, és az sem kizárt, hogy egy nő lesz az utódja – mondta Győrfi Pál a László Lilla vezette Legyen az! című vacsora-talkshow-ban. A szóvivő, aki több mint két évtizede az Országos Mentőszolgálat kommunikációs arca nyíltan beszélt a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságokról és a rá nehezedő felelősségről a műsorban, amit az nlc.hu szemlézett.
Győrfi a kormányváltás utáni helyzetet úgy értékelte, hogy az sok ezer egészségügyi dolgozó számára bizonytalanságot hoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
