Kiakadtak a francia kézilabdázók a laza magyar járványügyi szabályok miatt
Vért izzadtak, hogy egészségesen érkezzenek az Európa-bajnokságra. A szállodában viszont maszk nélküli vendégekkel kell egy légtérben tartózkodniuk vagy étkezniük - panaszkodtak a franciák Szegeden.
Kifejezett sokként érte a francia férfi kézilabda-válogatott tagjait az, amit tapasztaltak, miután megérkeztek Magyarországra az Európa-bajnokságra.
Nikola Karabatic arról panaszkodott a Le Figarónak: az egész csapat nagyon szigorú előírásokat követtett az elmúlt hetekben, hogy ne kapják el a koronavírust.
Ezzel szemben itt maszk nélküli vendégekkel vannak egy légtérben a szállodában, sőt, egy helyen is kell enniük. Ez pedig különösen problémásnak tartják a játékosok, mivel a karácsonyt és az újévet a családjuktól távol töltötték a felkészülés miatt, nehogy megfertőződjenek, és lemaradjanak az Eb-ről.
Vincent Gérard azt mondta, hogy bizarr a helyzet, ahhoz képest különösen, hogy a legutóbbi két nagy versenyen Egyiptomban és Japánban milyen szigorú volt a szabályozás.
"Nem biztos, hogy ez korrekt a játékosokkal és stábtagokkal szemben, akik vért izzadnak, hogy jó állapotban érkezzenek meg"
– tette hozzá a játékos. Aki annak ugyan örül, hogy Magyarországon telt házas meccsek lesznek, mert „ez a sport lényege. De milyen áron? Nem tudom. Nem az én feladatom ezt megítélni”.
Guillaume Gille szövetségi kapitány szerint sem elfogadható, hogy ilyen különbség van a nemzetközi szövetség és a rendező ország szabályai között. A kapitány abban reménykedik, az észrevételeik segítik majd a szervezőket, hogy ne sértsék meg a szövetség szabályait.
Nem mindenki lepődött meg azért a Szegeden tapasztaltakon. Kentin Mahé, a Veszprémben játszó francia kézis ezt nyilatkozta: „Ismerem Magyarországot, egyáltalán nem lepődtem meg. Tudjuk, hogy a magyar kormány később hozza meg a döntéseket, mint a szomszédai. Hogy miért? Ezt nem tudom, én nem vagyok politikus.”
Kifejezett sokként érte a francia férfi kézilabda-válogatott tagjait az, amit tapasztaltak, miután megérkeztek Magyarországra az Európa-bajnokságra.
Nikola Karabatic arról panaszkodott a Le Figarónak: az egész csapat nagyon szigorú előírásokat követtett az elmúlt hetekben, hogy ne kapják el a koronavírust.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Blikk: Meghalt a Skóciában eltűnt, majd holtan talált Huszti ikrek édesapja
A lap szerint a 63 éves férfi hétfőn otthonában hunyt el, miután állapota napok alatt rosszabbodott. Az apa alig egy évvel élte túl lányait, Elizát és Henriettát, akiket a skóciai Dee folyóban találtak meg holtan.
Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.
Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.
„Múlt pénteken még megfázásra panaszkodott, de nem látszott, hogy komoly baja lenne. Aztán egyre rosszabbul lett, úgy tudjuk, a tragikus napon lefeküdt aludni, hogy megpróbálja kipihenni a betegséget, de már nem kelt fel többé.”
Lányai, Eliza és Henrietta 2025 januárjában tűntek el a skóciai Aberdeen városát átszelő Dee folyó közelében. Holttestüket hetekkel később, január 31-én találták meg a vízben. A skót rendőrség a halálokot fulladásként állapította meg, és hivatalosan balesetnek minősítette az ügyet, idegenkezűségre utaló jelet nem találtak. Ennek ellenére a közvélemény egy része és a család egyes tagjai is kételkednek a hivatalos magyarázatban. Huszti Miklóst mélyen megviselte a lányai elvesztése és a tragédiát követő ügyintézés terhe. A család a magas költségek miatt végül hamvasztás után, urnában hozta haza az ikreket Magyarországra.
A Blikk szerint az édesapát otthonában, Tornyospálcán helyezik örök nyugalomra. Lányai, Eliza és Henrietta a Pest vármegyei Monor sírkertjében nyugszanak.
Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.
Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter ezt állította, de a Városligeti-tó fenntartói nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el kacsák a gödi akkugyár vendégmunkásainak érkezése után
A politikus először azt mondta, a budapesti állatkertből tűnt el nagyon sok kacsa és aranyhal, később viszont pontosított, a Városligeti-tóra gondolt. Azonban sem a Városliget Zrt., sem a rendészet nem regisztrált tömeges állateltűnést, bejelentés sem érkezett hozzájuk ilyesmiről.
„Amikor a Fülöp-szigetekről idehoztak több száz munkavállalót, és elhelyezték őket mindenféle pénz és ellátás nélkül budapesti munkásszállókon, akkor másnap a budapesti állatkertben nagyon sok kacsa eltűnt. És aranyhal. Mert ezek az emberek éheztek, és ehhez folyamodtak” – mondta Magyar Péter szerdán a bicskei kampánynyitó rendezvényén, amikor a gödi Samsung-gyár botrányáról beszélt.
Később egy kommentben pontosított: az állatkert előtti tóra, vagyis a Városligeti-tóra gondolt. Azt azonban nem árulta el, pontosan mikor történhetett ez, és honnan származnak az értesülései.
A Lakmusz.hu megkeresésére a Városligeti-tó üzemeltetéséért és a közrendért felelős szervezetek egyöntetűen azt állították, hogy nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el állatok a területről. A Városliget Zrt. közölte,
nincs tudomásuk tömeges kacsa- vagy haleltűnésről. Hozzátették, hogy a tavon látható tőkés récék vadon élnek, és szabadon közlekednek Budapest vizes élőhelyei között, a tóban pedig tájékoztatásuk szerint aranyhalak nem élnek.
A halállományért felelős Aranyponty Zrt. igazgatója sem tudta megerősíteni a tömeges állateltűnést, mivel nem kísérik figyelemmel az állomány változását. A Középső-tavat üzemeltető Budapesti Sportszolgáltató Központnál sem tapasztaltak ilyet, az előző nyári szezonban mindössze két elhullott kacsát találtak a területen.
A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz sem érkezett bejelentés az ügyben, és nincs is információjuk arról, hogy ilyesmi történt volna.
A Városligeti-tónál egyébként tilos horgászni. Bár az üzemeltető szerint aranyhalak nem élnek a tóban, egy 2022-es tömeges halpusztulás előtt az RTL hírportálja 50-60 egzotikus halfajt is azonosított a vízben, ezeket vélhetően a lakosság engedte a tóba a házi akváriumokból.
Nem ez az első eset, hogy vendégmunkásokkal kapcsolatban hasonló híresztelés terjed Magyarországon. Korábban több vidéki városban is felröppent a pletyka, hogy külföldi munkavállalók vadkacsákat fognak be, de azokat az eseteket a hatóságok rendre cáfolták.
Magyar Péter bejelentésére Molnár Áron is reagált. A színész-aktivista azért érezte úgy, hogy megszólal az ügyben, mert „aki hülyeségeket beszél, abba bele fogok szállni”. Szerinte gáz, ha azt a feltételezést, hogy valaki – legyen az magyar, filippinó, szír vagy amerikai – éhezésében állatot evett, pártpolitikai célokra használják fel. Úgy látja, hogy „ez az idegenellenességet erősíti, pont azt, amit a Fidesz épít 2015 óta és nem a szolidaritást, az empátiát, vagy az emberséget.”
Magyar Péter kommentben válaszolt Molnár Áronnak, ezt írta: „Láttad te már, milyen körülmények között élnek például a Budapesten dolgozó futárok? Vágod, hogy arról beszéltem, hogy miként használják ki ezeket az embereket és milyen embertelen módon bánnak velük? Ez idegenellenesség? Hagyjuk már...”
„Amikor a Fülöp-szigetekről idehoztak több száz munkavállalót, és elhelyezték őket mindenféle pénz és ellátás nélkül budapesti munkásszállókon, akkor másnap a budapesti állatkertben nagyon sok kacsa eltűnt. És aranyhal. Mert ezek az emberek éheztek, és ehhez folyamodtak” – mondta Magyar Péter szerdán a bicskei kampánynyitó rendezvényén, amikor a gödi Samsung-gyár botrányáról beszélt.
Később egy kommentben pontosított: az állatkert előtti tóra, vagyis a Városligeti-tóra gondolt. Azt azonban nem árulta el, pontosan mikor történhetett ez, és honnan származnak az értesülései.
A Lakmusz.hu megkeresésére a Városligeti-tó üzemeltetéséért és a közrendért felelős szervezetek egyöntetűen azt állították, hogy nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el állatok a területről. A Városliget Zrt. közölte,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
IDEA-felmérés: 10 pontos előnnyel veri a TISZA Párt a Fideszt
A február elején készült felmérés szerint a TISZA a teljes népesség körében 36, a Fidesz 28 százalékon áll, a 10 százalékpontos különbséget a biztos szavazó, pártot választani tudók között mérték. A Mi Hazánk és a DK bejutásával négypárti parlament jöhetne létre az eredmények alapján.
A parlamenti választási kampány előrehaladtával sem csökken a Tisza Párt előnye a kormánypártok előtt. Magyar Péter pártja a teljes népesség körében 8, a biztos szavazó, pártot választani tudók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a Fidesz–KDNP-t – derül ki az IDEA Intézet február elején végzett országosan reprezentatív felméréséből.
Ha most vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a felnőtt népesség több mint egyharmada, 36 százaléka szavazna a Tisza Párt listájára, míg bő egynegyede, 28 százaléka a Fidesz–KDNP-re. A biztos szavazók körében még markánsabb a különbség: itt a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP pedig 38 százalékon áll.
Ha február elején lett volna a választás, négypárti parlament jöhetett volna létre.
A két nagy párton kívül a DK és a Mi Hazánk is elérte volna a frakcióalapításhoz szükséges 5 százalékos támogatottsági szintet. A teljes felnőtt népesség körében a DK és a Mi Hazánk is 4-4 százalékon áll, míg az MKKP-re 3 százalék szavazna.
Az elmúlt egy hónapban a Tisza és a Fidesz–KDNP támogatottsága lényegében nem változott. Jelentős változás viszont, hogy a februári eredmények hosszú idő óta először nem három-, hanem négypárti parlament létrejöttét valószínűsítik. A Mi Hazánk 2025 nyara óta először érte el újra az 5 százalékos parlamenti küszöbértéket a biztos szavazók körében.
A kutatás szerint az elmúlt hetekben sokan találtak pártot maguknak, a „nem tudom/nem válaszolok” tábora 3 százalékponttal csökkent, amiből a kisebb pártok is profitálhattak.
Más intézmények friss kutatásai ugyanakkor eltérő képet mutatnak. A kormányközeli Nézőpont Intézet február eleji mérése szerint listán a Fidesz vezet, míg a 21 Kutatóközpont január végi felmérése az IDEA-nál is nagyobb, 16 százalékpontos Tisza-előnyt mért a biztos szavazók körében. A különbségeket részben az eltérő módszertanok magyarázhatják: az IDEA online, önkitöltős kérdőívet használ, míg más intézetek például telefonos lekérdezést.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait január 31. és február 6. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével.
A parlamenti választási kampány előrehaladtával sem csökken a Tisza Párt előnye a kormánypártok előtt. Magyar Péter pártja a teljes népesség körében 8, a biztos szavazó, pártot választani tudók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a Fidesz–KDNP-t – derül ki az IDEA Intézet február elején végzett országosan reprezentatív felméréséből.
Ha most vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a felnőtt népesség több mint egyharmada, 36 százaléka szavazna a Tisza Párt listájára, míg bő egynegyede, 28 százaléka a Fidesz–KDNP-re. A biztos szavazók körében még markánsabb a különbség: itt a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP pedig 38 százalékon áll.
Ha február elején lett volna a választás, négypárti parlament jöhetett volna létre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a német kancellárral és a lengyel miniszterelnökkel is tárgyal Münchenben
Orbán Anita, a TISZA Párt külügyi szakértője is a pártelnökkel tart. Magyar elmondta, milyen terveik vanna Donald Tusk lengyel kormányfővel, akivel már péntek este találkozik.
Magyar Péter a Facebook-oldalán üzente meg, hogy Münchenbe utazott Orbán Anitával, a TISZA Párt külügyi szakértőjével, ugyanis szombaton részt vesznek a müncheni biztonságpolitikai konferencián. A tervek szerint találkoznak a német kancellárral és több európai állami és iparági vezetővel, akikkel kétoldalú tárgyalásokat folytatnak majd.
Már péntek este lesz egy találkozója Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is - közölte a TISZA Párt vezetője.
Céljuk, hogy a kormányváltás után a legrövidebb időn belül helyreállítsák a lengyel-magyar kapcsolatokat, a "két nép ezeréves barátságának szellemében".
Tervezik a Visegrádi Négyek szövetségének megerősítését is a jövőben, egy erős Közép-Európa kialakításával együtt. Azt is el fogja mondani, hogy Magyarország nem lesz "nemzetközi bűnözők lerakóhelye".
A tárgyaláson szó lesz az uniós pénzek hazahozataláról, és a lengyel-magyar együttműködésről is, gazdasági, védelmi, energetikai, közlekedési, oktatási és kulturális területen is. Egyeztetnek arról is, hogy hogyan tudnak hozzájárulni a mielőbbi ukrajnai tűzszünethez és egy tartós békéhez. Valamint szó lesz a felvidéki és kárpátaljai magyarok ügyéről is.
Magyar Péter azt is bejelentette, hogy kormányváltás esetén a kinevezése után első külföldi látogatása Varsóba vezet majd, a korábbi hagyományoknak megfelelően.
Magyar Péter a Facebook-oldalán üzente meg, hogy Münchenbe utazott Orbán Anitával, a TISZA Párt külügyi szakértőjével, ugyanis szombaton részt vesznek a müncheni biztonságpolitikai konferencián. A tervek szerint találkoznak a német kancellárral és több európai állami és iparági vezetővel, akikkel kétoldalú tárgyalásokat folytatnak majd.
Már péntek este lesz egy találkozója Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is - közölte a TISZA Párt vezetője.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
