Kiakadtak a britek: Boris Johnson egy luxusvillában nyaral és festeget, miközben egy jelentés megállapította, hogy félrekezelte a járványt

A boríték helyét átvették a pozíciók és a kapcsolati hálók – a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az úgynevezett orvosbárói hatalom a hálapénz kivezetése után nem tűnt el, csupán átalakult, és ma a köz- és a magánegészségügy határterületein termeli újra magát.

A szervezet egy kedden közzétett vitairatban tett le konkrét javaslatcsomagot a szerintük rendszerszintű torzulásokat okozó struktúrák lebontására – derül ki a MOK oldalán megjelent anyagból.

A Kamara szerint az orvosbárói hatalom három fő pilléren nyugszik: a pozíció-, a tudás- és az eszközmonopóliumon.

Emellett szorgalmazzák az átlátható, érdemeken alapuló kinevezési rendszert, a felső vezetők számára nyilvános vagyonnyilatkozatot, valamint a beszerzések és a pályázati források elosztásának független auditját. A tudásmonopóliumok megtörésére a tudásmegosztás intézményesítését, a független, alulról szerveződő etikai rendszer létrehozását sürgetik.

A megkérdezettek közel fele számolt be arról, hogy a karrierjét már negatívan befolyásolta ezen szereplők jelenléte, és közel 90 százalékuk várja el a döntéshozóktól a visszaszorításukat.

A felmérés szerint az elmúlt három évben a leggyakoribb torzító hatás az autoriter döntéshozatal, a rokoni kapcsolatok által befolyásolt előmenetel és a betegutak irányítása volt.

A kormányzat korábbi lépése, a hálapénz kriminalizálása és a jelentős béremelés a Kamara szerint történelmi jelentőségű volt, de önmagában nem számolta fel a torz hatalmi viszonyokat.

Az állami várólisták növekedése egyenesen üzletfelhajtó erőként szolgálja az orvosbárókat, miközben az állami pozíciójukat és kapcsolataikat megtartják a betegutak és a kollégák feletti kontroll érdekében.

Sőt, egyes állami intézmények alapítványokon, belsős cégeken keresztül alakítanak ki informális magáncsatornákat. A Kamara szerint mindez súlyos következményekkel jár a betegbiztonságra és az orvosi utánpótlásra nézve.

A MOK szerint a megoldás a strukturális garanciák kiépítése, amelyek megakadályozzák a hatalom informális koncentrációját.

Megállapodás született a kormányoldal és az ellenzék között a parlamenti bizottsági elnöki, alelnöki és tagi tisztségek megosztásáról, amelynek értelmében hat bizottságot vezethet majd az ellenzék.

Az egyezségről Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő keddi tárgyalás után. Tolmácsolta az új kormánytöbbség feltételét is a megegyezéssel kapcsolatban.

– mondta Gulyás Gergely az MTI tudósítása szerint.

Bujdosó Andrea, a Tisza Párt megválasztott parlamenti frakcióvezetője az egyeztetést követően arról beszélt újságíróknak, hogy a bizottsági struktúrában sikerült megállapodniuk, a tárgyalást konstruktívnak nevezte. Úgy fogalmazott, élnek, de nem élnek vissza azzal a felhatalmazással, amit a szavazók bizalmából kaptak. Hangsúlyozta, hogy átgondolták az ellenzéki pártok kéréseit, és nagyvonalúan jártak el.

Azt is elmondta, hogy az alakuló üléshez kapcsolódó egyeztetések következő körét jövő hét keddre tervezik, amikor már az Országgyűlés alelnökeinek, illetve a bizottságok elnökeinek és alelnökeinek személye lesz a téma.

– mondta.

Arról is beszélt, hogy az ülésrenddel kapcsolatban később nyilatkoznak. A házszabály módosítása szükséges ahhoz, hogy az ülésrend változzon, az ezzel kapcsolatos terveikről viszont még nem tudott részleteket megosztani. Bujdosó Andrea azt is közölte, hogy a költségvetés vélhetően később fog a parlament elé kerülni.

A tervezett húsz parlamenti bizottsággal kapcsolatban azt mondta, a bizottsági struktúra leképezi a minisztériumit, emellett lesznek olyan bizottságok is, amelyek állandó részei a parlamenti munkának.

A részletek kidolgozása még hátravan, a Fidesz-KDNP csütörtökön tárgyal a Mi Hazánkkal arról, hogy az ellenzéken belüli tisztségek megosztása pontosan hogyan történjen.

A Mi Hazánk korábban már jelezte, kulcspozíciókat követel a parlamentben, megnövekedett frakciójára hivatkozva.

Nem ez az egyetlen nyitott kérdés, amelyben a leköszönő és az új kormányoldalnak dűlőre kell jutnia. Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn kérte a távozó kormánytól a május 13-án lejáró háborús veszélyhelyzet május 31-ig történő meghosszabbítását.

Gulyás Gergely erre úgy reagált, olyan megoldást fognak találni, ami elfogadható az új kormánynak.

A miniszter jelezte, a leköszönő kormány mindkét megoldásra nyitott.

A pártok közötti egyeztetések már korábban megkezdődtek az új Országgyűlés felállásáról. Ennek keretében Magyar Péter bejelentette, hogy a parlament alakuló ülésének napjára országos rendezvényt hirdetett a Kossuth térre.

Nagy neveket és nagy meglepetéseket ígér az egészségügy átalakításához Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszterjelöltje. A politikus egy kedden közzé tett videóban beszélt arról, hogy már másfél éve dolgoznak a szakmai anyagokon, és hamarosan bemutatják azokat a szakembereket, akikkel a változásokat levezényelnék.

„Az egészségügy, hála istennek, egy olyan helyzetbe került, hogy a munkacsoportjaink több mint másfél éve finomítgatják azokat a szakmai anyagokat, amit természetesen még át kell beszélni a szakmával és a társadalommal is. Az egész minisztériumnak a szerkezetfelállítására én már tavaly, a váci konferencián felhatalmazást kaptam Magyar Pétertől, és onnantól el is indult a folyamat” – mondta Hegedűs.

Elmondta, hogy egy-egy bejelentésre váró név nagy meglepetést is okozhat a társadalomnak.

„Érezzük a felelősséget, hogy ezt nekünk meg kell tudnunk csinálni, egy olyan szemlélettel, ami a fejlett európai és a legjobb gyakorlatok bevonását jelenti Magyarországon” – fogalmazott,

Hegedűs Zsolt nemrég már egy konkrét intézkedést is bejelentett: ígérete szerint július 1-ig leszerelteti a kórházakban működő arcfelismerő kamerarendszereket.

Via 24.hu

Akár már szerdán feloldhatják a magyar vétót az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelkerettel kapcsolatban, miután az uniós nagykövetek mindent előkészítettek a döntéshez. A lépés megnyithatja az utat egy újabb, Oroszország elleni szankciós csomag előtt is, amely teljes tilalmat tartalmazna az orosz olajszállító hajók tengeri szolgáltatásaira – írja a Euronews.

A lap szerint a vétó feloldásához már csak egy egyhangúságot igénylő rendelet vár jóváhagyásra.

Orbán szerint Brüsszelből „jelzések” érkeztek, hogy az olajszállítás hamarosan helyreáll. Ezzel összecsengenek a ma délután napvilágot látott sajtóértesülések is, ami szerint a szállítás már szerdán megindulhat.

Kallas szerint Ukrajnának sürgősen szüksége van a pénzre, ami egyben azt is jelezné Moszkvának, hogy az EU kitart Kijev mellett. Valdis Dombrovskis, az Európai Unió gazdasági biztosa ennél óvatosabban fogalmazott, szerinte nem zárható ki, hogy a vétót még ezen a héten feloldják.

Hangsúlyozta azonban, hogy ha ideiglenesen fenn is marad a vétó, Kijev finanszírozása június elejéig biztosított más szövetségesek hozzájárulásainak köszönhetően.

A tervek szerint Brüsszel 2026-ra fokozatosan 45 milliárd eurót fizetne ki: ebből 16,7 milliárd pénzügyi, 28,3 milliárd pedig katonai támogatás. A fennmaradó 45 milliárd euró 2027-re jutna.