HÍREK
A Rovatból

KFOR: töréseket és égési sérüléseket szenvedtek a magyar és az olasz katonák a koszovói zavargásokban

Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót.

Link másolása

A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR 25 katonája, valamint több civil is megsérült az észak-koszovói zavargások során, amikor a koszovói rendőrség és a KFOR csapatai a helyi szerbekkel csaptak össze.

A KFOR közleményében elítélte az agressziót, és azt írta, hogy az olasz és a magyar KFOR-egységek is indokolatlan támadásoknak estek áldozatul, és többen is megsérültek, a robbanások következtében töréseket és égési sérüléseket szenvedtek.

A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.

Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd. Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

A helyzet hétvégén is feszült volt, ám mivel munkaszüneti napokról volt szó, nem került sor összecsapásra, hiszen senki nem akarta használni az önkormányzati épületeket. Hétfőn viszont a hivatalba igyekvő új polgármestereket a szerbek ismét megállították. A koszovói rendőrség különleges egységei a helyszínre vonultak, ahol könnygázzal igyekeztek feloszlatni a tömeget. A helyzet eszkalációjának megakadályozására kapcsolódott be a KFOR.

Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót.

"A szerb illegális struktúrák, amelyek bűnbandákká váltak, megtámadták a koszovói rendőrséget, a KFOR-t és az újságírókat. Azoknak, akik Vucic utasításait hajtják végre, hogy destabilizálják Koszovó északi részét, szembe kell nézniük az igazságszolgáltatással"

- írta a közösségi médiában Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök.

Zvecanban a koszovói rendőrség könnygázt vetett be a szerbek ellen, a szerbek pedig könnygázzal és villanógránátokkal támadtak a NATO békefenntartóira.

Aleksandar Vucic szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken helyezte a legmagasabb fokú készültségbe a szerb hadsereget, ezt hétfő délután ismét megerősítette.

Péntek esti, televízióban is közvetített rendkívüli sajtótájékoztatóján a szerb köztársasági elnök Albin Kurti koszovói miniszterelnököt tette felelőssé a Koszovóban történtekért. Mint mondta: hónapok óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy Albin Kurtinak csak egyetlen vágya van, mégpedig az, hogy az egész régióban vérontást provokáljon ki, ezt azonban kevesen akarták meghallani.

"Mindezt Albin Kurti szervezte meg azzal a vággyal, hogy nagy összecsapásra kerüljön sor a szerbek és a NATO között, és ő, aki mindezért egyedüliként felelős, moshassa kezeit, és azt mondhassa, hogy semmi köze hozzá"

- részletezte Aleksandar Vucic.

A szerb államfő arra kérte a nemzetközi közösséget, az öt nagyhatalom - Németország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok - vezetőit, hogy próbálják meg "észhez téríteni" Albin Kurtit, mert Szerbia csak békét akar. "De ne csak értelmetlen közleményekkel akarják észhez téríteni, amikor közben megadnak neki mindent, hanem tegyenek lépéseket, mert ha ezt nem teszik, attól félek, hogy mindannyiunk számára késő lesz" - húzta alá.

A helyi szerbektől pedig azt kérte, hogy bármennyire is nehéz, de ne menjenek bele semmilyen összeütközésbe a NATO-val, nem azért, mert bárki is félne, hanem azért, mert a koszovói miniszterelnök éppen ezt akarja elérni. Egyben arról biztosította őket, hogy Belgrád gondot visel rájuk, mindent megtesz a béke megőrzése érdekében, de nem fogja hagyni, hogy üldözzék, elűzzék és gyilkolják a népét.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
1200 körüli tanár felmondásáról és kényszermegoldásokról beszél a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
A kormány által létrehozott szervezet első embere jóval magasabb számot mondott, mint Gulyás Gergely, de még a szakszervezetek várakozásainál is több távozó pedagógusra számít.

Link másolása

1000-1500 közötti tanár felmondásával számol a státusztörvény bevezetése miatt Horváth Péter – erről az Inforádióban beszélt a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Horváth úgy fogalmazott: „Nagyjából úgy tűnik, hogy 1000-1500 közötti számú, nagyjából 1200 pedagógus élt a lehetőséggel, hogy felmentsék”. Pontos adat csak csütörtökön lesz az oktatásügyi államtitkárságtól a Klebelsberg Központ (KK) segítségével, ahová érkezniük kell a felmentésről szóló nyilatkozatoknak.

Országszerte történhettek felmondások, de Horváth Péter szerint Budapesten válthatnak a legtöbben, mert „itt több a lehetőség”. A pedagóguskar elnöke a kormány tagjaival ellentétben a tanárhiányt is elismeri, szerinte

„nem túlságosan nagy az esélye, hogy mindenki azonnal és gond nélkül pótolható”.

Szerinte lehetnek majd csoportösszevonások, szűkülnek a délutáni lehetőségek az iskolában, illetve nőhet a túlóraszám, ami nagy megterhelés lesz, az állományban gyakoribb elfáradást és több megbetegedést is okozhat. Hozzátette:

„Nagyon jó lenne az, ha lenne mégiscsak tartalék a központi költségvetésben, ami lehetővé tenne januártól egy nagyobb béremelést, a 10 százalék a diplomás átlagbérhez való felzárkózást nem tudja megindítani.”

Múlt héten a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 700 lehetséges távozó tanárról beszélt, de még velük kapcsolatban is úgy fogalmazott, lehet, hogy néhányan más iskolába távoznak. Szerinte ez kevesebb, mint az év elején megszokott szám, ami a státusztörvény sikerességét bizonyítja.

A pedagógusok múlt péntekig, szeptember 29-éig mondhattak fel kedvező feltételekkel a sokat vitatott törvény miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Belügyminisztérium: a pedagógusok több, mint 99 százaléka elfogadta az új jogviszonyt
Ennél pontosabb számot egyelőre nem tudnak mondani, mert postán még érkezhetnek felmondások, de azt írták, az már látszik, hogy az oktatás megszervezése sehol sincs veszélyben.

Link másolása

A pedagógusoknak szeptember 29-ig, vagyis múlt péntekig kellett arról nyilatkozniuk, elfogadják-e a státusztörvény kínálta új jogállást, vagy távoznak a közoktatásból.

Megkeresésünkre a Belügyminisztérium azt közölte, mivel a nyilatkozatot 2023. szeptember 29-én éjfélig postán is feladhatták, a postai kézbesítés egy szokásos idejéig végleges adatok nem állnak a rendelkezésükre. Azonban az eddigi adataik szerint

"a pedagógusok több, mint 99 százaléka elfogadta az új jogviszonyt, ezért kijelenthető, hogy az oktatás megszervezése sehol nem veszélyeztetett."

A KSH előzetes adatai szerint a 2022/2023-as tanévben összesen 147.199-en dolgoztak főállásban a köznevelésben és az iskolarendszerű szakképzésben. Az 1 százalékuk nagyjából 1500 pedagógust jelenthet.

Ez közel áll ahhoz a számhoz, amiről a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke beszélt az Inforádióban.

Horváth Péter szerint "nagyjából úgy tűnik, hogy 1000-1500 közötti számú, nagyjából 1200 pedagógus élt a lehetőséggel, hogy felmentsék."

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy gondolja, Budapesten válthatnak a legtöbben, mert a fővárosban "több a lehetőség".

Azok, akik otthagyják a közoktatást, október 31-ig dolgoznak, november 1-től pedig a felmentési idejüket töltik majd. Munkaviszonyuk november végén szűnik meg. Vagyis az iskoláknak egy hónapjuk van, hogy pótolják a kiesőket.

A távozókról végleges adatokat korábban csütörtökre ígért a kormány.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rosszul lett a mentős, saját esetkocsiját riasztották hozzá, de nem tudták megmenteni az életét
Frigyes Gábor 23 éve szolgálta odaadóan hivatását, először a Központi, majd a Pesthidegkúti Mentőállomáson, de a Zsámbéki mentőknek is gyakran besegített.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2023. október 03.


Link másolása

45 éves korában elhunyt a mentős, aki 23 évig szolgálta odaadóan a hivatását.

Az Országos Mentőszolgálat a Facebook-oldalán közölte, hogy Frigyes Gábor még szeptember közepén lett rosszul otthonában.

A mentőshöz rögtön riasztották a saját esetkocsiját. Az életmentők kiemelt figyelemmel látták el kollégájukat, majd kritikus állapotban szállították kórházba, ahol azonnal megoperálták.

Kollégái napokig reménykedtek a gyógyulásban, de a mentőápoló életét végül sajnos nem lehetett megmenteni.

„Gábor 23 éve szolgálta odaadóan hivatását, először a Központi, majd a Pesthidegkúti Mentőállomáson, de a Zsámbéki mentőknek is gyakran besegített. Jellegzetes megjelenése, végtelen türelme és rendkívüli szakmai felkészültsége tette felejthetetlen karakterré, aki több ezer rászorulón segített. Az életmentők október 4-én, 18 órai kezdettel közös gyertyagyújtással búcsúznak bajtársuktól”

– írták a Facebookon.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hajszálnyira leszünk a 30 foktól kedden – október első hetében is folytatódik a nyár
A maximum hőmérséklet nem lesz messze az eddigi rekordtól.
Fotó: Ilo / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. október 02.


Link másolása

Tovább tart az őszi nyár október első napjaiban is.

Kedden a legmagasabb hőmérséklet 23 és 29 fok között alakul az országban

– írja az Időkép.

Az előrejelzés szerint folytatódik a napos, csapadékmentes idő. Kedd hajnalra helyenként párássá, ködössé válhat a levegő, 5 és 14 fok közé hűlhet a levegő. A déli szél feltámad, északnyugaton néhol felerősödik.

A 29 fokos csúcshőmérséklettel egyébként kedden nem sokkal maradhatunk el az október 3-i mindenkori magyarországi melegrekordtól. 2020-ban ezen a napon a Baranya megyei Kémesen 30,8 fokot mértek.

Szerdától aztán néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet, egy hidegfront érkezik. Megnövekszik a felhőzet és elszórtan, főként a délen és délnyugaton eső, zápor, esetleg egy-egy zivatar várható. Az északnyugati szél többfelé megélénkül, helyenként megerősödik. A hőmérséklet azonban még későnyárias marad: napközben 20 és 26 fok közé melegedhet a levegő.

Link másolása
KÖVESS MINKET: