A Momentum képviselője, Bedő Dávid meghívására a Parlamentben járt Karsai Dániel ügyvéd, aki súlyos ALS-betegsége miatt az eutanázia jogáért küzd Magyarországon. Az alkotmányjogász azért ment az Országgyűlés épületébe, hogy kormánypárti képviselőkkel beszéljen az ügyéről, amit a hét elején már Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán is tárgyaltak.
Mint mondta: bármelyik párt meghívását elfogadta volna, nem csak a Momentumét. Karsai ügye a magyar Parlament előtt is napirendi pont volt, de érdemi változás nincs a kormánypártok hozzáállásában. Répássy Róbert fideszes képviselő elmondta: bár együtt éreznek Karsai Dániellel, ahogy minden szenvedővel, de ez nem változtat az álláspontjukon, ami szerint az eutanáziát nem kívánják engedélyezni Magyarországon.
A Párbeszéd képviselője, Szabó Rebeka felháborítónak és cinikusnak nevezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megjegyzését, aki korábban jobbulást kívánt a gyógyíthatatlan beteg Karsainak. A képviselő egyben jelezte: parlamenti vitanapot fognak kezdeményezni az eutanázia kérdésében.
A kormánypárti politikusok közül senki nem élt a lehetőséggel, hogy beszéljen a témáról Karsai Dániellel, aki sajtótájékoztatót tartott az Országházban. A fokozatos fizikai leépüléssel járó betegségben szenvedő jogász elmondta:
„Mindenféle gúnyolódás nélkül azt kérem, mutassuk meg, hogy az alaptörvény mely szakasza tiltja az életvégi döntést. Én nem látok ilyet, de beszélgessünk róla! Az igazságügy minisztérium álláspontja szakmailag nem állja meg a helyét, ez a kérdés magyar alkotmányos szempontból nyitott”.
A Momentum képviselője, Bedő Dávid meghívására a Parlamentben járt Karsai Dániel ügyvéd, aki súlyos ALS-betegsége miatt az eutanázia jogáért küzd Magyarországon. Az alkotmányjogász azért ment az Országgyűlés épületébe, hogy kormánypárti képviselőkkel beszéljen az ügyéről, amit a hét elején már Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán is tárgyaltak.
Mint mondta: bármelyik párt meghívását elfogadta volna, nem csak a Momentumét. Karsai ügye a magyar Parlament előtt is napirendi pont volt, de érdemi változás nincs a kormánypártok hozzáállásában. Répássy Róbert fideszes képviselő elmondta: bár együtt éreznek Karsai Dániellel, ahogy minden szenvedővel, de ez nem változtat az álláspontjukon, ami szerint az eutanáziát nem kívánják engedélyezni Magyarországon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump Jimmy Kimmel kirúgását követeli, aki „leendő özvegynek” nevezte a first ladyt
Az amerikai elnök és felesége nyilvánosan szólította fel az ABC-t és a Disney-t a késő esti műsor házigazdájának elbocsátására. Kimmel azzal védekezett, hogy könnyed viccelődésnek szánta a poént, amely az elnöki pár közti korkülönbségre utalt.
Donald és Melania Trump azonnal kirúgatná Jimmy Kimmelt egy a first ladyre tett, viccesnek szánt megjegyzés miatt.
A népszerű műsorvezető múlt csütörtökön a Fehér Ház Tudósítóinak Vacsoráját parodizálta. A monológban így tréfálkozott:
„Trumpné, olyan ragyogása van, mint egy leendő özvegynek.”
Két nappal később, szombat este lövések dördültek a Washington Hilton szállodánál, ahol a valódi gálavacsorát tartották. A támadás után Donald és Melania Trumpot a titkosszolgálat kimenekítette a helyszínről.
Az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon követelte Jimmy Kimmel azonnali elbocsátását. A műsorvezető viccét egy, a vacsorán történt biztonsági incidenshez kötötte, és „alávaló, erőszakra való felhívásnak” nevezte.
„Jimmy Kimmelt a Disneynek és az ABC-nek azonnal ki kell rúgnia”
– jelentette ki Trump.
Nem sokkal korábban Melania Trump is megszólalt az X-en, ahol azt írta, hogy
„Kimmel gyűlölettel teli és erőszakos retorikája az ország megosztását szolgálja. A családomról szóló monológja nem komédia.”
A first lady azzal vádolta a műsorvezetőt, hogy az ABC mögé bújik, és „gyávának” nevezte.
Jimmy Kimmel a műsora hétfő esti adásában reagált a vádakra.
A poént „könnyed viccelődésnek” nevezte, amely szerinte nem erőszakra buzdított, hanem az elnöki pár közti korkülönbségre utalt.
Egyúttal együttérzését fejezte ki a vacsorán történt lövöldözés miatt.
A szombat este történt lövöldözéssel a hatóságok egy 31 éves, kaliforniai férfit, Cole Tomas Allent gyanúsítanak, akinél egy kézifegyver, egy puska és több kés is volt. A férfit azóta az elnök elleni merénylet kísérletével vádolták meg.
Donald Trump a történtek után úgy nyilatkozott, hogy a támadó „valószínűleg egy elég beteg fickó”, és azt is elmondta, hogy ő egyáltalán nem félt, sőt, kíváncsiságból visszatartotta a testőreit, mert látni akarta, mi történik.
Időpontja volt, ezért magára hagyta az utcán haldokló férfit – drámai esetről számolt be az Országos Mentőszolgálat
A saját programjára hivatkozva nem segített egy életveszélyben lévő emberen. Bár a kiérkező mentők végül sikeresen újraélesztették a beteget, az eset rávilágít a laikus segítségnyújtás elmaradásának kockázataira.
Az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztja szerint a hozzájuk „egyik nap befutó segélyhívás egy drámai, mégis mindennapos jelenetet vázolt fel: egy férfi mozdulatlanul feküdt az utcán, eldőlt kerékpárja mellett”. A mentésirányító a szakmai protokoll alapján azonnal instruálni kezdte a bejelentőt, kérve, hogy ellenőrizze a bajbajutott állapotát. „A válasz azonban mellbevágó volt”, ugyanis a telefonáló határozottan elutasította, hogy segédkezzen.
„A hívó fél mereven elzárkózott a segítségnyújtástól, csupán a bejelentésre volt hajlandó, a közvetlen cselekvéstől időhiányra és sürgős elintéznivalóira hivatkozva határolódott el.”
A diszpécser próbálta meggyőzni a bejelentőt, de „hiába érvelt az életmentő beavatkozás súlya mellett és hiába hangsúlyozta a másodpercek jelentőségét egy esetleges keringésmegállásnál, a vonal túlsó végén a közöny falaiba ütközött.”
A bejegyzés szerint a késlekedésnek súlyos következménye lett.
„A mentésirányító aggodalma sajnos bekövetkezett, a perceken belül kiérkező rohamkocsi már életjelek nélkül találta a beteget.”
A kiérkező egység ennek ellenére megkezdte a küzdelmet a férfi életéért, „ami hosszas küzdelem és számos életmentő beavatkozás után sikerre vezetett és a férfi keringése visszatért.” A helyszíni ellátást követően stabil állapotban szállították kórházba.
A mentőszolgálat hangsúlyozza, hogy a laikus segítség elengedhetetlen. „A mentések sikerességében bajtársaink szakmai helytállása mellett minden esetben elengedhetetlen szerepe van azoknak a bátor, segítőkész laikusoknak, akik a mentésirányítás utasításai alapján megkezdik a betegek ellátását a mentők kiérkezéséig, jelentősen növelve ezzel a túlélés esélyét.”
„A segítségnyújtás nem merül ki a mentőhívásban, kérjük, soha ne hagyjátok magukra segítségre szoruló embertársaitokat, szükség esetén kezdjétek meg az elsősegélynyújtást!”
Azt kérik: „segítsetek, hogy segíthessünk: köszönjük a hétköznapi hősöknek, hogy vagytok!”
Az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztja szerint a hozzájuk „egyik nap befutó segélyhívás egy drámai, mégis mindennapos jelenetet vázolt fel: egy férfi mozdulatlanul feküdt az utcán, eldőlt kerékpárja mellett”. A mentésirányító a szakmai protokoll alapján azonnal instruálni kezdte a bejelentőt, kérve, hogy ellenőrizze a bajbajutott állapotát. „A válasz azonban mellbevágó volt”, ugyanis a telefonáló határozottan elutasította, hogy segédkezzen.
„A hívó fél mereven elzárkózott a segítségnyújtástól, csupán a bejelentésre volt hajlandó, a közvetlen cselekvéstől időhiányra és sürgős elintéznivalóira hivatkozva határolódott el.”
A diszpécser próbálta meggyőzni a bejelentőt, de „hiába érvelt az életmentő beavatkozás súlya mellett és hiába hangsúlyozta a másodpercek jelentőségét egy esetleges keringésmegállásnál, a vonal túlsó végén a közöny falaiba ütközött.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péterrel tárgyalt a Richter vezére, egyelőre nem fizetnek osztalékot az MCC-nek
Orbán Gábor, a gyógyszercég vezérigazgatója egy konferencián közölte, hogy készek elhalasztani az osztalékfizetést. Ezzel az uniós viták rendezését segítenék, amelyek a magyar egyetemi autonómia miatt zajlanak.
A Mol után a Richter Gedeon Nyrt. is kész elhalasztani az osztalékfizetést, hogy ezzel segítse az új kormányt az Európai Unióval folytatott viták rendezésében – jelentette be Orbán Gábor, a gyógyszercég vezérigazgatója egy konferencián.
A lépés hátterében a magyar egyetemi autonómia körüli uniós viták állnak. Az osztalék visszatartásával a kormányközeli alapítványok, például a Matthias Corvinus Collegium sem jutnának hozzá a nekik járó milliárdokhoz. Magyar Péter a választást követő héten jelezte, hogy a Mol után a Richter vezetését is meg fogja keresni ebben az ügyben.
Orbán Gábor elmondta, hogy a napokban egyeztetett a leendő miniszterelnökkel. Magyar azt kérte tőle, hogy amíg nem rendeződik az uniós tárgyalások szempontjából kiemelt fontosságú egyetemi autonómia kérdése, addig lehetőleg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis kekvák irányába halasszák el az osztalékfizetést.
A gyógyszercég vezérigazgatója a konferencián hangsúlyozta, hogy a Richter meg fogja találni a jogszerű és piackonform megoldást az osztalék visszatartására a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő tehetséggondozó intézmény felé is – írja tudósításában a Telex. A bejelentésre a Richter árfolyama eséssel reagált, a részvény 1,7 százalékos mínuszban állt a nap folyamán.
A Richter szerdán tartja éves rendes közgyűlését, ahol a részvényesek döntenek az igazgatóság osztalékjavaslatáról.
A cég a tavalyi év után a rendes osztalékon felül extra osztalékot is fizetne, összesen 120 milliárd forintot.
Ebből a Matthias Corvinus Collegium a 10 százalékos részesedése alapján 12 milliárd forintra számíthatna, és további 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a vele szoros kapcsolatban álló Maecenas Universitas Corvini alapítvány is.
Nem a Richter az első nagyvállalat, amely hasonló lépésre szánja el magát. Korábban a Mol igazgatósága javasolta az osztalék kifizetésének harmadik negyedévre tolását, miután Magyar Péter Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóval tárgyalt.
A Mol után a Richter Gedeon Nyrt. is kész elhalasztani az osztalékfizetést, hogy ezzel segítse az új kormányt az Európai Unióval folytatott viták rendezésében – jelentette be Orbán Gábor, a gyógyszercég vezérigazgatója egy konferencián.
A lépés hátterében a magyar egyetemi autonómia körüli uniós viták állnak. Az osztalék visszatartásával a kormányközeli alapítványok, például a Matthias Corvinus Collegium sem jutnának hozzá a nekik járó milliárdokhoz. Magyar Péter a választást követő héten jelezte, hogy a Mol után a Richter vezetését is meg fogja keresni ebben az ügyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feljelentést tett az NKA átláthatatlan támogatásai miatt a Független Előadó-művészeti Szövetség
A FESZ közleményben jelezte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen tett feljelentést különösen jelenős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt. Szerintük a támogatások odaítélése átláthatatlan volt.
A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közleményt adott ki arról, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél különösen jelenős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt.
A szervezet emlékeztet rá, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) április 24-én közzétette a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumának 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között meghozott támogatási döntéseit.
A nyilvánosan elérhető információk alapján a Kollégium működésére vonatkozó alapvető adatok – így különösen a tagok személye, a működés célja, a döntéshozatal rendje és a rendelkezésre álló források nagysága – nem hozzáférhetőek az NKA honlapján.
A közzétett adatok szerint a Kollégium összesen 17,6 milliárd forint támogatásról döntött 1088 esetben.
„E döntések közül mindössze két esetben volt azonosítható meghívásos pályázati eljárás, a többi támogatás esetében nem található nyoma sem nyilvános, sem meghívásos pályázati felhívásnak” – mutatnak rá.
A FESZ-ben a hozzáférhető információk alapján felmerült a gyanú, hogy „nem került sor nyílt vagy meghívásos pályázatok közzétételére”.
A szervezet gyanúja szerint lehetséges, hogy „a pályázati lehetőségekről egyes szereplők előzetes, közvetlen értesítést kaphattak”.
A FESZ szerint emellett a pályázói kör és a versenyfeltételek nem voltak átláthatóak, a döntéshozók személyét nem hozták időben nyilvánosságra, és egyes kedvezményezettek politikai kommunikációban is feltűntek, ami a szervezet szerint indokolja a támogatások felhasználásának vizsgálatát. A közleményben hangsúlyozzák: „a hatályos jogszabályok értelmében a pályázatok adatait és a támogatási döntéseket meghatározott határidőn belül nyilvánosságra kell hozni, biztosítva ezzel a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.”
A szövetség szerint a jelen esetben ezen követelmények teljesülése nem állapítható meg egyértelműen, ezért „várjuk, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség megtegye a megfelelő intézkedéseket és késlekedés nélkül kivizsgálja a feljelentés tárgyát.”
A napokban terjedt el a hír a sajtóban, hogy az NKA az érintett szakmai kollégiumokat megkerülve, közel 12 milliárd forintot oszthatott szét a Fideszhez köthető gazdasági, közéleti és művészeti szereplőknek. Az értesülések szerint kormánypárt az NKA-n keresztül fizethette ki a 2026-os választási kampányában részt vevő influenszereit.
Hankó Balázs kulturális miniszter a vádakra reagálva azt közölte, hogy a támogatások odaítélése minden esetben szabályozott pályázati eljárás keretében, meghatározott szakmai szempontok alapján történt. Azt is hangsúlyozta, hogy a támogatásokból nem „csorgattak vissza” semmit a választókerületi kampányába.
A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közleményt adott ki arról, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél különösen jelenős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt.
A szervezet emlékeztet rá, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) április 24-én közzétette a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumának 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között meghozott támogatási döntéseit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
