HÍREK
A Rovatból

220 millióért autóztak közpénzből tavaly a parlamenti képviselők, a fideszesek toronymagasan vezetnek a költésben

A keretből nemcsak üzemanyagot, hanem autópálya-matricát és BKK-bérletet is fizettek a képviselők. A 75 kormánypárti politikus 152 milliót, a 48 ellenzéki 66 milliót számolt el.


Tavaly 219,5 millió forintjába került az adófizetőknek a parlamenti képviselők autózása. A 199 honatya közül 124-en számoltak el ilyen jellegű költségeket, a keretből pedig nemcsak üzemanyagra, hanem autópálya-matricára, autómosásra, AdBlue adalékanyagra, sőt, BKK-bérletekre is lehetett költeni – írta meg közérdekű adatigénylésére hivatkozva a Népszava.

A költési rangsort 2025-ben ismét a fideszes Hörcsik Richárd vezeti 4 415 753 forinttal; a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei politikus választókerülete az egyik legtávolabbi Budapesttől.

A második helyen a szintén kormánypárti, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből ingázó Tilki Attila végzett 4 137 263 forinttal. A dobogó harmadik fokára Szabó Zsolt, Heves megye fideszes képviselője állhatott 3 561 339 forinttal, noha az ő választókerületének központja, Hatvan jóval közelebb van a fővároshoz.

Az ellenzéki képviselők közül a Párbeszéd frakciójában ülő független Berki Sándor költötte a legtöbbet: 2,5 millió forintos elszámolásával a lista 19. helyét szerezte meg. A legkevesebbet Harangozó Tamás, az MSZP képviselője számolta el: szerény, 75 ezer forintos költése még egy tizenkét havi budapesti felnőttbérletre sem lenne elég.

Pártbontásban is látványos a különbség: a kormánypárti képviselők költése több mint duplája volt az ellenzékiekének. A 75 kormánypárti honatya összesen 152,2 millió forintot, míg 48 ellenzéki képviselő 66,1 milliót használt fel. Ritter Imre német nemzetiségi képviselő 1,2 millió forintot számolt el.

A képviselői juttatás nagyságát az állandó lakóhely és Budapest közötti távolság, valamint egy két évvel ezelőtti törvénymódosítás óta a választókerület mérete is befolyásolja. Egy Budapesten élő képviselő havonta 2500 kilométerre elegendő keretet kap, de a távolság és a körzetméret növekedésével a havi elszámolható összeg akár a félmillió forintot is elérheti. Az Országgyűlés Hivatala és a MOL között egy 2027. január 31-ig tartó keretszerződés van érvényben, amely három év alatt nettó 744 millió forintos üzemanyagkeretet biztosít a képviselőknek és a frakcióknak. Ebből a 199 képviselőnek összesen 406 milliós keretösszeg jut.

A képviselők alapfizetése a bruttó átlagbér háromszorosa: ez 2025-ben 2 millió forintot tett ki, idén márciustól pedig várhatóan 2,18 millió forintra emelkedik. Ezt a bizottsági tisztségek után járó díjak tovább növelhetik, így a keresetük elérheti a 2,6 millió forintot is.

Az üzemanyag-költségtérítés ezen felül jár, csakúgy, mint a lakhatási, irodabérlési és alkalmazotti bértámogatás.

A magas kormánypárti költéseket a Fidesz-frakció azzal indokolta, hogy a képviselői munkához hozzátartozik a választókerületek rendszeres látogatása. „Lehet, hogy a belvárosból ez furán hangzik, de a képviselők munkájához hozzátartozik, hogy ismerjék és rendszeresen felkeressék a választókerületükhöz tartozó falvakat és városokat” – nyilatkozta korábban Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője. Hozzátette: „Azt nem ígérjük a jövőben sem, hogy korlátozzuk a képviselőink mozgását.”

Ezzel szemben Hadházy Ákos független képviselő egy korábbi helyzetben, amikor megvonták tőle a kártyát, más hozzáállást mutatott: „A benzinkártya megvonása miatt Pestre vonattal fogok járni…”.

A most közölt 220 milliós összeg ráadásul nem fedi le a teljes képet, mivel nem tartalmazza azoknak a parlamenti tisztségviselőknek és kormánytagoknak a közlekedési költségeit, akik hivatali autót használnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Szőlő utcai ügy túlélője szerint elfogadhatatlan, hogy Tuzson Bence visszaülhet a parlamentbe
A Babák című dokumentumfilm szereplője szerint ha egy igazságügyi miniszter nem képes emberi és felelős választ adni, akkor nincs helye a törvényhozásban. Állítása szerint amikor Tuzson azt mondta, hogy a Szőlő utcai ügynek nincs kiskorú áldozata, az ő tanúvallomása már a Nemzeti Nyomozó Irodánál volt.


Jámbor András, a parlamentből távozó országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán osztotta meg „Lili”, a Szőlő utcai ügy egyik áldozatának írását, aki az RTL Babák című dokumentumfilmjében is szerepelt.

Lili azt állítja, hogy mire Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, hogy az ügynek nincs kiskorú áldozata, az ő tanúvallomása már a Nemzeti Nyomozó Irodánál volt. Szerinte a hatalom ezzel „egy mondattal letörölte a létezését”.

Ezek után elfogadhatatlannak nevezte Tuzson Bence parlamenti visszatérését. „Nem tudom elfogadni, hogy Tuzson Bence bármilyen módon visszaüljön a parlamentbe” – írta. Szerinte miközben a közbeszéd áldozatokról és felelősségről szól, nem ülhetnek a hatalomban azok, „akiknek lett volna hatalmuk kérdezni, cselekedni és számon kérni”.

Hangsúlyozza, hogy nem politikai ügyet akart az esetből. „Nem utólag találtam ki. Nem politikai ügyet akartam csinálni belőle. Elmondtam, amit átéltem. Elmondtam a hatóságoknak is. És mégis azt kellett hallgatnom, hogy nincsenek kiskorú áldozatok.”

Ezután arról ír, milyen érzés volt ezt túlélőként hallani:

„Azt, hogy hiába próbálod végre kimondani az igazságot, valaki a hatalom legmagasabb szintjéről egyszerűen letörli a létezésedet egy mondattal.”

Lili szerint az ügy súlyát sokan nem értik meg. „A Szőlő utcai ügy nem egy »botrány«. Nem kommunikációs hiba. Nem politikai kellemetlenség. Hanem gyerekek élete. Emberek élete. Elhallgatott évek.”

Úgy véli, ha egy döntéshozó ebben a helyzetben nem képes megfelelő választ adni, akkor nincs helye a törvényhozásban.

„Ha egy igazságügyi miniszter, egy kormánytag, egy döntéshozó ebben az egészben nem képes világos, emberi és felelős választ adni, akkor ne legyen ott, ahol törvényekről, igazságról és felelősségről döntenek.”

Írását azzal a gondolattal zárja: „Mert nem az erőszak a legrosszabb, hanem a közöny.” Azt is hozzátette, hogy ezt a közönyt a továbbiakban nem fogja csendben nézni.

A Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatója és több társa ellen 2024 vége óta folyik nyomozás, amit az ügyészség 2025 őszén vett át. Az ügyészségi közlések és a sajtóban megjelent vallomások alapján az intézetben éveken át súlyos fizikai és szexuális bűncselekmények gyanúja merült fel. Az ügy akkor kapott új lendületet, amikor „Lili” a hatóságoknak átadott olyan belső kamerafelvételeket, amelyeken a bántalmazások láthatók.

A kormányzat képviselői eleinte tagadták a kiskorúak érintettségét. Később az ügyészség már 15 kiskorú sértettet azonosított. A nyomozás legfrissebb fejleménye, hogy a bíróság április közepén két hónappal meghosszabbította a volt igazgató és három gyanúsított-társa letartóztatását.

Múlt héten megszólalt az ügy koronatanúja, aki elmondta, elmondta, miket csinált vele a volt igazgató.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péterék elindultak Brüsszelbe, hogy az uniós pénzekről tárgyaljanak
Magyar Péter és Orbán Anita szerdán Brüsszelbe utazott, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével egyeztessenek. A megbeszélések központi témája a befagyasztott uniós források felszabadítása.


Magyar Péter szerda reggel Orbán Anitával együtt elindult Brüsszelbe, hogy az egyelőre elérhetetlen uniós pénzek megszerzéséről tárgyaljon.

„Úton Brüsszelbe. Tárgyalásokat folytatok az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével”

– írta Facebook-bejegyzésében, amihez egy képet is csatolt, amin a repülő mellett áll napszemüvegben. A leendő kormányfő hozzátette, egyértelmű céllal érkezik: „Tudjuk a feladatunkat: hazahozzuk a magyaroknak járó uniós forrásokat.”

Orbán Anita, akit Magyar Péter nemrég miniszterelnök-helyettesnek nevezett ki, szintén posztolt az indulás előtt: egy közös képet osztott meg a Tisza Párt elnökével már a repülőn ülve.

A megbeszéléseket megelőzően az Európai Bizottság egy magas szintű delegációt küldött Budapestre, hogy felgyorsítsák a források felszabadításának folyamatát. Magyar Péter korábban már telefonon is beszélt Ursula von der Leyennel, aki a hírek szerint három konkrét feladatot szabott a pénzekért cserébe. Orbán Anita egy csapattal már Brüsszelben is tárgyalt az uniós pénzekről.

Magyar Péter szerint a megállapodás érdekében többek között vállalják a korrupcióellenes fellépést és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. A Tisza elnöke szerint a gazdaság beindításához nélkülözhetetlenek ezek a pénzek, ezért nincs vesztegetnivaló idő.

Magyar Péter azt ígérte, a tárgyalások után tájékoztatást ad majd az eredményekről. Mint írta: „Hamarosan jelentkezem.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely bejelentette, kik lesznek a Fidesz frakcióvezető-helyettesei
Még a hétfői alakuló ülésen döntöttek a hét új frakcióvezető-helyettes és egyben szóvivő kinevezéséről. Gulyás Gergely szerint a céljuk, hogy a „nemzeti oldalt támogató” választók véleményének adjanak hangot.


Gulyás Gergely Facebookon jelentette be, hogy hét frakcióvezető-helyettest neveztek ki a Fidesz-frakció hétfői alakuló ülésén, akik egyben szóvivők is lesznek.

Az új tisztségviselők Hegedűs Barbara, Koncz Zsófia, Bencsik János, Gyopáros Alpár, Németh Balázs, Szűcs Gábor és Zsigó Róbert.

A frakcióvezető úgy fogalmazott, ők „adnak majd hangot a nemzeti oldalt támogató két és fél millió választópolgár véleményének és lesznek kritikus, de korrekt szószólói az ellenzéki politikának.”

Gulyás azt is közölte, hogy „a Fidesz megújult parlamenti frakciója a normalitást fogja képviselni az Országgyűlésben, konstruktív ellenzéki szerepre és az egész ország érdekeit szolgáló munkára készül.”

Képeken mutatjuk az új fideszes frakcióvezető-helyetteseket:

A választási vereség után Orbán Viktor rendkívüli bejelentést tett, miszerint nem veszi át mandátumát, a frakció vezetését pedig Gulyás Gergelyre bízta. Hétfőn meg is alakult az új Fidesz-frakció.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ez volt az Orbán-kormány hatalmi visszaélésének szimbóluma” – így reagált az újságírókat védő szervezet a Panyi-ügy lezárására
A Bizottság az Újságírók Védelméért nevű nemzetközi szervezet üdvözölte, hogy elutasították a Panyi Szabolcs elleni kémkedési feljelentést. Szerintük a vádak eleve alaptalanok voltak.
DKA - szmo.hu
2026. április 29.



Kedden érkezett a hír, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda elutasította a Panyi Szabolcs ellen kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést. Az Orbán-kormány azzal vádolta az oknyomozó újságíró, hogy külföldi titkosszolgálatoknak szolgáltatott adatokat, egyebek mellett kiadta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonszámát. Ifj. Tényi István szintén feljelentést tett tiltott adatszerzés, hazaárulás és kémkedés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.

A rendőrség szerint azonban a beadványok nem tartalmaztak egyetlen olyan információt sem, amely alátámasztotta volna a vádat.

Erre reagált a Bizottság az Újságírók Védelméért (Committee to Protect Journalists, CPJ) nevű szervezet egy Facebook-posztban. Mong Attila tényfeltáró újságíró, a CPJ európai képviselője nyilatkozatában üdvözölte a magyar hatóságok döntését, amely szerinte egy új korszak kezdetét jelentheti. Hangsúlyozta, hogy a vádak alaptalanok voltak, amelyekből eleve nem kellett volna rendőrségi ügyet csinálni.

Mong szerint

az ügy jól példázza, hogyan élt vissza a leköszönő Orbán-kormány az állami hatalommal, hogy megfélemlítse a független médiát és elkerülje a számonkérést.

A nyilatkozat végén a CPJ képviselője reményét fejezi ki a jövőre nézve, és egyben elvárásokat is megfogalmaz a magyar hatóságok felé.

„Reméljük, hogy ez a döntés egy új korszak kezdetét jelzi, amelyben a magyar hatóságok véget vetnek a múlt elnyomó gyakorlatainak, és érvényt szereznek a jogállamiságnak és a sajtószabadságnak”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk