HÍREK
A Rovatból

Karikó Katalin: „Ránéztem erre a táblázatra, és mondom, mi ez?”

A magyar biokémikus a Telexnek elmesélte, mit gondolt első pillanatban a kormány vakcinatáblázatáról, kell-e tartani az indiai mutációtól, és mikor lehet szerinte vége a járványnak.


Karikó Katalin a Telexnek adott interjúban elmesélte, mit gondolt, mikor meglátta a kormány által közölt vakcinák hatékonyságáról szóló táblázatot.

"Úgy történt, hogy Atlantában át kellett szállnom, és amíg vártam a csatlakozást, ránéztem erre a táblázatra, és mondom, mi ez? Ha valaki öngyilkos akar lenni, ez alapján kér egy Pfizer-vakcinát, és azt hiheti, meghal tőle"

- mondta a világhírű magyar kutató biológus, biokémikus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora.

A beszélgetésben elmondta, hogy azért "nem úgy nézett ki, hogy bárki nagyon elrettentett volna" a közölt adatsor.

A táblázatot több szakember is bírálta, a kormány azonban nem vonta vissza, és a többek által felvetett adatokkal sem egészítette ki.

A tudós elárulta, hogy "félálmosan írtam rá egy választ, de nem kellett volna. Egy kollégám mondta egyszer, hogy soha semmi ilyen politikai dologba ne köss bele, ne legyél benne, mert belerántanak, és akármit mondasz, mindenbe belekötnek".

A magyar védekezésről is kérdezték, arról, hogy szerinte nagyon jól állunk az oltások miatt, vagy gond van, mert Magyarország világelső a halandóságban? Erre azt válaszolta:

"A tudományban is van, hogy ugyanarra nézünk, de mást látunk benne.

A tudományban az a jó, hogy ezeket megbeszéljük, és a vita a tudományos fejlődés alapja.

Nem csak itt polarizált a nép, az Egyesült Államokban is. Ha a CNN-ben nézed a BLM-et, ott békésen menetelnek, ha a Foxot, ott fosztogatnak. Az igazság mindig a kettő között van. Akik csőlátással gondolkodnak, képtelenek odafigyelni, hogy a másik véleményben is van valami, nem látják, hogy lehet, hogy a kormánynak és az ellenzéknek is igaza van. Én csak biokémikus vagyok, de jó lenne, ha lenne valódi párbeszéd"

- mondta Karikó Katalin.

Megkérdezték azt is, hogy mikor fog ünnepelni. Erre azt mondta, hogy csak akkor fog ünnepelni, ha vége lesz a járványnak.

"Nem látok okot, hogy különösebben ünnepeljek, egyébként sem vagyok nagy ünneplős, én a laborban sem tartottam pezsgőt behűtve, mint sokan mások. Csak örül az ember, hogy működik, amit csinált, és már gondolkodik, hogy mi lesz a következő".

Az interjúban beszélt arról is, hogy ha ilyen tempóban zajlik az oltás, akkor nyárra nagyjából rendben lehetünk, mert ha nem tud a vírus szaporodni, akkor nem fog mutálódni, és vége lesz. Az oltás szerinte legalább fél évig védelmet nyújt, de lehet, hogy jóval tovább is.

Az indiai mutánsról úgy vélekedett, hogy minden "variánst vizsgálunk. De a dupla variánosokról az eddig vizsgálatok azt mutatják, hogy a kettős mutáció a vírus esélyét rontja: a dupla variáns ellen ugyanolyan jó volt az ellenanyag-termelés, mint az eredeti vuhani ellen".

A mostani vakcina kifejlesztése szerinte tűzoltás volt, és az a terv, hogy legyen egy minden koronavírus ellen alkalmas univerzális oltás. Ehhez sem kell már sok idő - vélekedett.

A magyar tudós hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén is megjelent, ahol előadásában kutatói pályájának legfontosabb állomásait idézte fel. Bemutatta, hogy milyen szakmai úton haladt végig a koronavírus elleni mRNS-vakcina kifejlesztéséig. Elmagyarázta, hogy a Pfizer mRNS vakcinája miért olyan hatásos, és a vakcina kifejlesztéséig tartó több mint 30 éves kutatói munka főbb állomásairól is beszélt.

VIDEÓ: Karikó Katalin az MTA közgyűlésén

A BioNTech cég alelnöke elmondta, hogy

a Pfizer mRNS vakcinája azért hatásos, mert az oltóanyag egyrészt ellenanyagot indukál, amely a keringő vírusokat felismerve elpusztítja azokat, másrészt sejtes immunitást is kivált.

Beszélt pályája kezdetéről is, arról, hogy a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lipid Laboratóriumában kezdett, és első feladata a szarvasi halkutató halainak zsírösszetétel vizsgálata volt. Majd Duda Ernő és Kondorosi Éva kutatópáros - már akkor is szenzációsnak tűnő - kutatásaiban segédkezett. DNS-nukleinsavat juttattak be emlős sejtjébe, ami különösen fontos volt, mert döntő volt, hogy a DNS-t mibe "csomagolják be".

Az MTA magyar ösztöndíjasaként 1978-ban az USA-ban foglalkozott először az mRNS-sel, ami a vírus terjedésének meggátolását segíti. Karikó beszélt arról is, hogy vannak, akiknek a szervezetében nem tud elegendő Oligoadenylate synthetase enzim termelődni, ezért is alakulhat ki náluk súlyos Covid.

A tudós elmondta, hogy az mRNS-t 1961-ben fedezték fel, és 20 év után tudták kémcsőben is előállítani. Először 1984-ben békák szervezetébe juttatva tesztelték a vírusellenes hatását. 1989-ben egy lipiddel tudták bevinni az mRNS-t a sejtbe, és ezzel a technológiával készült el végül a Pfizer és a Moderna vakcinája is.

Akkoriban a szív és az agy területein kísérleteztek, ezért később vették észre, hogy az RNS immunogén. 1998-ban, amikor a HIV-re akartak vakcinát fejleszteni, akkor próbálták ki humán immunsejteken a vakcinát. Ahhoz, hogy ne antigénként érzékelje a szervezet, módosítani kellett, és ezzel az RNS-sel már sikerrel jártak. A módosított mRNS-t ma már szívelégtelenség, fekélyes sebek, daganatok ellen és passzív immunizálásra is tesztelik - mondta el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Piros szívecskével kívánt Orbán Viktornak „végtelen türelmet és humorérzéket a sok szemétség elviseléséhez” egy fideszes képviselő
A debreceni Papp Csaba „a sok szemétség elviseléséhez" kívánt minden jót a miniszterelnöknek egy hétfői Facebook-bejegyzés kommentjei között.


Piros szívecskével kívánt Orbán Viktornak „végtelen türelmet és humorérzéket a sok szemétség elviseléséhez” egy fideszes képviselő a Facebookon.

„Miniszterelnök Úrnak

végtelen türelmet és kellő humorérzéket kívánok ennek a sok szemétségnek az elviseléséhez.

Senkit nem zavar ugye a tény, hogy Horvátországban szokott pihenni. Ahhoz egy olasz villa úgy kell mint egy falat kenyér…” - írta Papp Csaba debreceni országgyűlési képviselő egy kommentben ahhoz a poszthoz, amelyben Orbán Viktor belengette, hogy hamarosan indulnak a sajtóperek az álhírek terjesztői ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Meghalt F. Várkonyi Zsuzsa
A pszichológusnő évtizedeken át segítette a hozzá fordulókat és tanította a leendő segítőket. Sikerkönyvéből még film is készült, amely az Oscar-versenybe is bekerült.


Hosszú betegség után, vasárnap este elhunyt F. Várkonyi Zsuzsa. A klinikai pszichológus 76 éves volt. A hírt a Nyitott Akadémia közölte a Facebook-oldalán, amelynek ő is szerzője volt.

F. Várkonyi Zsuzsa Budapesten született 1948. november 21-én. A Gondolat kiadónál kezdte pályáját, ahol pszichológiai könyveket szerkesztett. Később a Békásmegyeri Nevelési Tanácsadónál dolgozott, gyerekekkel foglalkozott pszichoterapeutaként.

Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán is tanított. Fejlődéslélektani szemináriumokat tartott, ahol minden tanítványa azzal a pszichológiai területtel foglalkozhatott, „ami amúgy is érdekelte”.

1987 és 1991 között az Amerikai Egyesült Államokban élt. Itt kétéves kutatómunkát végzett, amely alapján megírta, milyen feltételek mellett lehet a szülésélmény harmonikus, és milyenek mellett traumatikus. Foglalkozott a Nyitott Örökbefogadás és az Önsegítő Csoportok mozgalmával is.

1991-től a Gordon Iskola Egyesület elnöke, vezető trénere és programfejlesztője lett. A Testnevelési Főiskolán posztgraduális mentálhigiénés képzést vezetett segítő foglalkozásúaknak. Emellett segítő-beszélgetés és tevékenységkísérő szemináriumokat is tartott.

Később egy szervezetfejlesztő csapatban dolgozott vezető coach-ként és trénerként. Élete utolsó aktív szakaszában tréner- és coach-képző programokat vezetett.

Több pszichológiai könyvet is írt. Szépirodalmi munkája, a Férfiidők lányregénye című könyv alapján film készült, amely – Akik maradtak címmel – 2020-ban Magyarországot képviselte az Oscar-díj-versenyen, és bekerült a legjobb tíz külföldi alkotás közé. A könyv magyarul, angolul, németül és héberül is megjelent.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elkezdődött a matekérettségi - ezekkel a feladatokkal küzdenek a diákok
Kedden több mint 81 ezren írásbeliznek matematikából közép- vagy emelt szinten. A diákok 9 órakor kezdtek bele a feladatok megoldásába, a középszintesek összesen 180 percig, az emeltesek pedig 240 percig írhatják a feladatlapokat.


A vizsgakövetelmények ugyanazok, mint tavaly. A 2025-ös vizsgasorban is főleg olyan feladatokra lehet számítani, amelyek hétköznapi, gyakorlati problémákkal foglalkoznak (például a 2024-es vizsgán a szolnoki habos isler került elő a második részben), de lehetnek olyan pénzügyi számításos feladatok is, amelyek csak 2024-ben kerültek le emeltről középszintre.

A matekérettségin olyan számológépet lehet használni, ami nem alkalmas adatok tárolására. Emellett függvénytáblázatot is vihetnek magukkal a diákok, írta az eduline.

A lap szerint az érettségin az alábbi arányokban fordulhatnak elő az egyes témakörök:

• Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 20%

• Számelmélet, algebra 25%

• Függvények, az analízis elemei 15%

• Geometria, koordinátageometria, trigonometria 25%

• Valószínűség-számítás, statisztika 15%

Matekból középszinten idén is két feladatlapot kapnak a diákok. Az I. részben 10-12 feladatot kell megoldaniuk, amire összesen 45 percük lesz. Ebben a feladatsorban nagyrészt egyszerű összefüggéseket, alapfogalmakat kérnek számon.

Az időre nagyon kell figyelni, hiszen 45 perc után a felügyelő tanár beszedi a feladatlapokat, így ezekkel a feladatokkal a diákok a későbbiekben már nem tudnak foglalkozni.

Az idei feladatsor első részében halmazok, egyenlet a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepelnek, de a diákoknak térfogatot, mértani sorozat összegét is kell számolniuk.

Matekból az első 30 pontos, a második rész pedig 70 pontos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Zsibbadni kezdett a férfi karja – később kiderült, leprás
Az osztrák idegenvezető két évig járta a világot, mire bécsi orvosok kimondták a diagnózist. A betegséget sokan még mindig nem ismerik fel időben.


Két éve zsibbadást érzett a végtagjaiban egy 60 éves osztrák férfi, aki egy ismert osztrák utazási iroda idegenvezetőjeként dolgozott. A panaszok hátterében ideggyulladást feltételeztek, de sokáig nem sikerült pontos diagnózist felállítani. Végül egy bécsi kórházban azonosították nála a leprás fertőzést, számolt be róla a Blikk.

A lepra Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában már több száz éve nem okozott tömeges megbetegedést.

A lakosság 95 százaléka már eleve immunis a leprára. Az orvosi egyetemi tankönyvek is csak röviden, néhány sorban említik. Emiatt előfordulhat, hogy az orvosok nem ismerik fel időben a betegséget.

Szűcs András nyugdíjas háziorvos szerint a lepra tömeges terjedése nem fenyeget civilizált területeken: „A tömeges fertőzés lehetetlen ilyen területen, ahol megfelelő a higiénia, ahol jól tápláltak az emberek, ahol jó az ivóvíz, ahol megfelelőek a napi tisztálkodási szokások, a civilizált területekről emiatt már évszázadok óta eltűnt a betegség.”

A lepra tünetei között szerepel a bőr elszíneződése, dudorok megjelenése az arcon, orron, szem környékén, valamint izomgyengeség és zsibbadás.

A sebek nehezen gyógyulnak, könnyen begyulladhatnak. A betegség érintkezéssel és cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje pedig legalább öt év.

Bár a lepra ma már gyógyítható, késői felismerés esetén súlyos következményekkel járhat, például idegkárosodással, vaksággal, az orrsövény eltűnésével vagy a bőr súlyos elváltozásaival.

Riskóné Fazekas Márta református lelkész, a Lepramisszió magyarországi vezetője a lapnak hangsúlyozta:

„A lepra, ugyanúgy mint más fertőzés, megelőzhető lenne a mélységes szegénység és nyomor felszámolásával.”

Sokan mégsem mernek időben orvoshoz fordulni, mert tartanak a megbélyegzéstől és a kirekesztéstől.

A nemzetközi Lepramisszió célja, hogy kórházakkal és menedékházakkal segítsék a betegek gyógyulását. Emellett higiéniai és élelmezési tanácsokat nyújtanak a fertőzéssel érintett területek lakosságának. Kiemelt fontosságú a tiszta ivóvíz biztosítása, mivel azokban a közösségekben, ahol megfelelő vezetékes víz áll rendelkezésre, nem fordulnak elő új fertőzések.

A betegség visszaszorítására több országban is sikeres programokat indítottak, például Bhutánban, Dél-Koreában, Ukrajnában és Romániában. Utóbbi helyen már felszámolták a Duna-deltában korábban működő lepratelepeket is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: