Karácsony Gergely utolsó üzenete a választás előtt: ne hagyjuk magunkat félrevezetni
Szerinte olyan városvezetők kellenek, akikkel együtt küzdöttek az elmúlt években, akik a helyi közösséget képviselik a fővárossal kiváló együttműködésben, és akik egy szolidáris és jövőt építő várospolitikában elkötelezettek.
Budapest főpolgármestere, a Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP főpolgármester-jelöltje a közösségi oldalán tett közzé egy videóüzenetet, amiben többek között arról beszélt, hogy a választás nagyon világos.
„Talán sokak számára nem volt kellően az, de tegnap óta világosan látható, hogy vannak a NER politikusai, és vannak azok a politikusok, azok a kerületi vezetők, és főpolgármester, aki eddig és ezután is azért dolgozik, hogy a város szabadságát megőrizze, egy szolidáris és zöld várost építsen az itt élőkkel közösen.
Ehhez az kell, hogy vasárnap mindannyian menjünk el szavazni, és az kell, hogy ne hagyjuk magunkat félrevezetni, mert Budapestnek nem a hatalom embereire van szükségük, nem azokra, akikért éppen most Rogán Antal és Kubatov Gábor dolgozik, hogy beüljenek a főpolgármesteri székbe. Olyan városvezetők kellenek, akikkel együtt küzdöttünk az elmúlt években, akik a helyi közösséget képviselik a fővárossal kiváló együttműködésben, és akik egy szolidáris és jövőt építő várospolitikában elkötelezettek”
- mondta a szombat esti videójában Karácsony Gergely.
Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere a videóban azt hangsúlyozta: a progresszív erőknek egy jelöltje van, Karácsony Gergely, a Fidesz jelöltje pedig Vitézy Dávid.
Pikó András józsefvárosi polgármester, aki független jelöltként, több ellenzéki párt és civil szervezet támogatásával indul újra a posztért, a videóban azt hangsúlyozta: "meg kell nézni, hogy melyik jelöltet, milyen erő támogat. És azt tudom mondani, hogy a Vitézy Dávidot támogató erő az elmúlt öt évben csak ártott a fővárosnak, és csak ártott az otthonomnak, a kerületemnek, Józsefvárosnak. Ezért én biztosan Karácsony Gergelyt fogom támogatni".
Íme a videó.
Budapest főpolgármestere, a Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP főpolgármester-jelöltje a közösségi oldalán tett közzé egy videóüzenetet, amiben többek között arról beszélt, hogy a választás nagyon világos.
„Talán sokak számára nem volt kellően az, de tegnap óta világosan látható, hogy vannak a NER politikusai, és vannak azok a politikusok, azok a kerületi vezetők, és főpolgármester, aki eddig és ezután is azért dolgozik, hogy a város szabadságát megőrizze, egy szolidáris és zöld várost építsen az itt élőkkel közösen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyar hatóságok kérték Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztését
Megindult az eljárás az Európai Parlamentben a fideszes képviselő mentelmi jogána felfüggesztéséről. Ilyen esetekben a testület nem a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében foglal állást, hanem arról határoz, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik-e, hogy a nemzeti hatóságok lefolytathassák az eljárást.
Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.
Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.
Az Európai Parlament ilyenkor nem a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében foglal állást, csupán arról határoz, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztik-e, hogy a nemzeti hatóságok lefolytathassák az eljárást.
Fontos, hogy a mentelmi jogról a képviselő egyoldalúan nem mondhat le, annak felfüggesztését legfeljebb maga is kérheti.
A mostani nem az első ilyen ügy, amely magyar képviselőket érint: az EP jogi bizottsága tavaly ősszel nem javasolta többek között Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését sem.
Ahogy már írtunk róla, Deutsch Tamás a Facebookon azt írta, Magyar Péter édesanyja, Erőss Monika tett ellene rágalmazás miatt feljelentést. A Fidesz politikusa szerint a feljelentés oka az a kijelentése volt, miszerint
„a Tisza Párt javára – egyébként példátlan módon – még egy sajtóterméket is betiltó bírónő, Mikus Zsuzsanna a Tisza Párt híve, ugyanis a Tisza Párt, tehát egy politikai párt applikációjához aktivistaként csatlakozott”.
Deutsch a posztjában azzal is vádolta Magyar Pétert, hogy azt mondta: „rengeteg rokonom bíró és ezért meg fogom nyerni az összes peremet”. A fideszes képviselő szerint „ügyvédet perrel fenyegetni olyan, mint szakácsot a főzéssel”, és hozzátette: „Próbálkozott már ezzel a kommunista hatalom, próbálkoztak a posztkommunisták és a liberálisok, és próbálkozhat ezzel a Tisza-hatalom is, de szólok: most sem fog sikerülni! Ennyi”.
Erőss Monika a poszt alatt reagálva valótlanságnak nevezte Deutsch állításait. Szerinte a feljelentés valódi oka nem a fideszes politikus által idézett mondat volt.
„Deutsch Tamást természetesen nem azért jelentettem fel, amit a posztjában írt, (…) hanem azért, mert azt állította rólam, hogy nem véletlen, hogy Magyar Péter a bíró édesanyján keresztül elérte azt az ítéletet, azt a bírósági döntést, hogy betiltották annak az újságnak a különszámát” – írta, hozzátéve, hogy Deutsch ezzel őt és az eljáró bírót is bűncselekmény elkövetésével vádolta.
Erőss Monika azt is tagadta, hogy fia valaha mondott volna olyat, hogy a bíró rokonai miatt nyerné meg a pereit, és felszólította a képviselőt, hogy távolítsa el a posztjához engedély nélkül felhasznált családi fotót.
Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.
Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 38 millió forintos végkielégítést kap Orbán Viktor, de ez még nem minden
A leköszönő miniszterelnök bruttó 38,8 millió forintos végkielégítésre jogosult. Ezen felül 16 évig hivatali autó sofőrrel és 8 évig iroda is megilleti a volt kormányfőt.
Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.
A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.
A volt kormányfő a hatályos jogszabályok alapján képviselőként háromhavi, miniszterelnökként pedig hathavi végkielégítésre jogosult.
A miniszterelnöki végkielégítésre vonatkozik egy megkötés: vissza kell azt fizetnie, ha 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vállal vezető pozíciót.
A kifizetések és juttatások azután váltak aktuálissá, hogy az április 12-i országgyűlési választást a Tisza Párt nyerte. A vereséget Orbán Viktor még aznap este elismerte, Magyar Péter pedig megerősítette, hogy a leköszönő kormányfő telefonon gratulált neki. Orbán Viktor később bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, a Fidesz elnökeként a „nemzeti oldal” újjászervezésére koncentrál.
A juttatások folyósításának időzítése a megbízatások formális megszűnéséhez kötött. A képviselői jogviszony az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével ér véget, míg a miniszterelnöki tisztség az új kormány megalakulásával szűnik meg. A végkielégítésekről és a volt kormányfői juttatásokról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állami vezetők jogállásáról szóló törvény rendelkezik.
Hadházy Ákos független képviselő felvetette a jogi felelősségre vonás lehetőségét Orbán Viktor mentelmi jogának megszűnése után.
Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.
A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghátrált a Fidesz: Vitályost jelölik Szijjártó helyett az Országgyűlés alelnökének
Miután a Tisza Párt bejelentette, hogy nem szavazza meg Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének, a Fidesz Vitályos Esztert javasolta a posztra. Ezt Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be a parlamentbe jutó pártok harmadik egyeztetésének szünetében. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője jelezte, hogy Vitályos jelölése már elfogadható volt számukra is.
Miután Magyar Péter előzetesen jelezte, hogy a Tisza Párt nem fogja támogatni, hogy Szijjártó Péter legyen az Országgyűlés alelnöke, a Fidesz gyorsan új jelöltet állított Vitályos Eszter személyében. Mindez kedd délelőtt a parlamentbe jutó pártok harmadik egyeztetésén történt, ahol az is kiderült, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kaphatja a nemzetbiztonsági bizottság vezetését – írja tudósításában a Telex.
A tárgyalássorozat legújabb felvonása előtt Magyar Péter a Facebookon jelezte, a Tisza-frakció nem fogja megszavazni Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének.
„Előre jelzem, hogy a Tisza nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert. Várjuk a Fidesz új jelöltjét!” – írta közösségi oldalán.
A Fidesz gyorsan reagált:
Gulyás Gergely az egyeztetés szünetében bejelentette, hogy Vitályos Eszter volt kormányszóvivőt jelölik a pozícióra, aki szerinte mindenki számára elfogadható lesz.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője az egyeztetés utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Vitályos jelölését el tudták fogadni. Arra a kérdésre, hogy mi volt a legfőbb ellenvetésük Szijjártó jelölésével kapcsolatban, így válaszolt:
„Úgy gondolom, egy bukott kormánynak a bukott minisztere nem lehet méltó arra, hogy az Országgyűlés alelnöke legyen.”
Azt is hozzátette, hogy feltételezése szerint a Fidesz-frakció is úgy érezhette, hogy „vállalhatatlan ez a nevezés”, mert miután a Tisza jelezte, hogy számukra elfogadhatatlan Szijjártó jelölése, azonnal elő tudtak állni egy új jelölttel.
Az pedig már korábban eldőlt, hogy
a Mi Hazánk ismét Dúró Dórát javasolja alelnöknek.
A kedd reggel 9-kor kezdődő megbeszélésen a Tisza Pártot Bujdosó Andrea leendő frakcióvezető, Velkey György László frakcióvezető-helyettes, Melléthei-Barna Márton jogi igazgató és Császár Martin képviselte. A Fideszből Gulyás Gergely és Balla György, a KDNP-ből Rétvári Bence és Latorcai János, míg a Mi Hazánk Mozgalomból Toroczkai László, Novák Előd és Apáti István vett részt.
A múlt heti, második tárgyaláson a pártok már megállapodtak a bizottsági struktúráról: a korábbinál néggyel több, összesen húsz parlamenti bizottság áll fel. Ezek közül tizennégy vezetését a Tisza Párt kapja, a maradék hat elnöki pozíciót pedig a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom osztja szét egymás között.
A Mi Hazánk már korábban jelezte, hogy több kulcspozíciót követel, a mai tárgyaláson pedig kiderült, hogy
megkaphatják a hagyományosan ellenzékinek számító nemzetbiztonsági bizottság elnöki székét.
Az új Országgyűlés elnöke Forsthoffer Ágnes, a Tisza Párt balatonfüredi képviselője lesz. Magyar Péter korábbi ígérete szerint az ellenzék a korábbi ciklusokhoz képest több alelnöki pozíciót kap: a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk is 1-1 helyhez juthat. A Mi Hazánk már korábban bejelentette, hogy ők ismét Dúró Dórát javasolják alelnöknek.
Hétfő este derült ki, hogy hiába egyeztek meg erről korábban a pártok, a köztársasági elnök által vezetett Szent Korona Testület nem engedélyezi, hogy az országgyűlési képviselők hivatali esküjéhez átvigyék a Szent Koronát az Országház plenáris üléstermébe.
A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök támogatta a javaslatot, de a testület végül nem szavazta meg.
Az elnök ugyanakkor rámutatott, hogy az eskütételre az Országház kupolacsarnokában, a korona eredeti őrzési helyén méltó módon sor kerülhet.
Sulyok Tamás a Tisza Párt javaslatára május 9-e 10 órára hívta össze az alakuló ülést. Magyar Péter azt szeretné, hogy a hagyományokkal szakítva rögtön meg is válasszák miniszterelnöknek, hogy minél hamarabb felállhasson az új kormány. A Tisza Párt az alakuló ülés délutánjára ünnepi rendezvényt hirdetett a Kossuth térre.
Miután Magyar Péter előzetesen jelezte, hogy a Tisza Párt nem fogja támogatni, hogy Szijjártó Péter legyen az Országgyűlés alelnöke, a Fidesz gyorsan új jelöltet állított Vitályos Eszter személyében. Mindez kedd délelőtt a parlamentbe jutó pártok harmadik egyeztetésén történt, ahol az is kiderült, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kaphatja a nemzetbiztonsági bizottság vezetését – írja tudósításában a Telex.
A tárgyalássorozat legújabb felvonása előtt Magyar Péter a Facebookon jelezte, a Tisza-frakció nem fogja megszavazni Szijjártó Pétert az Országgyűlés alelnökének.
„Előre jelzem, hogy a Tisza nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert. Várjuk a Fidesz új jelöltjét!” – írta közösségi oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás alulmaradt: nem mozdítják el a Szent Koronát a képviselői esküre
A Szent Korona Testület nem szavazta meg a relikvia áthelyezését a parlamenti ülésterembe a képviselői eskütételre. A testület elnökeként Sulyok Tamás államfő támogatta a javaslatot, de az nem kapta meg a szükséges egyszerű többséget.
Eldőlt, hogy nem viszik át a Szent Koronát az Országház plenáris üléstermébe az új képviselők hivatali esküjéhez. A javaslatot a Szent Korona Testület elnökeként Sulyok Tamás államfő támogatta, ám a testület megvitatta ugyan az előterjesztést, de az érdemi döntéshez szükséges támogató többség nem alakult ki, így elmaradt a határozathozatal.
A Sándor-palota hétfői közleménye szerint a döntés ugyanakkor nem zárja ki a kompromisszumos megoldást.
A köztársasági elnök jelezte, hogy a képviselők letehetik esküjüket a korona jelenlétében, amennyiben erre igény mutatkozik.
„Erre vonatkozó igény esetén – a vonatkozó jogszabályok betartásával és a történelmi előzmények kellő mérlegelésével – az Országgyűlés előtt történő eskütételre a Szent Korona jelenlétében, annak eredeti őrzési helyén, az Országház kupolacsarnokában, méltó módon kerüljön sor” – áll a hivatalos állásfoglalásban.
Az eredeti javaslat, miszerint a képviselők a Szent Korona előtt tegyék le az esküt, a Mi Hazánktól származott, és a pártok korábban megállapodtak ebben. Toroczkai László pártelnök jelezte, a döntés ellenére továbbra is ragaszkodnak a megállapodáshoz, és javasolják, hogy a képviselők a kupolacsarnokban járuljanak a koronához eskütételre.
Kedden folytatódnak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások, amelyeket Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója vezet. Sulyok Tamás köztársasági elnök május 9-ére hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését.
Aznap szünetel az Országház-látogatás, és az ülésterem karzata sem lesz látogatható. Az ünnepi ülésen csak a képviselők és a meghívottak vehetnek részt.
A Sándor-palota közleménye nem részletezte, kik nem támogatták a javaslatot, de a törvény szerint az Országgyűlés által létrehozott Szent Korona Testületnek Sulyok Tamáson kívül a miniszterelnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a tagja. A testület már három tag jelenlétével is határozatképes, a döntéshez pedig elég lett volna az egyszerű többség is.
Eldőlt, hogy nem viszik át a Szent Koronát az Országház plenáris üléstermébe az új képviselők hivatali esküjéhez. A javaslatot a Szent Korona Testület elnökeként Sulyok Tamás államfő támogatta, ám a testület megvitatta ugyan az előterjesztést, de az érdemi döntéshez szükséges támogató többség nem alakult ki, így elmaradt a határozathozatal.
A Sándor-palota hétfői közleménye szerint a döntés ugyanakkor nem zárja ki a kompromisszumos megoldást.
A köztársasági elnök jelezte, hogy a képviselők letehetik esküjüket a korona jelenlétében, amennyiben erre igény mutatkozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
