HÍREK

Karácsony Gergely: Ha nem lesz előválasztás, biztosan nem leszek miniszterelnök-jelölt

A főpolgármester eddig élesebben zárkózott el a jelöltség gondolatától.


Karácsony Gergely volt csütörtök este az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége. A főpolgármester beszélt az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségről és az előválasztásról is. Mint mondta,

sok a nyitott kérdés, de ő csak akkor lesz miniszterelnök-jelölt, ha lesz előválasztás. Ha valamilyen okból nem lesz előválasztás, akkor viszont biztos hogy nem.

A városvezető korábban többször is elmondta, hogy nem szeretne indulni a miniszterelnöki címért, így ez a kijelentése némileg árnyaltabbnak nevezhető.

Karácsony ezen kívül beszélt a fővárosi oltásokról is. Szerinte „a főváros nem tud oltóanyaghoz jutni, a kormány igen. De a szervezési, logisztikai kapacitás, ami a tömeges oltakozáshoz kell, óriási”.

Nemzetközi nagyvárosi példák alapján a főváros javaslatában az szerepel,

nagy intézményeket nyitnának meg, többek között sportstadionokat, ahogy például Londonban, ahol oltakozással egybekötött koncerteket szerveznek.

A kormány szerint viszont az intézményrendszer néhány plusz oltóponttal elbírja a terhelést – tette hozzá Karácsony Gergely, aki azonban a kormány terveihez képest 10 plusz oltópontot javasol.

Ami a Lánchíd felújításával kapcsolatos vitát illeti, a főpolgármester azt mondta: a kormány mindenről vitázni akar, ami a fővárosban történik.

Karácsony furcsállotta, hogy miközben az atlétikai stadion 100 milliárddal több, mint tervezték, azon nem rugózik a kormány.

A főváros pénzügyi helyzete miatt a Lánchíd felújítását végül az Alagút nélkül tudják megkezdeni, ez 8 milliárddal olcsóbb lehet, mint az előző körben, de a Lánchíd 30 év után végre fel lesz újítva - mondta el Karácsony Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán Viktor: Veszélyes volt az esti buli, ledobták a láncot a fiatalok
A miniszterelnök egy új videóban beszélt a Harcosok Klubja eseményéről, amelyen politikusok és influenszerek is jelen voltak.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. október 19.



A Harcosok Klubja második alkalommal rendezi meg nagyobb szabású találkozóját a zánkai Erzsébet-táborban. A rendezvényen jobboldali politikusok és influenszerek is részt vesznek. Szombaton több felszólaló is színpadra lépett, köztük Lázár János és Menczer Tamás. A miniszterelnök 1500 jelenlévő előtt mondott beszédet.

Orbán Viktor vasárnap egy újabb videóban jelentkezett be a helyszínről. A felvételen azt mondta:

„Most vasárnap délelőtt van, ez a polgári világban egy konszolidált időpont, úgyhogy visszafogottságot, elmélyült gondolkodást és konzultációt várok.”

A kormányfő a szombat esti buliról is beszélt. Úgy fogalmazott: „az esti buli veszélyes volt, ledobták a láncot a fiatalok.” A videóban egy rövid részlet is látható a buliról, amelyen Orbán Balázs az Edda Álmodtam egy világot magamnak című dalának mulatós változatára táncol.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Átszökött a határon egy észak-koreai katona Dél-Koreába, mert ott akar letelepedni
Az első bejelentett eset azóta, hogy 2024 nyarán egy észak-koreai törzsőrmester szintén Dél-Koreába menekült.


Vasárnap egy észak-koreai katona Dél-Koreába szökött a szigorúan őrzött szárazföldi határon – írja az AP hírügynökség.

A dél-koreai hadsereg szerint

a férfi a határ középső szakaszán lépte át a vonalat, ezután őrizetbe vették. A katona jelezte, hogy Dél-Koreában akar letelepedni.

Ez az első bejelentett eset azóta, hogy 2024 augusztusában egy észak-koreai törzsőrmester a keleti szakaszon jutott át Dél-Koreába.

A demilitarizált övezet 248 kilométer hosszú és 4 kilométer széles; aknamezők, harckocsiakadályok, szögesdrótkerítések és katonai alakulatok védik. Éppen ezért ritka, hogy valaki a szárazföldi határon próbáljon átszökni. 2017-ben egy menekülő észak-koreai katonának sikerült átfutnia a határon, akkor az északi katonák körülbelül 40 lövést adtak le rá, a dél-koreaiak pedig biztonságba húzták a sebesültet.

Az 1950–53-as koreai háború óta nagyjából 34 ezer észak-koreai érkezett Dél-Koreába, többségük Kínán keresztül, mert Kína Észak-Koreával hosszú, nehezen ellenőrizhető közös határon osztozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ez aztán a meglepetés: 16 vaddisznót számolt meg Attila budai otthona kapujában
A fővárosi férfi pont a házuk bejáratánál találkozott szembe a vaddisznócsordával, és gyorsan visszamenekült a kocsiba.


A 444 olvasója, Attila szombaton késő este ért haza budai, XII. kerületi otthonához, és nem várt események történtek a ház előtt.

„Leparkolás után gyanútlanul kiszálltunk az autóból, és körülbelül tőlünk 10 méterre,

pont a házunk bejáratánál találkoztunk szembe ezzel a vaddisznócsordával.

Gyorsan visszamenekültünk a kocsiba, a felvétel már onnan készült, ahogyan elmennek mellettünk” – írta a meglepett férfi, aki összesen 16 darab állatot számolt meg, a vaddisznók nem ijedtek meg, békésen haladtak tovább a budai éjszakában.

A váratlan esetről készült videót a 444 osztotta meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A Belügyminisztérium szerint történelmi léptékű a béremelés, a tanárok átlagbére több mint 800 ezer forint
A tárca közleménye szerint a rendszer nyertesei a diákok, mert így több figyelem jut rájuk a pedagógusok részéről.


A Belügyminisztérium szerint történelmi mértékű béremelést kaptak a pedagógusok Magyarországon. Az új rendszerben már több mint hatezer tanár keresete haladja meg az egymillió forintot.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: szeptembertől élesedett a tanárok teljesítményarányos illetményrendszere. Ez azt jelenti, hogy a bérek és a pedagógusok munkája között szorosabb lett az összefüggés, írta az MTI.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „aki többet tesz a diákokért, az most már többet is tud keresni”.

Az új bérstruktúra bevezetése óta 6008 tanár keresete haladta meg az egymillió forintot. Közülük 2189 fő nem vezető beosztásban dolgozik, 2014 igazgatói, 1805 pedig igazgatóhelyettesi posztot tölt be.

A pedagógusok október elején kapták meg az első megemelt bérüket, amely a szeptemberi teljesítményértékelésen alapult. Ez az értékelés az iskolaigazgatók döntése alapján történt.

Rétvári elmondása alapján az elmúlt négy évben megduplázódott a tanárok és óvónők fizetése.

Tavaly 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusbérek átlaga, idén januárban pedig további 21,2 százalékkal. Szeptembertől ehhez adódik a teljesítménybér is.

Az államtitkár közlése szerint idén a pedagógusok átlagbére eléri a 850 ezer forintot.

A béremelés 2026-ig folytatódik, januárban pedig a tanári fizetések olyan mértékben nőnek majd, mint a diplomás átlagbérek.

Rétvári szerint „ma már biztosabb a tanárutánpótlás is, mert a megemelt fizetés több ezer pedagógust és új fiatalt vonzott a tanári pályára”. Hozzátette: „a minőségi bérpótlék pedig a legjobbak pályán tartását segíti, ami a jövő nemzedék iskolai nevelése szempontjából kulcsfontosságú”.

Az államtitkár úgy véli, hogy a tanári munka ma már nemcsak hivatás, hanem stabil és anyagilag megbecsült életút is. Mint fogalmazott: „akik pedig szívvel-lélekkel az átlagosnál többet foglalkoznak a diákokkal, azok magasabb fizetésre számíthatnak”.

via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk