HÍREK
A Rovatból

Kampányhazugság helyett valós veszély: Részletes terv készült a külügy informatikai rendszerének megújítására

Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen. Egy munkacsoport 2021 decemberére letett az asztalra egy tervet, amiből kevés valósult meg.


Amikor 2021 szeptemberében világossá vált, hogy az orosz állam titkosszolgálatai feltörték a magyar külügyminisztérium informatikai rendszerét, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója javasolt pár „viszonylag gyors, rövidtávon meghozható” technikai intézkedést, amelyek biztonságosabbá tennék a rendszert és létrejött egy „Kiber Munkacsoport” is, de a 444 friss cikkéből az derült ki, hogy ezekből a védelmi fejlesztésekből nem sok minden valósulhatott meg.

Szijjártó Péter külügyminiszter egy sajtótájékoztatón reagált a 444 korábbi cikkére, amiben a lap bemutatta, hogy a minisztérium és más kormánypárti politikusok nem mondtak igazat, amikor kampányhazugságnak nevezték az orosz titkosszolgálatok Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) elleni hekkertámadásairól szóló Direkt36 cikket.

Szijjártó szerint a kormány minden beavatkozási kísérletnek ellenáll, fenntartja szuverén politikáját és csak a nemzeti érdekek alapján cselekszik. A minisztérium szakembereinek pedig az a dolguk, hogy fenntartsák az ország biztonságát és szükség esetén lépéseket tegyenek.

A 444 korábbi cikkében olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatója, Szabó Hedvig 2021 szeptemberében tájékoztatta Vargha Tamást, a polgári hírszerzésért felelős államtitkárt arról, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai állnak az azt megelőző hónapokban történt támadások mögött. Az orosz hekkerek sikeresen behatoltak a magyar diplomácia informatikai hálózatába, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat is, így több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná.

Szabó jelentésében tizenöt „viszonylag gyors, rövidtávon meghozható” technikai intézkedést sorolt fel, amelyek biztonságosabbá tennék a rendszert, de hosszú távon további intézkedésekre is szükség van.

Ezért a külügy vezetése 2021 novemberében munkacsoportot állított fel, amely a következő szervezetek kibervédelemmel foglalkozó szakértőiből állt: Külgazdasági és Külügyminisztérium, Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), Információs Hivatal (IH), Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) - Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI), Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ).

Vagyis több magyar titkosszolgálat együttes szakértelmét vették igénybe a terv kidolgozásához. A szakértő csoport tagjai magukat „Kiber Munkacsoportnak” hívták, és kevesebb mint egy hónap alatt, 2021 decemberére letettek az asztalra egy részletes tervet a külügy informatikai rendszerének megújítására.

Az intézkedések közül azonban nem valósult meg mind.

A lap szerint béreltek két levelezésbiztonsági programot, amelyek a Scriptamenthez, a külügy által használt és az oroszok által feltört ügyiratkezelési rendszerhez hasonló programok védelmére szolgálnak, de a bérleti időszak lejárta után nem tudták tovább használni ezeket.

A két- vagy többfaktoros hitelesítés pedig máig nem általánosan elterjedt gyakorlat a külügyminisztériumban.

Szijjártó Péter sem tudott egyértelmű választ adni, amikor arról kérdezte a 444, hogy ez a kötelező gyakorlat-e a külügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter
Melléthei-Barna Márton visszalépése után a leendő miniszterelnök Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérte fel igazságügyi miniszternek. Magyar Péter szerint a jogászprofesszor a magyar jogász szakma koronázatlan királynője.


Miután Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter elsőszámú jelöltje az igazságügyi miniszteri pozícióra bejelentette visszalépését, a leendő miniszterelnök péntek délelőtt megnevezte, kit kért fel sógora helyett erre a tisztségre.

Az új jelöltet, Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját a magyar jogász szakma koronázatlan királynőjeként mutatta be.

„Professzor asszony elmúlt két és fél évtizedben végzett akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz” - írta Magyar Péter.

Görög Mártát hazánk egyik legkiválóbb jogászprofesszorának tartja, aki a Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Tudományos tevékenysége mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként a felsőoktatás minőségbiztosításában is vezető szerepet játszik.

Miniszteri feladatát Magyar Péter így írta le: „a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása és annak elérése, hogy a törvényalkotás átlátható legyen, és a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg”.

„A következő időszak egyik legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a független ellenőrző intézmények és hatóságok szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen működjenek.

A TISZA-kormány igazságügyi miniszterére vár azon jogi feltételek megteremtése is, amelyek lehetővé teszik a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását és hazahozatalát. Ezen célok elérését segíti majd Dr. Görög Márta felkészültsége, stratégiai szemlélete, kiemelkedő rendszerépítő és intézményvezetői tapasztalata” – olvasható a leendő kormányfő posztjában.

Azt is hozzátette, örül, hogy a TISZA-kormányban az ország egyik legkiválóbb jogásza ülhet Deák Ferenc székébe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria – Egy nappal az alakuló ülés előtt vette át megbízólevelét Szijjártó és Lázár
A hétfői parlamenti ünnepségről távol maradó politikusok a Nemzeti Választási Irodában vették át a dokumentumot. Az átvevők között volt Kocsis Máté és az új KDNP-frakcióvezető, Rétvári Bence is.


Közvetlenül a szombati alakuló ülés előtt, péntek délelőtt a Nemzeti Választási Irodában is átvették megbízólevelüket azok a listáról bejutott politikusok, akik nem vettek részt a hétfői, országházi ünnepségen. A távolmaradók között volt többek között Szijjártó Péter, Lázár János és Kocsis Máté is. Ezzel az országos listáról bejutott, hétfőn távol maradt politikusok közül többen is átvették a megbízólevelüket a szombati alakuló ülés előtt.

A pénteki átadón több ismert politikus is megjelent, akik az új, ellenzéki szerepben készülő Fidesz–KDNP-frakciókban kapnak feladatot.

Szijjártó Péter mellett ott volt Lázár János, aki még korábban jelezte, egy évre vállalja a parlamenti munkát, valamint Kocsis Máté, aki a frakcióvezetői poszt után frakcióvezető-helyettesként folytatja.

Mellettük Tuzson Bence, Hankó Balázs, Pócs János és Németh Balázs is pénteken kapta meg a képviselői munkához szükséges dokumentumot. Az átvevők között volt Rétvári Bence, aki a KDNP frakcióvezetője lesz, Vitályos Eszter, az Országgyűlés leendő fideszes alelnöke, valamint Latorcai Csaba, a KDNP alelnökjelöltje is. A Mi Hazánk Mozgalom részéről Szabadi István vette át megbízólevelét – írta az Index.hu.

Az új Országgyűlés szombaton 10 órakor tartja alakuló ülését,

ahol a képviselők eskütétele után megválasztják a Ház tisztségviselőit, és hivatalosan is megalakulnak a frakciók. Az Országgyűlés Hivatalának napirendi javaslata szerint az ülésen dél körül következik a házelnökválasztás és az alelnökök megválasztása, majd délután a miniszterelnök megválasztása.

Sasvári Róbert László, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a dokumentumok jelentőségéről beszélt: „A megbízólevél szimbolizálja a felhatalmazást arra, hogy a nemzet szolgálatába álljanak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Izgulok, persze” – Győrfi Pál felkészült arra, hogy őt is leválthatják
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője bevallotta: az új kormányzat és egészségpolitika miatt sok ezer emberrel együtt ő is izgul a jövője miatt. Azt is elmondta, hogy a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő kritikákat is magára veszi.
DP - szmo.hu
2026. május 08.



„Benne van a pakliban”, hogy leváltják, és az sem kizárt, hogy egy nő lesz az utódja – mondta Győrfi Pál a László Lilla vezette Legyen az! című vacsora-talkshow-ban. A szóvivő, aki több mint két évtizede az Országos Mentőszolgálat kommunikációs arca nyíltan beszélt a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságokról és a rá nehezedő felelősségről a műsorban, amit az nlc.hu szemlézett.

Győrfi a kormányváltás utáni helyzetet úgy értékelte, hogy az sok ezer egészségügyi dolgozó számára bizonytalanságot hoz.

„Teljesen új kormányzat, teljesen új egészségpolitika és teljesen új állami intézményrendszer alakul ki. Ebben mi lesz az irányvonal? Hát ez most szerintem velem együtt nagyon sok ezer embernek izgalom, úgyhogy izgulok, persze”

– mondta a szóvivő.

Azt sem zárta ki, hogy ha leváltják, női utódja is lehetne.

„Ez abszolút benne van a pakliban. Szerintem egy nő még lehet, hogy olyan szempontból jó választás is lenne, mert ugye, azért mégiscsak az egészségügyben meg az ilyen szolgáltatásokban azért fontos a női habitus, vagy ez a gondoskodó, érzelmes női típus”

– fogalmazott.

Bár elismerte, hogy egy esetleges váltás nem lenne számára könnyű, a józan eszére is hallgat. „Számolok ezzel a lehetőséggel, és valószínűleg túl fogom élni, nem biztos… De ugyanakkor meg a józan eszem azt mondja, hogy szükség van változásra.”

Arról is beszélt, hogy az évek alatt a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő vádakat és kritikákat személyes támadásként éli meg. „Nem tudom szétszedni a dolgot – ha valaki a mentőszolgálatra mond valami rosszat, vagy merül föl valami vád, az egyben Győrfi Pálra is vonatkozik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor utolsó döntéseinek egyikével a Fradinak kedvezett
A leköszönő kormány a Magyar Közlönyben tette közzé az Orbán Viktor által aláírt határozatot, amely a Ferencvárosi Torna Club állami kötelezettségeinek átütemezését teszi lehetővé.


A leköszönő kormány a tegnap megjelent Magyar Közlönyben egy Orbán Viktor által aláírt döntéssel egyedül a Ferencvárosi Torna Club esetében tette lehetővé az állami kötelezettségek átütemezésének vizsgálatát.

A határozat felkéri a sportügyeket felügyelő honvédelmi minisztert, hogy amennyiben az FTC kezdeményezi az állam felé fennálló kötelezettségeinek időbeli átütemezését, és ezt a jogszabályok lehetővé teszik, vizsgálja meg a kérelem kedvező elbírálásának lehetőségét.

Az általános indoklás szerint szerint a sportszervezetek tevékenysége kiemelt jelentőséggel bír, az elmúlt évek gazdasági kihívásai pedig, mint a koronavírus-járvány, az energiaválság és az orosz–ukrán háború, komoly nehézségek elé állították őket.

Noha a problémát általánosként írják le, a döntés egyedi elbírálást biztosít a Ferencvárosnak. Arra nincs magyarázat, hogy a felsorolt nehézségek miért sújtják jobban a Fradit, mint a többi sportszervezetet.

Az FTC Labdarúgó Zrt. 2025-ös üzleti jelentése szerint alapvető kockázat nem fenyegeti a mindennapokat, de bizonytalansági tényezőt jelentenek a személyi jellegű ráfordítások.

A cég többségi tulajdonosa a Ferencvárosi Torna Club, mellette egy luxembourgi székhelyű cég, a Fotex Holding birtokol 0,01 százalékot. A zrt.-t Orosz Pál vezérigazgató irányítja, az igazgatóságban pedig ott ül Kubatov Gábor is. Felügyelőbizottság nincs, a vezetők járandósága tavaly összesen bruttó több mint 170 millió forint volt.

Az FTC elnöke a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor, aki nemrég bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, de követi Orbán Viktort a jobboldal újraszervezésében, és a jövőben még több időt szán a klubra.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk