Kaiser Ferenc: Az oroszok leszereléséhez, pláne hogy most nyerésre állnak, komolyabb engedményeket kell tenni

Újra megszólalt a nyilvánosság előtt a Szőlő utcai ügy koronatanúja. Bangó Sándor a Klikk TV-nek adott interjúban cáfolta, hogy pénzt kapott volna a „Zsolti bácsi”-üggyel kapcsolatos nyilatkozataiért. Azt mondta, soha életében nem látott együtt 4 millió forintot, a legnagyobb összeg, amivel valaha dolga volt, 500 ezer forint volt, ami állítása szerint három ember fizetéséből jött össze.

Pócs János fideszes parlamenti képviselő kedden tett közzé egy videót, amelyben Kiss Márió, a Szőlő utcai intézmény egykori nevelője azt állította, hogy a koronatanú több dologban is hazudott, és hogy 4 millió forintot ígértek neki azért cserébe, hogy felfedi Zsolti bácsi nevét. A videóban egy hangfelvételt is lejátszottak, amin a volt nevelő állítólag Bangó Sándorral beszél a pénzről. Magyar Márton, a Kontroll alapítója kedden tagadta a vádakat és közölte, hogy rágalmazás és becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala miatt feljelentést tesz Pócs Jánossal és Kiss Márióval szemben is.

– olvasható a Kontroll Facebook-oldalán megjelent közleményben. Magyar Márton hozzátette azt is, hogy „szakértő sem szükséges annak megállapításához, hogy a Pócs János által közzétett videóban bejátszott hangfelvételen nem Bangó Sándor hangja hallható”.

Bangó Sándor az interjúban Kiss Márióról azt mondta, nem volt a saját nevelője, csupán a Szőlő utcai intézményben dolgozott. Elmondása szerint a férfi a „büntető csoporttal” foglalkozott, és csak nagyon ritkán, plusz nevelőként fordult meg az ő akkori, befogadó csoportjában.

Részletesen felidézte, hogy 14 évesen hogyan került be az intézetbe: a rendőrség vitte be, két rendész fogadta, majd a Covid-járvány miatt kéthetes karanténba került az egészségügyi részlegen. Hangsúlyozta, hogy a befogadási folyamatban nevelő nem is vehetett részt. „Szó nincs róla, hogy Kiss Márió fogadott volna be ekkori időben” – tette hozzá, ugyanis a volt nevelő ennek ellenkezőjét állította Pócs Jánosnak.

A nyilvánosságra hozott hangfelvételről azt mondta, nem az ő hangja hallható rajta. Szerinte a felvételen egy véletlenszerűen kiválasztott, hasonló hangú ember beszélhet.

Hozzátette, a saját beszédstílusát különlegesnek tartja, amit nem lehet utánozni. „Én nagyon megciterázom a szavakat, mivel nagyon sok könyvet olvastam, nagyon sok szókincset kaptam a könyvek által” – mondta.

Az ügyvédjével rágalmazásért és becsületsértésért tesznek feljelentést. Szerinte a hamis hangfelvétel nyilvánosságra hozatalának az volt a célja, hogy hiteltelenítsék, mivel szerinte a Zsolti bácsi-ügy egy ideje elcsendesedett. „Megállt egy kis ideig az ügy, ezáltal ő belőtt egy labdát, hogy megpróbálja elhitelteleníteni” – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy „Zsolti bácsi” nevének bemondása után kétszer is járt az ügyészségen, ahol mindkét alkalommal 9-10 órán keresztül hallgatták ki.

Vállalta a poligráfos vizsgálatot, de az végül meghiúsult. „Kettő olyan papírt is találtak, amik kizárják a poligráfos hazugságvizsgálatot. Ez az egyik az alacsony érzelmi intelligencia, a másik meg nem tudom mi volt” – közölte.

Az őt ért támadásokról nem kívánt részletesen beszélni, mondván, egyetlen áldozat sem beszél szívesen az átélt traumákról. Az online térben kapott bántó kommenteket mind elolvassa, mert érdekli az emberek véleménye, de ezek lelkileg nagyon megviselik.

Elmondta, hogy a nyilvánosság vonzza, mert mindig is híres énekes szeretett volna lenni, de úgy érzi, ez az álma most szertefoszlott. „Mert már nem emiatt leszek én híres. Hogy nézzétek, milyen jó hangja van. Hogy itt ez a gyerek és intézetből jött, és milyen jó hangja van. Hanem azért leszek híres, hogy »nézzetek, akit megerőszakoltak«” – mondta elkeseredetten.

A pénzügyeiről elárulta, hogy létezik egy adománygyűjtő oldal a nevében, de az ott összegyűlt pénzhez csak akkor férhet hozzá, ha bizonyítékot szolgáltat „Zsolti bácsi” személyéről. Cáfolta, hogy Juhász Péter expolitikus-tartalomgyártó gyűjtéséből kapott volna pénzt, tőle állítása szerint csak egy kiváló ügyvédet kapott segítségül. Jelenleg a keresztlányáéknál él, és gyakorlatilag ők tartják el, mivel alig maradt pénze.

Beszélt a mentális állapotáról is.

Bevallotta, hogy sokszor úgy nyugszik meg, ha vágást ejt magán és látja a vérét kifolyni. Utoljára másfél hónapja volt erre példa.

Azt is elmondta, nehezen teremt kapcsolatot az emberekkel, és hosszabb távon nem bírja elviselni mások társaságát. A szeretetet az alapján méri, hogy ki az, aki képes sírni érte. Öt ilyen embert tudott megnevezni: egykori nevelőjét, a féltestvéreit, a keresztlányát és annak édesanyját. „Szerintem, ha valaki sír érted, és tényleg őszintén szeret, ha nem, inkább így mondom, ha valaki tényleg őszintén szeret, akkor az úgy mutassa ki a szeretetét, hogy tényleg sír, érted” – fejtette ki.

A hvg.hu-nak adott interjúban beszélt a NER-hez köthető luxuskiadások leleplezésében játszott szerepéről Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból is ismert ingatlanbefektető. Az üzletasszony elmondta, a 2022-es választás után döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé tárja a kormányközeli körök vagyonosodásának látható jeleit, mert úgy érezte, a politikai elit tagjai és hozzátartozóik már egyáltalán nem rejtegetik a gazdagságukat.

Elsőként Matolcsy Ádám feleségének akkor még nyilvános Instagram-oldalán közzétett fotói keltették fel a figyelmét. „Például Matolcsy Ádám felesége az akkor még nyilvános Instagram-oldalán különböző színű és méretű Chanel és Hermes táskákkal pózolt, hozzájuk illő cipőkkel, több tízmilliós ékszerekkel” – idézte fel. Tóth Ildikó szerint, bár köztudott volt, hogy a férj és barátai a Magyar Nemzeti Bank felújításából szereztek pénzt, az építőipart ismerve úgy gondolta, abból a tevékenységből nem származhat ekkora vagyon. „Az építőipart ismerve úgy gondoltam, ebben nem lehet annyi pénz, hogy valaki a feleségének tucatnyi Hermes táskát vegyen. Ez őrült vagyonról árulkodott” – jelentette ki.

Ezt követően, 2022 tavaszán kereste meg Hadházy Ákost, és felajánlotta neki, hogy képeket és információkat küld olyan luxusköltésekről, amelyek szerinte sehogy sem illeszthetők össze az ország gazdasági helyzetével és az érintettek hivatalos bevételeivel. Az motiválta, hogy úgy érezte, a tényfeltáró újságírók munkája során feltárt hatalmas, milliárdos összegeket az emberek nem tudják értelmezni. „Nem azért, mert buták, 600 milliárd forintot én sem tudok értelmezni, ezek felfoghatatlan számok” – mondta. Ezzel szemben a kézzelfogható luxustárgyak mindenki számára beszédesek.

A legmegdöbbentőbb példaként Rogán Barbara egy táskáját említette. „A legdrágább darab, amit találtunk, egy körülbelül 160 millió forintos fekete, krokodilbőr Hermes Kelly táska volt, tele gyémántdíszítéssel – Rogán Barbara viselte” – mondta, hozzátéve, hogy ez bárki számára érthetővé teszi a vagyon mértékét. Szerinte felmerül a kérdés: „Milyen mértékben vehetik ki a pénzt az államháztartásból, ha ez is belefér?”

Példaként hozta fel, hogy sem a francia elnökfeleségek, sem Katalin hercegné nem viselnek ennyire drága és hivalkodó kiegészítőket. A kezdeményezéséhez sok barátja csatlakozott, akik szintén küldtek neki képeket, míg mások közvetlenül Hadházy Ákoshoz fordultak, így egyfajta mozgalom alakult ki. Ennek eredményeként az érintettek kénytelenek voltak a közösségi oldalaikat zártkörűvé tenni, de az információáramlás nem állt le. „A saját baráti körük mentette le az újabb táskákról, ékszerekről készült fotókat, és küldte tovább nekem vagy Hadházynak” – mondta.

A leleplezések hatása megfelelt a várakozásainak. „A táskák és ékszerek piszlicsáré dolgoknak tűnnek a nagy közbeszerzések mellett, mégis erősen hatott a közvéleményre, megszületett például a luxizás kifejezés” – értékelte a történteket. A téma bekerült a sajtóba, podcastokba és YouTube-videókba, így minden társadalmi réteghez eljutott.

A jelenség azonban nem szűnt meg, példaként említette Várkonyi Andreát, akit egy százötvenmilliós Hermes táskával fotóztak le Cannes-ban. Szerinte sokatmondó, hogy egy ilyen értékű tárgyat nem egy kiemelt eseményen, hanem hétköznapi ruhaválogatás közben viselt. „Az az érzésem, hogy ezek az emberek annyira megszokták a luxust, hogy nem tudnak és nem is akarnak leállni a megszokott életformájukról” – vélekedett.

A propagandamédia ellentámadási kísérletét, amikor Magyar Péter mellett sétáló Köböl Anita kormányszóvivő Louis Vuitton táskáját bírálták, sikertelennek tartja, szerinte a sztori érdektelenségbe fulladt.

Ezzel szemben dicséretesnek nevezte, hogy a Tisza Párt politikusnői magyar tervezők ruháiban jelentek meg a parlament alakuló ülésén. Szoboszlai Dominik öltözéke körüli vitát másként látja. Szerinte a focista szettje nagyon trendi volt, csak a magyar társadalom számára szokatlan. „Szoboszlai igazi trendszetterként a legújabb, legmenőbb dolgokat viselte” – mondta, hozzátéve, hogy a sportoló a saját maga által megkeresett pénzt költi, amire akarja.

Befektetési szakértőként a luxustáskákról elmondta, hogy azok csak akkor érnek sokat, ha makulátlan állapotban maradnak. „Ha valaki befektetésnek vesz egy ilyen darabot, azt nem hordhatja éjjel-nappal az utcán” – figyelmeztetett. Egy karcolás is jelentősen csökkentheti az értéküket. Ahhoz, hogy egy táska valóban jó befektetés legyen, „megfelelően kitömve, porzsákban kell tárolnia, és csak nagyon ritkán, igazán jeles alkalmakkor veszi elő”.

Arra a felvetésre, hogy a luxustáskák alkalmasak-e vagyonkimentésre, nemmel válaszolt. Szerinte a másodlagos piacot olyan aukciósházak jelentik, mint a Christie’s vagy a Sotheby’s, amelyek minden dokumentációt bekérnek, és az eladás adóköteles. „Nem lehet a törvényt kijátszva harminc Hermes táskába fektetni a pénzt” – állította.

Végül Magyarország luxuspiaci helyzetét elemezte. Véleménye szerint a magyar GDP nem indokolja, hogy a Chanel vagy a Hermes üzletet nyisson az országban, mert nincs rá fizetőképes kereslet. „Magyarországon olyan alacsonyak a fizetések, hogy semmilyen létjogosultságuk sincs a luxusmárkáknak, nem is tudok arról, hogy bármelyik be akarna jönni az országba” – jelentette ki. Hozzátette, hogy még olyan multibrand luxusüzletek sincsenek, mint Nyugat-Európában, mert sem a hazai, sem a külföldi befektetők nem látnak benne fantáziát. „Magyarország az Európai Unióban a jövedelmi mutatók alapján az egyik legrosszabb helyen áll, tehát nem lenne semmi értelme” – zárta gondolatait.

Az Országgyűlés kedden elfogadta az Alaptörvény módosítását, amely két ciklusban, vagyis összesen nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki mandátumot. Mivel a szabályozás visszamenőleges hatályú, az 1990-től betöltött ciklusokat is figyelembe veszi, a döntés értelmében Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő. Magyar Péter miniszterelnök aznapi közösségi médiás összegzésében a nap egyik legfontosabb eredményeként értékelte a lépést.

„Ezt ellenem csinálják” – így reagált Orbán Viktor, aki viccesnek nevezte, hogy valakit jogszabályi úton „tiltanak el a néptől”. A javaslatot benyújtó TISZA Párt szerint ugyanakkor a cél a személyi kultuszok és a túlzott hatalomkoncentráció megakadályozása. Egy friss felmérés szerint a korlátozást a Fidesz szavazóinak egyötöde is támogatja.

– az utca emberét kérdeztük, és úgy tűnik, a válaszolókat megosztotta a döntés. Volt olyan, aki azt mondta, ha Orbán Viktornak szobra lenne, levágnák a fejét és azzal fociznának, más szerint miért ne lehetne valaki 100 évig is miniszterelnök, ha megválasztja a nép.

Jó döntésnek nevezte Holoda Attila energetikai szakértő, hogy a kormány kezdeményezi a védett üzemanyagár kivezetését. A szakértő Magyar Péter bejelentésére reagálva az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta, a piacok a Hormuzi-szoros megnyitását követően azonnal megnyugodtak, és a nyerskőolaj ára is jelentősen lement.

„Nem estünk vissza ugyanarra a szintre, mint ami előtte volt, mert az előtte körülbelül 63-64 dollár körül volt hordónkénti olajár, de azért ez egy jelentős csökkenés” – tette hozzá. Emellett a magyar forint is erőteljesen megerősödött, ami szintén azonnali hatással van az árakra, mivel a nyerskőolajat dollárért szerzik be.

Holoda Attila szerint a folyamat már megkezdődött, a Mol a benzin esetén nagyjából 4 forinttal, a gázolaj esetén pedig 11-12 forinttal csökkenti nagykereskedelmi árait. „Ez azt jelenti, hogy már elindul ez a csökkenés, és gyakorlatilag vannak olyan benzinkutak, ahol a védett ár okafogyottá válik, hiszen már a piaci ár olcsóbb lesz” – mondta.

A miniszterelnök szerda esti posztjában arra hivatkozott, hogy a héten 10-15 forinttal csökkenhet az üzemanyag ára. Ezt a szakértő túlzónak tartja. „Ez a 10-15 forint nyilván egy becslés, nem tudom, hogy honnan vette az információt a miniszterelnök, de ekkora csökkenés azért nincs ebben a jelenlegi árban most benne” – fogalmazott.

A szakértő a védett ár havi 50 milliárd forintos költségére reagálva elmondta, a struktúrát a stratégiai készlet felhasználásával finanszírozták. Mint mondta, benzinre, dízelre és kerozinra is létezik ilyen készlet, de a kerozinhoz hozzá sem kellett nyúlni, így a repülés biztonságát nem veszélyeztették.

„Benzin és dízel esetén hozzá kellett nyúlni, hiszen azok valamikori olcsó áron lettek előállítva és odatartalékolva, ezeket vissza kellett pótolni, igen, de a visszapótlási időszak, az természetesen a magas árkörnyezetben volt, azaz jóval többe került” – magyarázta.

Ezt az összeget a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek hitelekből kellett finanszíroznia, aminek meg kell térülnie az elkövetkező 10-15 évben. Arra a kérdésre, hogy ezt a költséget hogyan fizetik meg az adófizetők, Holoda Attila azt válaszolta, hogy nem direkt módon. Az üzemanyagárban már most is benne van egy 3 forintos készletezési díj, és elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány ehhez hozzányúl a gyorsabb megtérülés érdekében.

„Az azt jelentheti, hogy 1-2 forintot hozzáteszünk, amit mondjuk úgy, hogy nem nagyon veszélyeztet a közvélemény, de minden egyes literen valamennyivel visszafizetünk” – állította a szakértő.

Az olajár esésével kapcsolatban elmondta, a Hormuzi-szoros blokádja sokkot okozott a piacon. Bár a tankerek újra elindultak, az olaj- és földgázkitermelő technológiákat is támadás érte. A magasabb árszint oka szerinte az, hogy „ez a fajta bizonytalanság, vagy mondjuk magasabb árfekvés, tehát nem a 60 dollár körülire mentünk vissza, hanem 70-re, ez pontosan azt tükrözi, hogy a piacban benne van az a bizonytalanság, hogy vajon mikorra képes a piac visszapörgetni magát ugyanarra a kibocsátási teljesítményre, mint a háború megkezdése előtt”.

Holoda Attila szerint Európa direkt ellátása nem függött nagyban az öböl térségétől, inkább az ázsiai országok voltak a legnagyobb vásárlók. Mivel Kína hatalmas készletekkel rendelkezett és a sajátját használta, nem szívta el az árut az európai piacok elől. „Ez segített Európának, most ez azt jelenti, hogyha szépen lassan elkezdik felépíteni, akkor a kínaiaknál azért még maradtak a készletekből” – mondta, hozzátéve, hogy a készletek kritikus fogyása július-augusztus környékén következett volna be.

Az interjú második felében a MOL és a szerb kormány megállapodásáról volt szó, amely a NIS olajvállalat jövőbeli irányítására vonatkozik. A szakértő elmondta, a NIS-ben jelentős részesedése volt a szankciók alatt álló orosz Gazprom Nyeftnek, ezért kellett eladniuk a részvénycsomagot. A szankciók miatt ugyanis nem lehetett kőolajjal ellátni Szerbia egyetlen, pancsovai finomítóját.

A szerb állam kényszerhelyzetbe került, és bár felmerült egy arab befektető is, kézenfekvő volt, hogy a magyar olajcéggel kezdenek tárgyalni, mivel „a MOL jelentős közép-európai regionális szereplő, hatalmas tapasztalattal bír, hiszen Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Ausztria és sok felé vannak különböző egységei, ráadásul finomítói is”.

A szakértő szerint a szerb állam nem akarta vagy tudta volna kifizetni a másfél és két milliárd euró közötti vételárat. Hozzátette, az orosz tulajdonos korábban sokat költött a pancsovai finomító korszerűsítésére, így az egy jó állapotú létesítménynek számít.

A megállapodás biztosra vehető, miután a szerb állam valószínűleg kért és kapott olyan jogosítványokat, mint a vétójog a finomító esetleges bezárásával kapcsolatban. Holoda Attila szerint a felek megtalálták a közös hangot, és a megállapodás mind a szerbeknek, mind a MOL-csoportnak remek üzlet.