HÍREK
A Rovatból

Jövőre már nem lesz Bánkitó Fesztivál – újabb népszerű esemény szűnik meg

A gazdasági és kultúrpolitikai környezet miatt egyre nehezebben lehetett fenntartani a népszerű fesztivált, ami idén végleg padlóra került.


Az idei évben utoljára rendezik meg a Bánkitó Fesztivált – jelentették be a szervezők. A 16 éve indult esemény ezzel lezárul, és a közlemény szerint már dolgoznak azon, hogy méltó búcsút vegyenek a közösségtől.

A fesztivál kezdettől fogva nonprofit modellben működött: minden évben az aktuális nyereséget a következő évi rendezvényre fordították. Az elmúlt években azonban egyre nehezebb lett fenntartani ezt a modellt. A szervezők közleménye szerint „civil szervezetként már nem fenntartható az a fesztiválforma, melyet eredetileg létrehoztunk”.

A döntés hátterében több tényező is áll. A fesztivál évről évre csökkenő bevételekkel és megszűnő támogatásokkal szembesült, miközben a költségek folyamatosan nőttek. Ugyanakkor a szervezők nem akartak kompromisszumot kötni a fesztivál alapértékeit illetően.

Schönberger Ádám főszervező a Telexnek nyilatkozva elmondta: „A Covid utáni években a jegybevételek évről évre egyenletes, mintegy 20 százalékos növekedést mutattak. 2024-ben azonban ez a tendencia megtorpant, és a növekedés stagnálásba fordult. Szinte darabszámra pontosan annyi jegyet adtunk el, mint 2023-ban. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatási és munkabér jellegű költségek viszont tovább emelkedtek.”

Idén a Bánkitó nem kapott támogatást az NKA-tól, amely korábban – ha csökkenő mértékben is – minden évben segítette a fesztivált. Emellett más civil és független kulturális programokat támogató források is elmaradtak. Schönberger így fogalmazott:

„A nem állami támogatások elmaradását gyakran azzal indokolták, hogy egyre több civil szervezet szorul ezekre a forrásokra, és a fesztivál kulturális, illetve (még ha nonprofit is, de) vállalkozási jellege miatt hátrébb sorolódott a megnövekedett igénylések között. Ezek a kieső támogatások nyilvánvalóan összefüggnek a jelenlegi politikai és gazdasági környezettel.”

A szervezők próbáltak új utakat keresni: befektetőkkel tárgyaltak, más együttműködő szervezetekkel is egyeztettek, és olyan intézményeket is megkerestek, akik a programokon keresztül kapcsolódtak a fesztiválhoz. Végül azonban egyik irány sem hozott olyan eredményt, ami biztosította volna a folytatást.

„Azt láttuk, hogy ebben a helyzetben felelőtlenség lett volna egy újabb fesztivál megszervezésébe belevágni. Most azon dolgozunk, hogy az idei fesztivál méltó módon valósuljon meg, és szépen zárjuk le ezt a történetet”

– fogalmazott a főszervező.

A Bánkitó az elmúlt években nem a tömegprogramokra és a nagy nevek vonzására épített, hanem progresszív, kisebb közönséget megszólító előadókra fókuszált. Emellett kiemelt szerepet kaptak a színházi, képzőművészeti és performanszművészeti produkciók is. A fesztivál fontosnak tartotta a társadalmi kérdések megjelenítését is, mint például az LMBTQ+-közösség helyzete, a családmodellek változása, a nők jogai vagy a tanárok szabadságjogainak kérdése.

A Bánkitó mellett más ismert fesztiválok is befejezik működésüket: a Kolorádó idei kiadása után nem tartható meg a megszokott helyszínen, korábban pedig a Balaton Sound és a VOLT is megszűnt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rónai Egon: Rossz adatot említettem Orbán Viktornak, pedig nem akartam szépíteni a helyzetet
A műsorvezető a Facebookon vallotta be, hogy rosszul mondott egy adatot a gyermekszegénységről, amikor a miniszterelnökkel beszélgetett. Kiderült, hogy ez a szám még rosszabb, mint amit adásban említett.


Két nappal azután, hogy interjút készített Orbán Viktorral, Rónai Egon, az ATV műsorvezetője egy Facebook-posztban korrigálta a magyarországi gyermekszegénységről mondott adatát.

„Csak a rend kedvéért, mivel nem szeretnék a »fake news-t« terjesztők táborához csatlakozni! A miniszterelnöki interjúban szó esett a gyermekszegénységről. Ilyen témát természetesen nem az emlékezetemre hagyatkozva vetek fel, utananézek, ezért van előttem a tablet. Még így is hibáztam, rossz adatot említettem Orbán Viktornak, pedig nem akartam szépíteni a helyzetet”

– írta bejegyzésében.

A műsorvezető az interjúban azt állította, hogy a gyermekszegénység minden ötödik gyermeket, 20.9 %-ot érint. Ezt pontosította:

„Tévedtem, a helyes szám 22,9 %, tehát szépítettem akaratomon kívül” Az adat rosszabb, mint ahogy adásban mondtam.

Rónai Egon hozzátette, hogy szerinte még mindig nagyon sok a szegénységben vagy az anyagi kirekesztettség kockázatával élők száma.

„Ahogy Orbán Viktor helyesen mondta, egy is sok. De hogy fake news lett volna, az egyértelműen nem igaz. Aki ezt állítja, fake news-t terjeszt”

– szögezte le, utalva arra, hogy az interjút követően több kormánypárti médium, köztük a Mandiner és a Tények is „álhírnek” nevezte Rónai állítását.

A műsorvezető azzal indokolta az adatválasztását, hogy egy összegző, abszolút mutatót keresett, „hogy ne annak milyenségéről, hanem a témáról szóljunk”. A bejegyzését azzal zárta:

„De a legfontosabb, hogy legalább beszélünk a gyermekszegénységről, amely nem, nem csak a magyar roma közösséget érinti.”

Az ATV Mérleg című műsorában elhangzott kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált, hogy „a helyzet nem jó, de jobb, mint volt”, és szerinte „jó pályán vagyunk”, amit később úgy pontosított: „szegénységügyben abszolút”.

Rónai a Facebook-posztjában a KSH hivatalos adatait is idézte, amelyek alátámasztják a 22,9 százalékos értéket a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élő 18 év alattiak arányára (AROPE). A KSH szerint ez a mutató 2011-ben még 41,9 százalék volt, amivel Magyarország a legrosszabbak között szerepelt az unióban, 2022 óta azonban folyamatosan az uniós átlag alatt van. A legfrissebb, 2024-es Eurostat-adatok szerint a gyerekek AROPE-mutatójának EU-átlaga 24,2 százalék, vagyis a magyar érték ez alatt marad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Amerikai külügyminiszter: egy évre kapott mentességet Magyarország a szankciók alól
Fehér házi források eddig is arról beszéltek, amit most az amerikai külügyminiszter is kijelentett. Marco Rubio szavai ugyankkor éles ellentétben állnak a magyar kormány kijelentéseivel. A kormány szerint ugyanis időkorlát nélküli mentességet kapott Magyarország. Gulyás Gergely is arról beszélt a kormányinfón, hogy a megállapodás szerinte egyértelmű és világos volt.


Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón tette egyértelművé, hogy Magyarország egy évre kapott mentességet az orosz olaj- és gázimporttal kapcsolatos amerikai szankciók alól.

A külügyminiszter szerint az egyéves halasztásra azért van szükség, mert a magyar gazdaságot drámaian érintené az azonnali leválás az orosz energiahordozókról. Bár az orosz exportnak ez csak egy kis része, Magyarország szinte kizárólag onnan vásárol, így mélyen destabilizálná az országot, ha elveszítené a hozzáférését. A Paks 2 atomerőműre vonatkozó szankciók feloldása ezzel szemben határozatlan idejű.

Rubio kijelentése éles ellentétben áll a magyar kormány kommunikációjával. Noha a november 7-i Trump–Orbán-találkozó követően már fehér házi források is egyéves haladékról beszéltek, a kormány ennek az ellenkezőjét kommunikálta.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón is azt mondta, „Magyarország általános szankciómentességet kapott a Barátság kőolajvezetékre és a Török áramlatra”.

Úgy fogalmazott, a megállapodás egyértelmű és világos volt, Magyarország időkorlát nélkül kapja meg a mentességet. Hozzátette, hogy az amerikai külügyminiszter érvelése helyes, hiszen ezek a problémák egy év múlva ugyanúgy fenn fognak állni. Azt is közölte, hogy ha a szankciók életbe lépnének, az energiahordozók ára itthon a kétszeresére-háromszorosára emelkedne.

A mentesség nem volt ingyen, a megállapodás részeként Magyarország mintegy 466 milliárd forint (körülbelül 1,4 milliárd dollár) értékű beszerzést vállalt amerikai cégektől. Ez a csomag három fő tételből áll: egy 600 millió dollár értékű cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásáról szóló szerződésből, 114 millió dollár értékű nukleáris fűtőelem-beszerzésből, valamint egy nagyjából 700 millió dolláros védelmi célú beszerzésből.

Via 444.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: A magyar óvodákban tilos lesz a genderoktatás – szerinte ezt jelenti „a keresztény kultúrán alapuló értékrendre” nevelés
A miniszter szerint Nyugaton már az óvodában azt tanítják, hogy a „a fiúk ne fiúk és a lányok ne lányok legyenek”. Ezt akadályozza meg az új magyarországi rendelet.


A csütörtök délelőtt kormányinfón szóba került a kormány új rendelete, amelyben az óvodai nevelésben „Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés” című fejezetben átírták „a kulturális értékek” szövegrészt „a keresztény kultúrán alapuló értékrendre”.

Az RTL riportere azt a kérdést tette fel Gulyás Gergelynek, hogy ez jelent-e például kötelező hittanoktatást az óvodákban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: bár ő óvodás korában járt hittanórára, az nem lesz kötelező az intézményekben.

Ezután rövid vita alakult ki arról, hogy az „elvi deklaráció is fontos”-e vagy csak az, hogy a gyakorlatban ez mit jelent az óvodák mindennapjaiban, de végül Gulyás előállt egy konkrétummal is.

Mint mondta, a magyar és az európai kultúra a keresztyén értékrenden alapul, és ezt kell beemelni az óvodai nevelésbe. Ám a szerinte Nyugat-Európában olyan trendeket próbálnak bevezetni, ami a gendersemlegességet erőltetné, ahogy fogalmazott:

„a fiúk ne fiúk és a lányok ne lányok legyenek, mindenféle gendersemlegességgel próbálják tönkre tenni már az óvodásokat is.”

Szerinte a magyar szabályozás ennek a teljes tiltása és tagadása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely nem hisz Marco Rubiónak: állítja, nincs időkorlát a szankciómentességre, hiába mondanak mást az amerikaiak
A miniszter szerint a megállapodás egyértelmű és világos volt. Noha az amerikai külügyminisztérium szerint egyéves haladékot kaptunk, Gulyás azt mondja, Orbán és Trump találkozóján nem ez hangzott el.


Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfó kezdetén arról beszélt, hogy Orbán Viktor és Donald Trump arról a november 7-i találkozójukon arról egyeztek meg, hogy Magyarország időkorlát nélkül kap mentességet a földgáz- és kőolajvezetékeket érintő amerikai szankciók alól. A sajtótájékoztatóval nagyjából egyidőben azonban az Egyesült Államok külügyminisztere egyértelművé tette, hogy egy évre szól a mentesség.

Amikor a kormányinfón a Telex újságírója rákérdezett erre Gulyás Gergelynél, ő nem akart hinni Rubiónak.

A miniszter azt mondta, szerinte az amerikai külügyből ilyen információk érkeznek, de a washingtoni tárgyalásokon nem ez hangzott el.

A kérdésre, hogy a tárgyalásokon nem volt szó időkorlátról, vagy az hangzott el, hogy nem lesz időkorlát, Gulyás leszögezte, hogy időkorlát nélküli megállapodásról egyezett meg Orbán Viktor és Donald Trump.

Hozzátette, hogy az amerikai külügyminiszter érvelése helyes, hiszen ezek a problémák egy év múlva ugyanúgy fenn fognak állni.

Fehér házi források már a találkozót követően is egyéves haladékról beszéltek, amit Marco Rubio most meg is erősített. A külügyminiszter szerint az egyéves halasztásra azért van szükség, mert a magyar gazdaságot drámaian érintené az azonnali leválás az orosz energiahordozókról. Bár az orosz exportnak ez csak egy kis része, Magyarország szinte kizárólag onnan vásárol, így mélyen destabilizálná az országot, ha elveszítené a hozzáférését.


Link másolása
KÖVESS MINKET: