Jelentős módosításokat sürget a státusztörvény-tervezetében az Európai Bizottság
A Népszavának név nélkül nyilatkozó kormányzati tisztviselő lényegében elismerte, hogy a pedagógusok kirendelésének szabályozásával a tanárhiány fokozódására készülhet fel a kormány.
Májusban két magas szintű egyeztetés is volt a státusztörvénnyel kapcsolatban, a Bizottság a magyar kormány több lépését is üdvözölte, azonban maradtak vitás pontok - írja a Népszava egy, a tárgyalásokra rálátó magyar kormányzati tisztviselő beszámolója alapján.
A Bizottság négy lényegi területen szeretne változtatásokat a törvénytervezetben:
egyeztetési kötelezettség a szakszervezetekkel,
a nevelés-oktatással lekötött heti munkaidő kérdése,
az új sávos bérrendszer kérdése,
a pedagógusok kirendelése másik intézménybe.
A szakszervezetek kapcsán a Bizottság azt szeretné, ha legalább a legnagyobb taglétszámmal rendelkező szervezettel tárgyalna a kormány, amire úgy tűnik, hogy nyitott is a kabinet.
A heti munkaidő jelenleg 22-26 órában van felosztva, ezt tenné egyértelműbbé és átláthatóbbá a Bizottság, illetve azt szeretnék elérni, hogy aki többet dolgozik, az több pénzt is keressen. Ennek kapcsán már be is nyújtottak egy törvénymódosító javaslat heti fix 24 tanítási óráról.
A sávos bérrendszer legnagyobb problémája, hogy túl szélesek a sávok, illetve több objektív szempontra lenne szükség a pedagógusok teljesítményének értékeléséhez és ezen keresztül a bérek megállapításához. Itt arról beszélt a megkérdezett kormányzati tisztviselő, hogy “foglalkoznak a kérdéssel”.
A kirendelések esetében azt tartaná elfogadhatónak a Bizottság, ha az áthelyezések elsősorban önkéntes alapon történnének és egyoldalú kijelölésre csak akkor kerülhetne sor, ha másként “a megfelelő minőségű oktatás” a hiánnyal küzdő intézményben nem lenne biztosítható.
A Népszava forrása szerint ezzel a szabályozással a jövőre készül a kormány, hogy ha tovább csökkenne a pedagógusok létszáma, a diákok akkor se maradjanak sehol megfelelő oktatás nélkül.
Májusban két magas szintű egyeztetés is volt a státusztörvénnyel kapcsolatban, a Bizottság a magyar kormány több lépését is üdvözölte, azonban maradtak vitás pontok - írja a Népszava egy, a tárgyalásokra rálátó magyar kormányzati tisztviselő beszámolója alapján.
A Bizottság négy lényegi területen szeretne változtatásokat a törvénytervezetben:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Temetés a strandon – 250 gyerek piknikezett, amikor a Duna-parton megjelent a gyászmenet Dunabogdányban
Egy iskolai évzáró pikniket zavart meg egy hangosítással és székekkel lebonyolított temetési szertartás a dunabogdányi Duna-parton. A helyiek felháborodtak, a polgármester pedig bejelentette, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében a vízügyi hatósághoz fordul.
Közbotránkozást okozott Dunabogdányban, hogy miközben körülbelül 250 gyerek piknikezett a helyi strandon, a közvetlen közelben egy üzletszerűen megszervezett, vízbe szórásos temetési szertartást tartottak. Az eset csütörtökön történt a település frekventált Duna-parti szakaszán, ahol egy temetkezési szolgáltató hangfalakkal és székekkel bonyolította le a búcsúztatót – írta a Blikk. A helyiek felháborodtak, a település polgármestere pedig a közösségi oldalán reagált a történtekre.
Liebhardt András polgármester arról írt, hogy a szertartás helyszíne ugyan a strandtól előírt százméteres védőtávolságon kívül esett, de egy forgalmas, vízi sportokra is használt, átmeneti sátorozásra kijelölt területen volt. A polgármester szerint a helyzetet súlyosbította a közeli iskolai piknik, a bejegyzésében pedig élesen bírálta a körülményeket.
„A június 18-ai szertartás groteszk mivoltában túlment az eddigieken” – fogalmazott a polgármester.
A településvezető szerint a falu lakói közül többen is jelezték felháborodásukat az események miatt.
„Több felháborodott hívást is kaptunk a faluból is, közbotránkozás kísérte a szertartást.”
Liebhardt András szerint a Duna a helyiek számára kiemelt közösségi és szakrális tér, a mostanihoz hasonló eseményeket pedig a közösség idegenszerűnek és provokatívnak tartja. A polgármester jelezte, hogy egyeztetéseket kezdeményezett az illetékes vízügyi hatósággal a helyzet rendezése érdekében, és hangsúlyozta a hatályos szabályok – mint például a terület kezelőjének engedélye és a lebomló urna használata – betartásának fontosságát.
Más frekventált vízfelületeken a hatóságok korlátozzák a hamvak vízbe szórását, különösen a főszezonban. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság például a Tiszán és a Tisza-tavon idén is korlátozást vezetett be: május 1. és szeptember 15. között hétvégéken és ünnepnapokon nem engedélyeznek ilyen szertartásokat, hogy biztosítsák a pihenni vágyók zavartalanságát. A hasonló intézkedések azt a gyakorlatot tükrözik, hogy a kegyeleti jogokat igyekeznek összehangolni a közösségi terek, mint amilyen a népszerű dunabogdányi part is, rendeltetésszerű használatával.
Közbotránkozást okozott Dunabogdányban, hogy miközben körülbelül 250 gyerek piknikezett a helyi strandon, a közvetlen közelben egy üzletszerűen megszervezett, vízbe szórásos temetési szertartást tartottak. Az eset csütörtökön történt a település frekventált Duna-parti szakaszán, ahol egy temetkezési szolgáltató hangfalakkal és székekkel bonyolította le a búcsúztatót – írta a Blikk. A helyiek felháborodtak, a település polgármestere pedig a közösségi oldalán reagált a történtekre.
Liebhardt András polgármester arról írt, hogy a szertartás helyszíne ugyan a strandtól előírt százméteres védőtávolságon kívül esett, de egy forgalmas, vízi sportokra is használt, átmeneti sátorozásra kijelölt területen volt. A polgármester szerint a helyzetet súlyosbította a közeli iskolai piknik, a bejegyzésében pedig élesen bírálta a körülményeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
51 milliárdért építettek akadémiát a Velencei-tóra, de a kiszáradás miatt elviszik onnan a vb-t
A FISU Egyetemi Kajak-Kenu Világbajnokságot a Velencei-tó helyett a szegedi Maty-éren rendezik meg. A döntést a tó kritikusan alacsony, 55 centiméteres vízállása tette elkerülhetetlenné.
A Velencei-tó történelmi mélyponthoz közeli vízállása miatt Szeged veszi át az idei egyetemi kajak-kenu-világbajnokság rendezését, így a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián nem rendezik meg a tervezett eseményt. A döntést egy csütörtöki sajtótájékoztatón közölték, megerősítve, hogy az augusztus közepi világbajnokság házigazdája a szegedi Maty-ér lesz – írta a 444.hu.
A kényszerlépés közvetlen oka a tó kritikus állapota: az agárdi vízmércénél a napokban 55 centimétert mértek, ami mindössze néhány centiméterrel van a valaha mért negatív rekordtól. Ilyen alacsony vízállás mellett a nemzetközi versenyrendezés biztonsági feltételei nem garantálhatók, a pálya alkalmatlansága mellett a sétahajózás is leállt a tavon.
A helyszínváltás újra ráirányítja a figyelmet a sukorói akadémiára, amelynek költsége az eredetileg tervezett 43 milliárdról végül 51 milliárd forint fölé emelkedett. A beruházás már a Magyar Kajak-Kenu Szövetségen belül is vitákat szított.
„Felesleges pénzkidobás volt, költöttétek volna inkább a szegényekre vagy a kórházakra” – írta a beruházásról egy korábbi nyílt levélben Szemán Róbert, a szövetség elnökségi tagja.
Szemán szerint az intézmény fenntartása is aránytalanul nagy terhet ró a sportágra. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a kormány 2021-ben nem finanszírozta azt a körülbelül 40 milliárd forintos tervet, amely megoldhatta volna a tó vízpótlását.
Tessely Zoltán, a térség fejlesztéséért felelős akkori kormánybiztos a döntésről úgy nyilatkozott, a finanszírozási igény olyan nagy, hogy azt a kormány az ország akkori helyzetében nem kívánta biztosítani. A szövetségen belüli feszültségek már tavasszal a felszínre kerültek, amikor Szemán Róbert lemondásakor bírálta Schmidt Gábor elnököt, aki szerinte egy „polipszerűen működő rendszert” hozott létre. Bár a közgyűlés végül nem szavazott az elnök bizalmáról, a sukorói akadémia szerepéről és a forráselosztásról szóló vita azóta is tart.
„A szükséges pénzeszköz olyan nagy mértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani” – kommentálta a vízpótlási terv elvetését Tessely Zoltán.
A versenyzők és a nézők számára a váltás egy bevált, nemzetközi versenyek rendezésében rutinos helyszínt jelent. A szegedi Maty-ér évtizedek óta ad otthont világversenyeknek, így a pálya minősége és a logisztikai háttér is biztosított. A döntés éles kontrasztban áll a márciusi bejelentés hangulatával, amikor Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere még a környékbeli gazdaság fellendülését várta a világbajnokságtól.
A kritikusok szerint ugyanakkor a mostani helyzet egyenes következménye az elhibázott prioritásoknak: a tó megmentése helyett egy olyan helyszínre építettek méregdrága sportlétesítményt, amelynek használhatósága a régóta ismert környezeti problémák miatt eleve kérdéses volt.
Az idei nyár elején a Velencei-tó vízszintje gyors ütemben közelítette meg a történelmi mélypontot, 55 centiméter alá süllyedve. A helyzetre reagálva a kormány külön törvényt ígért a tó megmentésére, amely a vízpótlás és az ökológiai rehabilitáció összehangolt kezelését célozza.
A Velencei-tó történelmi mélyponthoz közeli vízállása miatt Szeged veszi át az idei egyetemi kajak-kenu-világbajnokság rendezését, így a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián nem rendezik meg a tervezett eseményt. A döntést egy csütörtöki sajtótájékoztatón közölték, megerősítve, hogy az augusztus közepi világbajnokság házigazdája a szegedi Maty-ér lesz – írta a 444.hu.
A kényszerlépés közvetlen oka a tó kritikus állapota: az agárdi vízmércénél a napokban 55 centimétert mértek, ami mindössze néhány centiméterrel van a valaha mért negatív rekordtól. Ilyen alacsony vízállás mellett a nemzetközi versenyrendezés biztonsági feltételei nem garantálhatók, a pálya alkalmatlansága mellett a sétahajózás is leállt a tavon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 30 milliárdos szerződést kötöttek a választás előtt Fauszt Zoltán cégével
A Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozó SDA DMS Zrt. a kötelezően használt Poszeidon iratkezelő szoftverre kapott újabb megbízást. A szerződés eredményét csak a választások után tették közzé, és olyan kulcsfontosságú szerveket érint, mint a Magyar Államkincstár.
Fél évvel a választás előtt kötöttek több tízmilliárdos, három évre szóló keretszerződést állami szervek a kötelezően használt Poszeidon iratkezelőt fejlesztő SDA DMS Zrt.-vel. A közbeszerzés eredményét csak a választás után, 2026. április 22-én tették közzé – írta a Telex.hu. A 30 százalékos opcióval együtt a szerződés összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot.
A megállapodást 22 állami szervvel és céggel kötötték meg 2025 szeptemberében, köztük a Magyar Államkincstárral és az Országos Kórházi Főigazgatósággal. A szoftver licencét az állami szervek ingyen kapták meg, de a bevezetés és a fenntartás költségeit nekik kell állniuk. 2025 elejétől szinte az összes minisztériumban a Poszeidont kell használni, kivétel a Honvédelmi Minisztérium, ahol a Mercurius, és a Belügyminisztérium, ahol a Robotzsaru rendszert alkalmazzák.
A közbeszerzési eljárást a Digitális Kormányzati Ügynökség bonyolította le, amelynek vezérigazgatóját, Lenkei Mirtillt május végén menesztették. Utódja, Kovács Miklós egy levélben arról írt, hogy jelenleg két állami számvevőszéki ellenőrzés is folyamatban van a szervezetnél.
A Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. 2025-ben az előző évihez képest magasabb nettó árbevétel mellett az adózott eredmény kevesebb mint harmadát érte el. A cég magyarázata szerint a változást nem a bevételek visszaesése okozta. „A 2025-ös üzleti évben a társaság eredményét nem a bevételek visszaesése, hanem a költségszerkezet tervszerű és tudatos megváltozása befolyásolta” – közölték, a jövőbeli növekedést szolgáló hosszú távú fejlesztésekkel és technológiai beruházásokkal indokolva a csökkenést.
A cég válaszából az is kiderül, hogy szinte kizárólag a Poszeidonból élnek. A felhasználók kritikáira, miszerint a szoftver rossz minőségű és nehezen használható, úgy reagáltak, hogy a felhasználói élményt nem lehet elválasztani a jogszabályi és eljárásrendi kötöttségektől.
Egy minisztériumi dolgozó szerint náluk gyakorlatilag „félistennek számítanak azok, akik tudják használni”.
Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere a piaci helyzetről azt mondta, az iratkezelő rendszerek piacára ráfér a nagyobb, átláthatóbb verseny.
„A magyar közigazgatásban jelenleg 3 domináns iratkezelő rendszer működik: a Poszeidon, a rendvédelmi szerveknél működő Robotzsaru, és az önkormányzatok által használt DMS One. Azt gondolom, az iratkezelő rendszerek piacára ráfér a nagyobb, átláthatóbb verseny, mert az a szolgáltatások árának csökkenéséhez és a minőség javulásához vezetne” – írta a Telexnek.
A miniszter hozzátette, nem az a céljuk, hogy erővel kivezessenek bármilyen rendszert, hanem hogy biztosítsák a tisztességes piaci versenyt és a hatékony, felhasználóbarát iratkezelést. Szerinte a Poszeidonhoz hasonlóan a közoktatásban használt Krétát is központilag tette kötelezővé a korábbi kormányzat, kizárva a piaci verseny lehetőségét.
A Poszeidon szoftver licencét 2021 decemberében egy kormánydöntés alapján kapta meg örökös és ingyenes felhasználásra a közszféra, majd 2023-ban egy nem nyilvános kormányhatározattal több száz állami szervnél tették kötelezővé a használatát, ami 2025. január 1-jén több helyen élesben el is indult. Az Átlátszó 2024-ben úgy becsülte, a bevezetés teljes költsége akár a 82 milliárd forintot is elérheti.
Fél évvel a választás előtt kötöttek több tízmilliárdos, három évre szóló keretszerződést állami szervek a kötelezően használt Poszeidon iratkezelőt fejlesztő SDA DMS Zrt.-vel. A közbeszerzés eredményét csak a választás után, 2026. április 22-én tették közzé – írta a Telex.hu. A 30 százalékos opcióval együtt a szerződés összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot.
A megállapodást 22 állami szervvel és céggel kötötték meg 2025 szeptemberében, köztük a Magyar Államkincstárral és az Országos Kórházi Főigazgatósággal. A szoftver licencét az állami szervek ingyen kapták meg, de a bevezetés és a fenntartás költségeit nekik kell állniuk. 2025 elejétől szinte az összes minisztériumban a Poszeidont kell használni, kivétel a Honvédelmi Minisztérium, ahol a Mercurius, és a Belügyminisztérium, ahol a Robotzsaru rendszert alkalmazzák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy nyári este Szolnokon, és egy mindössze négyszavas mondat: „Nem tart ez örökké.” Gulyás Gergely frakcióvezető Facebook-posztja valóságos kommentcunamit indított el.
„Nem tart ez örökké.” - írta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője egy facebookon közzétett fotóhoz. A képen a képviselő épp Szolnokon, a Tiszavirág fesztiválon szórakozik, kezében egy üres borospohár. Egy ilyen kétértelmű kijelentés felér egy kisebb földrengéssel. Vajon mire gondolt a politikus? A hozzászólók tudni vélik a kérdésre a választ, el is lepték a volt miniszter bejegyzését.
A kommentelők azonnal lecsapták a magas labdát: „Valóban, nem leszel mindig országgyűlési képviselő…” – írta egyikük, míg mások a múltra emlékeztették: „Mi is kibírtuk a 16 évet. Menni fog Önöknek is.”
Megjelentek az ironikus hangok is, a tömegközlekedést számonkérő „Gondolom nem a hiperszuper szolnoki gyorssal ment le” megjegyzéstől a Gulyásra oly jellemző politikai amnéziát firtató „Ha kérdezik tudni fogod, hogy ezen a fesztiválon voltál?” kérdésig.
Dombi, azaz Dombóvári István humorista is erre reagált: „Nem tudom, nem voltam ott. Majd megkérdezek valakit!" - írta hozzászólásában.
Akadt pár mérsékelten beszólogató reakció is: „Üljön át, te vagy az egyetlen fideszes, akit csípek” – olvasható a bejegyzés alatt. Gulyás Gergely személye sokakat megoszt, vannak, akik úgy érzik, többre hivatott: „Nem ér ez véget, ülj át Gergő, többre vagy te hivatott, mint ahol most vagy.”
A kommentek csúcspontja mégis egy jövőbeli, jelenleg minden valóságalapot nélkülöző prófécia: „Gulyás Gergelyből nagyon jó miniszterelnök lesz!”
A tiszavirág rövid életű. Gulyás talán csak a nyár múlékonyságára utalt, de a frakcióvezető által írt „nem tart ez örökké” szöveg önálló életre kelt – megnyitva a találgatásokat.
„Nem tart ez örökké.” - írta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője egy facebookon közzétett fotóhoz. A képen a képviselő épp Szolnokon, a Tiszavirág fesztiválon szórakozik, kezében egy üres borospohár. Egy ilyen kétértelmű kijelentés felér egy kisebb földrengéssel. Vajon mire gondolt a politikus? A hozzászólók tudni vélik a kérdésre a választ, el is lepték a volt miniszter bejegyzését.
A kommentelők azonnal lecsapták a magas labdát: „Valóban, nem leszel mindig országgyűlési képviselő…” – írta egyikük, míg mások a múltra emlékeztették: „Mi is kibírtuk a 16 évet. Menni fog Önöknek is.”
Megjelentek az ironikus hangok is, a tömegközlekedést számonkérő „Gondolom nem a hiperszuper szolnoki gyorssal ment le” megjegyzéstől a Gulyásra oly jellemző politikai amnéziát firtató „Ha kérdezik tudni fogod, hogy ezen a fesztiválon voltál?” kérdésig.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
