Itt vannak a strandolás szabályai járvány idején

„Ezt nem fenyegetésnek szántam, és azt hiszem, ez nem is hangzik fenyegetésnek. Ez inkább egy jó tanács annak, aki úgy érzi, hogy valami bűnt követett el” – mondta a Blikknek a Tisza Párt képviselője, aki azt is elárulta, milyen információi vannak a beszédében említett visszaélések kapcsán.

Hozzátette, hogy különböző pletykákból ugyan sok mindent lehet hallani, de ezek valóságtartalmát nem tudja és nem is feladata megítélni.

A képviselő arról is beszélt, hogy a májusi beszéde óta már több helyi polgármesterrel is találkozott, az egyeztetések pedig állítása szerint jó hangulatban teltek, és a városvezetőktől nem kapott visszajelzést a kijelentéseivel kapcsolatban. Bihari szerint a Fidesz „próbál a kormánypártba belekötni, valami fogást találni”, de ez neki „semmilyen problémát nem okoz”.

Miközben a képviselő árnyalja a felvételen elhangzottakat, az ügy politikai olvasata egyre élesebb. A Fidesz szerint a képviselő szavai egyértelmű nyomásgyakorlást és fenyegetést jelentenek. Panyi Miklós, a párt országgyűlési képviselője kedden napirend előtt a Parlamentben arról beszélt, hogy információik szerint a Tisza Párt képviselői büntetőeljárásokkal fenyegetik a kistelepülések polgármestereit, és vádalku megkötését ajánlják nekik.

A vitát kiváltó hangfelvétel, amely egy szerencsi katolikus óvodai bálon készült május 16-án, másnap, szerdán került nyilvánosságra. Ezen a képviselő arról beszél, hogy tudomásuk szerint a választókörzetben „körülbelül 35 olyan önkormányzatról tudunk, ahol visszaélések történtek”.

Ezt követően fogalmazta meg az azóta elhíresült mondatát: „Aki olyan, nagyon melegen ajánlom, hogy kössön vádalkut, de maradjon a helyén, mert minden önkormányzati vezetőre szükség van.”

A vita súlyát az adja, hogy a közéletben a vádalku fogalma nemcsak jogi, hanem hatalmi kérdésként is megjelent. A jogintézmény lényege, hogy a bűnösség beismeréséről szóló egyezséget az ügyészség és a terhelt köti, amelyet a bíróság hagy jóvá. Politikusnak nincs hatásköre ilyen megállapodást ígérni vagy kieszközölni.

Vasárnap reggel intenzívebbé vált az Etna tevékenysége, amelynek következtében egy körülbelül másfél kilométer magas hamuoszlop lövellt a magasba. A sűrű felhőt a szél dél, délnyugat felé terjesztette, ami miatt Szicília legnagyobb repterén, a cataniain korlátozásokat vezettek be.

A repülőtér üzemeltetőjének tájékoztatása szerint az érkező járatok forgalmát este 19 óráig felfüggesztették, az indulásokat a már a repülőtéren tartózkodó gépekkel azonban engedélyezték. Ezt követően 21 óráig óránként legfeljebb öt repülőgép szállhat le a kifutópályán.

Az olasz Geofizikai és Vulkanológiai Intézet adatai szerint a hamukibocsátás reggel 7:45 körül kezdődött a csúcsterületen, a vulkáni remegés pedig 8:30-kor érte el a csúcspontját – írta a 24.hu. A cataniai repülőtér üzemeltetője, a SAC, közleményben tájékoztatott a lépésekről.

„Az Etna vulkáni tevékenysége és az ezzel járó, a légkörbe jutó hamukibocsátás miatt lezárták a vulkán déli oldala fölötti, a hamufelhőnek megfelelő légteret (B2-es szektor) 19:00 óráig, aminek következtében a cataniai repülőtérre irányuló érkező járatok forgalma szünetel. Az indulások az állomásozó repülőgépekkel engedélyezettek” – áll a közleményben, amelyben arra kérték az utasokat, hogy indulás előtt mindenképpen ellenőrizzék járatuk státuszát a légitársaságoknál.

A korlátozások a Magyarországról Szicíliába utazókat is érinthetik. A mostani hamuepizód nem előzmény nélküli, a vulkán aktivitása június végén lávafolyással és gyenge robbanásos tevékenységgel járt, amely szombaton állt le, helyét pedig most a hamukibocsátás vette át.

Az Etna 2025 második felétől több látványos epizóddal jelezte, hogy továbbra is Európa legaktívabb tűzhányója.

Tavaly májusban volt példa a legmagasabb légi riasztást igénylő helyzetre is, amikor az esti hamuszórás ellenére a cataniai reptér korlátozásokkal ugyan, de nyitva maradt. A korábbi kitörések többször okoztak már fennakadásokat, volt, hogy egy-egy intenzívebb epizód után teljesen káoszos a légiközlekedés Szicíliában. A mostani döntések azt mutatják, hogy a hatóságok a repülésbiztonságot előtérbe helyezve rugalmas, rövid időtávú korlátozásokkal kezelik a helyzetet.

Via Sky TG24

Miközben Magyar Péter miniszterelnök a „milliárdos pénzszivattyú-alapítvány” leállítását ígéri, Áder János volt köztársasági elnök alapítványánál komoly személyi változások történtek: új tag került a kuratóriumba és új főigazgatót neveztek ki, utóbbit havi nettó kétmillió forintos fizetésért.

Lemondott kuratóriumi tagságáról Martonyi János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt pedig a jövőben Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia nemrég leköszönt elnöke segíti – derül ki azokból a bírósági papírokból, amelyekről az RTL Híradó vasárnap este beszámolt. A dokumentumok szerint a változások bejegyzését június 17-én kérelmezték, a bíróság pedig nagyjából egy hete hagyta jóvá a cserét.

Csepreghy az RTL Híradónak azt mondta, korábbi pozíciójába tért vissza, a feladatért pedig havi nettó kétmillió forintos fizetést kap.

A személyi változások egy rendkívül feszült időszakban történtek. Vasárnap a kormányfő egy bejegyzésben azt a kérdést tette fel, vajon mire kapott közvetlenül a választások előtt 7 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa.

Az alapítvány a miniszterelnöki vádat visszautasította, azokat „szánalmas vergődésnek” nevezte. Közleményük szerint a 7 milliárd forint a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expó állami támogatása, amelyről már 2025-ben döntés és szerződés született. A pénz két részletben, 2025 júniusában és 2026 január közepén érkezett a számlájukra.

Több száz tonna acél mozdult meg vasárnap Újbudán: a 67 méter hosszú, kétvágányú régi vasúti hidat egyben emelték ki a Bartók Béla út fölül, és Kelenföld irányába elszállították bontásra. A 24.hu beszámolója szerint a művelettel a Déli Körvasút fejlesztése egy újabb látványos szakaszához érkezett. A bontás idejére péntek estétől hétfő hajnalig teljesen lezárták a Bartók Béla út–Tétényi út–Karolina út forgalmas csomópontját, a villamosok helyett pedig pótlóbuszok szállították az utasokat Kelenföld vasútállomás és a Móricz Zsigmond körtér között.

A Déli Körvasút bővítésének célja, hogy a korábbi kettő helyett a jövőben négy vágány vezessen át a csomópont felett. Ehhez két, egyenként kétvágányos acél hídszerkezetet építenek. A most lebontott, közel 80 éves híd forgalmát már korábban átterelték az egyik új szerkezetre, amely ideiglenes hídfőn már üzemel, így a vasúti közlekedés a bontás alatt is zavartalan maradhatott. A beruházásnak köszönhetően sűrűbb, akár tízpercenként közlekedő elővárosi vonatok köthetnek majd össze több budapesti és agglomerációs pontot.

A hétvégi hídkiemelés egy több hónapos, eseménydús építési folyamat újabb állomása volt. Májusban egy speciális technológiával, naponta mindössze 10 métert haladva tolták be a helyére azt az 1400 tonnás új vasúti híd elemet, amely átmenetileg kiváltotta a most elbontott régi szerkezetet. Ez a lépés tette lehetővé, hogy a forgalom fenntartása mellett kezdhessék meg a bontási munkálatokat.

A Déli Körvasút építése az elmúlt időszakban komoly helyi konfliktusokat is szült. A környéken élők az elviselhetetlennek tartott, sokszor éjszakába nyúló zaj miatt panaszkodtak, a feszültséget pedig jól mutatta, amikor februárban a helyszínen terepszemlét tartó újbudai polgármestert, László Imrét a biztonsági szolgálat igazoltatta. A beruházást a tervezett fakivágás miatti tüntetések és a kivitelezőnek fizetett, félmilliárd forintos „látogatóközpontért” kirobbant botrány is beárnyékolta.

Via ÉnBudapestem