Itt az óriási kamatemelés: 17-18 százalékos kamatot jelentett be az MNB
Virág Barnabás Washingtonból, az IMF közgyűléséről jelentkezett volna be élőben, de technikai problémák adódtak. Végül aztán kikerült a döntésekről szóló felvétel.
A likviditás szűkítésével folytatódik a monetáris kondíciók szigorítása, három új intézkedés lép életbe október elsejétől - ismertette Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke online sajtótájékoztatón kedden.
Elmondta: a jegybank szigorú monetáris politikájának két pillére a kamatpolitika és október elsejétől a likviditás jelentős szűkítése mellett erősebb transzmisszió. Ennek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet - jelezte.
A három intézkedést ismertetve elmondta:
A pénzpiaci stabilizáció érdekében több intézkedést vezetett be az MNB, emellett arról is döntöttek, hogy az év végéig közvetlenül a jegybank biztosítja az energiaszámla fizetéséhez szükséges devizaigényt.
Hangsúlyozta, mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, így az intézkedés érdemben módosítja a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait.
Arról is beszélt, hogy a monetáris tanács pénteken 8 óra 45 perctől 950 bázisponttal 25 százalékra emelte a kamatfolyosó felső szélét, az egynapos fedezett hitel kamatát, az eddigi 15,0 százalékról; az 1 hetes fedezett hiteleszközét pedig felfüggesztette a jegybank.
Döntöttek arról is, hogy péntektől egynapos (T/N) FX-swapeszközt, valamint egynapos (O/N) betéti gyorstendert hirdetnek meg napi rendszerességgel az eddigieknél magasabb kamatszinteken, előbbit 17 százalékos, utóbbit 18 százalékos kamattal. Virág Barnabás reményét fejezte ki, hogy ezek a gyorstenderek "néhány napig" tartanak majd.
Elmondása szerint a három intézkedés hatására az egyhetes betéti eszköz állománya kevesebb mint a felére csökkenhet. A kötelező tartalékráta minimumszintjének 5 százalékra emelésével, illetve a választható ráta bevezetése mellett a hitelintézetek döntése nyomán 2022 negyedik negyedévében a jelenlegi 400 milliárd forintos szintről 2700 milliárd forint közelébe emelkedik az MNB által a tartalékszámlán sterilizált bankrendszeri likviditás havi átlagos volumene.
Hangsúlyozta, hogy az eddigi kamatlépések biztosítják, hogy az infláció tartósan csökkenő pályára álljon. Emlékeztetett arra, hogy a jegybank 2021 júniusa óta folyamatosan, több mint 12 százalékponttal emelte az irányadó rátáját.
Az alelnök azzal indokolta a kamatemelési ciklus szeptemberi lezárását, hogy Magyarország egyértelműen közelebb került az EU forrásokat érintő megállapodáshoz, illetve a monetáris transzmisszió folyamatos erősítése biztosítja, hogy a magas hazai alapkamat hatásai minden részpiacon megfelelően érvényesüljenek. Az előretekintő reálkamat várhatóan pozitívvá válik a monetáris politika időhorizontján (1,5-2 év), ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását - érvelt Virág Barnabás.
A makrogazdasági kilátások szerint az infláció az őszi hónapokban tovább emelkedik, az idén átlagosan 13,5 és 14,5 százalék között alakulhat. Hozzátette: 2023 közepétől jelentősen csökken, 2024-ben ér el a jegybanki cél közelébe. A tanács szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok kiegyensúlyozottá váltak.
A hazai GDP szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi, az éves dinamika az év második felében jelentősen mérséklődik. Az év egészében a belső keresleti tételek járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést - fejtette ki. Jelezte, hogy 2023-ban csökken a lakossági fogyasztás, az emelkedő költségek és a bizonytalanabbá váló keresleti kilátások pedig mérséklik a vállalati beruházásokat, miközben az állami fejlesztések átütemezése is visszafogja a beruházási aktivitást. A nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől járulhat hozzá ismét pozitívan a GDP növekedéséhez. A hazai GDP 2022-ben 3,0-4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal bővülhet - sorolta.
Kérdésre közölte: a világ legtöbb jegybankja küzd jelenleg ugyanezzel a kérdéssel, hogy a túl sok likviditást, ami a válság nyomán került a gazdaságba, szűkítse. A következő hónapokban azt vizsgálják, hogy elindul-e a likviditás szűkítése. Emellett folyamatosan vizsgálják a világ jegybankjainak döntéseit, az inflációt, ha a világ a jelenlegihez képest megváltozik, a megfelelő pillanatban megfelelő döntést hozhatnak.