Trump aláírta az ideiglenes békemegállapodást Iránnal, de egy fenyegető figyelmeztetéssel üzent
A franciaországi G7-csúcson, a versailles-i kastélyban írták alá az Egyesült Államok és Irán előzetes békemegállapodását, amely véget vethet a hónapok óta tartó háborúnak. A tűzszünet azonnal életbe lép, a kulcsfontosságú Hormuzi-szorost újranyitják, de
A szerdán aláírt egyezség legfontosabb pontja a katonai műveletek azonnali és végleges leállítása minden fronton, beleértve Libanont is – írja a BBC. A megállapodás értelmében újranyitják a Hormuzi-szorost, amelyen a tengeri olajforgalom több mint egynegyede és a cseppfolyósított földgáz (LNG) mintegy ötöde halad át. A szoros lezárása az elmúlt hónapokban komoly kerozinválságot és energiaár-emelkedést okozott.
Az iráni atomprogramról egy 60 napos, közös megegyezéssel meghosszabbítható időszak alatt kell megegyezni. Irán ebben megerősíti, hogy nem fejleszt atomfegyvert, a már meglévő dúsított uránkészletét pedig a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete mellett hígítják fel.
A tervet azonban nem mindenki fogadta kitörő örömmel. Izrael közölte, hogy nem vonja ki csapatait Libanonból, és szerdán támadásokat is indított a Hezbollah ellen.
Donald Trump amerikai elnök a G7-csúcson bírálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, amiért veszélyezteti a békét. „Nem kell lerombolni egy épületet minden alkalommal, amikor valaki, aki a Hezbollahhoz tartozik, bemegy oda” – üzente az elnök.
Iránban is vegyes a fogadtatás. Bár Maszúd Peszeskján elnök aláírta a dokumentumot, Mohammad Bagher Ghalibaf, a parlament elnöke és a tárgyalások kulcsfigurája jelezte, hogy továbbra is bizalmatlanok az amerikaiakkal szemben.
Azt is hozzátette, hogy a Hormuzi-szoros „nem tér vissza a háború előtti állapotokhoz”, és elképzelhető, hogy a 60 napos türelmi idő után díjat szednek majd az áthaladó hajóktól.
Trump a gazdasági összeomlás elkerülésével indokolta a lépést. „Nem akartam gazdasági katasztrófát látni. Ha ezt folytatják, ez megtörténhetett volna” – mondta újságíróknak, hozzátéve, hogy a piacok mindig pozitívan reagáltak a béke lehetőségére. „Csak annyit tudok, hogy valahányszor a béke lehetőségéről beszéltünk, a tőzsde úgy lőtt ki, mint egy rakéta.”
Washingtonban a tervet a republikánusok és a demokraták is kritikával fogadták. Ted Cruz texasi szenátor szerint nem jó ötlet dollármilliárdokat adni a teokratikus vezetésnek.
– mondta. A demokrata Jeanne Shaheen szenátor pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodás nem kezeli Irán térségbeli befolyását és rakétaprogramját. „Nem teljesített egyetlen olyan célt sem, amelyet Trump elnök a háború kezdetén kitűzött” – jelentette ki.
Az amerikai-iráni háborúfebruár 28-án kezdődött, amikor az USA és Izrael merényletet követett el Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető és több magas rangú katonai tisztviselő ellen. A mostani megállapodás előzménye a 2015-ös iráni atomalku volt, amelyből Trump az első elnöki ciklusában, 2018-ban léptette ki az Egyesült Államokat. Akkor élesen bírálta Barack Obamát, amiért feloldotta az iráni vagyon zárolását, most viszont maga is arról beszélt, hogy a háború alatt befagyasztott iráni pénzeket vissza kell adni. „Ez nem a mi pénzünk, hanem az övék, és mi fagyasztottuk be. Egy bizonyos ponton, azt hiszem, vissza kell majd adnunk” – mondta.