BUDAPEST
A Rovatból

Ilyen lehetett Petőfi Sándor szemével a belváros – különleges városnéző sétán jártunk

A „Hiába, Pest csak Pest, tagadhatatlan!" elnevezésű városnéző sétán Petőfi versein, prózáin és levelein keresztül elevenedett meg a 19. századi Pest. Az elhangzottak jól rávilágítottak arra, hogy a költő igen vegyes érzelmekkel viseltetett a város iránt.


Milyen lehetett Petőfi Sándor szemével a Deák téri evangélikus templom, a Landerer és Hackenast nyomda vagy az Invalidus-palota? A "Hiába, Pest csak Pest, tagadhatatlan!" elnevezésű városnéző sétán a költő "óriáskigyó bámészkodásával" szemléltük a belváros tereit.

Olyan épületeket csodáltunk meg, amik mellett a híres költő is nap mint nap elsétált, miközben Petőfi versein és levelein keresztül elevenedett meg a 19. századi Pest. Mutatjuk az izgalmas részleteket!

A városnéző sétán Borókay Zsófia, az Evangélikus Országos Múzeum muzeológusa és Sóki Diána, a Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) múzeumpedagógusa nem csak a Petőfihez köthető épületeket mutatta meg nekünk, hanem érdekes anekdotákat is meséltek a híres költőről és köréről, illetve versek és levélrészletek felolvasásával is színesítették a sétát.

A fagyos novemberi szél miatt az Evangélikus Múzeumban gyülekeztünk. Az magától értetődő, hogyan kapcsolódik e sétához a PIM. Borókay Zsófia azonban rávilágított arra is, hogyan kötődik Petőfi az Evangélikus Múzeumhoz.

Petőfi Sándor 1823-ban született Kiskőrösön Alexander Petrovics néven, és így is keresztelték meg evangélikus vallásúnak. Felnőtt korában nem látogatta sűrűn a templomokat, de gyerekkorában vallásos légkör vette körül. Tíz éves volt, amikor felkerült Pestre.

Három év alatt három iskolába járt, köztük az evangélikus német gimnáziumba, amely épület ma az Evangélikus Múzeumnak ad otthont.

Nem volt könnyű Petőfi számára ez az időszak, ami rossz tanulmányi eredményein is meglátszott.

A múzeum őrzi azt a selmeci Érdemkönyvet, amibe Petőfi is beleírhatta első jól sikerült A hűtelenhez című versét. Ez Petőfi első ismert kézírása is egyben.

A múzeumban megcsodálhattuk a kiskőrősi keresztelő medencét is, amiben Petőfit is keresztelhették. Biztosan azonban nem lehet tudni, hogy a templomban, a keresztelő medencében vagy a háznál történt-e a szertartás.

Az elterjedt történet szerint Petőfi 1844-ben gyalog feljött Pestre, bekopogott Vahot Imréhez, és máris beugrott a Pesti Divatlap szerkesztői közé. Ez azonban közel sem így történt. Sétavezetőinktől megtudtuk, hogy Petőfi sikere részben annak köszönhető, hogy nagyon tehetségesen építette kapcsolatrendszerét. Egy levélrészletből kiderült, hogy egy évvel korábban ismerkedett meg Vahot Sándorral, aki már akkor gyűjtést szervezett Petőfi támogatására, és ő mutatta be laptulajdonos rokonának, Vahot Imrének is.

Vezetőink a sétán korabeli metszeteket is mutattak, hogy összehasonlíthassuk a reformkor városképét a mostanival.

A Deák téri evangélikus templom előtt állva megállapítottuk, hogy Petőfi még nem láthatott timpanont és oszlopokat a Pollack Mihály által tervezett épületen. Ezekre csak jóval később, a szabadságharc után tudott elég pénzt összegyűjteni a gyülekezet.

Egy korabeli térképrészletet böngészve az is világossá vált számunkra, hogy a Pest akkor még jóval kisebb területet jelentett: a város a Dunától a Deák térig tartott.

A szél elfújt minket a következő állomásunkig, az Invalidus-palotáig. Az épület eredeti tervének csak a fele valósult meg, ám így is megalomán hatást kelt. E hosszú falak mellett bizonyára Petőfi is többször elsétált. Landerer a szabadságharc alatt itt rendezte be nyomdáját, ahol a Kossuth-bankókat nyomtatták.

Főleg olyan helyeken álltunk meg, amit Petőfi szeme is láthatott. Tettünk azonban egy kitérőt egy olyan épülethez, ami csak nevében létezett a költő idején. Sétánk során felélesztettük a Pilvax kávéházat is. Amikor a 20. században a Pilvax eredeti épülete romossá vált, a műemlékvédelem nem szólt bele, így lebontották.

Szemügyre vettük egy igazán különleges papírlapot is, amin Petőfi új nevét, és az aláírásait próbálgatta.

Az aláíró lapon a Pártütő verzió is szerepel.

Ma már vicces belegondolni, hogy akár ezen a néven is híressé válhatott volna a költő.

Azt a képet is megnézhettük, ami először jelent meg Petőfiről a Pesti Divatlap mellékletében 1845-ben. Itt még az akkori kor divatja szerint nyaksálat visel.

Vahot azonban tudatosan alkotta meg a korigénynek megfelelő Petőfi-képet is. A népiesség kultuszát kihasználva a költőt később nemzeti viseletben járatta, sőt egy olyan magyaros kabátot adott rá, amit eredetileg színházi jelmezként használtak.

A következő helyszín, amit megnéztünk az egykor a vármegyeháza volt. Az épület eredeti rendeltetésére az utca nevéből következtethettünk. Petőfi bár nem valószínű, hogy járt bent, az onnan kijövő híreket szerette első kézből hallani.

A Landerer és Hackenast nyomda klasszikus palotáját is megcsodáltuk a Kossuth Lajos utca sarkán. 1848. március 15-én itt zajlott le az a híres jelenet, amelynek során Petőfi és a márciusi ifjak a nép nevében lefoglalták a nyomdagépet, és kinyomtatták a szabad, cenzúra nélküli sajtó első példányait. Az épületet nemrég történelmi-emlékhelynek nyilvánították, így remélhetőleg hamarosan felújításra kerül.

Megnéztük azt a házat is a Reáltanoda utcában, ahol Petőfi szülei éltek, miután felköltöztek Pestre. Itt is hunytak el a kolerajárvány idején. Halotti anyakönyvi bejegyzésüket is elolvashattuk, ahol már ők is Petőfi illetve Petőfiné néven szerepelnek, holott soha nem változtattak nevet. Ebből is látszik, hogy mekkora hírnévre tett szert Petőfi, hiszen már szüleit is rajta keresztül tartották számon.

Sétánkat a PIM-ben fejeztük be. Itt megcsodálhattuk egy nyomdagépet is, ami a Landerer és Hackenast nyomdában állt, és kezünkbe foghattuk a nyomdagéphez tartozó ólom betűket is.

A Petőfi Irodalmi Múzeum érdekessége, hogy az épületbe, ami otthont ad a kiállításnak, nem volt bejáratos Petőfi.

A Károlyi-palotában akkoriban Károlyi György lakott, és Petőfi hiába írt verseket feleségéről, Károlyiné Zichy Karolináról, és felesége testvéréről Zichy Antóniáról, úgy tudni, a költő nem nyert bebocsátást a palotába.

A “Hiába, Pest csak Pest, tagadhatatlan!” városnéző sétán az anekdoták, versek és levélrészletek rávilágítottak, hogy Petőfi igen vegyes érzelmekkel viseltetett a város iránt. És ha jobban belegondolunk, ezzel talán mindannyian így vagyunk.

Petőfi Sándor: Pest

Hiába, Pest csak Pest, tagadhatatlan!

S én Pestnek mindig jóbarátja voltam,

És ahol csak kell, hát pártját fogom.

Volt itt nekem sok kellemes napom.

Kivált h' az utcán kóborolhatok:

Az angyaloknál boldogabb vagyok.

Egy óriáskigyó bámészkodásom,

Végighuzódik a népsokaságon.

S aztán itt minden olyan érdekes,

A sziv örömében csak ugy repes.

A vargainasok pofozkodása,

A bérkocsiknak embergázolása,

A zsebmetszők, a pörölő kofák

Az embert mind igen mulattatják.

S azt kell még látni, hogyha szép időben

Sétára kél a tarkabarka nőnem;

Mi szépek ők, mi szépek, teringette,

Elől kifestve és hátul kitömve.

Hát ahol a dicső arszlánok járnak!

Azt nevezem aztán baromvásárnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Utolsó napok az iglukban: véget ér a téli szezon a 360 Bar tetején
Még pár napig beülhetsz Budapest egyik legkülönlegesebb „buborékjába”: a 360 Bar Igloo Garden május 3-ig vár, aztán eltűnnek a tél ikonikus kis kuckói, majd rövid átalakulás után, már igluk nélkül, a tavaszi-nyári szezonra nyit újra.


Van valami furcsa abban, ahogyan a saját városunkhoz viszonyulunk. Miközben utazáskor gondolkodás nélkül felkutatjuk a legjobb kilátásokat, tetőbárokat vagy „rejtett” helyeket, addig otthon sokszor hajlamosak vagyunk leragadni a jól ismert útvonalaknál. Pedig néha elég csak feljebb menni pár emeletet, és máris egészen más perspektívából nézhetünk rá Budapestre - a 360 Bar pedig erre a legjobb példa.

Most ráadásul van egy konkrét ok is, hogy ezt ne halogasd: a 360 Bar Igloo Garden május 3-a után bezár, így már csak néhány napig ülhetsz be ezekbe a fűtött, átlátszó buborékokba a város fölött.

Addig viszont még épp belefér, hogy végignézd a panorámát, kipróbálj néhány bistro-fine fogást, és megkóstold a koktélokat is. Mi pedig mutatjuk, milyen élményre számíthatsz!

Az egész történet már az odajutással elkezdődik. Az Andrássy út 39. szám alatt nem egy klasszikus, utcáról azonnal hívogató bár vár, hanem egy olyan hely, amit egy kicsit keresni kell. Belépsz az épületbe, elsétálsz a recepciónál, majd megtalálod a liftet, amelynek gombjai között ott van a 360 Bar. Amikor megnyomod, még nem sejted, mennyire megváltozik majd a hangulat pár másodpercen belül: a zártabb, visszafogott folyosóból egyszer csak egy világos, nyitott tetőkertbe lépsz ki, mintha tényleg egy másik dimenzióba érkeztél volna.

Ez az a pont, ahol hirtelen megváltozik minden. Az ember szinte automatikusan körbenéz:

végigfut a tekintete az Andrássy úton, megakad a Bazilika kupoláján, elkalandozik a Hősök tere irányába, majd egészen a budai hegyekig jut.

Ez nem az a panoráma, amit egyetlen pillantással letudsz, hanem inkább az, amiben egy kicsit benne maradsz, és hagyod, hogy lassan magával ragadjon.

Télen iglukban lehet ücsörögni a város felett

Ez az élmény télen kap igazán különleges réteget, amikor a 360 Bar teljesen átalakul. Míg a melegebb hónapokban egy nyitott, pezsgő rooftop bárként működik, addig a hidegben fűtött igluk költöznek a tetőre.

Ezek az átlátszó, kupolaszerű kis építmények nemcsak a hideg ellen védenek, hanem egy sajátos, intim hangulatot is teremtenek: egyszerre zárnak el a külvilágtól, miközben mégis végig kapcsolatban maradsz a várossal.

Belépve az igluba azonnal megérzed a különbséget. Kint a hideg, bent kellemes meleg, miközben az áttetsző falakon keresztül ott vibrál Budapest. Ez a kettősség adja az élmény egyik legnagyobb erejét. Ráadásul az igluk nem egyformák: mindegyik más berendezéssel és kicsit más kilátással vár, így valóban kis szeparékként működnek, ahol egy estére saját tered lehet a város fölött.

Ebben a környezetben könnyű elveszíteni az időérzéket. Egy beszélgetés észrevétlenül elnyúlik, a telefon a zsebben marad, és egyszer csak azon kapod magad, hogy már rég nem csak „beugrottál egy italra”, hanem teljesen belecsúsztál az estébe.

Nem csak a kilátás miatt érdemes felmenni

A 360 Barban azonban nem csak a panoráma viszi a prímet, bőven van még, amiért érdemes feljönni. Az élményhez szorosan hozzátartozik az étel és az ital kínálat is, és szerencsére egyikben sincs hiány.

Az étlap szezonálisan változik, és erősen a bistro fine vonalat képviseli: jól ismert alapok, izgalmas, néha meglepő párosításokkal.

A lazactatár avokádóval például az a fogás, amelynél már ránézésre érzed, hogy jó döntés lesz, a színek és az állag egyértelműen a frissességről árulkodnak. A lazac steak fokhagymás polentával és szicíliai lecsóval pedig pont az a kombináció, amely elsőre talán váratlan, de éppen ettől válik emlékezetessé. A raclette több változatban is elérhető, és kifejezetten jól illik ehhez a még kicsit hidegebb, kuckózós hangulathoz. Itt futottam bele életem mákos gubájába is, ami pont megtalálta az újraértelmezés és a klasszikus közötti arany középutat, és egyszerűen nem lehet abbahagyni.

A koktéloknál hasonló a helyzet. A kínálat erős, a signature italok és a klasszikusok egyaránt helyet kapnak, ráadásul olyan formában, amely egyszerre látványos és szerethető. Nem akar túlbonyolítani semmit, inkább arra koncentrál, hogy az ital valóban élmény legyen. A Pornstar Martini például most újra nagyot megy, és itt kifejezetten emlékezetes verzióval találkoztam.

Ahogy telik az este, egyre inkább összeáll a kép: ez egy eldugott, brutális panorámával megáldott hely, ahol a különböző elemek - a kilátás, a tér, az ételek és az italok - nem csak külön-külön működnek, hanem szépen egymást erősítik.

 

Most menj még, ha igluban ülnél, utána a tavaszi-nyári szezon vár!

Május 3-a után tehát véget ér a téli szezon, és egy időre eltűnnek a bár ikonikus, kuckós iglui.

Egy rövid szünet után azonban újra kinyit majd, immár a tavaszi-nyári arculattal: nyitott tetőtérrel, friss levegővel, új étlappal és ugyanazzal a jó hangulattal, de egészen más élménnyel.

Szóval ha most az igluk miatt mennél, ne halogasd - de tavasszal és nyáron is érdemes visszatérni, amikor már a nyitott tetőről, egészen más hangulatban tárul eléd a város.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Tacskók százai lepték el a Városligetet – Fotókon a rekorddöntési kísérlet
A DOGZ Fesztivál keretében tartottak tacskós falkasétát és rekordkísérletet péntek délután a Városligeti Nagyréten. A szervezők célja, hogy felülmúlják a 2025-ben felállított, 502 tacskóból álló magyar csúcsot.


Tacskók és gazdáik lepték el ma délután a Városligetet, ahol 13 órakor elrajtolt a DOGZ Fesztivál egyik leglátványosabb programja, a tacskós falkaséta.

A közös vonulás egyben rekordkísérlet is: a szervezők célja az volt, hogy megdöntsék a tavaly felállított, 502 tacskóból álló magyar csúcsot.

A fesztivál a Városligeti Nagyréten zajlik, a részvételhez a kutyáknak kötelező a póráz használata és az érvényes oltási könyv felmutatása.

A We love Dogz magazin által szervezett esemény azonban nemcsak a rekorddöntésről szól. A rendezvényen külön TacskóLand is várta a tacskósokat, ahol egész nap a fajtáé volt a főszerep: a programok között szerepelt a leghosszabb és legszebb tacskó versenye, valamint fajtabemutatók és kerekasztal-beszélgetések is.

A cél egy olyan közösségi tér létrehozása, ahol a gazdik találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek, és szakértőktől kaphatnak tanácsokat.

A tavalyi DOGZ Fesztiválon már sikerült 502 tacskót egy helyre gyűjteni, amivel magyar rekord született.

A 2026-os rekordkísérlet hivatalos végeredményéről egyelőre nincs hivatalos szervezői közlés.

Fotókon a tacsik!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
A Városliget titka: úgy piknikeznek egy több mint 200 éves sír mellett a budapestiek, hogy nem is tudnak róla
A fák és sétányok között egyszemélyes temető rejtőzik, ami hajdani régi pesti különc történetét őrzi.


A Városligetben sétálva az ember inkább pokrócokon heverésző baráti társaságokra, futókra, kutyásokra, gyerekzsivajra és kézenfogva sétáló szerelmesekre számít.

Arra már jóval kevésbé, hogy a gyepen andalogva egyszer csak egy sírkőbe botlik.

Pedig Budapest egyik legkülönösebb emlékhelye éppen itt áll: a Városligetben, az „Olvasó nők” szobrától nem messze található egy több mint kétszáz éves sír.

Tavasztól őszig emberek százai piknikeznek, napoznak a közelében, és sejtelmük sincsen, hogy egy férfi végső nyughelye mellett beszélgetnek önfeledten.

Már a sírkő is titokzatos. Az egyik oldalán csak egyetlen szó olvasható: FUIT

Sem más felirat, sem név, sem évszám, sem megható búcsúmondat nem könnyíti meg a néző dolgát. A fuit latinul annyit tesz: „volt”. És még mielőtt felháborodnál, hogy a felirat nem is fuit, hanem fvit, tájékoztatlak, hogy a v betű a latinban u és v hangot is jelölhet.

Budapest egyik legkülönösebb emlékhelye éppen itt áll: a Városligetben, az „Olvasó nők” szobrától nem messze található egy több mint kétszáz éves sír. A Városliget titka: úgy piknikeznek egy több mint 200 éves sír mellett a budapestiek, hogy nem is tudnak róla

A kutatások szerint a Városliget titokzatos sírjában Horváth Jakab ügyvéd nyugszik, aki nem mindennapi figurája volt a régi Pestnek. Toporcon született 1738-ban, tanult Késmárkon, Pozsonyban és Pesten is, majd ügyvédként futott be szép pályát. Grassalkovich herceg jogi igazgatójaként dolgozott, komoly vagyont szerzett, és a korabeli feljegyzések szerint tekintélyes ember volt: irodájában harminc jurátus is dolgozott. Mégsem a vagyon, a társasági élet vagy a látványos polgári csillogás érdekelte.

Horváth Jakabot különcnek tartották. Nem nősült meg, a legendák szerint nem kereste a földi örömöket, nem adott a divatos ruhákra, sőt állítólag még tükröt sem tartott a lakásában. Inkább a munkába és a könyvekbe temetkezett, hatalmas könyvtárat gyűjtött össze, és a bölcselkedés jobban vonzotta, mint az élet kényelmei.

A történetét még érdekesebbé teszi, hogy ő volt azoknak az ügyvédeknek az egyike, akik a Martinovics-per vádlottjainak védelmét is vállalták.

Vagyis olyan ügyekben is fellépett, amelyektől mások inkább távol tartották magukat.

És talán éppen ezért nem meglepő, hogy a halála után sem hétköznapi kívánságot fogalmazott meg.

Végrendeletében 700 forintot hagyott Pest városára, de feltétellel: azt kérte, hogy az akkor még növénnyel sűrűbben benőtt, erdős területre, a mai Ligetbe temessék. Sírkövére ne kerüljön más, csak ez az egy szó: Fuit.

Ma ezt nehéz elképzelni, de amikor Horváth Jakabot ide temették, a Városliget még egyáltalán nem úgy nézett ki, mint ma. Nem voltak széles sétányok, múzeumok, játszóterek és hétvégi tömegek. A környék erdős, mocsaras, elhagyatott vidék volt, nádasokkal és vízimadarakkal – valóban alkalmas arra, hogy valaki csendes, világtól félrehúzódó végső nyughelyet válasszon magának. Horváth Jakab kívánsága eredetileg tehát egy nyugodt, félreeső temetkezési helyre vonatkozott.

Csakhogy a város időközben körbenőtte a sírt, és a környékéből Pest, majd a nagyvárossá egyesült Budapest egyik legnépszerűbb parkja lett.

A sír történetét hosszú ideig homály fedte. Bár maga a kő ismert volt, az már kevésbé, hogy valóban sírbolt is tartozik hozzá. A 20. század közepére még a liget gondozói közül sem mindenki tudta, mi van alatta.

1955-ben egy munkás cserjeültetés közben csákányával beszakította a sírboltot, és ekkor vált világossá, hogy nem puszta emlékkőről, hanem valódi temetkezési helyről van szó.

A rejtély megfejtése azonban csak később, az 1990-es években történt meg igazán.

Buza Péter várostörténész hosszas levéltári kutatással derítette fel, ki nyugszik a kőoszlop alatt.

Az 1995-ös feltárás során sikerült megtalálni a sír pontos helyét, és amikor felnyitották, Horváth Jakab földi maradványait kettős koporsóban, korabeli ruházatban találták meg. A sírhelyet ezután lezárták, a követ helyreállították, a sír köré pedig kovácsoltvas kerítés került, amely ma is kijelöli ezt a furcsa, egyszemélyes temetőt a park közepén.

A történethez az is hozzátartozik, hogy a sír már korábban is többször megújult. Az első ismert javítás 1928-ban történt, később az 1950-es években is hozzányúltak, majd 1995-ben újra restaurálták.

A Budapesti Városvédő Egyesület rendszeresen megemlékezik róla: tavasszal szezonnyitó alkalmakkor meg is koszorúzzák a sírt.

A Városliget titka: úgy piknikeznek egy több mint 200 éves sír mellett a budapestiek, hogy nem is tudnak róla
@mysecretbudapest Budapest’s City Park hides a misterious tomb. The inscription on the thombstone reads simply “fuit”. The word in classical Latin means “was”. The grave hides the remains of Jakab Horváth, Hungarian lawyer, who died in 1809. In his will, he requested to be buried here. #mystery #mysecretbudapest #nekedbelegyen #nekedbe #basszadbeforyouba #basszadkinekedbe #nekedbelegyen❤️ #budapesthungary #budapest #városliget #tomb #creepy #bizarre ♬ Suspense, horror, piano and music box - takaya

A sírhely Arany János képzeletét is megragadta, megemlékezett róla az Ének a pesti ligetről című versében:

„Nyerd bár világi életedben

Ég és föld minden koszorúit:

Neved csak az, mit e ligetben

Egy sírkő rád olvas: Fuit.”

Egyébként a sír dátuma körül akad némi bizonytalanság: egyes források 1806-ot, mások 1809-et említenek Horváth Jakab halálának évszámaként.

És hogy miért tartom érdekesnek? Mert a sírhely egy valamikor volt, régen elmúlt Pest emléke. Egy olyan városé, amely ebben a formájában már nem létezik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Képgaléria: Ilyen volt az első idei rakpartozás
Újra megnyit a hétvégéken az autómentes rakpart Budapesten. Az idelátogatók csendes, nyugodt környezetben élvezhetik Budapest egyik legszebb, világhírű panorámával büszkélkedő területét.


Újra megnyit a hétvégéken a rakpart Budapesten. Az első tavaszi eseményről a főpolgármester számolt be.

"Szabad ország, szabad város, szabad rakpart" - írta Karácsony Gergely a közösségi oldalán.

Képgaléria: A rakpart

Az Én Budapestem oldalon azt közölték az eseménnyel kapcsolatban: "Az első időszakban hétvégenként és ünnepnapokon várnak mindenkit a Duna mellett, azonban május 26. és augusztus közepe között indul az új, rugalmas nyitási rend, amikor hétköznapokon délután 17 órától autómentes a pesti rakpart. A hétvégéket és ünnepnapokat érintő forgalmi változás október 25-ig megmarad. Az érintett rakpartszakaszra a csütörtöktől péntekre virradó éjszakától hétfő hajnali 5 óráig nem hajthatnak be a gépjárművel és taxival közlekedők. A fővárosiak és az idelátogatók tehát csendes, nyugodt környezetben élvezhetik Budapest egyik legszebb, világhírű panorámával büszkélkedő területét."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk