Így lesz hibátlan a festett fal
A mai napig előszeretettel festjük a lakásunk falait. A módszerek persze sokat változtak; a porfestékeket és a színezőpasztákat felváltották a minőségibb termékek és a színtervezett kevert festékek, speciális festéktípusok váltak elérhetővé, de maga a festés örök. Összegyűjtöttük, mit kell tudni, hogy hibátlan legyen a fal.
Soha ne feledkezzünk meg a felület előkészítéséről! Fogjunk egy nedves rongyot, majd próbáljuk meg letakarítani az előző festés legfelső rétegét. Ha szerencsénk van, ez nem fog menni, ennek ellenére érdemes áttörölni a teljes falfelületet.
Sajnos előfordulhat, hogy homokos vagy mészszerű réteg válik le. Ilyenkor a fellazult felületet ronggyal vagy puha kefével el kell távolítani. Tartsuk szem előtt, hogy a felületnek teherbírónak kell lennie.
Ezt követően már csak az egyenetlenségeket kell kijavítanunk; a szükségtelenné vált tiplik és szögek helyét glettel vagy más hézagolóval kell kitöltenünk. Ezeket a felületeket teljes száradás után visszacsiszolhatjuk.
Miután meggyőződtünk, hogy a teljes falfelület egyenletes, pormentes és száraz, ragasszuk közbe azokat a részeket, amelyekre nem kerülhet festék. Ilyenek például az ajtók és ablakok tokjai, a padlószegélyek, a kapcsolók és dugaszolóaljzatok… Erre a célra tökéletesen megfelelnek a közönséges festőszalagok, amelyek a munka végeztével könnyedén eltávolíthatók.
Legalábbis abban az esetben, ha a falfelületen nincsenek ázásnyomok, rozsdafoltok, illetve puha anyagból készült lapok. A víz- és rozsdafoltokat foltfedővel vagy szigetelőfestékkel érdemes kezelni, a puha anyagokat tartalmazó falakat és a gipszfelületeket pedig alapozóval kell ellátni, máskülönben túl agresszívan veszik fel a fedőfestéket.
Ezt követően már semmi nem tarthat vissza minket a festéstől! Használjunk jó minőségű festéket! Napjainkban a diszperziós festékek a legkeresettebbek; tökéletesen fednek, jó lég- és páraáteresztők, vízzel hígíthatók, jó a színtartásuk és akár gyönyörű fehér színben is rendelkezésre állnak. Nem mellesleg könnyű velük dolgozni. Vizes helyiségek esetében érdemes gombaölő adalékkal keverni őket.
A festéshez érdemes megfelelő méretű festőhengert választani, ami megfelelő szélességgel rendelkezik, illetve kellő mennyiségű festéket képes felvenni. Használjunk lehúzórácsot, máskülönben a festékfelesleg csorogni és fröcskölni fog.
Mindig a plafon lefestésével kezdjünk! Ennek egyszerű oka van: a gravitáció ellenünk dolgozik. Ha a falakkal kezdenénk, szinte biztosan összefröcskölnénk a már elkészült felületet. Első lépésként kisebb szélességű ecsettel fessük le a széleket és a lámpák környékét. Ezt követően hengerrel dolgozzunk tovább; figyeljünk arra, hogy a hengert mindig az egy festékmártással lefesthető felület közepére helyezzük, innen haladva hordjuk fel a festéket. Ezzel elkerülhetjük, hogy egymással szomszédos felületekre különböző mennyiségű festék kerüljön, és esetlegesen látható színárnyalati különbség jelenjen meg.
A plafon lefestése után következhetnek a falak. Ez esetben is a szegélyekkel, sarkokkal és szélekkel kell kezdenünk; a keskeny ecset most is segítségünkre lesz. A falak esetében is érdemes követni egy ajánlást annak érdekében, hogy elkerüljük a tarkaságot; a falakat először hosszanti irányba fessük, ezt követően keresztben, majd még egyszer hosszirányban pontos átfedéssel.
Ha követjük az itt megfogalmazott ajánlásokat, biztosak lehetünk benne, hogy a végeredménnyel maradéktalanul elégedettek leszünk.
