Jóestét kívánok mindenkinek, kedves barátaim, a választási eredmény, bár még nem teljes, de érthető és világos. A választási eredmény számunkra fájdalmas, de egyértelmű. A kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták. A győztes pártnak gratuláltam.
Nektek, önöknek köszönöm a rengeteg munkát, soha ennyien és soha ennyit nem dolgoztunk egyetlen választási kampányban sem. Van is ennek látszatja, hiszen 2,5 millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, 2,5 millió ember bízott bennünk a mai napon is.
Kedves barátaim, hogy a… különösen is köszönöm a határon túlról érkezett elsöprő erejű támogatást, és üzenjük a határon túlra, hogy ránk a jövőben is számíthatnak.
Kedves barátaim, hogy a hazánk és a nemzet sorsa számára ez a ma esti választási eredmény mit jelent, és mi ennek a mélyebb vagy magasabb értelme, azt most nem tudjuk, azt majd az idő eldönti.
De akárhogyan is alakult, mi ellenzékből is a hazánkat és a magyar nemzetet fogjuk szolgálni.
Kedves barátaim, a feladat, amely előttünk áll, világos, a kormányzás súlya nem nyomja a vállunkat, ezért most az a dolgunk, hogy a közösségeinket megerősítsük.
2 millió 500 ezer szavazó bízott bennünk, üzenjük meg nekik innen, soha nem fogjuk őket cserben hagyni.
És talán mondanom sem kellene, hiszen több mint 30 éve vagyunk itt együtt, éltünk már meg nehéz és könnyű, szép és szomorú éveket, de egy dolgot mindenki tudhat itt ebben a teremben és az egész országban.
Mi nem adjuk fel. Soha, soha, soha, de soha nem adjuk fel.
Ezek a napok, amelyek előttünk állnak, még a sebek gyógyításáról szólnak, de aztán újra indul a munka, és ebben a munkában mindenkire, mindannyiótokra, mind a 2 millió 500 ezer szavazónkra számítok.
Tisztelt hölgyeim és uraim, mindannyiuknak sok erőt, jó egészséget, és a mainál szebb estéket kívánok. A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok. Köszönök mindent. Köszönök mindent. Jó éjszakát mindenkinek.
Videón a beszéd
Jóestét kívánok mindenkinek, kedves barátaim, a választási eredmény, bár még nem teljes, de érthető és világos. A választási eredmény számunkra fájdalmas, de egyértelmű. A kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták. A győztes pártnak gratuláltam.
Nektek, önöknek köszönöm a rengeteg munkát, soha ennyien és soha ennyit nem dolgoztunk egyetlen választási kampányban sem. Van is ennek látszatja, hiszen 2,5 millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, 2,5 millió ember bízott bennünk a mai napon is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kamuzott másfél éve az Országos Mentőszolgálat, igazolták a statisztikus becsléseit a most kiadott adatok
A Kunetz Zsombor által ismét kikért adatok már egy feldolgozható Excel-táblázatban érkeztek. Az akkori főigazgató, Csató Gábor ezt állította: „Én nem tudom, hogy a biostatisztikus (Ferenci Tamás) milyen adatokból dolgozott, nálunk nincsenek ilyen adatok”.
„El az ártó kezekkel az életmentőktől!” – másfél évvel ezelőtt ezzel a felkiáltással hárította az Országos Mentőszolgálat a mentők kiérkezési idejére vonatkozó kérdéseket. Ehhez képest a szervezet új vezetése most kiadta a korábban visszatartott adatokat, amelyek ráadásul pontosan igazolják azokat a becsléseket, amiket akkor lejáratókampánynak minősítettek.
A mostani, Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő által ismételten kikért adatok már nem kinyomtatott, majd beszkennelt képként, hanem egy feldolgozható Excel-táblázatban érkeztek. A legfontosabb újdonság, hogy a táblázat tartalmazza a korábban nem közölt, úgynevezett 90. percentilisre vonatkozó értékeket is.
Ez a mutató azt jelzi, mennyi időn belül ér ki a mentő az esetek 90 százalékában, és kulcsfontosságú a mentőszolgálat teljesítményének értékelésében.
C biostatisztikus összevetette a friss tényadatokat a saját, másfél évvel ezelőtti becsléseivel, és az eredmények rendkívül pontos egyezést mutattak
A szakértő szerint a Kiemelt P1 kategóriában, ahová a legsürgősebb, újraélesztést igénylő esetek is tartoznak, a becslése átlagosan mindössze 0,6 percet tévedett. Ferenci úgy fogalmazott:
„Vagyis, miközben leírták azokat a mondatokat, hogy lejáratókampány meg el az ártó kezekkel az életmentőktől, ők mindvégig pontosan tudták, hogy egyébként igazam van, és az összes becslésem 1-2 perc pontosságon belül stimmel.”
A mostani fordulat hátterében az a szemléletváltás áll, ami a 2026-os kormányátalakítás után indult el az egészségügyben. Hegedűs Zsolt új miniszter már áprilisban megígérte, hogy nyilvánossá teszik a mentők kiérkezési adatait, mert szerinte a társadalomnak joga van tudni, mennyi idő alatt érkezik a segítség.
A miniszter a változások kapcsán kijelentette: „A transzparencia nem támadás. A kritika nem automatikusan lejáratás.”
Ezt követően júniusban menesztették Csató Gábor főigazgatót, majd Győrfi Pál szóvivő is távozott a szervezettől. Az új megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós már egy nyitott, a korábbi intézményvédő reflexekkel szakító kommunikációt ígért.
Az ügy 2025 februárjában robbant ki, amikor az Országos Mentőszolgálat a 90. percentilisre vonatkozó adatok kiadását megtagadta, a hiányzó információk alapján készült becsléseket pedig valótlanságnak és félrevezetőnek nevezte. Az akkori főigazgató, Csató Gábor egy interjúban azt állította, hogy nincsenek ilyen adataik: „Én nem tudom, hogy a biostatisztikus milyen adatokból dolgozott, nálunk nincsenek ilyen adatok”.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy míg a mentőszolgálat a „15 perces szabály” létezését is tagadta, addig Takács Péter akkori egészségügyi államtitkár 2025 őszén arról beszélt, hogy ezt a célt 95 százalékban teljesítik, ami arra utalt, hogy a háttérben mégiscsak mérik ezeket a mutatókat.
„El az ártó kezekkel az életmentőktől!” – másfél évvel ezelőtt ezzel a felkiáltással hárította az Országos Mentőszolgálat a mentők kiérkezési idejére vonatkozó kérdéseket. Ehhez képest a szervezet új vezetése most kiadta a korábban visszatartott adatokat, amelyek ráadásul pontosan igazolják azokat a becsléseket, amiket akkor lejáratókampánynak minősítettek.
A mostani, Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő által ismételten kikért adatok már nem kinyomtatott, majd beszkennelt képként, hanem egy feldolgozható Excel-táblázatban érkeztek. A legfontosabb újdonság, hogy a táblázat tartalmazza a korábban nem közölt, úgynevezett 90. percentilisre vonatkozó értékeket is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megérkezett a bejelentés Paksról: Teljesen leáll az atomerőmű pár napon belül
A Paksi Atomerőmű bejelentette, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt 24-72 órán belül elkerülhetetlenné válhat a teljes leállás. A probléma az, hogy a hűtővíz-szivattyúk már nem érik el a vizet, az erőmű pedig a 4 fokozatú riasztás 3. szintjén van.
„Az elkövetkező 24-72 órában elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, ezzel a villamosenergia-termelés megszűnése” – olvasható az erőmű közleményében. A Duna rekordalacsony vízállása miatt a helyzet odáig fajult, hogy az erőmű már a „alacsony vizes helyzet” 3. fokozatában van, és reális esélye van a 4. fokozat bekövetkezésének, ami már minden blokk kényszerleállítását jelenti.
A probléma nem az, hogy ne lenne elég víz a Dunában a hűtéshez, hanem az, hogy a jelenlegi, és várhatóan tovább csökkenő vízszint már alacsonyabban van, mint a hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai, így azok egyszerűen nem tudják felvenni a vizet.
A Duna vízszintje jelenleg 28 centiméterrel van az előző, 2018-as negatív rekord alatt, és több mint egy méterrel alacsonyabban, mint az atomerőmű tervezésénél figyelembe vett 100 éves minimumvízszint. A szívócsövek mélyebbre helyezése már elindult, de ez a munka csak néhány éven belül hozhat megoldást.
Az atomerőmű felkészült a leállásra.
A működő blokkok másodpercenként 100 köbméter vizet igényelnek, míg a leállított blokkok biztonságos hűtéséhez percenként mindössze 5 köbméter víz is elegendő. Amennyiben a Duna szintje tovább csökkenne, rendelkezésre állnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közösen telepített Pajtás szivattyúk. Ezekből szükség esetén 12 dolgozik folyamatosan, 4 darab tartalék, és további 13 áll készenlétben, hogy az álló blokkok hűtését minden körülmények között biztosítsák. Az MVM arra kéri a lakosságot, hogy felelős, takarékos áramhasználattal segítsék az ellátásbiztonság fenntartását.
Hétfőn, a Duna Paksnál mért, mínusz 106 centiméteres vízállása miatt az üzemeltető az 1-es blokk teljesítményének csökkentéséről döntött. A helyzet kedden tovább romlott, ekkor már a 3-as blokk teljesítményét is vissza kellett venni, szerdán pedig, a mínusz 118 centiméteres vízszint elérésekor meg is kezdték a blokk teljes leállítását.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közölte, az ország energiaellátása biztosított, a kieső termelést hazai erőművekkel, megújuló energiaforrásokkal és importtal pótolják.
Magyar Péter miniszterelnök is megerősítette ezt, ugyanakkor rendkívüli bejelentéseket tett, és jelezte, a kormány mérlegeli egyes ipari fogyasztók korlátozását, ha a helyzet úgy kívánja. A paksi létesítmény egyébként is a figyelem középpontjában áll, miután az új kormány a hatalomra kerülése után a Paks I. és a Paks II. projekt működésének teljes átvilágítását rendelte el.
„Az elkövetkező 24-72 órában elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, ezzel a villamosenergia-termelés megszűnése” – olvasható az erőmű közleményében. A Duna rekordalacsony vízállása miatt a helyzet odáig fajult, hogy az erőmű már a „alacsony vizes helyzet” 3. fokozatában van, és reális esélye van a 4. fokozat bekövetkezésének, ami már minden blokk kényszerleállítását jelenti.
A probléma nem az, hogy ne lenne elég víz a Dunában a hűtéshez, hanem az, hogy a jelenlegi, és várhatóan tovább csökkenő vízszint már alacsonyabban van, mint a hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai, így azok egyszerűen nem tudják felvenni a vizet.
A Duna vízszintje jelenleg 28 centiméterrel van az előző, 2018-as negatív rekord alatt, és több mint egy méterrel alacsonyabban, mint az atomerőmű tervezésénél figyelembe vett 100 éves minimumvízszint. A szívócsövek mélyebbre helyezése már elindult, de ez a munka csak néhány éven belül hozhat megoldást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz rakéta csapódhatott be Lengyelországban, a NATO aktiválta a védelmet
Egy azonosítatlan repülő tárgy, vélhetően orosz rakéta csapódott be Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaságban. Az esetre reagálva a NATO a lengyel hadsereggel közösen azonnal a legmagasabb készültségbe helyezte a légvédelmi rendszereit.
Szirénák hangja ébresztette a lengyelországi Lublin vajdaság lakóit csütörtök hajnalban, miután egy azonosítatlan repülő tárgy lépett be az ország légterébe. A rendőrség nem sokkal később egy mezőn krátert és szétszóródott roncsokat talált Tarnawa-Kolonia falu közelében. Az incidensre reagálva a NATO és Lengyelország is azonnal aktiválta légi és szárazföldi védelmi rendszereit, miközben Oroszország az ukrajnai háború egyik legintenzívebb légitámadását hajtotta végre Ukrajna nyugati, a lengyel határhoz közeli területei ellen is.
A becsapódás helyszínét a rendőrség fedezte fel egy lakott területektől távolabb eső mezőgazdasági területen. A lengyel rendőrség az X-en azt írta:
„A rendőrök egy krátert és egy azonosítatlan tárgyból származó, szétszóródott roncsokat fedeztek fel egy mezőn, amely a legközelebbi épületektől mintegy 2 kilométerre található, a falvak között".
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a helyszínre utazott, és egy speciális koordinációs csoport felállítását jelentette be, a katonai ügyészség pedig nyomozást indított a lövedék eredetének és típusának megállapítására. A NATO európai főparancsnoksága (SHAPE) hivatalosan is megerősítette, hogy a lengyel féllel közösen fokozták a készültséget.
A szervezet közleménye szerint Alexus G. Grynkewich tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka telefonon egyeztetett Wieslaw Kukula lengyel vezérkari főnökkel a szükséges válaszlépésekről. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint egy orosz Kh-101-es manőverező robotrepülőgép sértette meg a NATO légterét.
Az eset éles nemzetközi reakciókat váltott ki. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy Oroszország ismételten megsértette az Európai Unió légterét – közölte az esetről beszámoló MTI.
Szirénák hangja ébresztette a lengyelországi Lublin vajdaság lakóit csütörtök hajnalban, miután egy azonosítatlan repülő tárgy lépett be az ország légterébe. A rendőrség nem sokkal később egy mezőn krátert és szétszóródott roncsokat talált Tarnawa-Kolonia falu közelében. Az incidensre reagálva a NATO és Lengyelország is azonnal aktiválta légi és szárazföldi védelmi rendszereit, miközben Oroszország az ukrajnai háború egyik legintenzívebb légitámadását hajtotta végre Ukrajna nyugati, a lengyel határhoz közeli területei ellen is.
A becsapódás helyszínét a rendőrség fedezte fel egy lakott területektől távolabb eső mezőgazdasági területen. A lengyel rendőrség az X-en azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fővárosi Vízművek: Senki ne sétálgasson az apadó Duna szabaddá vált medrében!
A Fővárosi Vízművek a rekordalacsony vízállás miatt közleményt adott ki a Duna szabaddá vált mederszakaszairól. A szolgáltató szerint ezek a területek ivóvízbázis-védelmi övezetek, ahova a belépést jogszabály tiltja.
A rekordalacsony dunai vízállás miatt a Fővárosi Vízművek nyomatékosan figyelmeztet mindenkit, hogy a most szabaddá vált mederszakaszokra tilos belépni. A szolgáltató jogszabályi előírásokra hivatkozva kéri a lakosságot, hogy a területeket semmilyen körülmények között ne használják kirándulásra, sportolásra vagy turisztikai célokra, mert ezek a főváros és az agglomeráció ivóvízellátását biztosító, sérülékeny vízbázisok részei.
„Tilos a belépés a vízbázis-védelmi területekre” - jelentették ki egyértelműen.
A Fővárosi Vízművek az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva hangsúlyozta, hogy a rendkívül alacsony vízszint miatt megközelíthetővé vált, vízbázis-védelmi övezeteket érintő Duna-mederbe tilos belépni és ott tartózkodni.
„A szabaddá vált mederszakaszok egy része Budapest és az agglomeráció több mint kétmillió lakosának ivóvízellátását biztosító parti szűrésű ivóvízbázisokhoz tartozik” – írták, hozzátéve, hogy ezek a területek sérülékenyek és a kritikus infrastruktúra kiemelten védendő részét képezik.
A szolgáltató ezért arra kéri a lakosságot, hogy a szabaddá vált folyómedret ne tekintsék szabadidős célpontnak.
„Közös felelősségünk megóvni azt a természeti kincset, amely nap mint nap több mint kétmillió ember, az ország csaknem negyedének biztonságos ivóvízellátását biztosítja.”
A Duna vízállása kedden történelmi mélypontra süllyedt Budapestnél, aminek következtében olyan mederrészek és parti sávok kerültek szárazra, amelyek egyébként víz alatt vannak. Ezek a területek fizikailag is elérhetővé tették a jogszabály által védett ivóvízbázisokat, ami miatt a szolgáltató azonnali figyelmeztetést adott ki.
A rekordalacsony dunai vízállás miatt a Fővárosi Vízművek nyomatékosan figyelmeztet mindenkit, hogy a most szabaddá vált mederszakaszokra tilos belépni. A szolgáltató jogszabályi előírásokra hivatkozva kéri a lakosságot, hogy a területeket semmilyen körülmények között ne használják kirándulásra, sportolásra vagy turisztikai célokra, mert ezek a főváros és az agglomeráció ivóvízellátását biztosító, sérülékeny vízbázisok részei.
„Tilos a belépés a vízbázis-védelmi területekre” - jelentették ki egyértelműen.
A Fővárosi Vízművek az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva hangsúlyozta, hogy a rendkívül alacsony vízszint miatt megközelíthetővé vált, vízbázis-védelmi övezeteket érintő Duna-mederbe tilos belépni és ott tartózkodni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
