Fotók: lecsaptak a hőségzáró viharok, 107 km/h-s szelet mértek Nagykanizsán
A hőséget lezáró hidegfront szerda délután heves zivatarokkal érkezett meg Magyarországra. A nagykanizsai extrém szél mellett helyenként 20 fokos hőmérsékleti kontraszt és özönvízszerű eső is volt.
Helyenként 20 fokos hőmérsékleti kontraszt alakult ki szerda délután, amikor az országra lecsaptak az első, hevesebb hőségzáró zivatarok. A rendszereket intenzív villámtevékenység, felhőszakadás, jégeső és viharos széllökések kísérték.
A viharokkal érintett tájakon jelentősen visszaesett a hőmérséklet: szerda délután 17 óra 15 perckor nem egy helyen 20 fok alatti értékeket mutattak a hőmérők, miközben az ország más pontjain még mindig 37–38 fokos forróság tombolt – írta az Időkép.
A front érkezését 100 km/óra körüli széllökések jelezték. A Vas megyei Bő településen 88 km/h-s, a közeli Pápocon pedig 85 km/h-s szelet mértek.
Nagykanizsán 107 km/h-s széllökést is regisztráltak.
A szél mellett a csapadék is extrém mennyiségben érkezett: Rádóckölkeden rövid idő alatt 45 mm eső zúdult le, Pápocon pedig 36 mm-t mértek.
A felfrissülés tartósnak ígérkezik, a következő napokban már sehol sem várható 34–35 fok feletti érték, és egyre többfelé 30 fok alatt maradnak a csúcshőmérsékletek.
A viharok után maradt állapotokról készült fotókat itt lehet megnézni:
Helyenként 20 fokos hőmérsékleti kontraszt alakult ki szerda délután, amikor az országra lecsaptak az első, hevesebb hőségzáró zivatarok. A rendszereket intenzív villámtevékenység, felhőszakadás, jégeső és viharos széllökések kísérték.
A viharokkal érintett tájakon jelentősen visszaesett a hőmérséklet: szerda délután 17 óra 15 perckor nem egy helyen 20 fok alatti értékeket mutattak a hőmérők, miközben az ország más pontjain még mindig 37–38 fokos forróság tombolt – írta az Időkép.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Magyar Péter kijelentése ellenére több új miniszter mégis kiutalta a fideszes államtitkárok 6 havi végkielégítését
A Külügyminisztérium és a Gazdasági és Energetikai Minisztérium is megkezdte a távozó fideszes államtitkárok hathavi juttatásának kifizetését. A lépés ellentétes a miniszterelnök korábbi kijelentésével, aki a kifizetések leállítását ígérte.
Miközben Magyar Péter miniszterelnök azt ígérte, egyetlen fillér búcsúpénzt sem fizetnek ki a távozó fideszes vezetőknek, a háttérben több minisztérium már megkezdte a hathavi juttatások utalását. A távozó államtitkárok egy része már megkapta a pénzt, máshol viszont egyelőre visszatartják az összegeket, éles ellentétet teremtve a kormányzati ígéret és a minisztériumi gyakorlat között – írta a Telex.
A lap értesülései szerint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium már fizetett a korábbi Energiaügyi Minisztérium távozó vezetőinek, és a Külügyminisztérium is elküldte a volt tisztségviselőknek járó juttatást. Ezzel szemben a Pénzügyminisztérium egyelőre nem utalt a korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium távozóinak. A tapasztalatok szerint az intézményeken belül egységesen jártak el: ahol fizettek, ott minden érintett államtitkár megkapta a pénzt, ahol pedig nem, ott senki sem.
A helyzetet bonyolítja, hogy a juttatás jogilag jár az érintetteknek. A vonatkozó törvény szerint aki legalább három évig töltötte be tisztségét, annak hathavi fizetése, aki ennél kevesebb ideig, annak háromhavi illetménye jár egy összegben, a mandátum lejárta után 15 napon belül.
Magyar Péter azonban korábban egyértelművé tette, hogy ezt politikailag és erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja. A miniszterelnök szerint a kifizetésekhez miniszteri, illetve miniszterelnöki ellenjegyzés szükséges, amit nem fognak megadni.
Magyar Péter ezt azzal indokolta, hogy a távozó vezetők ne számítsanak extra juttatásra, miután szerinte tönkretették az országot: „még véletlenül se jusson eszükbe felvenni a búcsúpénzt, miután tönkretették az országunkat.”
Később hozzátette, hogy nem fognak kivételezni, és az ígéret mindenkire vonatkozik: „Akármit is nyilatkoznak, nem fogják megkapni.”
A leköszönő kormány részéről Gulyás Gergely korábban felvetette, hogy a miniszterek a nekik járó összeget jótékony célra, a kárpátaljai nagydobronyi gyermekotthonnak ajánlják fel. Ez a megoldás azonban nem vált általános gyakorlattá, több távozó politikus jelezte, hogy nem kíván lemondani a juttatásról.
Egyikük egzisztenciális okokra hivatkozott: „a választók döntést hoztak, ítéletet mondtak a munkánkról, még ha ezt nem is egyenként, hanem összesítve tehették meg, ugyanakkor én úgy gondolkodom, hogy szeretném, ha a következő egy évben is el tudnám tartani a családomat” – mondta.
Egy másik távozó vezető arról beszélt, hogy fel kell készülnie egy esetleges jogi eljárásra, amihez megfelelő ügyvédet kell tudnia fizetni.
A vita erkölcsi élét tovább élezte az a tény, hogy például a volt kulturális miniszternek, Hankó Balázsnak is jár a pénz – az ő esetében nagyjából 11,3 millió forint, mivel nem volt három évig hivatalban –, miközben a felügyelete alá tartozó Nemzeti Kulturális Alapnál történt pénzosztások miatt többeket letartóztattak.
A kifizetések megtagadása ugyanakkor peres eljárásokat vonhat maga után. Információk szerint több érintett jogi útra terelné az ügyet, ha nem kapja meg a neki járó összeget, sőt, akár közvádas eljárás is indulhat a törvényt be nem tartó tisztségviselők ellen.
Miközben Magyar Péter miniszterelnök azt ígérte, egyetlen fillér búcsúpénzt sem fizetnek ki a távozó fideszes vezetőknek, a háttérben több minisztérium már megkezdte a hathavi juttatások utalását. A távozó államtitkárok egy része már megkapta a pénzt, máshol viszont egyelőre visszatartják az összegeket, éles ellentétet teremtve a kormányzati ígéret és a minisztériumi gyakorlat között – írta a Telex.
A lap értesülései szerint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium már fizetett a korábbi Energiaügyi Minisztérium távozó vezetőinek, és a Külügyminisztérium is elküldte a volt tisztségviselőknek járó juttatást. Ezzel szemben a Pénzügyminisztérium egyelőre nem utalt a korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium távozóinak. A tapasztalatok szerint az intézményeken belül egységesen jártak el: ahol fizettek, ott minden érintett államtitkár megkapta a pénzt, ahol pedig nem, ott senki sem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lovász László: A baj akkor kezdődött, amikor Balog Zoltán eljött hozzám Orbán Viktor üzenetével
Lovász László, az MTA korábbi elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy a kutatóhálózat jelenlegi vezetésének távoznia kell. A világhírű matematikus szerint a CEU melletti kiállásuk után került az Akadémia a kormány célkeresztjébe.
„A baj akkor kezdődött, amikor 2017 körül Balog Zoltán eljött hozzám Orbán Viktor üzenetével” – idézte fel Lovász László, aki egyetért azzal, hogy le kellene mondania a Magyar Kutatási Hálózat vezetésének. A világhírű matematikus jó lehetőségnek látja a kutatóhálózat visszakerülését az Akadémia alá – nyilatkozta a Válasz Online-nak.
Álláspontja egybeesik az új tudományos és technológiai miniszter, Tanács Zoltán május végi javaslatával, aki szintén a HUN-REN vezetésének távozását sürgette.
„Háború van Soros és Magyarország között, és ennek kapcsán a CEU-t elkergetik vagy megregulázzák” – idézte fel Lovász László a neki átadott üzenetet.
Az Akadémia volt elnöke felelevenítette azt az időszakot, amikor az intézmény a hatalom célkeresztjébe került. A folyamatot a CEU elüldözéséhez köti, amikor az Akadémia kiállt az egyetem mellett. „Amikor világossá vált, hogy a CEU-t legalábbis külföldre küldenék, az Akadémia kiállt amellett, hogy a CEU-nak Budapesten a helye, mert kiváló kutatóegyetem. Nem tehettem, nem tehettünk mást. Tudtam, hogy ezzel az Akadémia bajba kerül – de még nagyobb baj lett volna, ha nem áll ki az egyik legjobb kutatóegyetem mellett” – mondta.
Lovász László szerint azonban a kutatóhálózat átszervezése önmagában nem oldja meg a magyar tudomány rendszerszintű problémáit. Kiemelte, hogy az egyetemek és a tudományos rendszer továbbra is botrányosan alulfinanszírozottak.
Emellett jelentős gondnak tartja, hogy rengeteg magyar kutató megy külföldre dolgozni, ez a folyamat azonban fordítva nem működik: hazánkba nem érkeznek vezető német, amerikai, francia vagy éppen kínai, japán és koreai szakemberek.
Ezzel összefüggésben beszélt a Nobel-díjas Krausz Ferenc nevéhez köthető Élvonal kezdeményezésről, amelynek célja éppen az lett volna, hogy nemzetközi szinten is elismert kutatókat vonzzon Magyarországra. A program tudományos céljait „a legmesszebbmenőkig” támogatta, és az eszközeivel is egyetértett.
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi politikai helyzetben vállalna-e köztársasági elnöki felkérést, Lovász László egyértelmű választ adott: „Kizárt. A politikából elegem volt.”
A tavaszi kormányváltás óta napirenden van a HUN-REN visszacsatolása az MTA alá. A hálózat jelenlegi vezetése ezt „tragédiának” nevezte, a szervezet függetlenségére hivatkozva. A politikai vezetés ezzel szemben az akadémiai önkormányzatiság helyreállítását ígéri. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a kormány májusban felbontotta a Krausz Ferenc nevével fémjelzett Élvonal Alapítvánnyal kötött, 261,7 milliárd forintos szerződést, és 22 milliárd forint visszafizetését kérte.
„A baj akkor kezdődött, amikor 2017 körül Balog Zoltán eljött hozzám Orbán Viktor üzenetével” – idézte fel Lovász László, aki egyetért azzal, hogy le kellene mondania a Magyar Kutatási Hálózat vezetésének. A világhírű matematikus jó lehetőségnek látja a kutatóhálózat visszakerülését az Akadémia alá – nyilatkozta a Válasz Online-nak.
Álláspontja egybeesik az új tudományos és technológiai miniszter, Tanács Zoltán május végi javaslatával, aki szintén a HUN-REN vezetésének távozását sürgette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij előre szólt a támadásról, órákkal később lecsapott Oroszország
Az ukrán elnök szerdán hírszerzési információkra hivatkozva szakította meg dublini látogatását. Figyelmeztetése után csütörtök hajnalban több hullámban érte támadás Kijevet, ahol egy mentőállomás is megsérült.
Csütörtök hajnalban nagyszabású drón- és rakétatámadás rázta meg az ukrán fővárost, a hatóságok szerint legalább nyolc ember meghalt és több mint harmincan megsérültek. A becsapódások miatt több kijevi városrészt is evakuálni kellett, és számos helyen tüzek ütöttek ki – írta a BBC News. A támadásra reagálva a szomszédos Lengyelország „megelőző” jelleggel készültségbe helyezte vadászgépeit, de lengyel területet nem ért támadás.
A légicsapás órákkal azután történt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán megszakította dublini látogatását, miután friss hírszerzési információkat kapott egy készülő orosz csapásról. Az elnök már akkor felszólította a lakosságot, hogy a légiriadók alatt keressenek menedéket.
„Arra kérem az embereket, hogy legyenek különösen óvatosak, védjék meg magukat, gyermekeiket és természetesen családjukat” – mondta, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „már egy ideje készül erre a hatalmas csapásra Ukrajna ellen”.
A fővárosban a légvédelem nyomjelzős lövedékei világították be az eget, miközben drónok, valamint cirkáló- és ballisztikus rakéták robbanásai hallatszottak. Kijev katonai közigazgatásának vezetője, Tymur Tkacsenko arról beszélt, hogy a támadások szándékosan polgári célpontok ellen irányultak.
„Az ellenség ismételten szándékosan lakóövezeteket vesz célba és civileket öl. Nagyon súlyos károk keletkeztek, és jelentős a sérültek száma, köztük gyermekek is” – közölte a tisztviselő.
A támadásban a Kyiv Independent szerint egy mentőállomás is megsérült, ahol legalább egy ember életveszélyes állapotba került.
A szomszédos, NATO-tag Lengyelország is reagált, és a légtér védelmére vadászgépeket emelt a levegőbe. A lengyel hadsereg az X-en közzétett közleményében hangsúlyozta az intézkedés megelőző jellegét. „Ezek az intézkedések megelőző jellegűek, és a légtér biztosítását és védelmét szolgálják, különösen a fenyegetett térségekhez közeli területeken” – írták.
A Kijev elleni légicsapásokkal párhuzamosan a keleti fronton is heves harcok folynak. Az orosz csapatok az elmúlt hetekben benyomultak Kosztyantinivka városába, amely Ukrajna egyik utolsó fontos védőbástyája a térségben. A város elfoglalása kaput nyithatna az orosz erőknek a teljes Donbász régió felé.
Csütörtök hajnalban nagyszabású drón- és rakétatámadás rázta meg az ukrán fővárost, a hatóságok szerint legalább nyolc ember meghalt és több mint harmincan megsérültek. A becsapódások miatt több kijevi városrészt is evakuálni kellett, és számos helyen tüzek ütöttek ki – írta a BBC News. A támadásra reagálva a szomszédos Lengyelország „megelőző” jelleggel készültségbe helyezte vadászgépeit, de lengyel területet nem ért támadás.
A légicsapás órákkal azután történt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán megszakította dublini látogatását, miután friss hírszerzési információkat kapott egy készülő orosz csapásról. Az elnök már akkor felszólította a lakosságot, hogy a légiriadók alatt keressenek menedéket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Távozásra szólította fel a súlyosan szennyező kínai akkugyárat Debrecen polgármestere
Papp László egy Facebook-videóban jelentette be, hogy a Semcorpnak el kell hagynia a várost. A döntés azután született, hogy a kormányhivatal a gyár területén a határértéket 13 ezerszeresen meghaladó alumíniumszennyezést mért.
Új szintre lépett a debreceni akkumulátorgyár-konfliktus, miután a város fideszes polgármestere szerdán felszólította a kínai Semcorpot, hogy hagyja el Debrecent. Papp László egy Facebook-videóban jelentette be, hogy az önkormányzat és cégei minden együttműködést megszüntetnek a vállalattal, és azonnali környezeti kármentesítést követelnek.
A polgármesteri ultimátum azután érkezett, hogy a kormányhivatal múlt héten környezetveszélyeztetés és súlyos szennyezés miatt azonnali hatállyal felfüggesztette a gyár működését – írta meg a Telex.
Papp László szerdán személyesen közölte a cég képviselőivel, hogy a Semcorp elveszítette a bizalmat.
„A Semcorp tevékenysége nemkívánatos Debrecenben. Felszólítjuk a vállalatot, hogy fejezze be a tevékenységét városunkban, azt telepítse át más gyártási helyszínre” – mondta Papp László.
A városvezető hozzátette, a cég további debreceni terjeszkedését sem támogatják. Leszögezte, hogy a szabályokat be nem tartó vállalatoknak nincs helyük a városban, mert a Semcorp „minden korábbi ígéretét megszegte”.
Az önkormányzat a gyárterületen kívül több ponton mintavételt rendelt el, hogy kiderüljön, történt-e szennyezés a telephelyen túl is. Ezzel párhuzamosan felszólították a céget, hogy a hatóságokkal együttműködve haladéktalanul kezdje meg a környezeti kármentesítést.
A gyár jövője bizonytalan, a kormányhivatal később dönthet arról, hogy a cég tudja-e szabályosan folytatni a tevékenységet. A polgármester szerint azonban a vállalat eddigi magatartása miatt erre kevés az esély.
„Én erre jelenleg nem látok garanciát a gyár vezetőinek eddigi felelőtlen hozzáállása miatt, ezért indítványozzuk a gyár működésének leállítását” – közölte a polgármester.
A bizalomvesztéshez hozzájárult, hogy a hatóság februárban egy azonosítatlan, gőzölgő, szúrós szagú anyag talajba szivárgását észlelte, amire a Semcorp képviselője azt mondta, az egyszerű kondenzvíz. Ezzel szemben a Greenpeace és a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület közös mérései oldószereket és más, ipari eredetű vegyi anyagokat találtak a gyár melletti vízfolyásban.
A múlt heti hatósági felfüggesztés után nyilvánosságra hozott részletekből derült ki, hogy a vizsgálatok során a gyár területén a talajvízben a megengedett határértéket egy mintában több mint tizenháromezerszeresen meghaladó alumíniumkoncentrációt, valamint arzént és ólmot is kimutattak. A polgármester ekkor feljelentést tett, és a környezethasználati engedély felülvizsgálatát kezdeményezte.
A gyárral kapcsolatos problémák nem most kezdődtek. Már 2025 júniusában felfüggesztették a próbaüzem egy részét, mert több ponton is túllépték a kibocsátási határértéket. Idén februárban pedig komoly riadalmat okozott, amikor egy technológiai hiba miatt beindult a beépített oltórendszer, és hab árasztotta el az egyik üzemrészt. Bár a cég szerint tűz nem volt, az eset rávilágított a lehetséges biztonsági kockázatokra.
Új szintre lépett a debreceni akkumulátorgyár-konfliktus, miután a város fideszes polgármestere szerdán felszólította a kínai Semcorpot, hogy hagyja el Debrecent. Papp László egy Facebook-videóban jelentette be, hogy az önkormányzat és cégei minden együttműködést megszüntetnek a vállalattal, és azonnali környezeti kármentesítést követelnek.
A polgármesteri ultimátum azután érkezett, hogy a kormányhivatal múlt héten környezetveszélyeztetés és súlyos szennyezés miatt azonnali hatállyal felfüggesztette a gyár működését – írta meg a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
